Dotkom
A világ legnagyobb műholdja
Mi után kémkedik az Egyesült Államok?
A hidegháború egyik jelentős momentuma volt a szovjet Szputnyik 1957. októberi fellövése – az átlag amerikaira a frászt hozta a tudat, hogy egy kommunista műhold a „feje felett” kering. Igaz, a Föld első mesterséges kísérője nem tudott mást, mint a mára minden űrkutatás-rajongó által ismertté vált csipogó hangot sugározni, és ezt is csak három hónapig. Bolygónk tömegvonzása ugyanis hamar visszacsalogatta a légkörbe a kezdetleges eszközt, majd ott a súrlódástól megsemmisült.
Sputnik az űrben
Több mint 50 év telt el azóta, időközben a műholdak sosem látott mennyiségben „lepték el” az eget – ma már gondot is okoznak az űrutazások tervezésekor, elsősorban a sok, róluk levált, de még mindig a Föld körül keringő alkatrészeik miatt. Ez persze nem akadályozza meg az űrtechnológiában jártas államokat, hogy tovább folytassák fellövéseiket. Minden idők legnagyobb példánya például éppen a napokban állt orbitális pályára: az Egyesült Államok küldte fel az NROL-32 névre hallgató eszközt.
A világ legnagyobb műholdjának fellövése
Önmagában nem is mérete érdekes, hanem a célja. A hidegháború megszűnésével ugyanis az amerikai műholdakat körüllengő titokzatosság fátyla megkopott – ha nem is rendelkezünk naprakész információkkal ezekről az űreszközökről, de alapvető paramétereik kvázi széles kör számára megismerhetők. Nem úgy az NROL-32 esetében: a műhold titkos célból érte el a kozmoszt. Annyit lehet csak tudni, hogy a hidegháborús időszak kiszolgált veteránjainak egy részét hivatott leváltani, melyek felett már alaposan eljárt az idő. Utóbbiakat egyébként is néhány (3, 5 vagy 8) évre volt „szokás” szolgálatba állítani, mégis, némelyikük már két évtizede is rója végtelennek tűnő égi útját.
Mindazonáltal abból már lehet sejteni, mire is kell az Egyesült Államoknak a világ legnagyobb műholdja, hogy mely szatelliteket hivatott lecserélni. A Szovjetunió ugyan már a múlté, de ma is szükség van az aktuális ellenségek taktikai felderítésére, közölte Bruce Carlson, az USA NRO ügynökségének (National Reconnaissance Office, Nemzeti Felderítő Hivatal) igazgatója. Ennél többet azonban nem árult el, így nem lehet tudni, hogy vajon a közel-keleti államok, vagy netalán az egyébként igen kíváncsi Kína, esetleg Oroszország a célpont.
