A konferencia évről évre fontos változásokhoz vezető utakat nyit meg, és a most felszólaló sorozatvállalkozók szavai sem maradnak az esemény falai között: pontokba szedik azokat legsürgősebb azonnali beavatkozásokat, amelyek a virágzó ökoszisztéma előfeltételei.

Az IVSZ szervezésében megvalósuló 26. MENTA konferencia idén is terepet biztosított a gyümölcsöző szakmai párbeszédeknek. Tavaly itt, Sárváron indult útjára a MI koalíció, idén pedig a startupokkal kapcsolatos legaktuálisabb problémákat vették át a felsorokozó szakemberek. Az esemény második napján a hazai startup világ meghatározó szereplői és sorozatvállalkozók ültek le, hogy megtárgyalják az itthoni vállalkozói- és innovációs ökoszisztéma problémáit és fejlesztés lehetőségeit. (Szőke Márton angyalbefektető, sorozatvállalkozó – az Indextools egykori alapítója és vezetője, Györkő Zoltán a Balabit egykori tulajdonosa, vezetője, Vinnai Balázs sorozatvállalkozó, befektető, az IND alapítója, vezetője, Deliága Ákos a Talk-A-Bot társalapítója és ügyvezetője)

A területet jól ismerő Vinnai Balázs rámutatott arra, hogy bár a startup-ökoszisztéma kétségtelenül fejlődött az elmúlt években, a vállalkozni vágyók még ma is kemény dzsungelharcot vívnak a sikeres építkezés érdekében. A beszélgetés résztvevői kijelentették, hogy a jelenleg érvényes szabályozási környezet kifejezetten hátráltatja a magyarországi startupok nemzetközi sikereit.

A nemzetközi összehasonlításban magas adminisztratív terhek, a nem megfelelő cégformák, a startup világban elterjedt ösztönzőrendszer, illetve a dolgozói részvényopció szabályozatlansága mind olyan erős gravitációs tényezők, amelyek a kiugrás és a külföldi eredmények ellenében hatnak.

Deliága Ákos szavai szerint elképesztő verseny van:

„Ez a verseny nem Budapesten zajlik, nem is Sárváron, de még csak nem is Magyarországon, hanem globális szinten. A magyar startupperek számára embert próbáló feladat az, hogy ne csak sarki fűszeresüzletként, hanem globális, skálázható vállalkozásként tudjanak működni.”

Az adminisztrációs labirintus nagyobb cégekre van szabva, egy startup számára erre egyszerűen nincs elég erőforrás az üzletfejlesztés mellett. Ennek következménye egy olyan lassúság, amit sem a vállalkozások, sem az ország nem engedhet meg magának.

A résztvevők emellett kiemelték, hogy a gyors fejlődést az is korlátozza, hogy nehéz átfogó képet kapni a magyarországi startup helyzetről, illetve hiányoznak a standard folyamatok és lépcsők. A hazai korai fázisú befektetés és a második körös nemzetközi befektetés közötti szakadék szinte áthidalhatatlan mértékű, így az ökoszisztéma nem tud a globális piac beágyazott szereplője lenni:

“A magyar innováció világhírű Magyarországon.”

– mondta Deliága Ákos, a Talk-A-Bot társalapítója és ügyvezetője.

A problémák módszeres kiiktatását segítheti a megfelelő tudásmegosztás:

„Itthon rossz prekoncepciónk van a startupokról, miszerint startup csak úgy működhet, ha egyetemisták pizzásdobozok között hozzák létre. A valóságban ez egy szakma, amit ugyanúgy el kell sajátítani, mint más szakmákat.”

– fogalmazta meg Vinnai.

A nemzetközi kapcsolatrendszer és tudásmegosztás fontos eszköze lehetne egy könnyített munkavállalói vízum, startup-vízum kialakítása, amely elősegítené az EU-n kívüli munkaerő és tapasztalat bevonását.

A szakmai diskurzus nem állt meg a félórás panel végén, a tapasztalt vállalkozók kulcsfontosságúnak gondolják az összefogást és a közös fellépést a fenti problémák megoldása és a lehetőségek kiaknázása érdekében. Keresik az együttműködést olyan szakmai szervezetekkel, mint az IVSZ (Szövetség a Digitális Gazdaságért), hogy véget vessenek a magyar startupok dzsungelharcának. Ennek eredményeként pontokba szedték azokat a legalapvetőbb, legsürgősebb akciókat, amelyek támogatni tudják a gazdaság egyre markánsabb, ugyanakkor speciális igényű szereplőit.

„A lista korántsem teljes, de a párbeszéd már elindult”

– fűzte hozzá Wenczel Richárd, az IVSZ digitális nagykövete.

1. „Startup” vállalkozási forma kialakítása a gazdasági jogban: adózás, csődhelyzet kezelése, maximum 2-3 év, adminisztráció, bürokrácia csökkentése.
2. Startup-vízum.
3. Startupok becsábítása magyar inkubációs programokba – élő ökoszisztéma, tanulás.
4. A magyar startup ökoszisztéma bemutatása a világnak (startupoknak, befektetőknek, stb.).
5. Egyszerűsített pályázat a külföldi bemutatkozások segítése érdekében.
6. Egy platform, ahol a startupok megoszthatják a tudást egymással.