Dotkom
Nő a szuperszámítástechnikai kapacitás a felsőoktatásban
Közel 74 ezer felsőoktatási hallgató kezdte meg idén a tanulmányait a hazai főiskolákon, egyetemeken. A felvi.hu adatait szerint 64 százalékuk alapképzésben vesz részt, míg 20 százalékuk valamelyik mesterképzésben. Közülük számos diák orvosi, műszaki, mérnöki szakok hallgatója. Számukra és a többi felsőoktatásban résztvevőnek hoz majd egyedülálló lehetőséget az idei évben zajló, Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban elnevezésű projekt. Az Európai Unió és a Magyar Állam közel 2 milliárd forintos támogatásának köszönhetően a hazai szuperszámítástechnikai kapacitás a négyszeresére nő. A beruházás két központja Budapest és Debrecen.
A felsőoktatásban eltöltött évek egyik különleges szakasza az úgynevezett kutatási időszak. Biológus, orvos, mérnők, fizikus hallgatók ezrei számára hosszú hetek, hónapok, vagy akár évek programja a felsőoktatásban szerzett ismeretek egy adott ágazatban, szakterületen való kamatoztatása. Az ő tudományos előmenetelüket segíti a szuperszámítástechnika, amelynek az egyik legnagyobb előnye, hogy sokkal gazdaságosabbá, és gyorsabbá teheti a tervezési, vagy éppen a tesztelési-mérési szakaszokat.
Ilyen technológiát alkalmaznak például az orvostudományban – ld. a rákkutatás, vagy éppen a genetikai különbségek hatásának felderítése, modellezése során, – , a fizika vagy éppen a meteorológia előrejelzések területén, de jelentős szerepet játszik az ipar ágazati szereplőinek körében is, ahol különösen fontos a versenyképesség megőrzése és a gazdaságosság fenntartása. Szuperszámítógépeket alkalmaznak továbbá az autógyártásban is, például a Forma-1-es autók fejlesztéseinél.
Magyarországon 2001-ben szerezték be az első ilyen informatikai eszközt. Az ágazat és a technológia dinamikus fejlődése miatt azonban ez a technika újabb és újabb beruházásokat igényel. A „Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban” elnevezésű beruházásnak köszönhetően 2014 végéig megnégyszereződik e téren a hazaii összkapacitás. Ezt a gyakorlatra úgy lehetne lefordítani, hogy olyan teljesítménnyel bír majd a magyarországi rendszer, mintha a világ 7 milliárd embere kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként kb. 30 ezer műveletet hajtanának végre egyszerre.
