Hááát.
Ha a den szeszben oldott gyanta rákerül a poti csúszka felületére, akkor annak vége. KH-s lesz, vagy még az sem.
Ha a poti teljesen zárt, talán lehetne. De akkor is beragadhat. Szóval nem ajánlom.

Én potival meg mindennel együtt szoktam mosni, semmi baja nem lesz. Persze utána nem árt tiszta vízzel is leöblíteni...
Meg persze hagyni megszáradni bekapcsolás előtt, nem rögtön a denszeszes mosás után bekapcsolni, főleg ha szikrát keltő (relé) vagy nagy hőt disszipáló alkatrész van a panelon .

akar azzal is. Ha pici a panel, es nincs rajta "erzekeny" alkatresz (mondjuk poti, vagy rele), akkor akar bele is teheted a denaturalt szeszbe. En amikor ilyet csinaltam, beletettem, es hagytam allni benne, majd utana ecsettel lemostam.

ecsettel?

Mondjuk denaturált szesz?

Forrasztás után a gyantát hogyan távolítjátok el a panelről?

Mágnesszelepet olcsón kiszuperált automatamosógépből menthetsz.

Igen az balakmosó szivattyú nekem is eszembe jutott már. Csak azon gondolkoztam, hogy valami mágnes szelep, vagy hasonló leétezik-e egyáltalán....

Ez egy jó topictéma az elektronikus locsoló. Én is akartam csinálni, mert mindig elfelejtettem a virágokat meglocsolni. A föld nedvesség mérése a kisebb gond, az a baj, hogy nem minden virágcserép egyszerre szárad, így több mágnesszelep kéne, ami drága.

Talán több Lada ablakmosó szivattyú, és azzal öntözne???

Csak gondolat ébresztőnek!

Mindig kacérkodtam, a mosógép szeleppel (régen bagóért lehetett kapni). Rásegítős működés, kis energia, megbízható.
Két bibi azért van, a kezdőnyomás értéke, meg a tekercs. A nyomás megérne egy próbát, a tekrincset meg egyszerű áttekerni, mert viszonylag egyszerű szerkezet. Ha kicsi a fesz, a szigeteléssel nincs gond.
üdv: proli007

Tudtok elektronikusan vezérelhető csapot ?

- Öntözőberendezést szeretnék csinálni
- Kis feszültséggel szeretném nyitni-zárni
- Ejtőtartályos a rendszer tehát pici a nyomás
- Pici csövet kellene nyitni/elzárni (2-5 mm átmérőjű)
- Olcsó kivitel kellene mert feltehetőleg előbb utóbb el fogják lopni ráadásul több kellene belőle.

- Ha a piacon nem tudtok ilyenről, van-e ötletetek hogyan lehetne házilag megalkotni ?!

Hasonló áramkört készítettem, igaz nem a priter portra, hanem PIC kimenetére, de ez semmi difi.
Én viszont CD4099-et használtam. Ez egy címezhető RS tár, könnyen iillleszthető a portára, és egyből 8 kimenetet biztosít az IC!
A 4099-ek között egy 4051-el multiplexáltam az engedélyező jelet, így 8 bitből, akár 64db csatornát is kaphatsz.

Használhatsz, 74HCT259-et is a 4099 helyett, csak annak a lábbekötése "parasztosabb"
( A printer pityun, akár 10biit-et is tudsz használni, gond nélkül. Sajna rajzom,csak CIRCAD-ben van, és nem tudom konverrtálni, de ha érdekel Emilben megoldjuk valahogy)

üdv: proli007

Emil ment!

Már látom a képet!
Én nem tenném közvetlenül a bemenetre a kondit, mert rajta keresztül is bemehet a zavarjel. A kondit a két 1k-s ellenállás közé tenném, és a lehúzó ellenállást a bemenetre közvetlenül, ami egyébként 6k8 értékénél fogva olyan, mint ha ott sem lenne, bár osztást végez a jelen 2:6,8 arányban. Lehúzás a tapasztalatom szerint 1k alatt kezd hatásossá válni, de inkább 560ohm. Viszont ekkor változtatni kell a soros tagokat is, mert nem lesz elég a jelszint, és nagyobb áramú meghajtást igényel.

Biztonságosabb megoldás, ha a bemenetet felfelé rögzítjük, főleg, ha a printer port meg tudja hajtani a vonalat(ha jól értettem ez a bemenet a PC-ről jön. ??). Programot át kell írni ellentétes fázisra. Sokkal üzembiztosabb lesz és elég 1k-10k-s felhúzó ellenálás. A zavarszűrő kondit ekkor is érdemes osztón keresztül bekötni a bemenetre, ha ennyire zavarérzékeny.

Egyébként érdemes lenne a bemenetet lekötni testre és elvégezni a pákás kísérletet. Lehet, hogy az IC-n belül történnek az érdekességek és nem is a bemeneten jut be a zavar!

Most én sem látom a kapcsolást. Nem igazán értem, hogy miért kell lehúzni a bemenetet. A multiplexer nem 0-t ad ki, ha nem aktív a kimenete? A digitális áramköröket úgy találták ki, hogy lehetőleg ne kelljen semmilyen jelkondícionálás! Ettől függetlenül:
- valószínűleg 10 nF is elég lenne, az 1k-s soros ellenállás pedig elhagyható (hacsak nem csináltál hurokantennát a jelvezetékből)
- árnyékolni is lehet a vezetékeket.

Kép nem jön be...

Sziasztok!

Egy PC-vel vezérelt kapcsolórendszert szeretnék építeni. Printer porttal megcímzek egy multiplexer csatornát. A bemenetén 5V, a kimenetén egy 4027-ből kialakított T flip-flop van. Első felfutó él bekapcsolja a Q kimenetet, a második kikapcsolja.

http://kepfeltoltes.hu/070620/498061683 ... es.hu_.jpg

Amikor a flip-flop bemenetére nincs kapcsolva 5V akkor a levegőben lóg, ennek elkerülésére 6,2k-val a földre kötöttem. A kapcsolás működik, a probléma annyi, hogy ezek a 0-ra húzott bemenetű flip-flopok hajlamosak az átkapcsolásra vezérlőjel nélkül is ha a pákatrafót bekapcsolom mellette.
A kapcsoló utáni 1k jelképezi a multiplexerek ellenállását. A pirossal rajzolt 1k-1u integráló taggal azt próbáltam elérni, hogy csak a hosszabban kitartott vezérlő impulzus tudja átbillenteni a flip-flopot, de ebben az esetben bekapcsolás után nem lehetett kikapcsolni.
Gondolom erre a dologra van vmi megoldás, csak én nem tudok rájönni mi az.
Vki esetleg tudja?
zoli

A betű a tok típusát jelöli, ebből kifojólag a méretét is! Ha figyelmes vagy, akkor Eagleben meg is találod a megfelelő alkatrészt! Mellesleg ott van mellette a datasheet!

Az smd elkóknál mit jelentenek az idézőjelben lévű betűk (A, B, C, D)?
Mint mondjuk ITT. Most fogom megtervezni az első smd panelomat .
A 0603, 0805 és 1206 más-más méreteket jelölnek, erre már rájöttem.

Na, mert ezt nem mindenki ugyanígy csinálja?

Ezzel sajnos nincs mit tenni. Ha én gyártok készüléket megkövetelik az EMC kompatibilitást (pont ezért). A kínai gyártók **** rá. A CE matricát helyből ráragasztják.

A magyar forgalomba kerülő készülékek elvileg át kellene esniük egy MEEI vizsgálaton, vagy elfogadott papírral kell hogy rendelkezzenek.

Ez átalában úgy megy, hogy a bevizsgálálsra egy full árnyékolt, szűrőzött kütyü megy, a gyártásnál kispórolják a szűrőket...

Béláim az Úrban!
És ezért van, hogy nem tudunk normálisan rádiózni RH rádióamatőr sávokban. A PC tápja, az árnyékolatlan TV, a dimmerek, a szabályzók, mind-mind hangosan hüppögnek-vértyognak-sikítoznak a sávban. Nem szórakozásból kezd terjedni a digitális adatátvitel.
Nagyon kíváncsi leszek, hogy mikor pillantom meg először azt az adóvevőt, ami pl:mp3-ban digitálisan adja ki a jelet.
Legdurvább az volt, mikor megtaláltuk a zaj forrását: a saját asztalon lévő stab táp áramkorlátja ippen-ippen már kapcsolgatott...

Spafi: mi történik ha egy "elektronikus halogénlámpa trafó" (így árulják)
kimenetén nincs se fojtó se egyenirányító, csak 1xűen a szekunderről kijön a nagyfreki? EZ elég nagy zavarokat okoz, különösen a HH-KH rádió sávban nem?

A halogénlámpa huzaljai mint egy keretantenna, szétsugározzák a zavart.

Kérdésem: Hogy kap egy ilyen cucc CE engedélyt?

Még az drága elektronikus előtétek is így működnek. Ráadásul van hogy dimmelik is őket, így a kapcsolófreki még meg is modulálódik impulzusokkal.

Ha minden izzóhoz külön vezetéket húzol, akkor 1-2 méterre még elmegy ez a drót, nagyobb távolságon már túl sok fesz esik.

egyszerü kérdés:

egy 30W/12V os spot halogén lámpához minimum milyen keresztmetszetű kábelt érdemes huzni????? (6db lámpa 3db párhuzamos ág + 1db toroid)
Otthon van egy vagon 0,5mm-es teflonbevonatú tömör rézkábelem, az elég neki vagy nagyon kevés???? Tudom illene neki nagyobb de ez van???
De ha nagyon nem jó akkor inkább veszek!

üdv

Végülis megoldódott a dolog és nem kellett párhuzamosan kötnöm a két szekundert, mert rájöttem hogy a páka nem jelent folyamatos terhelést a trafónak, csak ameddig fűt. Azt meg bírja a trafó, éppen hogy csak langyos.

persze, mivel úgyis csak üresjárásban érdekes, terhelve már nem lesz kiegyenlítő áram.

Ja, igaz, ugy is lehet uzemeltetni, hogy folyik valamekkora kiegyenlito aram.

én egyszerűen megmérném a kiegyenlítő áram nagyságát. Ha az nem nagyobb néhány száz mA-nél, akkor jó, ha nagyobb, akkor felejtős.

Attila86, SPafi!
Köszönöm a kimerítő válaszokat! Asszem értem. Probálkozom. Ha elakadok, jelentkezem újra.

zspzs!

Ha az 5V DC elég az áramköröknek, akkor simán kösd rá őket az RF vevő kimenetére egy-egy diódán kereszül, csak a két áramkört ellentétes irányba kötött diódával!

Sőt az is lehet, hogy semmilyen alkatrész nem kell. Lehet, hogy a két kimeneti pont a tápfesz negatív pontjához képest éppen akkor ad ki feszültséget, amikor a hozzá tartozó bemenet aktív.

Persze!
Az a két darab háromszög komparátorok. Mindkettőnek van egy (+)-jelű és egy (-)-jelű bemenete és a hármoszög csúcsánál egy kimenete. A komparátorokról röviden azt kell most tudni, hogy amelyik bemenetükön nagyobb a feszültség, annak bemenetnél lévő 'polaritás' szerinti tápfeszültséget fog adni. Tehát ha mondjuk a (+)-lábán 5,2V van, a (-)-on pedig 1,7V, akkor a komparátor kimenetén a pozitív tápfeszültségnek megfelelő érték lesz (majdnem).
Még egy példa: (+)-lábon 4,1V van, (-)-lábon pedig 4,5V. Ezesetben a (-)-lábon van nagyobb feszültség, tehát most negatív tápfeszültség lesz a komparátor kimenetén. Ha a komparátor tápfeszültsége föld és mondjuk 12V közt van, akkor most 0V-ot (föld) fogunk mérni a komparátor kimenetén.

Amit belinkeltem rajzon a komparátorok 1-1 lába földelve van (0V). A másik lábuk pedig egy ellenálláson keresztül a földnél pozitívabb, illetve negatívabb feszültségre van kötve. Ha csak eddig nézzük a rajzot, akkor mindkét komparátor kimenete alacsony szintű (negatív tápfeszültségű), hiszem mindkettő a (-)-lábára kap nagyobb feszültséget.
Ám ha a diódákon keresztül a földhöz képest negatív vagy pozitív feszültség érkezik, akkor (a megfelelő polaritásúak) nyitják a megfelelő diódát, és azokon a pontokon lévő feszültségérték megváltozik, amik eddig az ellenállásokon tápra voltak húzva. Így a megfelelő komparátor kimeneti feszültségértéke megváltozik.

Fájt leírnom így, de hogy könnyítsek a lelkemen kisbetűvel ideírom, hogy azokat a bemeneteket nem (-)-nak meg (+)-nak szokás nevezni, hanem invertáló és nem invertáló bemeneteknek. Csak gondoltam így talán követhetőbb a szöveg.

Egyszerű kis áramköröket. Villogót, hangkeltő áramkört, ilyesmit. Bemutató célra kellene.

Segítenél kicsit, hogy ez hogy működik? Még csak most barátkozom a szakmával.
Köszi
Péter

Péter!
Én ilyesmire gondoltam.

Már bocsánat, de:

1. Egy relé áramfelvétele meghúzva 10-15mA, ez sok?
2. Az egyéb áramkörnek is van áramfelvétele
3. Amit kapcsolsz, arról nem volt szó, hogy micsoda. Ha galvanikus, földrendszeri elválasztás kell, azt a 2.-vel nem lehet megoldani.
4. Ehhez nem kell Nyák, az IC-hez igen.

Szóval nem védem a relét, de van amikor célszerűbb, sőt szinte egyedülálló még ma is.

Ja igen: melyik lesz olcsóbb?

Két dióda is elég lehet.

Elsősorban azt kellene eldönteni, hogy mit szeretnél kapcsolni vele!

Ez a picit bonyolultabb elektronika érdekelne. Tudnál esetleg bővebbet erről?
Köszönöm!

Az ablakkomparátor micsoda? Eléggé kezdő vagyok a témában. Bocs!

Igen, a relére gondoltam én is, de jobb szeretném inkább elektronikával. A fogyasztás miatt elsősorban. Erre esetleg valami ötlet?

Hát igen, el kell dönteni, hogy az egyszerüséget választjuk, de akkor feláldozzuk a fogyasztást, mert ugye a relé "zabálja" az áramot. Picit bonyulultabb elektronikával viszont értkes Amperszekundomokat tudunk megtakarítani.

Két relé (egy érintkezővel), egyik a földön, a másik a tápon. Valamelyik meg fog húzni.

Vagy egy relé, de két független váltóérintkezővel, amik úgy vannak kötve, hogy egyszerre csak egy ad kifelé kapcsolást.

A relé terhelését ki kell bírnia a vevő kimenetnek.

Üdv. Péter!
Mondjuk ablakkomparátorral.

Sziasztok!
Egy igazi amatőr kérdés: Van egy RF vevő áramköröm, aminek a kimenete két állapotot tud felvenni. 5V feszültség jelenik meg rajta egyik, vagy másik polaritással (valaha egy távirányítós autó motorját kapcsolta egyik, ill. másik irányba).
Kérdésem: hogyan tudom megoldani, hogy a kimeneten megjelenő polaritástól függően két külön kapcsolóként működjön a szerkezet? Vagyis mondjuk egyik állapotban egy egyik külső valamit kapcsoljon be, a másik állapotában pedig egy másikat.
Minden segítséget előre is megköszönök!
Üdv
Péter

A masik modszer, hogy ha parhuzamosan kotod oket, de az egyik kotest megbontod, es a a kozottuk merheto feszultseget mered. Ha 0Volt, akkor nem fog kiegyenlito aram folyni. Ezesetben a menetszamuk is azonos.

Hmm, ez nagyon okos dolog! Na mindjárt ki is próbálom

Ha a menetszám azonos, igen.

Csinálj egy kísérletet:
1. terheletlen trafónál mérd az üresjárati primer áramot (néhánytól néhányszor 10 mA-ig lehet a tarafó mérettől stb. függően)
2. kösd párhuzamosan a két 23V-os tekercset, ha ezután változik a primer üresjárati áram, akkor menetszám különbség van, és kiegyenlítő áram folyik. Ekkor én nem erőltetném a dolgot.

Erre gondoltam, a multimeteres ellenorzesnel :-)

A tekercselési irányra is ügyelni kell, különben ugyancsak zárlat lesz.

Ha a feszultseguk megegyezik, akkor igen. Szerintem :-)
De mielott a 2+2 vezeteket osszekotod, multimeterrel ellenorizd le, hogy jol vannak-e parhuzamositva.
Egyszer sorosan akartam kotni ket szekundert. A huzalok furan (nem olyan logika alapjan, ahogy en gondoltam) voltak szinezve, es rovidzarba sikerult kotnom oket. 300VA-s trafo volt, "picit" bugott. :)

Van egy trafóm. 4db szekundere van, ebből kettő 12,3V-os, kettő pedig 23,2V-os. Pákatrafónak szeretném használni az egyik 23,2V-os szekundert, de nem vagyok benne biztos hogy 2A-es áramot el fogja bírni.
A kérdésem következő: Párhuzamosan összeköthetem két 23,2V-os szekundert, hogy kisebb legyen a terhelés tekercsenként? (1-1A)