Bitcoint bányásznál? Inkább vegyél kriptót, hamarabb megtérülhet

Milyen szép lenne a világ, ha egy tengerparton szürcsölhetnénk a koktélunkat, miközben odahaza a bitcoinbányász gépünk csak gyártja a kenyérre valót! A rideg valóságban azonban a bitcoin bányászat már ingoványos talajnak számít tele buktatókkal, ahol csak egy nagy kanál szerencsével rúghatsz labdába.

Kár lenne azzal áltatni magunkat, hogy modernkori kincskeresés a kriptobányászat. Filmekben biztosan láttad te is, mikor az amerikai kontinenst barangoló telepesek a kis aranyrögöket mosták ki a Kaliforniában. Hát a Bitcoin-bányászat totál nem ilyen!

A Bitcoin-bányászat rendkívül kockázatos, nehezen megtérülő változata a kripto befektetéseknek. Ennél sokkal egyszerűbb, ha hagyományos pénzből vásárolsz valamilyen tokent.

Mi is az a kriptobányászat?

A bányászat célja valójában nem a kripto előállítása, hanem a kriptotranzakciók validálása. Ezzel megelőzhető az, hogy egy már elköltött Bitcoin egység újra elkölthető legyen. Ezt az ellenőrző tevékenységet azzal jutalmazzák, hogy az érvényes hasht kiszámító bányász birtokolja a blokkot, ami a blokkláncba illeszthető. Azért is fontos a tranzakciók validálása, mert a fizetőeszköz egy digitális tartalom, aminek a hamisítását így előzik meg – körülbelül azt a célt szolgálják, mint amikor a bankjegyeket sorszámokkal látják el.

A bányászatot általában általában combosabb videókártyákkal vagy ASIC bányászgépekkel végzik – manapság az utóbbit célszerűbb használni erre a célra, főleg a Bitcoin esetében. Ezek végzik el azoknak a hasheknek a kiszámítását, amelyek validálják a kriptotranzakciókat. Mielőtt mesés vagyonról álmodoznál, sajnos ki kell ábrándítanunk: ez nem pénzgyártó automata, hanem iszonyatosan bonyolult számítások folyamata, amelyek eredménye egy blokk, ami vagy beilleszthető a blockchainbe, vagy már nem – de erről később.

A hashek 64 számjegyű hexadecimális számok. A Bitcoin-bányászat során egy adott számsorral egyenlő vagy kisebb 64 számjegyű hexadecimális számot kell kiszámítani. Eddig ez faék egyszerűségűnek hangzik, de álljunk meg egy pillanatra!

Mi az, hogy 64 jegyű hexadecimális szám? Például ez:

3f4231bd6fa5e76472b47d5668a459a88b149bad60338ca19074d074c0945dcb

Ez nem egy valós blokk sorszáma, csak egy véletlen generált szám, de a példa érzékeltetéséhez nekünk most pont jó. Jól látod, ebben tényleg vannak betűk is a számok közt. Ezek a betűk egy-egy számot jelölnek, csak a hétköznapokban használt tízes számrendszerrel ellentétben ez 16-os számrendszer, így az a az 10-nek felel meg, az f pedig 15-nek. Vagyis karakterenként 16 lehetőség van rá, hogy milyen értéket vesz fel az adat. Vagyis elméletileg 16^64 kombináció létezik – ez szinte felfoghatatlanul sok.

A bányászgépek feladata az, hogy olyan blokkokat generáljon, amely két kritériumnak felel meg.

1. Kisebb vagy egyenlő az úgynevezett cél hashnél, amelynél csak kisebb vagy egyenlő hashek illeszthetők a blokkba. Ebben látszólag semmi trükk nincs.
2. Senki más nem bányászta még ki azt a számsort. Tegyük fel, hogy egy cél hashnél két bányász is fel tud mutatni egy-egy még ismeretlen számsort. Ilyenkor a Bitcoin közösség egyszerű, 51%-os többség alapján választja meg, kit illet a jelölt blokk. Ez már csakis a szerencsén múlik.

Most, hogy megértettük a bányászat elméleti működését, nézzük végig, milyen opciók vannak a bányászatra – és milyen buktatói vannak ennek…

Így működik a gyakorlatban

A fenti példa alapján jól látszik, a kriptobányászat hatalmas kapacitás igényű tevékenység. A kapacitás jelzésére általában a hash/másodperc mértékegységet szokták alkalmazni, ami azt mutatja, hány hashre tesz kísérletet egy másodperc alatt a bányászgép. A hardverköltségen felül muszáj kalkulálni a rezsiköltséggel is – érdemes elkerülni azt a helyzetet, mikor van pénz majomra, de banánra már nincs.

De a megtérülést az is befolyásolja, mennyi időt szánsz bányászatra, illetve milyen árfolyamon van a kívánt valuta.

A kriptobányászat bitcoinban mérhető értéke körülbelül 4 évente feleződik. Kriptobányászattal teljesített blokkonként 2009-ben 50 bitcoinra tehettél szert – ekkor még sokkal egyszerűbb volt feltérképezetlen hashre bukkanni –, 2013-ban már 25-re és így tovább.

Ha belevágnál a bányászatba, az alábbi lehetőségek közül választhatsz:

1. Önállóan, saját eszközökkel próbálkozol.

Ezen belül is van egy csomó opció, amelyet az alapján is eldönthetsz, hogy mit szeretnél bányászni. Bitcoin bányászatra például alkalmasak a már említett ASIC-gépek, amelyek közül amit már érdemes megvenni, bőven félmillió forint feletti áron mozognak – ez elég magas belépési küszöböt jelent. Az ASIC-gépek TH/s nagyságrendben is képesek bányászni.

2. Felbérelhetsz másokat, hogy bányásszanak neked.

Erre a lehetőségre is igazak azok a tényezők, amelyeket fent említettünk. A bérbeadó ilyenkor felszámít eszköz költséget – akár újabb eszköz beszerzéséhez, akár a már meglévő használatához, természetesen attól függően, hogy milyen igényeid vannak – és a rezsiköltség is a bérlés díjába kerül.

Mondjuk 10 000 dollárnyi befektetéssel több száz TH/s kapacitásra is szert tehetsz így, viszont az közel sem biztos, hogy ez valaha megtérül, mert ez még jócskán elmarad a napjainkban jellemző 110-170 millió TH/s mértéktől, ami a Bitcoint jellemzi. Csepp a tengerben – akár ezt is mondhatnánk…

Aztán ott van még a felhőalapú bányászat. Ilyenkor meghatározott időtartamra a felhőalapú szolgáltató a kapacitásából valamennyi giga vagy tera hash/szekundumot a rendelkezésedre bocsát, viszont ha nem jártál sikerrel, akkor ennyi volt a kriptokaland, és még a felhasznált eszközökön sem adhatsz túl, mert te csak bérelted.

Összegezve

A kriptobányászat egy nagyon sok összetevőből álló, iszonyú energiaigényes folyamat. Vannak olyan tokenek, melyeknek a bányászata most már jövedelmezőbbnek tűnik, mint a Bitcoiné, ezért érdemes körülnézni, melyik deviza bányászatát tudod hatékonyan végezni úgy, hogy még pénzt is keress vele.

Írásunk nem számít sem pénzügyi ajánlatnak, sem pénzügyi tanácsadásnak. A kriptodevizákba való befektetés rendkívül kockázatos az eszközök extrém volatilitása miatt. A befektetés vagyonveszteséget eredményezhet.