Mi történik agyunkkal fejsérüléskor?

Hilary Monaco feketeöves teakwondós, jól bírja a gyűrődést. Amikor edzőtársa az egyik gyakorlat során véletlenül fejbe rúgta tavaly ősszel, fel se vette. Két héttel később egyik bajnokságon kapott egy újabb rúgást. Ekkor azonban szervezete fellázadt. „Másnap nem tudtam lábra állni, szédültem, hasogatott a fejem” – idézi fel Monaco. Barátai azonnal az ambulanciára siettek vele, ahol megállapították, hogy agyrázkódást szenvedett.

Így került a képbe Dr. Teena Shetti, a manhattani szaksebészet neurológusa. Shetty küldetésének tekinti, hogy elmélyítse ismereteit a traumás agysérülésekkel kapcsolatban. „Sok mindent tudunk már az agyrázkódásról, de még mindig nem áll rendelkezésünkre olyan eszköz, amivel világosan láthatunk.”

2013-ban Shetty egy egyedülálló kutatási programot vezetett be a kórházban: árulkodó biomarkereket keres az agyban, beleértve a mikrovérzéseket is és az agyvíz áramlását. Ezek segíthetnek az orvosoknak az agyrázkódás pontosabb diagnosztizálásban, a megfelelő terápia kiválasztásában és a beteg kilátásaiban.

A projekt szponzora a Head Health kezdeményezés, a GE és az NFL között fennálló, 60 millió dolláros partneri együttműködés, és két célt szolgál. Egyrészt szeretne segíteni az orvosoknak a fizikai tünetek és a gyógyászati technológiák, mint például az MRI-berendezés segítségével kimutatható agyi elváltozások közötti kapcsolatok felismerésében, másrészt az eredményeket még hatékonyabb MRI-berendezések kifejlesztésére kívánják használni.

Hilary Monaco taekwondo edzésen, kép: Hilary Monaco (Forrás: GEreports.com)

„A rutin MRI-vizsgálat a lágyszövet, véredény és strukturális anatómia vizsgálatára lett kifejlesztve” – mondja Shetty. „A teljes agyról készült felvételeket vetjük össze a konkrét, rendelői neurológiai vizsgálatok alkalmával jelentkező szimptómákkal, így láthatjuk az összefüggéseket.”

Shetty és kutatócsoportja Monacóhoz hasonló páciensektől rengeteg hasznos klinikai adatokhoz jut. Négy alkalommal kivizsgálják a betegeket és agyi felvételt készítenek róluk: az elsőt a serülés után eltelt első 72 órájában, majd 10 nap, egy hónap és három hónap elteltével.

Shetty a vizsgálatokkor a GE által kifejlesztett MRI-berendezést használja.  Biomarkereket keres, többek közt deformálódott neuronok kiváltotta mikrovérzéseket, a különféle agyi területek méretváltozásait, az agysejtek anyagcserés változásait, valamint jeltovábbító képességeiket. „Egy átlagos zúzódással szemben az ütődés ereje nem lokalizált” – mondja Ajit Shankaranarayana, aki a GE Healthcare-nél felügyeli az MRI-berendezések neurológiai alkalmazások fejlesztését. „Az egész agyon végigmegy. Ezért jelennek meg a tünetek a szerv különböző pontjain.”  Shankaranarayana és kutatótársai Dr. Shetty eredményeit felhasználva olyan szenzitív, teljes testszkenner kifejlesztésén dolgoznak, ami mélyebben belát az agyba – Dr. Teena Shetty neurotrauma szakértő (Forrás: GEreports.com)

A becslések szerint csak Amerikában évente 1,7 millióan szenvednek traumás agysérülést, ami 52.000 esetben halálos kimenetelű. Európában éves szinten 2,5 millióan szenvednek traumás agysérülést, ebből egymillióan részesülnek kórházi ellátásban, és a sérülésekből 75.000 halálos kimenetelű.

A fiatal felnőttek körében vezető halálok, egyben rengeteg esetben bénuláshoz vagy maradandó cselekvésképtelenséghez vezet. Az idősek körében is egyre emelkedik az agysérülések száma, és a férfiak jellemzően kétszer annyiszor szenvedik el. Míg a fiatalok körében a vezető kiváltó ok a közúti baleset, addig az idősebbek esés következtében sérülnek meg. A fejsérülés, annak súlyosságától függően, 2,3-4,5-szörösére növeli az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.

A kutatásban résztvevő többi pácienshez hasonlóan Monaco és részt vett a képalkotási és kezelési folyamatban. Dr. Shetty megvizsgálta tüneteit és végigkísérte a gyógyulási folyamaton. A GE célja, hogy kutatási partnereinek tudományosan hasznos eszközöket fejleszthessen ki, amely végül minőségibb orvosi ellátáshoz vezet.