Dotkom
Cyberbűnözés Magyarországon: öntsünk tiszta vizet a pohárba!
Hány bankkártyát lopnak el, mennyi szerzői jogi visszaélés történik Magyarországon – cikkünk erről és további érdekességekről, az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika alapján.
Nő az online elkövetett csalások száma, egyre több a vírusfertőzés, az ellopott jelszavak, jogtalanul felhasznált bankkártya adatok – a nemzetközi helyzet fokozódik, írhatnánk. De mi történik itthon? Vajon a hazai internetezők és a 21. századdal kevesebb kapcsolatot ápolók mennyire érintettek az új fenyegetésekkel, veszélyekkel szemben? Erre keressük a válaszokat a bűnügyi statisztikák átböngészésével.
A kutatásban nagy segítségünkre volt Szabó Imre, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa, aki összegyűjtötte az elmúlt tíz év statisztikáit, melyekből érdekes trendek bontakoznak ki szemeink előtt. Mielőtt azonban ezek boncolgatásába belemennénk, nem árt tudni, hogy a számok csak az ismertté vált eseteket tartalmazzák, tehát azokat, amelyek eljutottak a rendőrségi feljelentés szakaszáig, illetve vádemelés is született az adott ügy kapcsán.
Csapjunk is a lovak közé! Az alábbi táblázat (kattintásra nagyobb méretben) mutatja, mennyit változott 2000 és 2009 között az IT-vel kapcsolatba hozható bűncselekmények száma, fajtákra lebontva. Amint az a számokból látszik, a szerzői jogi, vagy ahhoz kapcsolódó jogok megsértése képviseli a legjelentősebb tételt, azonban a képet torzítja, hogy a számok minden egyes elkövetett eseményt tartalmaznak. Közérthetőbben: ha valakit például illegális szoftverletöltésen kapnak, akkor ahányszor letöltött egy szoftvert, annyival növeli az adott cselekmény statisztikai számát.
A többi adatot megvizsgálva kijelenthetjük, hogy míg általánosságban egy nagyobb hullám után minden illegális tevékenységet sikerült vagy visszaszorítani, vagy legalább szinten tartani, addig a bankkártyákkal való visszaélés sajnos folyamatosan emelkedő tendenciát mutat hazánkban (is). Míg 2000-ben mindössze 793 esetről szerzett tudomást a rendőrség, addigra 2009-ben már majdnem 5700-ra rúgott ezek száma, vagyis tíz év alatt meghétszereződött a plasztiklapokkal kapcsolatos bűnesetek száma.
A következő táblázat rámutat, hogy arányaiban egyre nagyobbá válik a digitális világban való bűncselekmények száma, az összes elkövetéssel összevetve. Különösen a bankkártyával való visszaélések nőnek jelentősen, 2009-ben az összes, Magyarországon elkövetett bűncselekmény majdnem másfél százaléka bank- és hitelkártyákhoz kapcsolódott.
Utóbbi bűnesetek tovább oszthatók, ezek közül kettő viszi a prímet. A kisebb kárt okozó vétség, melyben a kárösszeg relatíve alacsony, illetve a jogtalan megszerzés vétsége, ami gyakorlatilag a plasztiklap fizikai ellopását jelenti.
Az informatikai eszközzel elkövetett bűncselekményeket részletezi a következő két táblázat. Ez egyben jól jelzi azt is, hogy nemcsak a felhasználók, hanem a rendfenntartó erők sincsenek még teljesen tisztában az ilyen elkövetések mikéntjével. Így kerülhetett rögzítésre 2009-ben egy állatkínzásos eset, melyet informatikai eszközzel követtek el (csak találgatni tudunk: USB kábel használata póráz helyett, esetleg optikai egér vacsorára a macskának).
Az alábbi táblázattal zárjuk beszámolónkat, melyből kiderül, hogy a statisztikával rendelkező utolsó évben, 2009-ben már különbséget tettek az informatikai eszközökkel elkövetett és az egyéb módon végrehajtott, számítástechnikai vagy azokkal kapcsolatos célpontok bűncselekmények kapcsán.
