Bajban Amerika

Nem a múlt hét vasárnapi az első eset, hogy a Wikileaks az Egyesült Államokat (is) nagyon kellemetlenül érintő adatokat tett közzé az Interneten – a szervezet hivatalosan és deklaráltan is ezzel foglalkozik. A svéd alapítású Wikileaks nevét sem véletlenül kapta: a közismert Wikipedia után, utalva az online enciklopédia közszolgálati mivoltára, információnyújtó tevékenységre. Ezt igazán komolyan tavasszal, az Egyesült Államok iraki hadműveletei kapcsán bizonyította; az akkor közzétett dokumentumok és a lent látható – iraki civilek halálával járó katonai beavatkozást bemutató – videofelvétel hatalmas politikai vihart kavart.

Akkorát, hogy a Wikileaks üzemeltetőit még szigorúbb ellenőrzés alá vonták a titkosszolgálatok, az alapítók közül néhány be is dobta a törölközőt, nem bírván a nyomást. Julian Assange azonban kitartott, annak ellenére is, hogy időközben a svéd hatóságok – követve a korábbi mintát – nemi erőszak vádjával beperelték. Ennek az erőfeszítésnek lett az eredménye a tegnapi bejelentés, melyről már napok óta tudni lehetett. Ennek megfelelően az amerikai külügyminisztérium, élén Bill Clinton egykori elnök feleségével, Hillary Clintonnal, már egy ideje minden követ megmozgatott azért, hogy csökkentse az USA-t érő diplomáciai károkat.

Julian Assange, a Wikileaks egyik alapítótagja

De mi is történt vasárnap délelőtt? Nagyjából 250 ezer hivatalos, titkosnak minősített dokumentum jelent meg a Wikileaks oldalán, illetve ezzel párhuzamosan olyan nemzetközi, nagy elismertségnek örvendő újságokban, mint a német Der Spiegel vagy a spanyol El Pais. Ezekből nagy horderejű nemzetközi incidensekről tudhatjuk meg, mi az igazság (legalábbis Amerika szemszögéből). Például kiderült, hogy a kínai vezetés rendelte el azt a még januárban ismertté vált támadást a Google hálózata ellen, mely aztán a keresővállalat helyi stratégiájának teljes átgondolásához vezetett. Erről az amerikai hírszerző hivatal egy helyi kapcsolata tett beszámolót az USA nagykövetségén (ismeretes, hogy Kína következetesen tagadta az ilyen irányú vádakat).

De nem csak erről a hackelésről tudtak bizonyosat az amerikaiak, hanem számos, kormányzati és nagyvállalati hálózatot ért szofisztikált támadás mögött is a kínaiakat sejtik. Például a Dalai Lama ellen ideológiai okokból, a Yahoo, a Symantec, a Northrop Grumman, a Dow Chemical és az Adobe Systems ellen üzleti titkok megszerzésére irányult a „kifinomult, koordinált” támadás.

Természetesen heves reakció követte amerikai részről a titkosított dokumentumok, információk megjelenését. „Siralmas, hogy kiszivárgott az anyag. Egyetértek a Pentagon vezetésével, a Wikileaks embereinek kezéhez vér tapad.” – nyilatkozta Lindsey Graham, Dél-Karolina republikánus szenátora, utalva arra, hogy az adatok ismertté válásával amerikai életek kerülhetnek veszélybe. Hasonlóan „megrendült” közleményt tett közzé a Fehér Ház is, mely szerint a fent említett hálózat titkos kommunikációjának felfedése nem csak az Egyesült Államokat „érinti mélyen”, hanem az ország szövetségeseit és barátait is. „Lássunk tisztán: ezek az akciók diplomatáinkat, hírszerző ügynökeinket és a demokráciát és nyílt kormányzatot népszerűsítő amerikaiakat egyaránt kockázatnak teszik ki.” – olvasható a közleményben.