Tavaly sem csökkent a komoly internetes támadások száma

2015 negyedik negyedévében 69 országban található erőforrások váltak célponttá botnet által támogatott támadások által. A támadások túlnyomó többsége (94.9%) mindössze 10 országban történt. Kína, Dél-Korea és az Egyesült Államok voltak a legsúlyosabban érintett országok.

A negyedik negyedév leghosszabb DDoS támadása 371 órán (15.5 napon) keresztül tartott. A jelentési időszakban a kiberbűnözők többféle malware családból származó botok segítségével indítottak támadást. A harmadik negyedévben az ilyen összetett támadások aránya 0.7% volt, míg az év utolsó három hónapjában elérte a 2.5%-ot. A Linux botok népszerűsége is tovább növekedett – 45.6%-ról 54.8%-ra nőtt az arányuk az összes regisztrált DDoS támadás között a negyedik negyedévben.

A negyedik negyedévben megfigyelt további tendenciák között voltak azok az új csatornák, amelyek visszaverődéses DDoS támadásokat hajtottak végre, és egy harmadik fél konfigurációjában lévő hiányosságok kihasználásával erősítették a támadást. Különösen a negyedik negyedévben volt észlelhető, hogy a kiberbűnözők forgalmat küldenek a megcélzott oldalakra NetBIOS szerverek, dinamikus portok által összekötött domain vezérlő RPC szolgáltatások és WD Sentinel licenc szerverek segítségével.

A támadók továbbra is használják az IoT eszközöket – például, a kutatók mintegy 900 olyan CCTV kamerát azonosítottak szerte a világon, amelyekből botnetet alakítottak ki DDoS támadások végrehajtásához.

A Kaspersky Lab kutatói ugyancsak felfedeztek egy új tipusú támadást a webes erőforrások ellen, amelyet a WorldPress tartalomkezelő rendszer (CMS) segítségével hajtottak végre. Ez tartalmazott egy JavaScript kódot, amelyet beinjektáltak a webes erőforrásokba, és a kód a felhasználó böngészőjének nevében megcímezte a célba vett erőforrásokat. Egy ilyen DDoS támadás ereje elérte a 400 Mbit/s-ot, és a támadás 10 órán keresztül tartott. A támadók egy, a WordPress-t futtató feltört webes alkalmazást használtak, továbbá egy titkosított HTTPS kapcsolattal akadályozták meg az erőforrás tulajdonosa által esetlegesen alkalmazott forgalomszűrést.

“Sajnos a DDoS az online bűnözők kényelmes és megfizethető eszköze marad, mert még mindig léteznek olyan szoftveres biztonsági rések, amelyeket a támadók a szerverekbe való behatolásra használhatnak. Vannak olyan felhasználók is, akik nem biztosítanak kellő védelmet eszközeiken, növelve ezzel annak az esélyét, hogy eszközeik botokkal fertőződjenek meg. A magunk részéről elkötelezettek vagyunk amellett, hogy információt biztosítsunk a DDoS támadásokról a vállalkozások számára, és támogassuk az ellenük folyó harcot, mivel a DDoS egy olyan veszély, mely ellen lehet és kell is küzdeni.” – mondta Evgeny Vigovsky, a Kaspersky Lab Kaspersky DDoS Protection részlegének vezetője.