2010-ben az önkormányzatok nagy része komoly működési hiánnyal küszködött, az önkormányzati rendszer adósságállománya valamivel meghaladta az 1200 milliárd forintot. Az állam 2014-ben, az utolsó ütemben mintegy 456 milliárd forintot vállalt át az önkormányzatoktól. Az állam szerepvállalásának eredményeként megváltozott a feladatellátás rendszere, többek között a közoktatásban, a kulturális és egészségügyi intézményeknél, valamint a szociális és gyermekvédelmi területen; a jegyzői hatósági jogkörök részben a járási hivatalokhoz kerültek, illetve megalakultak a közös önkormányzati hivatalok. A központi költségvetés az új rendszerben az önkormányzatok kötelező feladatainak forrását biztosítja, míg az önként vállalt elemek finanszírozását az önkormányzatok saját bevételekből fedezik. Mindennek kezdeti tapasztalata költségvetési szinten pozitív: az önkormányzati szektor hiány helyett némi többlettel zárta a 2013-as évet.
„A változások új fejlődési lehetőségeket nyitottak az önkormányzatok életében és megteremtették egy eredményes és hatékony gazdálkodási rendszer kialakításának alapjait. 2014-ben az új keretekre az önkormányzatok részéről eltérő válaszok születtek: volt, ahol az önként vállalt feladatok köre bővült és ezek költsége nőtt, másoknál új helyi fejlesztések indultak, míg kisebb részükre a kivárás volt jellemző” – értékeli a helyzetet Pető Gábor, a MultiContact Consulting ügyvezetője. – „Ami a legtöbb esetben közös, az az új rendszerhez illeszkedő testre szabott gazdasági stratégia hiánya. Ahol viszont nem elemzik az eddigi lépések eredményeit, illetve a jelenlegi döntések várható hatását, ott fennáll a veszély, hogy az adott önkormányzat újra a korábban tapasztalt nehéz pénzügyi helyzetbe kerül.”
A szakértő szerint ezért tett szert kiemelt jelentőségre idén az a szabály, hogy az önkormányzatoknak választások után fél éven belül el kell fogadniuk az új gazdasági programot és fejlesztési tervet, a meglévő cikluson átnyúló gazdasági programokat pedig felül kell vizsgálniuk.
„Az elmúlt évek során az önkormányzatoknak volt lehetőségük arra, hogy uniós finanszírozású programok, például az ÁROP-1.A.5 és az ÁROP-3.A.2-2013 keretében szervezetfejlesztési támogatáshoz jussanak, és szakértők bevonásával a gazdasági stratégia sikeres végrehajtását támogassák” – hangsúlyozta Pető Gábor. – „Mivel azonban a képviselőtestületek felelősek a gazdálkodás biztonságáért, a következő sikeres ciklus érdekében már most, az önkormányzati választások előtt számításba kell venniük az egyik legfőbb feladatot: minél előbb át kell tekinteniük az elmúlt évek gazdálkodását. Ezzel és egy jól megalapozott gazdasági stratégiával az önkormányzati bevételek és a feladatellátás olyan új összhangját alakíthatják ki, amellyel a pénzügyi egyensúly hosszútávon fenntartható.”