Brüsszel díjazza az innovációt

Több, mint egy éve nincs elérhető hazai pályázat infokommunikációs fejlesztés területen, és semmi biztosat nem tudni arról sem, hogy mikor írják ki a következő tendert. Kitűnő áthidaló megoldás lehet az egyelőre csak kevesek által ismert, közvetlenül Brüsszelben történő pályázás. Sőt. A Green Carpathia Kft. pályázati szakértője, Irk Attila beszélt a részletekről.

Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő területe az infokommunikációs szektor, amely nem csak önmagában játszik egyre jelentősebb szerepet a hazai gazdaságban, hanem más iparágakban is fejlődést generál.

Éppen ezért lenne rendkívül fontos a terület folyamatos fejlődése, megújulása. Ehhez persze – akárcsak a magyar üzleti élet szinte minden területén – elengedhetetlen lenne a külső támogatás. Az infokommunikációs vállalatok azonban már több mint egy éve hiába remélik, hogy a fejlesztéseikhez szükséges forrásokhoz jussanak: az elmúlt időszakban nem írtak ki erre vonatkozó pályázatot, és egyelőre semmi bizonyosat nem tudni azzal kapcsolatban sem, hogy a közeljövőben számíthatnak-e támogatásra.

Több más iparág szereplőihez hasonlóan azonban a hazai kkv-szektornak is mentőövet jelenthetnek az idén márciusban kiírt brüsszeli pályázatok – hívta fel a figyelmet egy lehetőségre Irk Attila, a Green Carpathia Vezető Tanácsadó Kft. ügyvezetője. „Brüsszelbe bárhonnan be lehet nyújtani pályázatot, bármekkora cég pályázhat, és egyáltalán nem számít a munkahelyek számának változása sem. A brüsszeli innovációs pályázatok támogatási intenzitása 70  százalékról indul, és a projektek bizonyos fázisai akár 100  százalékos támogatással pályázhatók” – foglalta össze a szakember a közvetlen brüsszeli pályázatok előnyeit.

Az eddigi brüsszeli tendereken való feltételekkel ellentétben a magyar kkv-k most már önállóan is elindulhatnak a fejlesztéseikkel, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján igenis jó eséllyel ütik meg a sikeres pályázáshoz szükséges szintet. Nem kell különösebben megijedni a pályázat angol nyelvű szakmai kidolgozásától sem, a 70-100 százalékos támogatási arány pedig elég magas ahhoz, hogy az önrész előteremtése se okozzon akkora gondot, mint esetleg korábban – tette hozzá a szakember, aki elsősorban a különleges formájú, anyagú elektronikai fejlesztések, az informatika energiahatékonyságának növelése, az okos hálózatok, optikai és vezeték nélküli technológiák, illetve a felhőalapú szolgáltatások és a nagy mennyiségű adatkezelés fejlesztése, valamint a robotika és a szoftverfejlesztési módszerek megújítása terén lát jó esélyt arra, hogy a kkv-k sikerrel pályázzanak a Horizont 2020 elnevezésű közvetlen brüsszeli támogatási rendszerben.

Az önálló pályázás lehetősége mellett természetesen továbbra is adott a konzorciumos részvétel, ami más szempontból jelent nagy lehetőséget a hazai cégeknek. Erről már Balogh Attila beszélt, aki több informatikai cég vezetőjeként számos alkalommal pályázott uniós forrásokra. – Az eddigi pályázatok finanszírozása és struktúrája jól támogatta, hogy a hazai piacon, hazai piacra fejlesszünk, a magyar piac új termékek kialakítása szempontjából önmagában azonban nem mérethatékony. A Horizon 2020 pályázataival nagyon komoly innovációkat tudunk megvalósítani, és az összeg volumenének, illetve a többi céggel való együttműködésnek köszönhetően könnyebben ki tudunk lépni a regionális és az európai piacra is.

És hogy mennyi az annyi? Irk Attila elmondta, hogy amennyiben a kkv-k önmagukban indulnak a pályázaton, ötszázezertől két és fél millió eurós összegben reménykedhetnek, konzorciumban azonban a felső határ már 5 millió euró.

A Green Carpathia szakembere kiemelte azt is, hogy a projektek elbírálásakor alapvetően a társadalmi szinten jelentkező kihívást veszik alapul, a pályázatoknak tehát érdemes arra koncentrálniuk, hogy ezekre a kihívásokra találjanak megfelelő válaszokat a K+F tevékenység segítségével. A Horizont 2020 keretprogramot európai cégek és szervezetek versenyképességének növelésére dolgozták ki a fejlett európai intézmények támogatásával Brüsszelben. A következő 7 éves időszakban (2014 – 2020) mintegy 87 milliárd EUR összeget különítenek el, amelyet pályázat formájában lehet elnyerni, nagyrészt vissza nem térítendő támogatásként.