Oroszország rájött arra, hogy mennyire fontos az adat

Tegnap éjjel az orosz Duma elfogadta azt a törvényjavaslatot, miszerint az online szolgáltatóknak kötelező országhatáron belül tárolni a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó személyes adatokat. Ez azt is jelentheti, hogy az olyan cégek, mint a Facebook és a Google, kötelezhet az ország helyi szerverparkok fenntartására. Mindezeken felül az alsóház által elfogadott törvényjavaslat szerint külföldi cégek nem küldhetnek a jövőben országhatáron kívül található szerverre adatokat, csak ha igazolják, hogy azokat törlik. A törvény várhatóan 2016 szeptemberében lép hatályba, amennyiben a felsőház is elfogadja.

Mi értelme van ennek?

Nem Oroszország az első, ahol ez a kérdés már felmerült, Kínában is nagyon hasonló folyamatok játszódtak le az elmúlt években. A méretük miatt is igencsak meghatározó országok vezetői ugyanis belátták, hogy minél több adat van külföldi kézen, annál inkább ellenőrizhetetlen a velük való kereskedelem, illetve azon tevékenységek, amelyek az adatok birtokában profitot hajthatnak a külföldi cégek, ezáltal sokszor államok malmára. Ez pedig ezen országok számára (is) nemzetgazdasági kérdés.

Egy külföldi szerverparkban lakó online szolgáltatás igénybevételekor ugyanis az egyes adatok – titkosítás ide vagy oda – az internetszolgáltatókon és a böngészőkön keresztül a weboldal és applikáció tulajdonosokig, sőt, még a mobiltelefon és laptopgyártóknál is sokszor megfordulnak, és az ezekkel való kereskedelem, illetve visszaélés komoly kockázat lehet egy ország számára.

A korlátozással azonban alkupozícióba kerülhet Oroszország azt illetően, hogy az egyes külföldi szolgáltatókat ne csak üzemeltetés oldalon kötelezzék a helyi üzemeltetésre, hanem második lépésben cégjogilag is megelőzzék azt, hogy különféle adóparadicsomokon keresztül transzfercégeken át szívjanak el 30-50%-ot minden kattintás után a helyi cégektől.