Ezeket csak akkor érdemes kalibrálni, ha neked pontos számszerü értékre van szükséged.
Egyébként ha csak arra vagy kiváncsi, hogy érzékel-e valamit akkor a
kattogás számból lehet következtetni, mint én is nem sokkal
csernobil utáni első esőből ázottan hazaérve.

Akkor csak egy GM csövem volt csillám előlappal.
Még a jó öreg Ferenc Jóskától vettem, illetve a feleségétől a veress P.né u-ban
(ahol mindig olyan érdekes illata volt a boltnak.)

Egy próbakapcsolást össze raktam egy szikrázós konyhai gázgyujtóféléből és
tv szelénből.. vagy már nem is tudom milyen diódából,
egy nagyfesz kondiból, csővel soros mOhmos ellenállásból és
kicsatoló nagyfesz kondiból és több kOhmos régi fejhellhatóból.

Korábban megszoktam, hogy időnként kattan egyet,
majd kettőt v'mivel gyorsabban majd kis szünet.. stb.

Ugyanez csernobil után az első esőtől szétázva egy kisebb szabálytalan dobpergés volt.
Aztán húztam a vízalá Már a zuhany alá, úgy értem.

Na, topikot felhozom, én most összeépítek egy GM csövet röntgenre, a cső valószínű ebayról lesz valamikor. Tulajdonképp marha egyszerű az elektronika benne, amit találtam rajz, abban a nagyfeszt egy meglehetősen túlbonyolított oszcillátor + trafó + sokszorozó + ellenálláshálózat állítja elő, ami nekem nem szimpatikus (még 9V -ról sem), így arra gondoltam, egy egyszerű kis sorkimenő trafó, és egy egyszerű oszcillátor megoldaná ezt a problémát, mondjuk még nem tudom milyen típusú cső lesz, de 1,6kV-ot is gond nélkül előállít a sorkimenő.. mondjuk inkább több lesz ez, de azt meg lehet oldani. A jelzőrész meg szinte minden rajzon ugyan az, így azon nem is kell változtatni, viszont hitelesíteni nehéz lesz, azt még nem tudom hogy fogom csinálni. Arra van ötlete valakinek? Ha kell fel tudom rakni a rajzot.

Érdekességként:
http://www.tar.hu/norbimagan/fizika/sugarzas/sugar_det.htm

Milyen elven/eszközzel lehet még sugárzást mérni? (GM csö és ere a célra készült diódán kivül)
Pl. a levegö vezetöképességének változása mérhetö lenne?
Vagy pl. nyitófesz határán müködö glimmláppa (stabilizátorcsö) is jó lehet?
A film használata elég nehézkes, esetleg valamilyen képfelvevö csö (vidikon), fotoellenállás, fotocella, fotodióda stb. "látja" ezeket a sugárzásokat?
Egy régi fotocella van fater cuccai között, de nem tudom, hogy egyáltalán jó-e, és használható-e ilyesmire?

Szia! Látom ez nem akar összejönni. Ha mégis tudsz küldeni a diódából akkor várom, doksit meg majd megpróbálok keresni a neten.

Tud valaki olcsó dozimétert? akár kölcsönbe?
Ahol dolgozok, ott van egy nagy elektronbesugárzó gép 500kV 150mA
Én ugyan nem leszek sokat a gép közelében, és van benne anyag elég, de a kollégák...
Inkább rámérnék egy műszak erejéig, de nem működik mindig, szóval a mérés elhúzódhat.

..mert a **** szót nem illik leírni de a **** igen. Sőt még a **** is.
De hol itt a **** ??

Csernobilban nincsenek magas fák. 10-14 év. Mindössze pár magot hullatnak, továbörökítik magukat mielőtt megöli őket a sugárzás. Ez egy "gyárilag" 200+ ra hitelesített tölgycsemete esetében elég tragikus. A vaddisznóállomány is csak azért virul, mert eleve nem élnek annyit hogy meglátszódjon rajtuk a károsodás, elpusztul előbb. A csótányok meg virulnának a sz arkofágban is ha lenne mit enniük.

Valamelyik admin vegye már ki az autocenzorból a sz ar szót, mert a sz arvasbőrt se lehet leírni meg a hasonló sz arvashibákat se.

Mi a tipusa a diódának? Hátha lehet találni róla a neten némi infót.

A diódákat máris tudnám küldeni, csak még a doksit nem találtam hozzá, de mivel most épp vihar van szerintem megint neki állok keresni, most nem lehet kimenni a kertbe:) Valaki vagyok, nekem kell megcsinálni a kerti melókat:)
OZ

ozpecs: van valami fejlemény dióda-doksi ügyben? Jó lenne kicsit kisérletezni a cuccal.

A diódák megvannak, a doksit még keresem, de remélem meglessz a hétvégén, szombaton elballagnak a diákjaim egy része legalábbis és kicsit fellélegzek:)
OZ

ozpecs: érdeklödnék hogy mi ujság, sikerült doksit v. bármit találni a diodáról?

Láthatólag amilyen biológiai szervezet túlélte az esetleg láthatóan nem szenvedett változást.
Ez viszont nem azt jelenti, hogy semmilyen hatással nem volt és lesz rá.
Sok év eltelik ami után (akár az utódokban is) jelentkezik a sugárzás génmutációt keltő hatása.

Pl a területen élő egy állatfaj két különböző egyedében eltérő de azonos is lehet az örökítő anyag sérülése.
Ezek a lények egymással szaporodnak és az utódban esetleg olyan sérülés keletkezik
amit egyik fél génje sem tud kijavítani ami akár meglepő komoly változást is okozhat az utódnál.

Ezek szerint mégsem lett ott olyan nagy genetikai káosz, mint amit annakidején jósoltak.
A természet szépen befoltozza magát.
Egyébként olvastam valahol, hogy bizonyos emberek valamiért jóval ellenállóbak a radioaktív sugárzásnak, mint az átlagemberek. gondolom a növények és állatok között is így van.
Lehet, hogy a csernobili populációban is azok az egyedek maradtak fent, akik ellenállóak.
Bizonyára volt sok életképtelen mutáció is, de az életképes, egészséges egyedek szaporodtak el.

"A szervezetet ért radioaktív sugárzás a testszövetben azonnal fizikai és kémiai folyamatokat indít el. Ezek a folyamatok pillanatok alatt lejátszódnak, és hatásukra a szövet atomjai, molekulái gerjesztődnek, ionizálódnak. Ennek következtében a sejtekben biológiai változások következnek be: károsodik a sejt anyagcseréje és a DNS-molekula, illetve a sejt el is pusztulhat. A biológiai folyamatok esetleg csak évekkel a besugárzás után mutatkoznak meg."
forrás: http://forum.index.hu/Article/showArtic ... &t=9058368

Érdekességnek mégegy cikk forrása, ami sugárzás éltal érintett területről szól:
http://www.geographic.hu/index.php?act= ... =1&id=6989

Ez bizony tényleg így lehet, már régebben én is találkoztam ezzel az elmélettel.
Persze itt nem egyetlen vagy mondjuk száz esetleg csak millió példányban kell gondolkodnunk.

Ez így műköhetett egysejtű lényekben is. A legtöbb változás káros lehet, viszont
ha valamelyik mutáció pl a sejtmag kettőződését idézi elő és
még életképes is marad sőt még tovább is öröklődik ez a tulajdonság,
onnan haladhat tovább a véletlenek sora, amíg
a következő előnyös változás megint be nem következik.
Pl a létrejött sejtek specializálódása jelenthet további fejlődést, akár néhány sejt szintjén is.
Azért ez nem hat nap volt és a hetediken múlott, na de az is egy szép történet.

Minél nagyobb számu a véletlenszerü módosulás annál nagyobb a valószínüsége,
hogy valamilyen (akár komolyabb) szervezet öngyógyító mechanizmusa által ki nem "javítható"
változás történik, vagyis amit a bio szerveződés a jelenlegi kialakult szerkezetének
sémája alapján nem tud helyreállítani.

Ez a kémiai-fizikai dolgok által létrejött genetikai változás
legtöbb esetben lehet végzetes (daganatos dolgok), de akár látszólag ártalmatlan is
ami azért lappangva tovább öröklődhet és egy későbbi szakaszban jelentkezik a hatása.
Vagy lehet a megszokotthoz hasonló mutáció (hat ujj ..stb /itt bármit elképzelhetünk/)


Még lehet előnyös is ritka esetben, amikor a biológiai egyed élet lehetőségeit javítja.
Az így létre jött változás ezért öröklődik könnyebben tovább.

Ezt hívják természetes szelekciónak aminek alapján ilyen a Föld élővilága amilyennek látjuk.
Nem véletlenül alakultak ki ennyire célszerüen az egyes lények sajátosságai.
Azaz dehogynem, éppen véletlenül. ..és ami ebből életképesebb volt az öröklődött tovább.

Ebben bizony komoly szerepe lehetett és lehet ma is a mutációt előidéző hatásoknak,
kezdve a radioaktivitástól a civilizált embernél a mutációkat okozó megégett sült ételekben is jelen levő
benzpirenen keresztül az égbolt ionizáló sugárzásáig bezárólag,
közötte még 'millió' sok mindennek.

Az a kis porcelánszobort, aminek csak a közelében mérhető a sugárzása, mert messzebb már olyan gyenge, hogy elfedi a háttérsugárzás, nem okoz rákos betegséget. (Legalábbis nagyon pici, gyakorlatilag 0 valószínűséggel - ilyen esetekben mindig csak valószínűségekben lehet beszélni)
Egyszer olvastam egy cikket valahol, amiben azt írták, hogy a földi háttérsugárzás sok mindentől függ (pl. milyen ércek vannak a földben a közelben, milyen a homok, aztán még a vízfelszín feletti magasságtól is), és a lényeg, hogy van ahol az átlagos sugárzási szintű helyek sugármennyiségének tízszeresét kapják az ott élők (mert pl. radiokatív anyag van a homokban a talajban), és mégsem több köztük a rákbeteg, mint máshol. És ez azért van így, mert valamekkora szintig egész jól tűri a szervezet a sugárzást.

Orvosnak tanuló ismerős érdekeset mondott a múltkor: a törzsfejlődés is úgy zajlott le (vagy talán még zajlik manapság is, csak nagyon lassú folyamat gondolom), hogy az élőlények DNS-ében hibák keletkeztek. (Bár nekem az nem világos többek között pl. hogy az első többsejtű élőlény hogy alakult ki egy egysejtűből - hiszen ott a sejteknek együtt kell működniük, és más-más funkcióik vannak attól függően hogy melyik szervhez tartoznak; vagy az első egysejtű honnét lett ... - de azt el tudom képzelni, hogy pl. a macskefélékből lassan, több lépcsőben kialakultak pl. a kutyafélék, hiszen ott megvan minden szerv, csak picit más az egész. De igazából nem értek hozzá)
Meg a természetes szelekció is ezen alapult: aki olyan szerencsés volt, hogy nem rákbeteg lett, hanem valamilyen a többiekkel szemben előnyt biztosító tulajdonságot szerzett, amit tovább is örökített, az a változata a fajnak könnyebben megmaradt. Erről egyszer olvastam, hogy "eredetileg" a zsiráfok nyaka rövidebb volt, de kialakult egy hosszabb nyakú populáció. És amikor aszályos év volt, és kevés volt a falevél, amit ettek, akkor az alsó levelek hamar elfogytak, mert azt mind elérték, és mind ették, de a felső levelet csak az a relatíve kevés zsiráf érte el, amelyeknek hosszú volt a nyaka. Így a normál nyakú zsiráfok kihaltak.

Ilyen helyen dolgozom, de eltéríteni még viccből sem tudom.

Az alfa- (2proton+2neutron=He atommag) ill. a béta- (elektron) sugárzás eltéríthető mágneses ill elektromos erőterekkel.

A neutronsugár töltése nem lévén csak elnyelethető (ólom), lassítható (pl grafit).
A röntgen-, ill. gamma sugárzás igen nagy energiájú elektromágneses sugárzás (foton, ha részecske természetű) csak a tömegvonzás hat rá (egy galaxis tömege talán kicsit el tudja téríteni ), leárnyékolható (ólom, beton, föld, víz... csak sok legyen. Pakson a kiégett fűtőelemeket a reaktor mellett egy 6m mély medencében pihentetik. (Ott volt a balhé nemrég.) Az a szép kékes derengés a fűtőrudak körül (Cserenkov sugárzás) abból adódik, hogy a gamma foton fénysebességgel startol, majd mikor a vízbe ér hirtelen lefékeződik a közegre jellemző fénysebességre, közben pedig kisugároz némi fényt.

A detektoroknak tulajdonsága, hogy milyen fajta sugárzás mekkora energiatartományában érzékenyek. A teljes spektrumot átfogni nem egyszerű.

Ezt úgy értsem, hogy ilyen helyen dolgozol, vagy csak poén volt a végén?
Ahogy elnézem a smile-t ez inkébb a vicc lehetett..

Alfa (radon): nagyon roncsol, de kicsi a hatótávja (mm)
Béta (bárium): kevésbé roncsol, hatótávja nagyobb (10cm)
Röntgen, Gamma : energiája milliószorosa a látható fénynek, csak nehezen árnyékolható le.
Neutron : először lassítani kell, aztán elnyeletni és a keletkező gamma kibocsátást is elnyeletni (atomreaktor)

Bár az utóbbiak elektromágneses sugárzásfajták mégsem lehet őket eltéríteni. (legalábbis nekem még nem sikerült)

Kössz! ..esetleg mágnesens térrel v. elektromos erőtérben..?
Gondolom, ez a fajtájától vagyis az energiájától is függhet.

balu1!

"Arra is érdemes figyelni, hogy egyes anyagok a közelében sugárzóvá válhatnak. "

Ez így, ebben a formában nem igaz.

"Ezért nem tudom, hogy a sugárzás mennyire fókuszolható"

Semennyire. El nem téríthető egyenes vonalban terjed.

Üdv, Pogifej.

Azt nem tudom, hogy miként töri meg az ilyen sugárzást az optika,
de nekem a régi Curie féle kísérletek jutottak eszembe.

Ott, ill annak a reprodukálásában is sugárforrás volt és később pl. acél borotva pengéket tettek egymásra,
hogy kölönbözően lefedett részeket kapjanak, csak optika nem volt abban a kísérletben.
Ezért nem tudom, hogy a sugárzás mennyire fókuszolható
hagyományos fényt megtörni képes lencsével.
Viszont lencse nélkül mőködik az biztos.



A következő oldalon Öveges Prof szintü látvényos kísérletek következnek.
http://sunserv.kfki.hu/(html3)/fszemle/archivum/fsz1950/oveges.html

> Esetleg valami derengõ fény mellett, több
> sec idõvel fotózva világosabbak lennének
> a sugárzó részei??
> Ez csak ötlet, azt viszont nem tudom, hogy
> az ionizáló sugárzást hogyan téríti el
> a normál optikai lencse. Lehet, hogy mûködne.

Kizart dolog hogy mukodjon.
Max ha melleteszed a gepet/filmet beszurkul
vagy foltos lesz...

Az is civilizációs ártalom.
Még szerencse, hogy vitorlázó gépen többet ültem mint utasszállítón.
A nagy gépre meg úgysem engednének felvinni sugárzás mérőt
Főleg amennyi sok minden történik, ott még a víztől is félni kell mert ki tudja miből áll.

No para. Egy repülőút alkalmával jóval nagyobb dózist kapsz. És az a leg hardore-bb kozmikus sugárzás...

Lehet, hogy mindenféle fényforrás nélkül, töksötétben is le tudnád fényképezni ha tud hosszabb idővel eponálni a géped.

Esetleg valami derengő fény mellett, több sec idővel fotózva világosabbak lennének a sugárzó részei??
Ez csak ötlet, azt viszont nem tudom, hogy az ionizáló sugárzást hogyan téríti el
a normál optikai lencse. Lehet, hogy működne.

Persze csak a mi kedvünkért ne menj a közelébe, habár bele gondolok, hogy meddig állt a polcon..

Legalább van mivel tesztelni a sugárzásmérőt, de csak óvatosan.

Ha nem vagyok indiszkrét, a családban az ősök között nem volt daganatos betegség.
Úgy gondolom, ha valaki hosszabb időn keresztül a szobor mellett tartózkodott.
Pl, esetleg ott volt az oroszlán az ágy szélén és egy-egy éjszakán keresztül
rendszeresen ott aludt valaki mellette.
Mondjuk nem annyira valószinü de előfordulhat.

Na meg azt képzeld el aki a festéket használta és csak annyit tudott róla, hogy szép szine van...
...ha a kezére ment akkor csak letörölte és neki állt szalonnázni mert munka közben megéhezett,
"ami nem öl meg az edz", alapon.

Igen, az oroszlán teste narancssárga, de érdekes módon az orránál
a legnagyobb a sugárzás, ami egy fekete pötty. Amugy az egész porcelán
figura nem nagyobb mint egy gyufásdoboz. Hogy honnan van , mikor gyártották, fogalmam nincs, családi örökség.
PO

Azóta átvettük tőlük ezt a szerepet...

Na de komolyra fordítva a szót, akkor még nem fényre gerjedő világító festékek voltak
hanem bele kevertek valami sugárforrást ami folyamatosan gerjesztette fénykibocsájtásra az anyagot.

Sőt a régi gázlámpákban is tyhóriumos gázharisnyát használtak mert az adott egy olyan kezdeti gerjesztési szintet amitől a gázlángban izzó kerámia "csipke" még fényesebben világított.

Ami nagyon érdekes, hogy kvarcórában is láttam kettő kicsi lehegesztett neylon tasakot a kijelző alatt ami minden külön megvilágítás nélkül zölden világított. Az az óra akkor javításon volt nálam és miután elkészült, vissza vittem a szervizbe akinél bedolgoztam (kb. 25 éve). Pár nappal később viszont az asztalomon jól megszokott kupiban ráakadtam a zölden világító kis tasakokra. Viszont akkor már hiába mondtam, hogy kimaradt, mert az órát már elvitte a tulaj. Volt egy kis lelkiismeret furdalásom. Talán annyi vígasztalt, hogy megmentettem egy esetletges csukló daganattól az illetőt.
Jártak ilyen hírek akkoriban órás körökben (nem voltam órás, csak elektronikus...)

A kis lapokat bele tettem egy kicsi alu negatív filmes dobozba és mindenkitől távol tároltam. Túl nagy áthatoló képességü úgy sem lehet, ha gyárilag karórába tették. Jóval később megint a kezembe került de akkor már csak az egyik világított. Valahol szerintem most is meg van, talán a gardrob szobában amit mindenes raktárnak használok (már belépni sem tudok).

Van egy olyan érzésem, hogy az már régen lebomlott és már teljesen ártalmatlan anyag.
Habár úgy, vastag neylonba csomagolva és fém tokon belül tárolva sem lehetett nagy hatása.

Jaja, meg a régi foszforeszkáló karórákon, a foszforeszkáló festék is tartalmazott valamilyen sugárzó anyagot.
Azokat még kézzel festették, általában nők, vékony ecsettel, és hogy elég vékony vonalat tudjanak húzni, a szájukkal nyalogatták az ecset szőrét festés közben, hogy vékonyan egyben legyen a vége.
Aztán nem tudták, mitől halnak meg
Legalábbis ezt olvastam egyszer.

..akkor a háziasszonyok azért voltak olyan sugárzóak!
Közben körbe mértem a porcelán tárgyakat de szerencsére semmi olyant nem találtam aminek a közelsége veszélyt jelenthetne.

Régebben, amikor vettem a sugárzás mérőt, röviddel azután bementem egy ásványokat árusító boltba a (Nyugati felől) Szt.Isván krt elején az egyik udvarban, még az elején /az északi járda felől/.
Mondtam az eladó nőnek, hogy érdekes lenne megnézni, hogy valamelyik ásvány nem sugároz-e. Erre ő rámutatott kettő hasonló műszerre ami ott hevert az asztalán. Mondta, hogy ami oda beérkezik azokat tesztelik ilyen szempontból, hogy kitehtik-e árulni.

Ha narancssárga szín van rajta, akkor az a porcelánmáz uránsót tartalmaz. Ugyanilyen (a 80-as években készült) tányért is fel lhehet lelni...

Hát ez nem semmi
Azt nem lehet tudni, hol gyártották?
Még az is lehet, valamikor abban akartak ilyesmi anyagot szállítani és véletlenül kereskedésbe került.
Esetleg ez régi családi örökség és nyilván senki nem tudta eddig..

Szerintem valami árnyékoló dobozba kellene tenni ólomlemezből, persze nem kézzel.
Arra is érdemes figyelni, hogy egyes anyagok a közelében sugárzóvá válhatnak.
Gondolom valamilyen kisebb távolságon túl már nem mérhető a sugárzás.

Esetleg volt rajta felirat arról hol gyárthatták? (azért már ne nézd meg)
Netán emlékszel arra honnan származik?
Az is lehet, hogy a festékében de akár az anyagában is lehet aktív anyag.

Azért milyen hasznos tud lenni egy ilyen műszer.
Nélküle szorgosan törölgetnétek a szoborról a port.
Vagy amire még gondolni is rossz, netán gyerek játszana vele.

Mindjárt végig mérem a lakásban a kerémiákat.
Egyébként az öntöttvas tárgyaknál tapasztaltam valamivel nagyobb sugárzást, de épp egy kicsivel.

Nekem is van egy orosz dozis merom, valamikor a 90es evek elejen vettem.
A mai napig mukodik. Amikor megvettem mericskeltem vele a lakasban osszevissza.
Egyszer egy szekreny polcan volt, bekapcsoltam megnezni mit a hatter sugarzas.
Otthagytam had merjen, ugyis sipol ha letelt a meresi ido. Igy is volt, sipolt, mentem megnezni mit mutat, hat meglepodtem hogy a szokasos ertek 3-4 szereset. Hoppa mondom, gcsinaljunk csak masik merest, es megint joval tobbet mert mint amit szokott.
Levettem a polcrol, uj meres, ekkor a normalis erteket mert. Na nem szaporitom tovabb a szot, a polcon ahol az elso meresnel volt a mero, kozel hozza volt egy porcelan figura,
(egy oroszlan) es az sugaroz annyira hogy kozvetlen kozelrol porgeti a muszert.
Ha a porcelan figurat kozvetlenul a gm csohoz nyomom akkor akkor a szamlalo utolso ket szamjegye szinte nem is olvashat.
No ezt csak erdekessegkent irtam le,mondanom sem kell hogy a porcelan oroszlan lekoltozott a pincebe, de meg meg van...
PO

Hallottam egy másik határ értékig feszített indikáló közegről, ami még működött is,
legalábbis azt mondták róla.
A mérő összeállítás nevére már nem emlékszem, nagyon rég hallottam.

A lényege az volt, hogy forráspont közelébe hevítettek
valamilyen folyadékot, (talán desztillált) vizet.
Amikor ionizáló energiával rendelkező részecske haladt át rajta az megemelte
egy picivel a hőmérsékletét és egy vékony buborék sor mutatta az sugárzó részecske útját.


Találtam valamit, mindjárt nézem tovább..
http://www.ejf.hu/oktkut/kiallitas/Oldalak/Eszkozok.htm

Azt hiszem megvan amit nekem annak idején rosszul magyaráztak.
Ez a ködkamra, ami másképp működik de hasonló az észlelés jellege.
Akkoriban nem szakembertől hallottam róla, viszont
most jutottam el, hogy rátaláljak a valódi megoldásra.
http://www.ejf.hu/oktkut/kiallitas/Olda ... dkamra.htm

Nem működik. Kipróbáltam. Esetleg egy VR105-ös hengeres elektródás stab. csővel lehetne próbálkozni, de a GM-cső a tuti.

Anno kb 2000 éve valamék szakirodalomban ( Ezermester?)találkoztam egy lehetséges és számomra működőképesnek tűnő megoldással. A lényeg egy glim lámpa amit a gyujtó fesz közelében (potival beállítva)járatnak és sorba volt vele egy nagyellenállású (2000 ohm) fejhalgató, az érkező sugárzás begyujtotta a csövet amit aztán hallani lehetett.

Pécsett a hegyekről lecsurgó esővíz biztosan kimossa a felszini rétegek
ásványi anyag tartalmát és ezért lehet nagyobb a városban a koncentráció.

Illetve (félre olvastam) nem a városban, hanem mint írod a főtéren..
Nem tudom csak kérdezem, hogy esetleg az egy vízgyüjtő terület ahol
lelassulnak a hegyekről lcsurgó vízek és lerakják a hordalékot?
Már mint a Főtér környéke..
Mondom, még nem jártam ot lés nem tudom.


A radonról már hallottam. Azt is érdekes lenne megtudni, hogy pl.
itt Bp. egyik pincéjében és Pécs egy pincéjében mekkora a különbség.
Képzeld az uránbányászokat.. Igaz, ott biztosan átszellőztették a járatokat.

Na remélem ma végre előkerülnek a doksik:) A pécsett mérhető háttérsugárzás nem sokkal nagyobb a városban mint máshol, amugy érdekes, hogy bent a főtéren néha nagyobb, mint kintt az uránbánya környékén, persze a meddőhányó közelében picit magasabb.
Amugy érdemes mérni pl pincében szellőztetés előtt meg után:) A radon is tud érdekes dolgokat müvelni:)
OZ

Ami nekem van orosz sugárzásmérő annál a tv képernyő semmi hatást nem vált ki,
persze nem is csoda mert az csak gamma sugárzást érzékel.

Igaz, nekem valami rémlik, hogy régebben a GM csővel is próbáltam ilyesmit
mérni (25-KVos szines tvnél is) és csak akkor koppant a háttér sugázásnál sűrűbben
ha a tv képernyő elektrostatikus töltése kisült rajta a közelítéstől.

A kis digitális ruszki műszert időnként bekapcsolom és már csak úgy kiváncsiságból
megmérem a háttér sugárzás mértékét. Éppen most is elvégeztem egy ilyen mérést.
A sugárzás semmivel nem tér le a sok évvel ezelőttitől amikor megvettem ezt a készüéket,
néhány évvel Csernobil után.

Közben volt talán 2001-2004 környékén amikor a szokásoshoz képest talán 50%-al is megemelkedett
ez az érték, de azóta vissza állt a szokásos szintre.


Viszont amikor elszállították a leszerelt radioaktív izotóppal működő füstérzékelő fejeket,
vitte a srác megsemmisíteni és rámértem a magához szorított csomagra
akkor láttam életem legnagyobb sugárzását, ami
még szerintem bőven határérték alatt lehetett.

Szóval a környezetünk biztonságos.


(Azért egyszer elmennék Pécsre az uránbánya környékére egy ilyen műszerrel kiváncsiságból)
Közvetlen Csernobil után is kiváncsi lettem volna egy ilyen digitális műszerrel a környezetre.
Igaz, a GM-cső is akkor helyenként jobban kattogott /ablakpárkánynál/,
Az ablakpárkányról vett cellux szalagos pormintában.
Igaz, az sem volt vészes, talán a korábbi két-háromszorosa.

A GM áramkör kivitelezésénél fogva nem volt hordozható, (legfeljebb műanyag tálcán a lakásban),
Így legfeljebb az ablak párkányig jutottam el vele.

Na meg még akkor kattogott nagyon amikor megáztam ..utána az első esőben, amiről már írtam.

Az elözö hozzászólásomban kérdezni akartam, csak elgépelödött. Ezekszerint ráhibáztam a dologra?

Ha lesz ilyen méröfejem akkor ránézek szkóppal, ill. ha hozzájutok akkor tárolós szkóppal, hogy milyen jeleket ad egy ilyen érezékelö. TV képernyö jó lenne sugárforrásnak?

Valószínüleg a szcintillációs számlálóra gondolsz.
Ott van egy fotosokszorozó aminek a fényérzékeny felületére pl cinkoxid bevonatu
(ha jól tudom aluminium) lapot, fóliát tesznek.
Az egész csövet teljesen fénymentes környezetbe kell zárni.

A cinkodid hordozó anyagán áthatolni képes sugárzás hatására a
cinkoxid felyenként és időnként gyengén felvillan, amit a fotosokszorozó felerősít.

stb..stb.

Az energia mérésére nem tudom alkalmas-e ez a detektor. Azt tudom, hogy az ELTE-n a fotoelektron sokszorozó cső kimenetén az intenzitást is néztük, és a gyakoriságot is. Ebből kirajzolódott egy görbe, amiből (elvileg) egy gyakorlott szem tud következtetni az izotóp típusára. A megjelenő csúcsokat fotocsúcsoknak hívják. Valamelyik izotópnak több is van, de mindegyikre van jellegzetes érték.

A félvezetős detektor nem tudom hogy meg tud-e különböztetni részecske energiát. A GM-cső tuti nem. Annak nagyon egyforma tűimpulzusok a kimenete. Ez valószínű hogy a lavinaeffektusnak köszönhető, tehát egy kis és egy nagy energiájú részecske ugyanúgy kivált egy lavinahatást a csőben...

Tehát a beütésszám nem függ a becsapódó részecske (foton stb...) energiájától, csak a becsapódás gyakoriságától.

Skori!

A veszélyesség egyenesen arányos az intenzitással és az idővel (ezért lehet doziméterrel mérni). Viszont abban nem lennék biztos, hogy a sugárzás fajtája mindegy, szóval pl. egy TV röntgent nem biztos hogy össze lehet hasonlítani a kozmikus sugárzással, vagy alfával.

Köszi, várom

Amúgy a beütésszám kb. egyenesen arányos a sugárzás erösségével?

A sugárzás veszélyessége milyen arányban van az erösségével ill. a beütésszámmal?
Tehát pl. négyzetesnek, exponenciálisnak, vagy lineárisnak vehetö? Konkrétan: ha egy led sorral (is) jelzek ki, ahol van zöld-sárga-piros sáv, akkor milyen karakterisztikát érdemes csinálni neki?

A háttérsugárzás kb. mekkora beütésszámot eredményez ezeknél az eszközöknél?

Kimutatható pl. egy élelmiszeren a sugárkezeléses fertötlenítés maradványa ilyen méröeszközzel?

Nekem is van csövem, meg GM csövem is de azok ilyen egy egy darabosak, és félvezető detektorból meg van egy marékkal:)
OZ