Megmutatták, hol támadnak a kiberbűnözők

A Kaspersky Lab, a nemzetközi kiberbiztonsági cég éves európai kiberbiztonsági konferenciáját Máltán tartotta október 20. és 23. között. Az eseményre céges szakembereket és vendégeket hívtak meg a holland rendőrségtől valamint újságírókat és egyéb üzleti érdekeltségeket a régióból, Izraelből és Dél-Afrikából egyaránt. Az idei év fő témája a zsarolóvírusok voltak – egy fenyegetés, ami súlyos kockázatot jelent mind az anyagiakra, mind az adatainkra a felhasználói és üzleti szférában egyaránt. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezekre különös figyelmet kell fordítania az IT biztonsági embereknek a kis- és középvállalkozásokban.

A Kaspersky szakértői ezen kívül tartottak egy áttekintést a jelenlegi globális helyzetről, regionális támadási veszélyekről, biztonsági trendekről, valamint a támadások fő irányvonaláról, ami érintheti a szektort. A cég 2016-os 3. negyedévi jelentése szerint Európában a felhasználók 33%-a találkozott belső hálózatról vagy külső adathordozóról származó fenyegetéssel, és további 15%-a weben terjedőkkel. A Kaspersky Cloud júliustól szeptemberig tartó mérései szerint Ukrajna továbbra is a legmagasabb az érintett felhasználók számában (57,9%) utána Izrael 38,5%, Szerbia és Görögország (37,6%) valamint Dél Afrika 36%-kal következik.  A legnagyobb web fenyegetést Szlovéniában jelentették (23,9%) és Ukrajnában 21,8% majd Spanyolországban és Görögországban. Hollandiának, Dél-Afrikának, Egyesült Királyságnak és a Csehországnak valamiért kevesebb, mindössze 7-10%-a érintett az online fenyegetésekkel szemben.

“A fenyegetések a technológiával együtt nőnek, kihatva az egyénekre és a vállalkozásokra egyaránt. Amellett, hogy gyorsan szaporodnak, egyre kifinomultabbak és kártékonyabbak lesznek. A zsarolóvírusok kifejezetten gyorsan fejlődnek, és ez ma az egyik legfőbb fenyegetés a kibertérben. A kutatásaink azt mutatják, hogy a felhasználók 40%-a kifizeti a váltságdíjat, hogy menthessék az adataikat, ezzel csak kívánatosabbá téve magukat a bűnözőknek.”  – magyarázta Marco Preuss a Kaspersky Nemzetközi Kutatási és analízis csapatának igazgatója. “Emellett új rizikót rejtenek az IoT (okoseszközök): láttunk már okos TV-t, ami kémkedett a gazdája után, és hogy hogyan nyithat ki egy okos ajtót illetéktelen személy. Szükségszerű hogy a jelen és jövőbeli veszélyeire is odafigyeljünk ezeknek az eszközöknek.”

2015 és 2016 között a Kaspersky Lab több mint 2 millió incidenst regisztrált, ami zsarolóvírussal kapcsolatos, több közülük ismert is. Összehasonlítva az előző 2014-2015-ös szakasszal, a vállalati szektor zsaroló támadásai meghatszorozódtak. A Kaspersky szakértői szerint az egyre elterjedtebb vírushasználattal könnyen túlszárnyalhatják az eddig ismert banki Trójai vírusokat.

A 2016-os Üzleti IT Biztonsági Kockázat felmérés szerint 20%-a a vállalkozásoknak világszerte tapasztalt zsarolóvírust az elmúlt 12 hónapban. Európában ez a szám még nagyobb, 28%. Dél-Afrikában ez a szám alacsonyabb, mindössze 19%. A zsarolóvírus nem csak PC-n jelent meg, hanem mobil platformon is jelen van, csak 2016 második negyedében 83048 veszélyes applikációt találtunk, amit mobilra fejlesztettek.

Hogy csökkentsék a vírusos fertőzések kockázatát, a Kaspersky kiadott egy ingyenes Anti-Ransomware Eszköz Cégeknek külön erre a célra. Emellett a Kaspersky a holland rendőrséggel és az Intel Security-vel közösen indítottak ’No More Ransom’ nevű projektet – egy online portált www.nomoreransom.org – ami információt ad a zsarolóvírusok veszélyeiről, segít az áldozatoknak visszanyerni az adataikat anélkül, hogy fizetniük kéne a bűnözőknek. Tagjaik között jelenleg 14 ország bűnüldöző szervei vannak.

“Kiállunk a kiberbűnözés ellen, kifejezetten a zsarolóvírusokkal, de csak úgy tudjuk elérni a célunkat, ha közösen harcolunk más bűnüldöző szervekkel és kiberbiztonsági cégekkel. A kiberbűnözés nem ismer határokat, úgyhogy kifejezetten szükség van az összefogásra. Együtt a ’No More Ransom’ projekttel és egyéb tevékenységeinkkel megteszünk mindent, hogy megzavarjuk a kiberbűnözők tevékenységét és hogy visszajuttassuk a fájlokat a jogos tulajdonosuknak anélkül hogy fizetniük kéne érte. Emellett megteszünk mindent, hogy a felhasználók és szervezetek tisztában legyenek a ténnyel, hogy sajnos nincs visszafejtő program az összes fajta zsarolóvírusra. Az adatok lementése és az óvatosság az interneten rengeteget segít a megelőzésben.” mondta Ton Maas a holland rendőrség digitális koordinátora.