Kockázatos, de rendszeres jövedelem az osztalék

Van a cégeknek egy olyan kategóriája, az úgynevezett fejőstehén, amelynek további növekedési, terjeszkedési lehetőségei valamilyen okból korlátozottak, ezért a tulajdonosok rendszerint osztalék formájában kiveszik a nyereség nagy részét. Ezért az árfolyamukhoz képest olyan magas osztalékot fizetnek, ami versenyképes az állampapírhozamokkal, néha jelentősen meg is haladhatja azt. Jelenleg a Magyar Telekom (MT) 11,2, az Émász 7,2, az Elmű 7,5 százalék körüli osztalékhozammal forog a magyar tőzsdén, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy ekkora hozamú, végtelen lejáratú kötvénnyel egyezik meg a hozamunk, ha az osztalékfizetés nem változik. Azt azonban egy pillanatig sem szabad elfelejteni, hogy részvényekről van szó: a cég helyzete romolhat piacszűkülés miatt vagy jogszabályi változások következtében, esetleg módosulhat a tulajdonosok elképzelése és más területen beruházásokba kezdenek. Sokféle tényező van, ami csökkentheti a nyereséget, igaz, ellenkező irányú változás is lehetséges: bővül a piac, hatékonyabbá válik a cég és nő az osztalék. Az elvi osztalékhozam számítása (az örökjáradék képlete alapján) nagyon egyszerű: az osztalékot – a Magyar Telekomnál maradva 74 forint legutóbb – el kell osztani az árfolyammal, legutóbb 655 forinttal. A cég itthon is kiugróan magas osztalékhozamát egyébként valószínűleg az okozza, hogy árbevétele az utóbbi időben csökkent, nem tudni, hosszú távon tartható lesz-e ez a kifizetés. Ez a befektetési forma nem magyar sajátosság, a külföldi részvények között is lehet hasonlókat találni, és nem csak a távközlési szektorban. Ott azonban a devizakockázatokkal, az egyes országok kockázataival (Görögország, Portugália) is számolni kell.