Mitől szenved a Telekom?

Nem szokott nagy meglepetéseket okozni negyedéves jelentéseivel a viszonylag nagy elemzői lefedettséggel rendelkező Magyar Telekom, a távközlési cég február 25-én megjelenő tavalyi számait tekintve nem is nagyon tér el egymástól az elemzők véleménye. Az egyelőre kevés elemű konszenzus szerint a szakemberek úgy vélik, 2008 negyedik negyedévéhez képest a tavalyi utolsó három hónapban három százalékkal eshetett vissza a csoport árbevétele, EBITDA-ja 11, üzemi eredménye 8, nettó profitja 17 százalékkal mérséklődött.

Az utolsó negyedévre becsült adatokkal együtt a forgalom 4-5 százalékos csökkenést mutathat éves szinten, az EBITDA 7-8 százalék körüli mértékben csökkent, az üzemi profit 9-10 százalékkal, a nettó nyereség 17-18 százalékkal. A válság az elemzők szerint a hazai fogyasztókon igencsak érezteti hatását, a mobil és a vezetékes távközlési üzletág komoly forgalomvesztést szenvedhetett el, és az it-üzletág ugyan erősen teljesíthetett, de ez kevés a boldogsághoz.

Nagyjából egyetértenek abban, hogy a társaság a tavalyi év után is kifizetheti idén a 74 forintos osztalékot, a folyamatban lévő peres eljárások ellenére.

A papír osztalékhozama a jelenlegi árszinten 10,2 százalék körüli, ami jelentős felár a 7,2 százalékos ötéves kockázatmentes hozamhoz képest. Ráadásul a piac szerint az év végéig, ha nem is az eddigi ütemben, de tovább csökkenhet a jegybanki alapkamat, ami hüvelykujjszabályként megint csak kedvezően kéne hasson az osztalékpapírok árfolyamára. Az összefüggések ismertek, nemhiába ajánlja egyre több hazai brókercég ügyfeleinek vételre a részvényt. Mégis, tavaly ősz óta az árfolyam nem tud kitörni a 850 forint körüli csúcstól tartó lejtmenetből, egyre alacsonyabb mélypontokkal és alacsonyabb csúcsokkal találkozhatunk a grafikonokon. Ráadásul a legutóbb erős támaszként szolgáló 720 forintos régió most ellenállásként viselkedik, s pénteken épp gátat szabott a papír emelkedésének.

Ami az okokat illeti, az egyik lehetséges magyarázat egy piaci félreárazás, s ha az osztalék mértéke ismertté válik, akkor megindulhat felfelé a részvény árfolyama. Ha az állampapírhozam és az osztalékhozam közelít egymáshoz, 800 forint feletti régiókba repítheti a Magyar Telekomot. Az osztalékhozam azonban trükkös és helytelen mutató. A diszkontált készpénzáramláson alapuló modellek szerint ugyanis egy befektetés értékét a jövőben várható készpénzáramlások és a befektetés maradványértékének jelenértéke adja meg.

Az egyszerű osztalékhozam-számítás viszont csak az első osztalékot veszi figyelembe, úgy, mintha az örökjáradék lenne, s ebből próbál meg következtetést levonni a papír helyes árazására vonatkozóan. Ám biztos-e, hogy tíz év múlva is ennyi osztalékot fizet majd egy csökkenő árbevételű, csökkenő EBITDA-t és csökkenő nyereséget termelő cég? Talán ez a félelem nem engedi, hogy a hozamcsökkenés ellenére remekeljen a telekomrészvény.