Kezdetben, amikor még csak két tévé volt Magyarországon - mikroklímaként véve az akkori magyar gazdaságot -, a termékek és szolgáltatások árának kis része ment el reklámköltségekre. Ma, amikor soktíz magyar adó van, és ezek a reklámokból tartják fenn magukat, az árak nagyobb része fordul reklámköltségre. A tévécsatornák a versenyhelyzetre hivatkozva élősködnek a gazdaságon, és minél több csatorna lesz, azok összesen annál többe fognak kerülni, amit csak egyensúlyban tart, de nem ellensúlyoz a versenyhelyzet. A reklámok így még drágábbak lesznek (mert attól hogy kétszerannyi tévécsatorna van, még nem kerül felébe a fenntartásuk egyenként) így a lakosságnak még nagyobb reklámköltséget kell majd finanszíroznia a termékek árába építve -> ez duzzasztja az inflációt.

Ráadásul több csatornát nem fog egyenként több néző nézni, mert a nézők száma megoszlik a csatornákon (nem nő egyenes arányban a csatornák számával).
Ergo a több csatorna nagyobb nézettségi nehézségeket generál önmaguk számára.

Jó mindez nekünk?

A digitális átállás során felszabaduló spektrum hasznosítása óriási lehetőség az európai gazdaság számára - mondta Brüsszelben az EU távközlési biztosával, Viviane Redinggel folytatott tárgyalása után Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságait tömörítő Rádióspektrum-politikai Csoport (RSPG) elnöke. http://www.terminal.hu/cikk.php?article_id=115756