Ez lehet az Európai Unió következő válsága?

Az európai gazdasági és adósság-válság legnagyobb vesztesei a gyermekek és a fiatalok. Az Európai Unióban kereken 26 millió gyermeket és fiatalt fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés, amely az összes 18 év alatti fiatal 27,9%-át jelenti. A jövőre nézve csekély a kilátása annak az 5,4 millió fiatalnak is, akik munkával sem rendelkeznek, és szakmai vagy felsőfokú képzésben sem részesülnek. A társadalmi igazságosság vonatkozásában a szakadék Európában különösen az északi és déli területek, valamint a fiatal és idősebb korosztály között jelentkezik. Ezt a Társadalmi Igazságossági Index (Social Justice Index) mutatja, amellyel a Bertelsmann Stiftung évente azt vizsgálja, hogyan is alakul a társadalmi igazságosság az Európai Unió 28 tagállamában. Ezen mutatószám tekintetében Magyarország a 23. helyen szerepel.

5,4 millió fiatal, akik munkával sem rendelkeznek, és szakmai vagy felsőfokú képzésben sem részesülnek
A szegénység vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetett gyermekek és fiatalok száma 2007 óta csak Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Portugáliában 1,2 millióval – azaz 6,4-ről 7,6 millióra – emelkedett. Ezek a gyermekek és fiatalok vagy az átlagjövedelem kevesebb, mint 60%-ával rendelkező háztartásokban élnek, súlyos anyagi nehézségektől és nélkülözéstől szenvednek, vagy szinte jövedelem nélküli háztartásokban nőnek fel.

A 20 és 24 év közötti korcsoportban is sok olyan EU állampolgárt találhatunk, akik igen kényes helyzetben vannak. Közülük 5,4 millióan (17,8%) munkával sem rendelkeznek, és szakmai vagy felsőfokú képzésben sem részesülnek. Az Európai Unió 25 tagállamában 2008 óta részben jelentősen emelkedett a számuk, ezen korcsoport kilátásai az elmúlt években csupán Németországban és Svédországban javultak. Ezzel szemben a legnegatívabb tendenciát a dél-európai országok könyvelhették el: Spanyolországban a munkával nem rendelkező, és szakmai vagy felsőfokú képzésben sem részesülő 20 – 24 éves korcsoport aránya 16,6-ről 24,8%-ra, míg Olaszországban 21,6-ről 32%-ra emelkedett.

Egyre növekvő szakadék a generációk között
A hosszú távú megfigyelés szerint Európa szerte nő a generációk közötti szakadék is. Míg a szegénység és társadalmi kirekesztés által fenyegetett gyermekek aránya az Európai Unióban 2007 óta 26,4-ről 27,9%-ra emelkedett, a lakosság 65 évesnél idősebb rétegének megfelelő hányada 24,4-ről 17,8%-ra csökkent. Ennek fő oka a következő: A válság folyamán az idősebb korosztály nyugdíja és időskori illetménye nem, illetve nem olyan mértékben csökkent, mint amennyire a fiatalabb réteg jövedelme.

A fiatal és idősebb korosztály közötti ellentétes tendenciát három európai trend is élezi: A költségvetések növekvő adósságállománya mindenek előtt a fiatalabb generációkat terheli; a képzés vagy kutatás és fejlesztés területén a jövőközpontú beruházások stagnálnak; és az elöregedő társadalmak egyre erősödő nyomást gyakorolnak a szociális biztonsági rendszerek finanszírozhatóságára. Az Európai Unió tagállamainak adósságállománya a gazdasági teljesítményükhöz viszonyított, 2008-ban mért átlagos 63%-ról időközben 88%-ra emelkedett.

Aart De Geus, a Bertelsmann Stiftung vezetőségének elnöke az alábbi következményekre hívta fel a figyelmet: „Európában egy elveszett generációt sem társadalmi, sem pedig gazdasági tekintetben nem engedhetünk meg magunknak. Az Európai Uniónak és tagállamainak különösen nagy erőfeszítéseket kell tennie a fiatalok esélyeinek folyamatos javítása érdekében.“ Emlékeztetett az Európai Unió fiatal állampolgáraira vonatkozó, már meglévő foglalkoztatási garanciára és kezdeményezésre is. Ezeket az átgondolt és ésszerű kezdeményezéseket a tagállamokban következetesen kell alkalmazni, és a szükséges anyagi eszközökkel kell ellátni. Annak ellenére, hogy az Európai Unió számos államának munkaerőpiacán ismét enyhe növekvő tendencia figyelhető meg, a társadalmi igazságosság tárgyában átfogó trendváltozásról a csökkenő tendencia évei után még nem beszélhetünk.

A gyermekek és fiatalok társadalmi be- és elfogadásának hiánya Magyarországon
Magyarország a társadalmi igazságossági teljes mutató tekintetében elfoglalt 23. helyezésével igen rossz eredményt ért el. Mindenekelőtt a gyermekeknek és fiataloknak kell a társadalmi be- és elfogadás hiányától szenvedniük (26. hely). A szegénység és a társadalmi kirekesztés a 18 év alatti fiatalok és gyermekek 41,4%-át fenyegeti. A generációk közötti szakadék növekedése Magyarországon is egyértelműen megfigyelhető: A 18 év alatti korosztály 32,4%-a súlyos anyagi nélkülözéstől szenved, miközben ez a 65 év feletti korosztály 15,8%-át érinti. Ezen kívül az arány a 20 – 24 év közötti, munkával nem rendelkező, és szakmai vagy felsőfokú képzésben sem részesülő fiatalok esetében 2014-ben 19,3% (20. hely) volt, amellyel a már egyébként is rendkívül magas EU átlagot (17,8%) is meghaladta.

A társadalmi összetartás és az egyenlő bánásmód kérdésében is igen jelentős gyengeségek mutatkoznak (24. hely). Az országban erősödött az idegengyűlölet. A szegregáció és a csekély képzési esély mindenekelőtt a romákat érinti. Magyarország demográfiai fejlődését figyelembe véve hosszú távon egy folyamatos és nyílt integrációs politika jelentené az ország érdekét. A nemekkel kapcsolatos igazságosság tekintetében is jelentős hiányosságok érzékelhetők. Az Európai Unióban például Magyarországon a legalacsonyabb a női parlamenti képviselők aránya (9,3%). Összehasonlításképp: Svédországban ez az arány 45%.