Ha akarsz drónnal versenyző sólymot látni, ide menj el!

A rendezvény főszponzoraként a szeptember 10-i Drónverseny és Robotika Show-n rendezte meg a Telenor az őszi Okostelefon Akadémiáját. Az itt elhangzott előadásokból kiderült, hogy bár lenyűgöző a drónok fejlődése, egy sólyom képességei ma még sok területen felülmúlják a drónokét.

Az egész napos Drónverseny és Robotika Show részeként a trükkös kanyarokkal és világító ledekkel felszerelt drónversenypálya tőszomszédságában rendezték meg a 13-adik Okostelefon Akadémiát szeptember 10-én, a Hungexpo G pavilonjában. A versenyen a gyorsasági futamok mellett ügyességi feladatokban mérkőztek meg a pilóták. Mivel a csarnoknyi méretű akadálypályát szabad szemmel be sem látnák, a drónokat olyan speciális videoszemüvegben lehet vezetni, amely a drónra szerelt kamera élőképét vetíti a pilóták szeme elé.

Egy a ragadozómadár ma még lenyomna egy drónt

 Bérces János, a Magyar Nemzeti Ragadozómadár-védő és Solymász Egyesület (MNRSE) elnöke a Telenor felkérésére a drónok és a sólymok összehasonlításáról tartott előadást az eseményen. Bár a drónokat sokan korunk egyik legmodernebb járművének tekintik, a ragadozómadarak képességei sok tekintetben felülmúlják a gépekét – derült ki Bérces János előadásából.

Egy átlagos vándorsólyom ma még gyorsabban repül és hosszabb időt képes a levegőben tölteni egy olyan tipikus felhasználásra szánt drónnál, mint amilyen a népszerű a DJI Phantom 4 modell. Az alábbi táblázatban jól látszik, hogy a ragadozómadár legtöbb képessége felülmúlja a drónét.

Egy kerecsensólyom akár 12 órát is képes a levegőben tölteni vonulása során, míg a vándorsólyom akár másfél órán át tudja a kiszemelt állatot üldözni. A sólymok magasról, zuhanórepülésben ejtik el zsákmányukat, a vándorsólyom akár akár 320 kilométer/órás sebességgel is képes lesújtani áldozatára. Ezzel szemben a sasok és a héjafélék síkrepülő madarak, ők valamilyen kiemelkedésből leskelődve keresik zsákmányukat.

Ha szükséges, egy sólyom képes semlegesíteni egy drónt

Az ember idomított madarakat mintegy négyezer éve használ vadászatra. Nem meglepő, hogy egy ragadozómadár akár drónok észlelésére is elfogására is kiképezhető – Franciaországban és Hollandiában a gyakorlatban is használják ilyen célra a ragadozómadarakat. Bérces János előadásában elmagyarázta, hogy erre a feladatra fiatal madarat lehet idomítani, az állat minden élelmét egy drónra rögzítve kapja meg. Kezdetben a hússal felszerelt drón csak a földön áll, később a levegőben lebeg, végül pedig repül is.

A ragadozómadarak kifejezetten a mozgó zsákmányokat keresnek a térben, és mivel szemük harmincöt-negyvenszeres nagyításra képes, sokkal hamarabb képesek észrevenni egy embernél egy másik madarat vagy földön mozgó állatot. Ha tréningezésük során megszokták, hogy egy drón megjelenése élelmet jelent számukra, azonnal rárepülnek a területükre betévedő idegen drónra, és semlegesítik azt.  Bérces János szerint egy ilyen feladatra kiképzett, öt kilogramm tömegű rétisas akár egy huszonöt kilogrammos drónt is képes ártalmatlanná tenni. Ilyen esetben a madarak épségére is figyelnek: lábszárvédőt húznak a lábaikra, hogy a „zsákmány” elejtésekor a drón rotorjai ne okozhassanak sérülést.

Drónok segítenek a sólymok életének megértésben

Bérces János előadásából kiderült, hogy napjainkban a solymászok is széles körben használnak drónokat: a kisméretű légi járművek segítségével ugyanis jóval egyszerűbben, a fészkelő madarak megzavarása nélkül tudják megfigyelni az állatok életét.

Egyes arab országokban a ragadozómadarak edzésére és versenyeztetésére is használnak drónokat, illetve valódi madarakra hasonlító repülőmodelleket: mivel a gépi zsákmányok előzetesen beprogramozott utat járnak be a futamokon, minden ragadozómadár számára teljesen azonos feltételeket biztosítottak az elfogásukhoz.