Big Data jelenség: hype vagy valóság?

A jelenlegi gazdasági környezet mellett az átalakulóban lévő fogyasztói magatartás, valamint az adatok változatossága, növekvő mennyisége és gyors áramlása is új helyzet elé állítja a vállalatokat világszerte. Minderre megoldást kínálnak az analitikai eszközök, azonban a túlélés illetve a növekedés érdekében a szervezeteknek már most el kell kezdeniük alkalmazkodni ehhez az új trendhez – világított rá a napokban megrendezett SAS Fórum Magyarország 2012 című szakmai konferencia, amely arra is választ adott, hogy miért valóság, és nem csupán hype a mostanában olyan sokat emlegetett Big Data jelenség. A rendezvény rámutatott, hogy az analitikai eszközök nem csak a magánszektor szereplőinek munkáját segíthetik, hanem hatékonyan támogathatják a közszféra számos területét, beleértve a kormányzati döntéshozatalt is.

Napjainkban a technológiai innovációknak – például a mobiltelefonoknak, hűségkártyáknak, intelligens mérőeszközöknek és a közösségi médiának – köszönhetően folyamatosan hatalmas mennyiségű strukturált és strukturálatlan adat jön létre, ugyanakkor még az adatrobbanás elején járunk. A social networking egyelőre gyerekcipőben jár, például Európában mintegy 30% a Facebook-felhasználók aránya – mondta el Mark Torr, a SAS Global Technology Practice igazgatója az egyik legnagyobb hazai üzleti analitikai konferencián. Torr azt is kiemelte, hogy a világ alapjában véve változik meg, és ez a folyamat nagyon gyors. A holnap vásárlója mindent megváltoztat, hiszen olyan korban születik, ahol az internet mindenhol jelen van, a valós idő a normál idő, csaknem minden kommunikáció digitálisan és publikusan zajlik, és az azonnali személyre szabás elvárt, nem pedig választható. Az ilyen felfogás szerint élő fogyasztók mindennapjai – például kommunikáció, közlekedés és tranzakciók – során rengeteg, a jelenleginél is jóval több adat keletkezik majd.

Ezekből az adatokból azonban csak akkor jön létre érték, ha a szervezetek elemzik a rendelkezésükre álló hatalmas adatmennyiséget, és az így nyert információk birtokában kihasználják az ebből adódó lehetőségeket. Ugyanakkor ebben a környezetben nem egyszerű biztosítani, hogy a megfelelő információ, a megfelelő helyen, a megfelelő időben legyen. Akkor beszélünk Big Data jelenségről, amikor az adatok meghaladják egy szervezet hagyományos adatbázis-tárolási vagy feldolgozási képességét.

Új trendek az analitikában

A fenti változások új trendeket eredményeznek az analitikában is, amely nagyteljesítményű eszközeivel átalakítja az üzleti folyamatokat.

1. Az aktuális helyzetben kell optimális megoldást találni, és annyira gyorsan változik a világ, hogy a 3-5 éves idősorokon történő adatbányászati modellezés, előrejelzés gyakran nem elégséges.
2. Ma már nincs idő arra, hogy egy szervezet napokig várjon egy komplex elemzésre. A versenyelőny biztosításához azonnali, vagy legalábbis nagyon gyors döntések szükségesek, sokszor helyben, az adott megbeszélésen. A gyorsabb munka jobb minőséget is jelenthet, ugyanis ha az elemzés rövidebb időt vesz igénybe, a szakemberek több mindent kipróbálhatnak, és megbizonyosodhatnak arról, hogy helyes modellt állítottak fel, így megalapozottabbá válhatnak a döntések. Továbbá „ha a rutin döntések gyorsabban meghozhatók, a felszabaduló időben a cégek olyan stratégiai kérdésekkel foglalkozhatnak, mint például a fejlesztések” – emelte ki Musza István, a SAS magyarországi cégvezetője a konferencián.
3. A nem strukturált adatokban rejlő információra is szükség van – ilyen adatok például a közösségi médiából, fórumokból, blogokból, e-mailekből származó szöveges adatok. Bizonyos tanulmányok¹ szerint egy szervezeten belül elérhető információk minimum 75%-a strukturálatlan adat, és ez az arány valószínűleg növekedni fog a közösségi média térnyerésével. Az analitikai eszközökkel ebben az adathalmazban megtalálhatók a jellemző témák, feltérképezhetők a kapcsolati hálók, trendek tárhatók fel a véleményekben, érzületekben, és elemezhető az egyes felhasználók befolyása, de akár a call centerbe beérkező hívások is.

A konferencián Mark Torr arra is felhívta a figyelmet, hogy a „nagy adat” ma már a teljes analitikai életciklusra hatással van, ezért a szűk keresztmetszetek elkerülése érdekében a szervezeteknek Big Data stratégiában kell gondolkodniuk. A jövő pedig közelebb van, mint gondolnánk, ezért a cégeknek a túlélés és a növekedés érdekében el kell kezdeniük alkalmazkodni ehhez a trendhez. Ebben segítségükre lehetnek a nagyteljesítményű analitikai eszközök, amelyek akár több milliárdnyi adatsor esetén is képesek biztosítani, hogy egy szervezeten belül ne robbanjon fel a Big Data bomba.

Analitika a közszférában

A nagy mennyiségű adatok kiaknázásában rejlő lehetőségekkel és kihívásokkal a közszféra szereplői is szembesülnek – az ő munkájukat, beleértve a kormányzati döntéshozatalt is, szintén hatékonyan támogathatják az analitikai megoldások. Jó példa erre a mikroszimuláció, amellyel modellezhető, hogy az egyes intézkedések milyen hatást gyakorolnak a gazdasági egységek – például egyének vagy háztartások – szintjén. A Központi Statisztikai Hivatal pedig a 2011. évi népszámlálás adatainak központi feldolgozása során használja a SAS eszközét.

A brit Nuffield Trust független egészségügyi kutatóintézete ugyancsak alkalmaz analitikai megoldásokat a munkája során. A SAS Fórumon Adam Roberts, a Nuffield Trust elemzője beszámolt a folyamatban lévő kutatásukról, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy a népesség elöregedése vagy a krónikus betegségek megléte okozza-e az egészségügyi szolgáltatások iránti nagyobb keresletet a következő évtizedben. A kutatás során végzett becslésük szerint az utóbbi játszik nagyobb szerepet a kórházi ellátások igénybevételében.