A kissé furcsán elkeresztelt projekt, “A Szélessávú Kapcsolatra vonatkozó Integrált Fotonikus mm-Hullámhosszú eljárások” (“Integrated Photonic mm-Wave functions for Broadband Connectivity”, vagy IPHOBAC) az EU erre a célra elkülönített alapjából finanszírozza az extra magas frekvencián (Extra-High Frequency, EHF) történő kommunikációval kapcsolatos kutatást, ami a gyakorlatban a 30-tól 300GHz-ig terjedő tartomány vizsgálatát jelenti. A cél a 60GHz-es frekvencián egy olyan olcsó és megbízható technológia kifejlesztése, ami olyan területeket is az internet vérkeringésébe kapcsolhat, ahol az ADSL által megkövetelt infrastruktúra nem elérhető.
A kutatócsoportban a tudományos élet és az üzleti világ tagjai is képviseltetik magukat. Utóbbiakra példa az Alcatel, a Thales és a France Telecom. A projektet Andreas Stöhr, a Duisburg-Essen-i Egyetem professzora koordinálja. Elsőként egy olyan készüléket szeretnének készíteni, ami folyamatosan képes sugározni az egész EHF tartományban, oly módon, hogy a sugárzott jel adatkommunikációra és radartechnológiai felhasználásra is alkalmas legyen – olvasható a The Register oldalán.
De a legérdekesebb és egyben jelenleg leghasznosabb eredménynek a 60GHz tartomány használata bizonyult. 25mm/óra esőzés mellett 10Gb/s sebességű adatátvitel valósult meg két, egymástól 1km-re lévő végpont között. “Még olyan extrém körülmények között is 99.9999%-osan megbízható kapcsolat jött létre 600 méteres távolságból, mint például egy 85mm/órás zivatar” – mondta Andreas Stöhr.
Még Észak-Európában is – ahol a legnagyobb esőzések alkalmával 40mm/óra csapadékmennyiség esik – kiválóan működhet ez a technológia, ha az átjátszóállomások megfelelően vannak elhelyezve. Az IPHOBAC szerint már 3Gb/s sebesség elérése és fenntartása elég, és ezzel már nagyfelbontású TV adás is minden gond nélkül továbbítható.
Egyszóval a 60GHz-es tartomány izgalmas kutatóterületnek bizonyult, Japánban és az USA-ban már engedélyezték is a licenc nélküli használatát, és az Ofcom jóvoltából hamarosan Nagy-Britanniában is hasonló feltételekkel lesz elérhető. A 2.4GHz (tehát a jelenlegi WiFi) a legjobb példa arra, hogy egy ilyen technológia mennyire felpörgetheti az alkalmazásfejlesztéseket, habár a 60GHz használatához az adónak és a vevőnek látósugárban kell lenniük.
A 60GHz-es tartomány nagyszerűen kihasználható, és bár nagyon szépen hangzik a kis népsűrűségű vidéki területek, a technológia által ingyen történő csatlakoztatása (és az is, hogy az EU finanszírozza a fejlesztést), az igazi verseny a sűrűn lakott városokban lesz, ahol az adatátviteli rendszerek telepítése elég drága ahhoz, hogy érdemes legyen átgondolni, melyik technológiát választjuk. Főleg, ha a Brit kormány komolyan gondolja a “2Gb/s-ot mindenkinek” nevű programját, miszerint az országban jelenlévő összes szolgáltatóval összefogva minden otthonba, törvény által előírva legalább 2Gb/s-os kapcsolatot biztosit. Ha ez utóbbi megvalósul, akkor el lehet mondani, hogy a 60GHz-es kutatás épp a legjobb időben érkezett el a megvalósíthatóság ezen fázisába.