Túl sokat ingáznak az európaiak

Azok a vállalatok melyek élnek ezzel a lehetőséggel, nagyobb versenyelőnnyel rendelkeznek valamint a dolgozóik is elégedettebbek. A jelentés szerint azok a munkavállalók, akik rugalmas munkavégzésben dolgoznak, könnyebben egyensúlyba tudják hozni a munka- és magánéletet.

A tények egy független kutatás eredményei, amely az Avaya megbízásából készült Európában és Oroszországban a rugalmas munkavégzéssel kapcsolatban. A kutatás során több mint 3500 francia, német, spanyol, olasz, orosz és egyesült királyságbeli munkavállalót kérdeztek meg. Összesen 3518 alkalmazottal készült interjú, hozzávetőleg minden országban 500 interjút készítettek, kivéve az Egyesült Királyságot, ahol 1000 alkalmazottat kérdeztek meg.

Az ingázás megszűnésével felszabadult időt a munkavállalók a családjukkal töltik (56 százalék), kikapcsolódásra használják fel (45 százalék) vagy olyan találkozókon vesznek részt és olyan feladatokat oldanak meg, melyeket általában munkaidőben végeznének el (42 százalék). Az alkalmazottak 21 százaléka a felszabadult időt munkára használja fel, 25 százalék pedig sportolásra szánja. Ez utóbbi arány a németeknél 32, míg a spanyoloknál 35 százalék. Az eredmények alapján kimutatták, hogy rugalmas munkavégzésnek köszönhetően jobb a munka és magánélet közötti egyensúly, erősebb a hagyományos családmodellben (csak szülők és gyerekek) élőknél a családtagok kapcsolata, sőt, még az egészségre gyakorolt hatása is pozitív, köszönhetően annak, hogy a mozgásra fordított idő is növekszik.

A rugalmas munkavégzés drasztikusan csökkentené a gépkocsik számát is az utakon, mivel a munkavállalók 60 százaléka a közlekedés ezen formáját választja munkába járásra. Ezáltal pedig csökkenne a széndioxid kibocsátás is.

“Az Egységes kommunikációs megoldásokkal a vállalatok könnyen biztosítani tudják alkalmazottaik számára a rugalmas munkavégzést. A kutatás bebizonyította, hogy ez nem csak a zöld kezdeményezéseket támogatja, de az alkalmazottak jobban képesek irányítani munkával töltött idejüket. Az ingázás megszűnésének tehát óriási pozitív hatása van az egyes dolgozókra és a környezetre is, ezen felül a rugalmas munkavégzés gazdasági következményei is érdekesek. A megnövekedett termelékenység és az, hogy a munkavállalók 25 százaléka az ingázás megszűnésével felszabadult időt is munkára fordítaná, óriási hatással lenne az európai gazdaságra. Ha mindezt kivetítjük a gazdaság szintjére, képzeljük el, a termelékenység kapcsán milyen turbó-töltetet jelentene a rugalmas munkavégzés az egész régióban.” – mondta el Papp István, az Avaya country sales menedzsere.

A rugalmas munkaidőben dolgozók között a rész-munkaidősök aránya nagyobb, mint a teljes munkaidőben dolgozóké: az arány 75 és 64 százalék. A nyugdíjas munkavállalók 90 százaléka dolgozik rugalmas munkaidőben. Jelenleg a dolgozók 27 százaléka dolgozna szívesen az ingázásra szánt időben, ha a lehetőséget megkapna a rugalmas munkavégzésre.

A kutatás során a rugalmas munkavégzésnek tekintették, amikor a munkavállalónak nem kötelező kötött időben vagy az irodájában dolgoznia, hanem rugalmas a munkaideje és bárhonnan dolgozhat.