A Google kizsigereli Európát?

Az elmúlt hónapokban két dologtól volt hangos volt a nemzetközi sajtó a Google kapcsán. Az egyik ügy az amerikai óriáscég adófizetési szokásait firtatta, a másik téma pedig a már óriásbotránnyá duzzadt adatvédelmi kérdéseket feszegette, mely kapcsán aztán a Google jó látványosan be is perelte az Egyesült Államokat, lévén ők nyilvánossá tennék azokat az adatokat, melyeket tőlük kért az NSA. A perhez a Microsoft is csatlakozott, annak ellenére, hogy a két cégnek állítólag – és mellette még a Yahoo-nak, Apple-nek is – az NSA fizetett is anno, hogy a lehallgatásokat kezelő PRISM programban részt vegyenek.

Folyik ki a pénz Európából

A Google azonban azon felül, hogy a barátunk, és segítségével mindent, mindig megtalálunk – főleg, aki ezért fizet – igen komoly pénzszivattyúként áll Európa és az egész világ felett. Gondoljunk csak bele, hogy a világ egyik legnépszerűbb hirdetési szolgáltatásának üzemeltetőjeként ma egy magyarországi weboldalon elhelyezett Google hirdetésre amikor rákattintunk, a kattintásért a hirdető, akinek a szövegére ráböktünk, fizet a Google-nek, mely összeg csak egy részét (68 százalékát) kapja meg maga a weboldal tulajdonos, a maradék szépen szivárog ki az Egyesült Államokba a Google-nek. Nem beszélve a beépített keresésekről: itt a weboldal tulajdonosa 51%-ot kap meg csak a hirdető által elköltött pénzből, azaz ma minél több ember internetezik Magyarországon és minél többen használják a Google hirdetési szolgátlatását – akár weben, akár mobilon – gyakorlatilag annál több pénz vándorol ki kis országunkból az Államokba.

Kilóra megvették Európát

Mindemellett érdemes a gondolatmenet kapcsán azt is felvetni, hogy a Google, amikor tavaly 12.000 amerikainak biztosította a Google Glass hozzáférést, vajon miért zárta ki ebből az Egyesült Államokon kívüli fejlesztőket? Vajon miért van az, hogy ilyen gesztusokkal „hálálja” meg a cég azt, hogy műemlékektől kezdve teljes városokig, országokig ma komplett földrészek vannak a cég adatbázisában és érhetők el sokak számára az interneten? Míg országok, városok büszkén fekszenek le a cég „szolgáltatásainak” honosítására, addig a Google, mint mobiltelefon operációs rendszer gyártó pont ezen funkciókat reklámozván értékesíti készülékeit, melyek által az újabb keresésekkel újabb forintok mennek ki az országban. Míg mi ez idő alatt az áfanövelésen gondolkodunk, addig a Google-nek persze valószínű, hogy esze ágában sincs az egyes keresésenként, vagy navigációnként arányos pénzt visszatéríteni az adott országba, vagy városba, mellyel szépen lassan minden és mindenki úgy digitalizálódik, hogy közben a maga valóságában tönkremegy.

Azonban nem a Google az egyetlen cég, aki mint tech vállalat egy nyilvánvaló trójai falóként éli mindennapjait Európában. Elég csak megnézni a szebb napokat is átélt Microsoftot, akinek az ex-alkalmazottja miután átment a Nokiához vezérigazgatóként, gyakorlatilag teljesen legyalulta az anno világelső Nokia mobil üzletágát és ezáltal gyakorlatilag fillérekért átjátszotta a Microsoft kezére Finnország büszkeségét. Az esettel kapcsolatos gyanú nem saját konspiráció: az elmúlt hetekben a finn média gyakorlatilag tele volt ilyesfajta fejtegetésekkel, melyeknek nem kevés valóságalapja lehet.

Mi lenne a megoldás?

Nyilvánvaló, hogy nem fenntartható az, hogy az amerikai óriásvállalatok pénzszivattyúit úgy nézzük tétlenül, hogy közben a jóindulatukra bízzuk az adózási moráljukat, illetve az egyes országokban való foglalkoztatási hajlandóságukat. A Google, Microsoft, vagy az Apple által nyújtott szolgáltatások a tér dimenzió megszűnésével virtuálisan, de jól mérhető adat- és pénzforgalommal vannak jelen hazánkban is, melyek birtokában  – és a szolgáltatók ez irányú kötelezettségeinek megteremtésével – lenne értelme az ezekkel kapcsolatos lehetőségekről és kötelezettségekről beszélni. Még az előtt, mielőtt az utolsó tíz forintok és generációk kivándorlását követően rácsodálkoznánk a valóságra.