Köszi Charlie!

Hali JFEry!

Ez csak egy otlet, de erdemes megnezned.
A microsemitol rendelhetsz mintakent 1N5184-et
ami 10kV-os, de nagyobb fizikai meretekkel
akar 40 kV-os is talalhato naluk.
Latogass el az oldalukra. Tranzisztort mar
rendeltem toluk, el is kuldtek.
Adatlapok is letolthetok, csak gyozzed olvasni.

Remelem segitettem, sok sikert.

Hi mindenkinek!

Egy kérdésem lenne: mi számít túlfesznek?
Eddig azt értettem rajta, hogy azon fesz feletti érték, aminél a visszáram drasztikusan el kezd emelkedni vagy egy meghatározott értéket el nem ér ez az áram.

A teszt megvolt: teljesen ismeretlen dióda, olyan 1N400X féle(ismeretlen, mert lekopott a felirat). 0,01 mA-nél kb 360 V. 0,1 mA-nél kb 370 V, 5 mA kb 385 V, a következő áramérték a 15 mA lett volna, de kicsit féltem az áramütéstől és addig óvatoskodtam, míg elszállt. A fesz nincs leolvasva, de 400 V körül volt az is. A kb azt jelenti, hogy folyamatosan változott az áram, a fesz, a hőmérséklet de 5 % -on belüliek. Elötte természetesen kipróbáltam, hogy mit csinál egy 600 V-ra feltöltött 100 nF-os kondival és megmaradt diódának.

Ezt próbáljuk meg ráhúzni az itt felállított elméletekre!

Véleményem szerint a teljesítménytől ment tökre, nem pedig a nagy térerőtől, hiszen akkor a 600 V teljesen ki kellett volna, hogy végezze.

OFF
Bandiatz!

Az én diszkós időszakom ennél bizonyos szempontból rosszabb volt , de ez nem téma itt. Világos volt számomra, hogy mi a célod. Én annak a híve vagyok, hogy érdemes a dolgokat részletesen, szájbarágósan leírni, mert mások vagyunk, más szójárással/gondolat menettel és elérthetünk mondatokat. Előző hozzászólásomban Reservedjoke hozzászólását idéztem. Ebben a hozzászólásban órdító baromságot ír és evidenciaként kezel dolgokat, ami mások számára nem azok. Mi volt az órdító baromság?

"Ezt garantálja a diódában kialakuló térerősség is, hiszen az a néhány száz-esetleg ezer volt igen kicsiny felületre koncentrálódik össze (akár töb százezer v/m-t is jelenthet!)."

Feszültség felületen koncetrálódik? Mi van? Potenciálkülönbségről hallottál?

"ha a feszültség a letörési küszöb felé emelkedik, a dióda ugye pillanatok alatt rövidzárba mehet."

Ez pedig nekem nem evidens. Mindenki tudja, hogy a túlfeszt nem szereti a félvezető, de milyen paraméterek mellett, ezen megy a vita?

Szóval én nem feltételeztem, hogy hülyeséget akar valaki írni, de más elvárja, hogy rendben legyenek az alapok. Ezért támadták Reservedjoke-ot és nem pedig BSA-t vagy SPafit.
Sőt még az is meglehet, hogy kell az RC-tag a diódákhoz, de akkor a magyarázat rossz vagy nem teljes.

Üdv, Funkee

By!

Végre állhatnád a szavad!

>Az ilyen hozzászólások után számomra nem maradsz hiteles, ezért
>szeretném ha a magadból kikelésed után kijavítanád a hibás
>hozzászólásaidat. és hogy :Mi nem tetszik az idézett
>hozzászólásodban? ha van rá igény kifejtem...

Nos, álljunk meg egy szóra: kijavítsam, vagy inkább igazítsama szájízetekhez ?? Részemről nincs rá igény, minden sértődöttség nélkül leszarom, mert itt csak az "agyak" lehetnek okosak... Legalábbis bemutatkoznak.

>A **** sem érdekili ennek a félbolondnak a véleménye.

JFERy: Tudod, az efféle személyes megjegyzéseid nem éppen az elektronok világába valóak. Talán nyiss rá egy off-topikot, ahol el tudlak utána küldeni a jó ku... na oda...

Mindezek után ne várd el, hogy mégha egyértelműen tudnék változtatni problémádon (estleg megoldani), hogy azonnal vagy akár egy picit is oldanék rajta. Minek????
>Én nem hívtam ebbe a topikba. A tied sem, és téged sem.

Ennyi erővel talán jobb lett volna, ha kussban maradsz otthon anyuci szoknyája mellett, aki mindent majd megold valahogyan, mintahogy az Ariel kihozza a foltot Gábor zoknijából.


@bandiatz: thx, a védelmet. Szerintem nem érdemes ide tovább írnom. Részemről ennek a topiknak itt a vége, még akkor is, ha ezen hozzászólásom után késsel fognak dobálózni felém... Majd ügyesen félreugrom. Azért kössz mégegyszer. Te legalább átlátod azt, amit más nem: Mégha nem is biztosan helyes az amit mondanak, gondolati indításnak még mindig jó. El lehet fogadni vagy vetni. Persze valakinél ez az elvetés default mindenre, és ráadásul arrogánsan.

Mindenesetre érdekes, hogy a "tudatlan" topik indító osztja a parasztészt a saját kérdése felől. Ennyi erővel tanítsuk meg mi laikusok a tanárnak, hogy mit is tanítson. ja, és persze a tanár mindig hülyeséget beszél, ezlért nyomban le is ordítjuk.

na részemről topic closed, vagy másképpen: leszarva.

jó mulatást:-)

Sziasztok.

Funk, csunyán fordítottad le, én nem bántok senkit, annyi a lényeg hogy azokat az embereket akik támadnak egy álláspontot, vagy egy véleményt,-és ha mindezt nem kulturáltan teszik- ellenszenvet szokott kiváltani és utána csunya pofonok érik az illetőt./talán nem véletlenül/MÉG AKKOR IS HA IGAZA VAN!
Aztán vagy megváltozik, vagy lesz egy olyan munkaköre ahova undor lesz bejárnia.
Te is dolgoztál diszkoban:Akkor tudod azt hogy mi az, lehetetlen rendszerrel, lehetetlen állapotu berendezésekből szombatról-szombatra összetákolva jo bulikat kihozni.Nem fogja megérteni a tulaj hogy a pár éve milliokért vett berendezései lassan fabatkát sem érnek, a karbantartás teljes hiánya miatt.És ha esetleg megkérdezi miért, te elmondod hogy nem csak a pénzt kellett volna kiszednie belőlük?
Én itt gondolkodtam el.

bye
andrás

To Funk:

!

Kedves Bandiatz!

Dolgoztam diszkóban!
akkor én kivétel vagyok, jessz!, mert aki akart nem tudott megverni, aki meg lazán megvert volna az meg nem érti, hogy mit süketelek az elektronokról.

Nem voltam Tv szerelő, ezért nem találkozom 20 kV-okkal, de én is szeretném levonni a következtetést. És nem azt szeretném következtetni, hogy Bandiatz megver mindenkit aki atomerőműból(ennyit az offolásról) jött, hanem hogy mi baja lehet egy diódának a nagyfesztől.

Reservedjoke!

>>nos, még egy kis adalék, miért is száll el, és miért nem:
>>ha a feszültség a letörési küszöb felé emelkedik, a dióda
>>ugye pillanatok alatt rövidzárba mehet. Ezt garantálja a
>>diódában kialakuló térerősség is, hiszen az a néhány száz-
>>esetleg ezer volt igen kicsiny felületre koncentrálódik
>>össze (akár töb százezer v/m-t is jelenthet!).

Az ilyen hozzászólások után számomra nem maradsz hiteles, ezért szeretném ha a magadból kikelésed után kijavítanád a hibás hozzászólásaidat. és hogy :Mi nem tetszik az idézett hozzászólásodban? ha van rá igény kifejtem...




Everibodri!

Azt hogy egy tranyó mit csinál ha nagyobb feszt kap, azt eléggé ismerem. 5. éve megy egy végfokom, amiben a bemeneti diff. fokozat tranyója szivárog. Először a jobb és bal csatorna is szivárgott, de aztán az egyiket kicseréltem, hogy összehasonlítható lehessen. A két csatorna között a különbség, hogy az egyik nyugalmi kimeneti egyenfesze +2 mV, a másiké -2,4 mV. 5 év alatt nem roncsolódott semennyire.

ON
Ezért diódánál is hasonlót várok, de azért figyelmesen olvasom a topicot. Szeretném tudni, ha mégis roncsolódik egy dióda a nagyfesztől, akkor ahhoz milyen paraméterek tartoznak.
Fogadást viszont merek kötni, hogy ugyan azt az 1N4001-et 500 V-ra kötve nem teszem tönkre és utána pedig lazán tönkre teszem egy másik 500 V-tal. Mi a különbség? Ebben topicban nem találtam különbséget a "feszek"(források) kötött. Egyedül Spafi volt hajlandó a feszen kívül meghatározni valamit. Vagy ez titok?

JFEry:
Nem tudom mit találtál sértőnek <reservedjoke> hozzászólásában.
Mindenesetre értékelned kellene hogy segítő szándékkal ránézett egyáltalán a tetves topikodra és nem azt válaszolta hogy KI A **** ÉRDEKEL, MIT KERESEL.
Én nem fogok elméleti okfejtegetésbe bocsátkozni, mert egyenlőre még alapom sincs hozzá és kedvem se.
Meg értelmét se nagyon látom.
Dolgoznotok kéne pár emberrel a diszkok világában, atomerőműben, és e hasonló helyeken.
Ott bele lehet kötni minden létezőbe aztán vagy levernek, vagy vérig sértve te kötöd fel magad.
Azért szálljatok már magatokba egy kicsit.

bye
andrás

Te Reserv!
Ahogy Te osztod itt az igét, az sem piskóta.
Sok dolgot jól látsz, meg aztán ki tudja milyen
indíttatásból, telefosod az egészet.

A gyakorlati életben a kutyaközönséges diódáknál valóban
többször is összefutottam azzal a jelenséggel amiről itt
mikroplazma, meg átütési beégés, meg ilyen neveken
beszéltek.

Tipikusan valóban a fatokos diódáknál jellemző, hogy a tok
mellett erősebb termikus igénybevételnél a záróirányban
lévő félvezető mellett átüt, átég az anyag. Innen már a
magas hőmérséklet esetén könnyen átszennyeződik a
zserkezet és valóban zárlatba megy a réteg.
Viszont a nagyfesz diódák többsége kerámia, illetve
valamiféle direkt erre való üveg szerű anyaggal van
bevonva.
Ezekre jellemzően az elektromos tulajdonságaik megfelelően
hőstabilak. Itt a megfutást a dióda csak akkor érheti el
zener módban ha annak teljesítménye túlmelegíti a réteget.
Spafi éppen erről írt.

Fontosnak tartom, hogy elemezzük a működést.
Éppen az az egyik gondom, hogy kicsin teljesítményekkel,
és kicsiny méretben szeretném ezt az ionizátort
működtetni. Ehhez pedig az kell hogy ne kelljen az
ellenállás létra, vagy bármiféle egyébb a helyet foglaló,
a teljesítményt disszipáló alkatrész az áramkörbe.

Reservedjoke!

Na most kiadtad magadból. Jól esett? Inkább kint, mint bent! Pont mint a romlott hal.

De remélem, azért nem akarsz vele megetetni!

JFery!

Bocs, hogy szanaszéjjel offoltam a topicod! Pedig már biztos régen kész lennél!

Tökre jó a dolog:) Mármint az, hogy az ember megpróbál gondolkozni másokkal, és erre néhány **** egyszerűen csak fújja a magáét, hogy az ő tortája szebb, jobb, sőt ízesebb is, pedig hiába a szakértelem, ha a tortából hiányzik a piskóta tészta...

@SPafi: furcsa módon megint elmentünk egy off témába. Az eredeti hozzászóló kérdése az volt, hogy milyen diódát x kV feszre x kHz-re... ez nagyjából leválaszolva hogy kössön jópárat sorba, és valamivel fogja meg a visszirányú fesz szórást. Aztán jösz te a képbe, és offolsz egy nagyot: miért megy tönkre? Szerintem olvass utána, mert azt hiszem érdemes. Nem egy helyen van egyértelműen leírva.
De vissza a térerősséghez: mint tudjuk a dióda visszirányban elnagyolva szigetelőként üzemel (megnövekszik a kiürített réteg vastagsága). Ha az itt létrejött térerősség nagyobb mint amit az anyag maga elbír, akkor átüt. Átütéskor pedig a keletkező ív hőmérséklete az anyagba diffundált donorok és akceptorok elmozdulását fogja magával vonni. Ez az elmozdulás jellemzően a keletkezett ív környékén a legnagyobb. Jah, és ilyenkor már nem csak az elektronok, hanem a szennyezők ionos vezetése is beleszól a dolgokba. Ezért is van az, hogy átütés után egy nemlineáris ellenállás lesz már csak a cucc, nem pedig dióda (kvázi az iv lenyomata megmarad az anyagban). Apropó kristálytorzulások: szerinted a piezzo cuccok milyen effektuson alapulnak?
Aztán ott vannak olyan dolgok is, mint a csodás áramgenerátorod, ami x mA-t tud max 800V-on. Ez azt hiszem egy 4148 esetében majdnem tökéletes (hogy miért nem teljesen, később), de egy ampervitéz PN átmenetnek csak uzsonnacsemege. Mondod, méregetsz vele. Tudod, hogy mit mérsz vele, vagy csak sejted? Aztán jönnek olyanok, hogy csak a te elméleted lehet helyes - mint sok más topikban, senki másé. OK, ilyen vagy. Na de vissza az áramgenerátorhoz: Azért nem jó, mert csak abban az esetben használható az elrendezés, ha statikus üzemben használod a diódát. Csak mint tudjuk, egy diódát csak ritkán használunk statikusan, mi inkább a dinamikus dolgokat szeretjük. Már egy 1/3 Hz-es váltakozó áramú hálózat is dinamikusan üzemel, és csak erős durvításokkal mondható statikusnak. A te esetedben csak és csak akkor lenne az egész elrendezésnek használható értelme, ha pl. rögzítenéd mellette az időt is mint karakterisztika tényezőt. Jah, és érdemes feljegyezni a dióda típusát is. De ha már tudod a típusát nézd meg a gyártó adatlapját róla, mert sokminden fals dolgot kiszűrhetsz az eredményeidből (jah, és az elméletedből). No, nem akarok kioktatni senkit, hogy egy jkv hogy is néz ki (Amit a sulikban jkv. gyanánt mutatnak, az csak a suliban elfogadott. Azon kívül van egy jól elfogadott szabvány róla).

na by

Jöhet!

Hogy egyeseknél mit rejt a lom!

Találtam ilyet a lomosban: 1JK120
12KV, frekvenciárol nem tudok nyilatkozni
Ha kell akkor irj.
PO

> Triviális.
Rendben. Majd utána nézek, hogy a mikroplazmákon kívül mi lehet még.

Triviális.

> A gondolkodás irracionális, de a belőle leszűrt dolgoknak
> racionálisnak kell lenniük, mert amit elvárunk tőle, az egy
> rendszer. Nálad egy kurvára ellentmondásos rendszert látok, amit
> én nem értékelek semmire. Hagyjuk a fenébe az egészet! A kérdést
> én tettem föl, kielégítő választ nem kaptam, csak a már elterjedt
> fogalmak önkényes (és ellentmondásos) átdefiniálását, és egy
> saját farkába harapó kígyót, de már nem is kérek.
Szerintem rosszul gondolkodsz felőlem, de mindegy. Zárásul még annyit az
izotermikus esetre: a reális félvezető átmenetekben a kisebb-nagyobb
inhomogenitások (széleffektusok, diszlokációk, idegen anyagok, stb.) lokális
térerősségnövekedések következhetnek be.

"Túlságosan vaskalapos vagy."

Te meg két alsógatyát hordasz. Hú, micsoda érvelés!

"Egy szövegrészlet lehet önmagában hiányos, vagy semmit mondónak tűnő."

Nem szövegrészletre utaltam. Persze ettől az állításod igaz (lehet semmitmondónak tűnő), csak másról szól, mint amiről szó van.

...

A gondolkodás irracionális, de a belőle leszűrt dolgoknak racionálisnak kell lenniük, mert amit elvárunk tőle, az egy rendszer. Nálad egy kurvára ellentmondásos rendszert látok, amit én nem értékelek semmire. Hagyjuk a fenébe az egészet! A kérdést én tettem föl, kielégítő választ nem kaptam, csak a már elterjedt fogalmak önkényes (és ellentmondásos) átdefiniálását, és egy saját farkába harapó kígyót, de már nem is kérek.

> "Nekem meg az, hogy inkább a szövegösszefüggésekre kellene
> figyelni, nem a stilisztikára."
>
> ??? Szerinted a stilisztika volt azonos a két esetben? Pont az
> összefüggéseid értelmetlenségét mutattam be a példával!
Túlságosan vaskalapos vagy. Egy szövegrészlet lehet önmagában hiányos, vagy
semmit mondónak tűnő.
>
> "Nincs kavarodás. Az irreverzibilis folyamat a lökésionizáció hatására
> következik be. Azt előzi meg a Zener és/vagy Mackay tartomány. (Si PN
> átmenetre vonatkozóan)."
>
> Most tovább kuszáltad a dolgot, mert eddig nem irreverzibilis
> folyamatról írtál, hanem lavina-effektusról, ami viszont diódában
> reverzibilis.
Olvasd el az idézetet figyelmesebben. Irreverzibilis folyamatnak a
lökésionizációt neveztem.
>
> "A téremissziót talán figyelmen kívül hagytad."
>
> Miért, szerinted félvezetőben téremisszió útján elmozdulhatnak
> atomtörzsek?
Akkora áram is megindulhat ami bizonyosan roncsoló hatású.
>
> Egyébként az ionbecsapódást felejtettem ki. Bár ezt akár
> mechanikai hatásnak is tekinthetjük.
Mindegy minek tekintjük, ha tönkre teheti az eszközt.
>
> "A túlfesz tartományt egyszerűen nem tudtad elérni.
> Hallgatólagosan úgy értelmeztük, hogy az a feszültségtartomány
> ahol már ténylegesen tönkre is megy az eszköz."
>
> Nagggggyon jó!
>
> Szóval csak az számít túlfesznek, ami tönkreteszi az eszközt.
> Akkor hogyan létezhetne olyan dióda, ami bírja a túlfeszt? Hiszen
> ha kibírja, az a definíciód szerint nem számít túlfesznek! Ez egy agyrém!
Ne izgasd föl magad. Azt hiszem itt most a túlfesznek az a tartománya volt
érdekes ahol már tönkremegy az eszköz...
>
> Szintén érdekes kérdés, hogy ha 10-20 mA-rel nem érhetem el a
> túlfesz tartományt, akkor soros kapcsolásban, ahol még kisebb az
> áram, hogy érhető el?
>
> Persze semmi gond, tudom, hogy elveted a logikát. Én viszont
> logikus magyarázatot kerestem...
Úgy általában ne logikus magyarázatot keress, hanem autentikus okokat.
Többre mehetsz vele, mint a szép levezetésekkel. Azok többnyire úgyis utólag
épülnek föl. A gondolkodás egésze - irracionális. Szerencsére! Mert enélkül
logikus gondolkodásra sem volnánk képesek.

> Limitált áram mellett? Mert ha nem limitált az áram, akkor
> triviális, hogy tönkremegy, egyszerűen a túlmelegedéstől, ebben
> nincs semmi új, de nem is válasz a kérdésemre!
Egyszerűen Te ragaszkodsz a limitált áramhoz. Már rég túl vagyunk ezen.

"Nekem meg az, hogy inkább a szövegösszefüggésekre kellene figyelni, nem a stilisztikára."

??? Szerinted a stilisztika volt azonos a két esetben? Pont az összefüggéseid értelmetlenségét mutattam be a példával!

"Nincs kavarodás. Az irreverzibilis folyamat a lökésionizáció hatására
következik be. Azt előzi meg a Zener és/vagy Mackay tartomány. (Si PN
átmenetre vonatkozóan)."

Most tovább kuszáltad a dolgot, mert eddig nem irreverzibilis folyamatról írtál, hanem lavina-effektusról, ami viszont diódában reverzibilis.

"A téremissziót talán figyelmen kívül hagytad."

Miért, szerinted félvezetőben téremisszió útján elmozdulhatnak atomtörzsek?

Egyébként az ionbecsapódást felejtettem ki. Bár ezt akár mechanikai hatásnak is tekinthetjük.

"A túlfesz tartományt egyszerűen nem tudtad elérni. Hallgatólagosan úgy értelmeztük, hogy az a feszültségtartomány ahol már ténylegesen tönkre is megy az eszköz."

Nagggggyon jó!

Szóval csak az számít túlfesznek, ami tönkreteszi az eszközt. Akkor hogyan létezhetne olyan dióda, ami bírja a túlfeszt? Hiszen ha kibírja, az a definíciód szerint nem számít túlfesznek! Ez egy agyrém!

Szintén érdekes kérdés, hogy ha 10-20 mA-rel nem érhetem el a túlfesz tartományt, akkor soros kapcsolásban, ahol még kisebb az áram, hogy érhető el?

Persze semmi gond, tudom, hogy elveted a logikát. Én viszont logikus magyarázatot kerestem...

"És még itt is túlélheti az eszköz ha a túlfesz időtartamát változtathatjuk. Az előzőekben már utaltam arra, hogy pl. a Schottky diódák nagyon rövid idejű túlfesz impulzusokra tönkremehetnek."

Limitált áram mellett? Mert ha nem limitált az áram, akkor triviális, hogy tönkremegy, egyszerűen a túlmelegedéstől, ebben nincs semmi új, de nem is válasz a kérdésemre!

Szerintem itt hagyjuk abba.

> "...hasonló okok miatt történik mint a Si diódáknál..."
>
> Erről ez jut az eszembe:
>
> - Apám! Hol az ásó?
> - A gereblye mellett.
> - És hol a gerebje?
> - Az ásó mellett.
> - De hol van az ásó, meg a gereblye?
> - Egymás mellett!
Nekem meg az, hogy inkább a szövegösszefüggésekre kellene figyelni, nem a
stilisztikára.

> Ez viszont már értelmezés kérdése! A Schottky diódák letörési
> feszültsége sokkal kisebb, és sokkal határozottabb, mint a
> pn-diódáké, (a gyári határadatnál csupán 10-20%-kal szokott több
> lenni, míg a pn-diódáknál akár a gyári specifikáció többszöröse
> is előfordulhat), ilyen értelemben valóban érzékenyek a
> túlfeszre. Viszont a túlfeszre egyszerűen azzal reagálnak, hogy
> elindul az áram, de amíg a chiphőmérséklet nem nő túl nagyra,
> addig nem mennek tönkre!
Ezért a túlfesz nagysága a lényeges. (lásd lentebb)
>
> "A lavinaeffektust a szakirodalom szerint 2x10^5 V/cm-nél nagyobb
> térerősség okozza. Ekkor kiszabadulhatnak a határétegeben lévő
> vegyértékelektronok és lökésionizáció is megindul."
>
> Egy kis kavarodás van itt! Ha önmagában a tér nagysága kelti a
> töltéshordozókat, akkor Zéner-, ha az elektronok ütnek ki további
> elektronokat, akkor Mackay-(lavina-)hatásról van szó! De mindkét
> folyamat reverzibilis, tehát nem roncsolja a kristályrácsot, és a
> térerő lecsökkenése után elmúlik, vagyis nem okoz zárlatot, csak
> a Z-diódákban kihasznált letörést.
Nincs kavarodás. Az irreverzibilis folyamat a lökésionizáció hatására
következik be. Azt előzi meg a Zener és/vagy Mackay tartomány. (Si PN
átmenetre vonatkozóan)
>
> Meghibásodást eddigi ismerteim szerint félvezetőben csak hő,
> radioaktív sugárzás, vagy mechanikai hatás okozhat. Talán van
> ezeken kívül más is, de a fenti effektusok biztosan nem.
A téremissziót talán figyelmen kívül hagytad.
>
> U.i.:
>
> 1 órája külön a Te kedvedért leteszteltem két diódát.
>
> SB540 (5A-es schottky): 0,5 mA-nél 57V, növelve az áramot nő a
> feszültség, 30mA-nél 60V, de ha megfogom a tokot (hűtöm,) akkor
> ismét csökken. Ez tehát 1,8W teljesítmény, egy akkora diódán,
> mint egy 2 W-os ellenállás, és még nem ment tönkre. Sajnos az
> áramgencsim csak ennyi áramot tud leadni.
>
> MUR420 (4A/200V): 340V-on indul, 10 mA-nél 350V, valahol 20, és
> 30 mA között elszáll. Vagyis kibírt 7 W-ot. (Ez is DO201-es
> tokban van, mint az előző.)
>
> Szóval hol van az a túlfesz-érzékenység?
A túlfesz tartományt egyszerűen nem tudtad elérni. Hallgatólagosan úgy
értelmeztük, hogy az a feszültségtartomány ahol már ténylegesen tönkre is
megy az eszköz. És még itt is túlélheti az eszköz ha a túlfesz időtartamát
változtathatjuk. Az előzőekben már utaltam arra, hogy pl. a Schottky diódák
nagyon rövid idejű túlfesz impulzusokra tönkremehetnek.

"reservedjoke nem csak áramgenerátorban nézegette a diodákat"

És...?

"Nincs kétség affelől, amit mondd."

Neked nincs. Nekem van. Le is írtam, hogy mik a problémák vele. Van rájuk érdemi válaszod?

"mi a **** tármadjátok le és csináltok "szakmai humornak" vélt dolgokat a szakmai hozzáértéséből?"

Bocs, de nem tudom, hogy konkrétan miről beszélsz.

Bújjék beléd is!

reservedjoke nem csak áramgenerátorban nézegette a diodákat
Nincs kétség affelől, amit mondd.




Egyébiránt, ha ő türelmesen érthetően, indulatok nélkül magyaráz akkor mi a **** tármadjátok le és csináltok "szakmai humornak" vélt dolgokat a szakmai hozzáértéséből?

Bocs mindekitől, tőled is Spafi.

buék

andrás

"...hasonló okok miatt történik mint a Si diódáknál..."

Erről ez jut az eszembe:

- Apám! Hol az ásó?
- A gereblye mellett.
- És hol a gerebje?
- Az ásó mellett.
- De hol van az ásó, meg a gereblye?
- Egymás mellett!

"Teljesítmény feteknél nem is igazán van másodfajú letörés."

Ez igaz.

"A Si Schottky diódák pedig különösen érzékenyek a záróirányú túl feszre."

Ez viszont már értelmezés kérdése! A Schottky diódák letörési feszültsége sokkal kisebb, és sokkal határozottabb, mint a pn-diódáké, (a gyári határadatnál csupán 10-20%-kal szokott több lenni, míg a pn-diódáknál akár a gyári specifikáció többszöröse is előfordulhat), ilyen értelemben valóban érzékenyek a túlfeszre. Viszont a túlfeszre egyszerűen azzal reagálnak, hogy elindul az áram, de amíg a chiphőmérséklet nem nő túl nagyra, addig nem mennek tönkre!

"A lavinaeffektust a szakirodalom szerint 2x10^5 V/cm-nél nagyobb térerősség okozza. Ekkor kiszabadulhatnak a határétegeben lévő vegyértékelektronok és lökésionizáció is megindul."

Egy kis kavarodás van itt! Ha önmagában a tér nagysága kelti a töltéshordozókat, akkor Zéner-, ha az elektronok ütnek ki további elektronokat, akkor Mackay-(lavina-)hatásról van szó! De mindkét folyamat reverzibilis, tehát nem roncsolja a kristályrácsot, és a térerő lecsökkenése után elmúlik, vagyis nem okoz zárlatot, csak a Z-diódákban kihasznált letörést.

Meghibásodást eddigi ismerteim szerint félvezetőben csak hő, radioaktív sugárzás, vagy mechanikai hatás okozhat. Talán van ezeken kívül más is, de a fenti effektusok biztosan nem.

U.i.:

1 órája külön a Te kedvedért leteszteltem két diódát.

SB540 (5A-es schottky): 0,5 mA-nél 57V, növelve az áramot nő a feszültség, 30mA-nél 60V, de ha megfogom a tokot (hűtöm,) akkor ismét csökken. Ez tehát 1,8W teljesítmény, egy akkora diódán, mint egy 2 W-os ellenállás, és még nem ment tönkre. Sajnos az áramgencsim csak ennyi áramot tud leadni.

MUR420 (4A/200V): 340V-on indul, 10 mA-nél 350V, valahol 20, és 30 mA között elszáll. Vagyis kibírt 7 W-ot. (Ez is DO201-es tokban van, mint az előző.)

Szóval hol van az a túlfesz-érzékenység?

Na szoval visszatertunk oda hogy
csak kell az a parhuzamos halozat
meg a soros is ha akkora feszultsegrol
vagy aramrol van szo (pl. villanymozdony ))))

> Nem csak a határfesz fölött, hanem sok tranyónál már jóval alatta
> is csökken az elviselt teljesítmény, de ezt a másodfajú letörés
> okozza, ami - ismétlem - a tranzisztorhatás nélkül nem lép föl.
> Diódánál más magyarázat kell, ha tényleg kis teljesítménytől tönkremehet.
Ez így igaz. Azonban a Si tranzisztorok tönkremenetele hasonló okok miatt
történik mint a Si diódáknál. Teljesítmény feteknél nem is igazán van
másodfajú letörés. A Si Schottky diódák pedig különösen érzékenyek a
záróirányú túl feszre.
Sorban: Ge dióda (hőátütés), Si dióda (lavinaátütés) dominál. A
lavinaeffektust a szakirodalom szerint 2x10^5 V/cm-nél nagyobb térerősség
okozza. Ekkor kiszabadulhatnak a határétegeben lévő vegyértékelektronok és
lökésionizáció is megindul. Esetleg felléphet téremisszió (a felületi
potenciálgát túlságosan vékonnyá válik)is. Tehát elsősorban a túlfeszültség
okozza a problémát. Addig amíg áramgenerátorral a megengedett visszáramig
korlátozva van az eszköz - nem is lehet baj. De figyelembe kell venni a
túlfesz jelenlétének idejét is. A Schottky diódák olyan rövid idejű túlfeszt
tűrnek, hogy legalábbis az eddigi gyakorlatomban mindig tönkrementek.

"...a dióda ugye pillanatok alatt rövidzárba mehet."

Vagy nem. Pont erről folyik a vita, ha nem lett volna elsőre világos.

"Ezt garantálja a diódában kialakuló térerősség is, hiszen az a néhány száz-, esetleg ezer volt igen kicsiny felületre koncentrálódik össze (akár töb százezer v/m-t is jelenthet!)."

(Mellékesen: nem a felület, hanem a távolság számít.) "Garantálja"? Több 100000 V/m? Az a légyfingnál is kevesebb! Egy atomtörzs kiszakításához jópár eV nagyságú energiák kellenek, és mivel a rácsállandó 0,5 nm körüli, így a szükséges térerősség 500 000 000 V/m körül indul! Csakhogy ennyi nem alakulhat ki, mert mint már említettem, sokkal korábban megindul az ELEKTRONOK hordozta lavinaáram, mivel ehhez csupán 1 eV körüli energia kell, ráadásul a néhány meglévő szabad elektron több rácsállandónyi úton gyorsulva már nagyságrenddel kisebb térerő esetén is szert tesz erre az energiára, további elektronokat szakítva ki.

"Hogy az áramgenerátorod miért nem vágja ki a diódákat... a válasz egyszerű: nem éred el vele a letörési tartomány alsó küszöbét, hanem a felső könyökben valahol lesz a vizsgált dióda munkapontja."

Mottó:"Minden problémára van egy egyszerű, olcsó, de hibás megoldás"

1: ha a felső könyökben mérnék, akkor az áram növelésekor tovább nőne a fesz, ez pedig nem fordult elő.
2: jó, tételezzük fel, hogy a felső könyökben van, de ha a felső könyökben többszáz uA-t, pár mA-t elvisel, akkor mitől menne tönkre soros kapcsolásnál? A visszáram jóval kisebb ennél az értéknél!

"De próbáld ki ugyanezt úgy, hogy az áramgenerátor
kb 1500V-on van visszafogva.. Az eredmény garantált..."

1: Kipróbáltad? Ha nem, akkor hogyan állíthatod ilyen biztosan? Talán levezetted a sávszerkezetből? Ha így van, várom a levezetést!

2: Miért nem mindegy, hogy egy 500 V-os diódát vizsgálok 800 V-ra visszafogott generátorral, vagy 1000 V-osat 1500-as gencsivel?

3: Bocs, de az áramgenerátor adott, ennyit tud, és nem akarom átépíteni. Meg honnan vennék hozzá 2000 V-os tranyót?

"A dióda elsősorban nem az áram miatt fog elsődlegesen
tönkremenni, hanem mint az a félvezetőknél lenni szokott -
az elektromos térerősség okozta kristálytorzulások miatt."

A félvezetők alapvetően nem a térerősségtől mennek tönkre, mint azt fönt levezettem. Kevered a szigetelőkkel!

Szerintem hagyjuk a témát, mert láthatóan senki sem ismeri a tönkremenetel pontos mechanizmusát. Az arisztotelészi választ (a diódák természetüknél fogva tönkremennek a nagyfesztől) nem tudom értékelni.

nos, még egy kis adalék, miért is száll el, és miért nem:
ha a feszültség a letörési küszöb felé emelkedik, a dióda
ugye pillanatok alatt rövidzárba mehet. Ezt garantálja a
diódában kialakuló térerősség is, hiszen az a néhány száz-
esetleg ezer volt igen kicsiny felületre koncentrálódik
össze (akár töb százezer v/m-t is jelenthet!). Hogy az
áramgenerátorod miért nem vágja ki a diódákat... a válasz
egyszerű: nem éred el vele a letörési tartomány alsó
küszöbét, hanem a felső könyökben valahol lesz a vizsgált
dióda munkapontja. (megjegyzem, egy sima 4007 is 1000V-ig
jó, de letörni kb. 1300V-nál fog véglegesen). Nálad azért
nem száll el az áramgenerátoron, mert azt az áramot elben
még elviseli - mintegy határeset a teljesítménydiódák
körében. De próbáld ki ugyanezt úgy, hogy az áramgenerátor
kb 1500V-on van visszafogva.. Az eredmény garantált...
A dióda elsősorban nem az áram miatt fog elsődlegesen
tönkremenni, hanem mint az a félvezetőknél lenni szokott -
az elektromos térerősség okozta kristálytorzulások miatt.

Reservedjoke!

"...Ilyenkor a dióda nyomban elszáll..."

Akkor nálam az áramgenerátoron miért nem szállnak el?

Persze ha elszállna, akkor is magyarázatot várnék, hogy miért? A dióda csak attól mehet tönkre, hogy roncsolódik a szerkezete. A térerő nem lehet akkora, hogy az atomrácsot megbolygassa, mert már sokkal kisebb térerőnél megindul az áram, amit viszont a vezetési sáv elektronjai hordoznak. Jó, tegyük fel, hogy a hőhatás roncsolja a diódát, de a dióda felmelegítéséhez akkora teljesítmény kell, amit a szivárgási áram nem tud biztosítani!

BSA!

"Szerintem nem így van. Ha egy tranzisztor a határfeszültsége fölött van igénybevéve akkor csekély teljesítménytől is tönkremegy."

Nem csak a határfesz fölött, hanem sok tranyónál már jóval alatta is csökken az elviselt teljesítmény, de ezt a másodfajú letörés okozza, ami - ismétlem - a tranzisztorhatás nélkül nem lép föl. Diódánál más magyarázat kell, ha tényleg kis teljesítménytől tönkremehet.

Egyébként a nagyfesz szelénegyenirányítóban is simán sorba vannak kapcsolva a cellák.

>
> Nade hogyan? A tranyók a túl nagy teljesítménytől mennek tönkre,
> de itt a kinyitó diódával mindig nagy impedancia kapcsolódik
> sorba, nem tud nagy áram kialakulni!
Szerintem nem így van. Ha egy tranzisztor a határfeszültsége fölött van
igénybevéve akkor csekély teljesítménytől is tönkremegy. De ez itt most nem
is lényeges.
> Ha megindul a normál visszáramnál nagyobb áram, az mindenképpen a
> lavina-effektus eredménye. De mindegy, a sorba kapcsolt diódáknál
> is korlátozva van az áram, akkor mégis hogy megy tönkre?
Nem igazán figyeltem az előzményekre, de azt feltételeztem, hogy nincs
jelentősen korlátozva az áram. Márpedig így viszonylag kis áramoknál is
tönkreteszi a Si diódát a lavina-effektus.

> Zener bácsit most hagyjuk ki, mert a zener-hatás a kis
> feszültségű Z-diódáknál (Zéner saját kérésére a stabilizálásra
> használt diódákat NEM zéner-diódáknak hívják!) dominál.
A Zener hatás valóban kis feszültségeknél domináns.

Ezt a
> "szélesebb tartományt" nem értem, és az "erre van optimalizálva"
> sem mond sokat számomra.
Ez a Zener diódákra vonatkozó meglehetősen pongyola megfogalmazás. (hagyjuk)

nos, akkor hogy is:

Adott mondjuk 3 dióda. Mindegyik elméleti visszirányú szilárdsága legyen 1.5 kV. Ez elvben jó is 4.5 kV-ig. Csakhogy. jön a feketeleves, mert tegyük fel ebből két dióda nagyobb szivárgási árammal rendelkezik. ez az áram ugye a harmadik diódán fog keresztül haladni, kb. úgy mintha a kapocspotenciált növelné meg. Ez azonban lehet nagyobb is, mint az átütési szilárdsága a diódának. Ilyenkor a dióda nyomban elszáll, és érdekességképpen nem szakad meg azonnal, hanem egy rövidzárat fog képviselni. a maradék kettő pedig osztozik majd kb 4kV-on, amit persze nem bír el, ők is elszállnak majd. Amikor végül az áramok már az összemérhető teljesítmények szintjére emelkednek, a diódasor valahol megszakad (feltéve, hogy van is amper a feszben - jellemzően füst, vagy robbanás kiséretében).

remélem nagyjából érthető volt...

reservedjoke

u.i: ezért szoktak egy R vagy egy C esetleg egy RC tagot párhuzamosan pakolni a diódákkal, mert a feszültség osztás tv.-e nagyjából limitálja a maximum feszültségeket (mintegy kiegyenlíti a diódák különböző záróirányú feszültségértékeit)

Úgyanúgy történik a tönkremenetel mint a tranzisztoroknál.

Nade hogyan? A tranyók a túl nagy teljesítménytől mennek tönkre, de itt a kinyitó diódával mindig nagy impedancia kapcsolódik sorba, nem tud nagy áram kialakulni! Tranyóknál van még egy másodfajú letörésnek hívott effektus is, de ez diódánál semmiképpen nem alakulhat ki, mert ez az effektus a tranzisztorhatáson alapszik.

"Amíg
áramgenerátorral korlátozod az áramot (egy bizonyos értékig)nem is indulhat
meg lavinaletörés."

Ha megindul a normál visszáramnál nagyobb áram, az mindenképpen a lavina-effektus eredménye. De mindegy, a sorba kapcsolt diódáknál is korlátozva van az áram, akkor mégis hogy megy tönkre?

"A zenerdióda ismét más tészta. A letörés Zener tartománya
jóval szélesebb (lásd az elvileg derékszögű karakterisztika), mert erre
vannak optimalizálva a rétegek."

Zener bácsit most hagyjuk ki, mert a zener-hatás a kis feszültségű Z-diódáknál (Zéner saját kérésére a stabilizálásra használt diódákat NEM zéner-diódáknak hívják!) dominál. Ezt a "szélesebb tartományt" nem értem, és az "erre van optimalizálva" sem mond sokat számomra.

De hogy a szórásból hogy
> lesz tönkremenetel, azt nem értem! OK, a letörési tartományba
> kerül, de akkor mi van? A diódák letörése nem irreverzibilis
> folyamat, mint szigetelőkben, ezért is működnek a Z-diódák. Én
> diódákat egy 800V-nál megfogott áramgenerátorral szoktam
> tesztelni. Beállítok 0,5..10 mA-t, ráadom a diódára, és lemérem a
> feszt. Még egy dióda sem ment tönkre.
Úgyanúgy történik a tönkremenetel mint a tranzisztoroknál. Amíg
áramgenerátorral korlátozod az áramot (egy bizonyos értékig)nem is indulhat
meg lavinaletörés. A zenerdióda ismét más tészta. A letörés Zener tartománya
jóval szélesebb (lásd az elvileg derékszögű karakterisztika), mert erre
vannak optimalizálva a rétegek.

"nagyobb a szórása mint azt hinnéd."

Hogy mekkora lehet a záróirányú szórás, arról már van tapasztalatom, amin 30000 Ft-om múlott. De hogy a szórásból hogy lesz tönkremenetel, azt nem értem! OK, a letörési tartományba kerül, de akkor mi van? A diódák letörése nem irreverzibilis folyamat, mint szigetelőkben, ezért is működnek a Z-diódák. Én diódákat egy 800V-nál megfogott áramgenerátorral szoktam tesztelni. Beállítok 0,5..10 mA-t, ráadom a diódára, és lemérem a feszt. Még egy dióda sem ment tönkre.

3: magyarul a hagyományos ellenállás létrával megfogott diódasor
4: üzemi frekin impedanciamaximumra hangolt RC körrel kiegyenlített diódasor.

Amúgy pedig ekkora feszre a telj. diódák előnyben vannak, mert jóformán csak ezeket kapni ekkora feszre...Szerintem néhány tippet te is megtalálsz néhány nagyfesszel kapcsolatos oldalon, de a legjobb, ha könyvből tanulod meg (mint sok mást).


@spafi:
Azért kell a diódasort kiegyenlíteni nagy feszültségeken, mert záróirányban a diódáknak nagyobb a szórása mint azt hinnéd. ha a diódákat megfogod egy elméleti feszmaximummal(Ami ugye a vele párhuzamos ellenálláson áthaladó áram és az ellenállás szorzata), akkor kisebb az esélye annak, hogy a dióda az első néhány periódus után rövidzárt helyettesítsen.

legjobbakat:-)

ui.: nekem a itt a fórumon mindenki a "barátom" aki csak egy picit is észnek gondolja magát:))) Legfőképp azért, mert én nem vagyok az:)

Kidobni? Akkor már inkább termelje ki belőle a rezet, és vigye el a MÉH-be! Egy ekkora visszáramú dióda van vagy 200A-es!

Én egyébként nem értem, hogy miért kell az ellenállásosztó a soros kötésnél. Miért baj, ha kinyit az egyik dióda? Nagy áram úgysem tud rajta kialakulni, mert mindig lesz vele sorban legalább 1 lezárt dióda, ha jól van méretezve...

Tudom, így szokták csinálni, de azért én láttam már egy monitorban olyat, hogy simán csak sorba kötöttek kettőt.

Reserved!

Mivel karácsony van, nem kezdem azzal, hogy nem vagyok a
barátod.
Ha egy diódának néhány mikroampernyi a szivárgó árama, azt
jobb, ha kidobod.

Sajnos nem ismerek olyan nagyfesz tirisztort, ami ezt a
feszültséget kapcsolhatná.
Neked mit jelent az utolsó kettő osztásod?

<i>: 3: reaktív osztással kiegyenlített diódasor
4: üzemi frekvenciára méretezett RC körrel kiegyenlített
diódasor.</i>

Danko! Köszi a tippet, rájuk nem is gondoltam!
Még mindig jobb, mint a 1,5 kV!

Hello!

a HAM-bazarban talaltam diodat, ilyet:
1JK30 nagyfesz. dióda, 3 kV/20 mA/55 ns(!)
Viszont ez is csak 3kiloVolt -os.
De azert ideirtam Ja, 3darabod neked adnak 100penzer.
www.radiovilag.hu

--
Danko

nahát JFEry barátom, úgylátszik mégse megy neked minden...)) Csodálkozom, hogy ezt nem sikerült megoldanod 8(

Nos, erre a szivárgási áramra akármit csinálsz nem lesz egyszerű dolgod. Legfőkép azért, mert a diódáknak is van néhány uA visszirányú árama. Sőt, ha kevés dióda van sorban, akkor ez már a zener tartománybeli áramot fogja képviselni. Ennek mértéke nem lesz kevés. No, de hogy ne csak pofázzak:
ekkora fesznél szinte csak létrát alkalmaznak, mert nincs ekkora visszirányú zárófeszültséggel rendelkező félvezető. Több lehetőség is van:
1: nagyfesz tirisztoros
2: kapacitív osztással kiegyenlített diódasor
3: reaktív osztással kiegyenlített diódasor
4: üzemi frekvenciára méretezett RC körrel kiegyenlített diódasor.

nah, meg még van pl. FET-es is, de ezt ára miatt nem javaslom (hozzávetőlegesen : 100kVra n*100kHUF).

Legjobbakat:-)

Reservedjoke

U.i: A tirisztoros megoldásnak van egy előnye: igen könnyen lehet belőle teljesítményszabályozást is építeni. Hátránya, hogy képes akár URH adóként is üzemelni :-/

A müanyag házas "malomkerék"-ben kellene, hogy legyen dióda... az integrált trafós korszak előtti utolsó sorkimenőtrafó generáció.

arnd

Köszi fiúk!
Ezeket már próbáltam.
A mindöszesen 700uA áram mellett nem egyszerű ez a
kisöntölgetés. Főleg a 30-40kV körüli feszen ez jelentős
áramnak számít.
Ez van.

A "javítoknál" pedig nem sok sikerrel jártam. A régi TV
szervizben senm tudtak mit javasolni.
Azok a kiöntött sokszorozók pedig szinte
szétszedhetetlenek.

Köszi!

Szia JFEry!

Anno, ahun dógoztam, 12 kV egyent kellett előállítani. Úgy oldották meg, hogy diódákat kapcsoltak sorba. A Gafly által is felvetett problémát (zárófeszültség egyenlő elosztása) úgy oldották meg, hogy ellenállásokat kapcsoltak poárhuzamosan a diódákkal. Meg talán még válogatták is őket záróirányú áramra.

Gilszkilabor

RET katalógusban nézegettem 1200V, 1500V diódák voltak benne. Az 1200V -os volt a leggyorsabb.
Ezekböl nyugodtan összerakhatsz sokat is csak párhuzamosan kondi vagy ellenállás kell az egyenletes fesz elosztáshoz.

De tutira van olyan dióda ami egyben tudja a ff TV-k nagyfeszét egyenirányítani, láttam még nem kiöntött (félkész) nagyfesztrafót amiben benne volt. Esetleg még sorkimenő javítót kellene megkeresni. neki biztosan van diódája....

Kösz srácok. Sajna az ajánlott rarabok szintén ebben az
1500 Voltos tartományban működnek.
Nekem 10-100kV kozött lenne egy kis dolgom.
Mégsem kapcsolhatok össze több tíz darabot!:-)

Mennyi kell? BY 209 ( 229?) Ge206 ha emlékeim nem csalnak. Ezek jóvel felül
vannak
az ígényelt feszültségen.

Üdv Thony

Valóban 5-6 db. BA159 jó lehet...

Esetleg megprobalkozhatsz soros kapcsolassal
mint utolso mentsvar, bar 50KHz-en eleg gaz
biztositani a zarofeszultseg egyenletes eloszlasat...

Vagy nem tudnal csovet hasznalni esetleg?

"Azok olyan ceruza szerű képződmények( szeléncerkák)"

Én sem arra gondoltam vannak diódás nagyfesztrafók is, U alakú mag külön a nagyfesz tekrenc kiöntve + benne 1 db. dióda.
Finoman széttörni a tekrencet és voala dióda....

arnd

Azok olyan ceruza szerű képződmények( szeléncerkák)nekem nem jók. nagy a veszteségük, és nem is igen kaphatóak. Olyami kellene mint amik a modernebb sokszorozókban, és splitt tarfókban vannak. De sajna még típust sem ismerek. Nem hogy beszerzést. (A Lomexes srácok 1,5kV-nál kifújtak, mint máshol is!)

És az ff TV-kben.