Hazánkban csaknem egymillióan élnek csontritkulással, sokak számára csak akkor derül ki, ők is érintettek, amikor a csontváz egy jellegzetes pontján törést szenvednek.

Bár gyakran halljuk, a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás a legtöbb krónikus betegség okozója, a csontritkulás esetében meghatározó a gyermekkor is. A csontritkulás világnapján fontos megemlíteni, szűrővizsgálatokkal időben felismerhető a betegség és kezelhető is.

Gyakran nevezik tipikusan női betegségnek, hiszen a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nőket nagyobb százalékban sújtja ez az egészségügyi panasz, mint a férfiakat. Nekik ugyanis eleve kisebb a csúcscsonttömegük, amellyel megkezdik a felnőttkort, átlagosan magasabb életkort érnek meg, klimax után pedig, a hormonrendszer változása is hozzájárul a magasabb arányhoz. A rizikófaktorok azonban mindkét nemre ugyanolyan hatással vannak. Azoknál a férfiaknál, akiknek alacsonyabb például a tesztoszteronszintje, növekszik a csontritkulás kialakulásának a veszélye. Ugyanakkor 75 éves kor felett általában kiegyenlítődik a nemek aránya. Magyarországon nagyjából 600.000 női és 300.000 férfi beteget tartanak számon csontritkulással, elsősorban az 50 év feletti korosztályban, de tovább növelheti a statisztikákat a nem diagnosztizált, látens esetek száma.

„A csontritkulás a csont anyagcseréjének betegsége, amely következtében csökken a csont tömege, de ezzel párhuzamosan a csont szerkezetében és minőségében is átalakulás történik, a csontgerendák elvékonyodnak, ami miatt a csont törékennyé válik. Sok esetben csak akkor derül ki, hogy valaki csontritkulásban szenved, amikor a csontváz típusos helyén csonttörés éri”

– mondta Dr. Barna Anikó, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő reumatológus és fizioterápiás főorvosa. Hazánkban évente 15-20 ezer combnyaktörést regisztrálnak, és az esetek 15-20 százaléka valamilyen szövődmény miatt rendszerint fél éven belül meghal.

Vegye figyelembe a rizikófaktorokat!

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan lehet elkerülni a csontritkulást, tisztában kell lenni azzal, hogy a felnőttkori megfelelő minőségű csonttömeg már gyermek-, fiatal felnőttkorban dől el.  A csontanyagcsere normális esetben kb. 25 éves korig a csontépítés irányába tolódik, majd kb. 25-40 éves kor között egyensúlyban van a lebontási és építési folyamat, utána pedig ez a lebontás irányába tolódik el. Egészséges életmóddal, testmozgással, minőségi táplálkozással meg lehet akadályozni a csontritkulást, de nem mindegy, hogy milyen mennyiségű, minőségű csontrendszerrel kezdjük a felnőtt kort, amit rizikófaktorok a későbbiekben befolyásolhatnak. A cukor-, endokrin és daganatos betegségek, vérképzőszervi elváltozások, gyulladásos eredetű reumatológiai kórképek például negatívan módosítják a csontállományt, ahogy egyes gyógyszerek mellékhatásai (szteroidok, vérhigítók, vízhajtók, antiepileptikumok), az alkohol, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a nem megfelelő minőségű táplálkozás, vitaminok és ásványi anyagi anyagok hiánya a szervezetben, nagy fokú izom vagy súlyvesztés betegség, vagy diétázás miatt és a dohányzás is romboló hatással lehet a csont szerkezetére.

Kivizsgálással nagy fájdalmakat kerülhet el

Mivel kezdetben nincs, vagy csak minimális tünettel jár, „néma járványnak” hívják és csak szűrővizsgálat és szakorvosi konzultáció során ismerhető fel a betegség. Csontritkulás esetében egy fizikális vizsgálatra van szükség reumatológusnál, amelyet csontanyagcsere labor és denzitometriás vizsgálat követ. Hosszabb távon az enyhe háti és deréktáji fájdalmakat erősebb és állandosuló tünetek váltják fel. Csökken a testmagasság, megváltozik a testtartás, a páciens fáradtnak érzi magát, fokozatosan görbül a háta a csigolyadeformitások miatt, majd, ahogy a folyamat előrehalad, kialakulnak a törések a típusos helyeken, leggyakrabban a bordák, csigolyák, combnyak, csukló, alkar területén.

„Kérjük ki a szakember véleményét, akár megelőzésről, akár már kialakult súlyos csontritkulásról van szó. Van, akinek speciális gyógytornára, komplex balneo-fizioterápiára van szüksége, van, akinek személyi edzőre. Ma már ez csapatmunka, szükség van az orvos, gyógytornász, dietetikus, fizikoterápiás, masszőr összehangolt munkájára. Akinek csontritkulása van, állapotától és súlyosságától függően megfelelő gyógyszeres, injekciós, infúziós kezelés mellett mozgás-, étrend-, és életmódterápiára van szüksége. Fontos azonban minden esetben a személyre szabottság. Ami egyik esetben működik, az a másik páciensnél éppen káros is lehet, ezért is fontos egy szakember felkeresése”

– tette hozzá Dr. Barna Anikó reumatológus szakorvos.

Mit tehet a csontritkulás elkerüléséért?

• Iktassa be a testmozgást az életébe! Válasszon korának és testalkatának megfelelő aktivitást, de a regenerálódásra is hagyjon megfelelő időt.
• Elsősorban rostokban, ásványi anyagokban gazdag ételeket fogyasszon. Nincs tiltott alapanyag, de az étkezésre úgy tekintsen, mint amivel a leginkább támogathatja szervezetét. A kiegyensúlyozottság a legfontosabb.
• Hagyjon fel a káros szenvedélyekkel!
• Helyezze a hangsúlyt a megelőzésre. Már gyerekkorban fontos a testedzés és a megfelelő táplálkozás, hogy a gyermek kiváló csontozattal kezdje a felnőtt kort. Alkatának megfelelő sportot kell számára választani.
• Járjon el rendszeresen szűrővizsgálatra, hogy ne későn derüljön ki a csontritkulás, amikor már törés alakult ki.
• Kezeltesse, ha van bármilyen alapbetegsége, mert a csontritkulás kialakulását gyorsíthatja az egyéb betegsége elhanyagolása.