Kit fenyegetnek leginkább az internetes veszélyek?

Közzétette Norton Cybercrime Report című felmérését az IT-biztonsággal foglalkozó Symantec. A több mint 7000 felhasználó közreműködésével készült anyag szerint van egy csoport a világon, mely tagjai 83 százalékos valószínűséggel esik áldozatul egy online (vírus)támadásnak, hitelkártyacsalásnak vagy személyazonossággal való visszaélésnek. Közel 950 (világátlag: 338) dolláros veszteséget könyvelhetnek el ezzel – annak ellenére, hogy ez a csoport szigorú ellenőrzésen esik át internetezés közben.

Aki Kínára tippelt, jól tette: a rizs hazájának internetezőit éri a legtöbb sikeres online támadás. Második helyre Brazília és India került (76 százalék), őket követi az Egyesült Államok, 73 százalékos valószínűséggel. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy ha az összes internetezőt egy kalap alá vesszük, akkor kétharmaduk (egészen pontosan 65 százalékuk) már átélt egy internetes, pénzügyi veszteséggel járó támadást. A válaszadók több mint negyede szerint legalább akkora problémát okozott a probléma, mint annak elhárítása – az átlagos online bűnügy nyomainak tisztára mosása 28 napot vett igénybe.

Beletörődünk a veszteségekbe
„Tehetetlennek érezzük magunkat, ezért elfogadtuk a cyberbűnözést. Olyan érzés, mint amikor átvernek az autószerelőnél. Ha nem tudunk eleget a kocsikról, nem állunk le vitatkozni a szerelővel. Az emberek egyszerűen elfogadják a helyzetet, még akkor is, ha rossz érzésük van emiatt.” – nyilatkozta a jelentés kapcsán Joseph LaBrie, a Loyola Marymount Egyetem pszichológiaprofesszora.

A bűntények harmadát sosem oldják meg. E tekintetben legjobban a spanyolok állnak: a hispán válaszolók 14 százalékának maradt megoldatlan online bűnügye. Ennél sokkal rosszabb a helyzet Indiában (45 százalék) és Kínában (49 százalék), de abszolút listavezető Japán, ahol 10 bejelentett esetből 6 soha nem rendeződik megnyugtatóan. Ezt egyébként az emberek többsége (51 százalék) dühreakcióval éli meg, de ugyanennyien mondták magukat bosszúsnak. 40 százalékuk becsapottnak, 38 százalékuk pedig idegesnek érezte magát, amikor kiderült, mi történt vele. Negyedükön (26 százalék) pedig – a fentieken túl vagy amellett – eluralkodott tehetetlenség érzése.

Ugyanakkor azzal sincsenek tisztában az emberek, hogy mekkora személyes felelősségük a hasonló események bekövetkeztében. Az érintettek viselkedésének kutatásával kiderült, hogy közel felük teljes mértékben elfogadja egy nem jogtiszta forrásból származó dal letöltését, és nem nagyon gondolkodik el rajta, hogy ezzel együtt esélye van online támadás áldozatává is válni. 24 százalékuk pedig boldogan elolvasná mások elektronikus levelezését, az illető tudta nélkül.