Jó piacon vonzó a Magyar Telekom

Április 27-én, kedden forog utoljára osztalékszelvénnyel a Magyar Telekom részvénye, s az elmúlt évek tapasztalatai szerint ilyenkor nem kell sietni az eladással. Két évvel ezelőtt folyamatosan emelkedett a papír a szelvényvágásig, s ezt tette tavaly is, igaz, akkor ez egybeesett a piac felívelésével. Annak, aki még szelvényvágás előtt szeretné eladni a részvényeket, a korábbi években érdemes volt megvárnia az azt közvetlenül megelőző napokat, most viszont már bekövetkezett egy korrekció – mondta Loncsák András, az Aegon Alapkezelő részvényüzletágának vezetője, hozzátéve, ez inkább azzal áll összefüggésben, hogy a magyar eszközök alulteljesítenek az elmúlt héten. A szakértő szerint azonban nem kell sietni, érdemes lehet megtartani a részvényeket és zsebre tenni az osztalékot, mivel az elmúlt időszak hozamcsökkenése nem árazódott át teljesen a Telekom részvényeibe. A versenytársakkal összehasonlítva 15-20 százalékkal alulértékelt az Telekom, a DCF-modell alapján pedig osztalék után is 825 forintot ér a papír az Aegon számításai szerint. Noha a tavalyi teljesítmény megismétlődésére nem lehet számítani, ám figyelembe véve, hogy néhány héten belül már ott volt az árfolyam, mint szelvényvágás előtt, a hozamcsökkenésen keresztül az árfolyam komoly támaszt kaphat a jövőben.

A külföldiek által birtokolt államkötvény-állomány a 2100 milliárdos mélypontról mostanra csak 2361 milliárd forintra nőtt, ami igencsak elmarad a 2008 eleji 3600 milliárdos csúcstól. A későbbiekben, ha a kamatcsökkentési sorozat folytatódik és fellendülnek a külföldi kötvényvásárlások, az további hozamcsökkenést hozhatna az állampapírpiacon. Miközben a Telekom reálhozama egyre ígéretesebb lehet, a fő kockázati tényezőt a nemzetközi tőzsdei hangulat esetleges romlása jelenti Loncsák szerint.

Rövid távon kezd érni egy korrekció a piacon, ettől eltekintve jó vételnek tartaná szelvény nélkül is a Telekomot Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője. A szelvényvágás után is tíz százalék feletti osztalékhozam jóval magasabb, mint az 5,76 százalékos ötéves magyar hozam. Ha nem lennének túlvettek a piacok, akkor az elemző vételt javasolna, de lehet, hogy a következő 2-3 hónapban jobb áron is be lehet vásárolni. Gyakran szokták kétségbe vonni a 74 forintos osztalékszint fenntarthatóságát. Ezzel kapcsolatban Gyurcsik Attila kiemelte, a Magyar Telekom cash flow-ja erős, a beruházásokra költött összeg pedig jóval magasabb, mint a legtöbb versenytársnál, vagyis elég nagy tartalék van benne, ha nagymértékben romlani kezdene a működési környezet. Ha a környezet romlik, akkor nincs miért beruházni, vagyis marad pénz osztalékra, ha viszont a Telekom gazdálkodása és eredményessége nem romlik, akkor továbbra is fenntartható az osztalékszint.Átszervezik a cég vezetésétTávozik a Magyar Telekom csapatától Winkler János vezérigazgató-helyettes, a Lakossági Szolgáltatások Üzletág vezetőjének munkaviszonya közös megegyezéssel április 30-án megszűnik. Ezt a területet a szervezeti változások hatálybalépéséig, 2010. július 1-jéig Christopher Mattheisen vezérigazgató irányítja. Minden olyan pénzügyi tevékenységet, amelyet jelenleg a társaság különböző szervezeti egységei végeznek, Thilo Kusch gazdasági vezérigazgató-helyettes irányítása alatt vonnak össze. A változásokat – a Magyar Telekom közleménye szerint – azért hajtja végre a cég, hogy még hatékonyabban tudjon reagálni a gyorsan változó piaci és gazdasági környezetre.