Ez az egyik legnagyobb kihívás a startup indításakor

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt  egy hiánypótló kerekasztal beszélgetésen Komár Balázs, az IseeQ társalapítója és Lőrincz Orsolya, a Mimox IT karrier tanácsadója az Instantban, ahol szó volt munkavállalásról, hazai mobil trendekről, az IT szektor jövőjéről és startupokról. Meglepő tényekkel és számokkal jöttek elő, elgondolkodtató sorok következnek:

„Ha Oracle-ös pozícióra jelentkeztél és IBM-es pólóban jössz el az interjúra, ne csodálkozz, ha visszautasítanak.” – kezdi egy sarkított példával Orsi. Az önéletrajzod az első benyomás, a második a személyes megjelenésed. A szakmai tudás mellett a jó kommunikációs készségek mindig előnyt jelentenek, és ebbe a kézfogás és az öltözet is beletartozik.

Soft skillek vagy hard skillek?

Balázs és Orsi egyetértenek abban, hogy mindkettőre szükség van, de cége válogatja, hogy éppen melyikre teszik a hangsúlyt. A hard skillek alapvető fontosságúak, de ha nem tudsz értelmesen öt mondatot elmondani magadról, vagy egyáltalán nem beszélsz angolul, jelentősen csökkented az esélyeid, hogy felvegyenek. A soft skillek és a hard skillek is persze fejleszthetőek, tanulhatóak. A személyiség viszont az alapja a hosszú távú beválásnak és motivációnak.

Mennyire számít a papír, a végzettség?

Nagyon elenyésző esetben feltétel csak a diploma és/vagy a nyelvvizsga. “Ha meg van a tudásod, kellesz. Nem számít a papír. Kivételt képeznek azok a cégek, ahol előírás a diploma megléte, de szerencsére egyre kevesebben vannak.” – világosít fel Orsi.

Mekkora bérre lehet számítani juniorként, seniorként?

“Terület-függő. Egy junior keres nettó 250 ezret, de ha zseni, akkor 840 ezret is, ami már senior kategória.” – mondja Balázs, majd elmeséli, hogy a legkomolyabb fiatal 21 évesen épphogy kikerült az egyetemről, havi nettó 840 ezer forintos ajánlatot kapott. Ők a top 10, akik 6 éves koruk óta programoznak. “A plafon fejlesztőként Magyarországon nettó 550 – 800 ezer között mozog, 9-10 év tapasztalattal. 1 millió a lélektani határ, afölött már többet kell tudni, nem elég a sima fejlesztés, több felelősséget kell vállalni magasabb fizetésért.” – világosítanak fel minket a szakemberek.

“A tendencia azt mutatja, hogy fokozatosan emelkednek a fizetések, a tavalyi évhez képest 5-10%-kal a legnépszerűbb programnyelvek esetében, mint a Java és a .NET.” – teszi hozzá Balázs.

“Lehetsz junior 37 évesen is, ilyenkor béralkuval tudsz munkát találni. Lehetsz senior 20 évesen is. Nem az életkor számít.” – mondják mindketten, mi pedig helyeselünk.

Viszont a junior nem gyakornok.

“Sajnos a munkáltatók nagyon el vannak itthon tévedve bérezés terén, vagy egyszerűen nem képesek a lépést tartani.” – vallja be Balázs, Orsi pedig kifejti, hogy “aki kijön az egyetemről már nem fog elmenni diákmunkás bérért (max 160 ezer havonta) dolgozni heti 20 órában. Egyetem alatt már nettó 180-200 körül keresnek heti 25-35 órában. A következő lépcső a nettó 240, aztán ugrik fel a 300-as kategóriába, ha már legalább két évet vagy a cégnél. Ha pedig keményen dolgozol és jól értesz az algoritmusokhoz akkor 1-2 év után megugorhatod a nettó 450-et is. A fizetések az első években meredeken növekednek, ezért is nehéz megtartani a juniorokat.”

Mit jósoltok a hazai IT szektornak? Mik a trendek?

“Egyre népszerűbbek a big data technológiák, mint a Hadoop, az IoT, és a kütyü világban is egyre több a fejlesztés. És persze a felhasználói felületre is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. A JavaScript is nagyon népszerű, és nem sokára a matematikusok lesznek a legkeresettebbek.” – árulja el nekünk Balázs. “Használható, élményt adó felület mögött gyűjtjük és elemezzük a sok adatot” – summázza Orsi és hozzáteszi: “mi csak most kezdünk bekapcsolódni ezekbe a trendekbe.”

Balázs elmondása szerint az oktatás jelenti a kulcsot, hogy átalakuljon a piac. “Nálunk is lesz elvileg digitális oktatás már általános iskolától kezdve. Finnországban, Angliában ez alap, nekünk is bele kell húznunk, ha tartani akarjuk az iramot. Mindenki érzi azt, hogy egyszerűen nincs elég informatikus, viszont a GDP 9,5%-át adják most, pedig 15%-ot tudnának. Egy fejlesztő teremt két másik munkahelyet.” – mondja Balázs, mi pedig elámulunk egy pillanatra.

“Startupot indítani majdnem lehetetlen, ha nem tudod megfizetni a tudást. Ha nem a haverod, az egyik alapító és fejlesztő, akkor sok pénzre lesz szükséged.” – mondja Orsi, majd folytatja: “a KKV szektor küzd, a fizuk eltolódnak. Most nettó 500-600 ezer egy senior fizetése, amit egy multinál egy-két év alatt el lehet érni. A kisebb cégeknek, legyen az startup vagy kisvállalkozás, nagyon nehéz tartaniuk az iramot, pedig az innováció inkább a kisebb, agilisebb cégekre jellemző.” Valószínű, hogy a kis -és középvállalkozások munkáját könnyítő állami programok, az informatika oktatását célzó társadalmi kezdeményezések nélkül nagy bajban leszünk. Ez utóbbiakból egyre több van.

1 év alatt 4 év, 4 év alatt 8 év telik el a virtuális világban. Óriási hátrányba kerülhetünk, ha 2 évig semmit nem csinálunk. Pedig kellenek a jó, innovatív, niche projektek, mert az elvándorlást is csak ez tudja megakadályozni.” – figyelmeztetnek a szakemberek.