>Olvastam egy tesztet, ahol azt irj=E1k a v=F6r=F6s szem effektus cs=F6kken=
=E9se nem=20
>tul jo. Igaz ez?
A voros-szem effektus mindig alanytol fuggoen hol eros, hogy gyenge, hol=20
abszolut nincs (pl. nalam).
A voros-szem kialakulasanak oka, hogy a vaku fenye merolegesen jut a szem=20
verrel teli hatso falara, ahonnan aztan a visszaverodo feny szepen bejut a=
=20
gep erzekelojebe. Csokkentesere tobfele modszer letezik, mindegyik a=20
pupillat probalja osszehuzni, hogy minel kevesbe tudjon be- illetve kijutni=
=20
onnan a feny.
Altalaban a vakuval elovillantasokat vegeznek az expozicio elott, hogy a=20
pupilla osszhuzodjon. Ennek hatasfoka foleg attol fugg, hogy mennyi ideig=20
tart a villogas (a pupilla osszehuzodasahoz is ido kell), illetve hogy a=20
villogasok utan mennyi ido telik el az expozicioig (sok gep itt bukik meg,=
=20
ugyanis majd fel masodperc telik el a tenyleges expozicioig, ami alatt a=20
pupilla elkezd visszatagulni).
A Canon kompaktjaiban ezzel szemben az AF segedfenyt hasznaljak a pupilla=20
osszehuzasara, ami olyan szempontbol hatekonyabb, hogy folyamatos fenyt ad.=
=20
Ez a feny egyebkent eleg eros, de sajnos viszonylag kis teruleten latszik,=
=20
pont az alany szemebe kellene vele celozni, amire ninsc mindig eleg ido.=20
Igy aztan nem is olyan hatekony, mint egy nagylatoszugu vakuvillanas. Ha=20
azonban ugyesen belecelzol a delikvens szemebe az AF segedfennyel, igen jo=
=20
eredmennyel csokkentheto a voros-szem elofordulasi aranya.
A legjobb termeszetesen az a megoldas, amikor a vaku fenye nem szembol=20
erkezik, hanem mas iranybol, pl. plafonrol. De ezt csak kulso vakuval lehet=
=20
megoldani.
Huhh, azt hiszem ilyen sokat meg soha nem irtam a voros-szemrol
=20