Egy rajzot esetleg feltennel?
Mert ugye olyat konnyu epiteni, ami a konnektorba csatlakozik, a neten is sok ezzel kapcsolatos info talalhato. Mas a helyzet a villanykapcsolo helyere szereltekkel. Ezek ugymond szinte sajat maguk alatt vagjak el a fat, gondolom nem is lehet a tirisztort teljesen nulltol nullig kivezerelni, mert akkor a mikrovezerlo es az egesz elektronika villany nelkul marad. Erre keresek mar egy ideje egy korrekt rajzot, mint az uzletiek, taviranyito...
A program reszet magam megirnam.

Igen,az a lényeg,bármilyen távirányítóval fel-lekapcsolható nincs sajátja.
Meg a szenzorral is.
Nekem kell ez,mert a galérián van a kislámpa,de azt gyújtom,fel ha belépek a szobába,nem 400W spotlámpát a galéria alján.
Aztán mikor felmegyek aludni,akkor le tudom kapcsolni a távrecsegővel.

Hogy lehet ezt házilag megcsinálni kultúráltra? hmm...
Hagyod a szenzort,és billenős rugós ("csengő") kapcsolóval tudod fel-le pöckölni.(egyet nyomsz,fel,egyet nyomsz,le)
Az ir-nek csinálsz ablakot,az elektronikát meg "betömöd" a falba dobozba a nyomós kapcsoló mögé.

Vagy:
Mezei fali kétállású billenőkapcsolót kibelezed,mindent kigyepálsz belőle,csak a ház marad.A billenőlapot beleragasztod félállásba jó erősen,tehát egyenesen álljon,innentől se le,se fel.Aztán kibéleleld alufóliával belülről a billenőlapot,ez a szenzorfelület.Ha ügyes vagy,tehetsz több kis "fólia szigetet",kapcsolhatsz több lámpát..
Előbb utóbb megtanulod mikor hogyan tartod a kezed,miközben megérinted a lapját

Lehet, hogy ilyet kéne nekem a szobámba csinálni, hogy a lámpákat tudjam egyesével kapcsolni. Két kapcsoló normál módon, és kettő szenzorral az eredeti kapcsolók felett/alatt. Hogy lehet a szenzort házilag esztétikusan kivitelezni

IR vevő minek? Távirányításhoz?

Azért hagyjuk lógni,hogy amikor kis kezünkkel odaközeledünk,a kapcsoló szigetelt műanyag arcának kapacitásán át zaj csatolódjon be,ettől a kapcsoló feloltja a villanyt
Mivel itt nincs az eredetivel ellentétben sokszáz volt a PIC és a tested közt jelentősen nehezebb volt elérni ezt,mint a leválasztás nélküli triakos gyáriban..ahol ráadásul 16c54-et használtak,és se trafó se semmi.

De végre működik,relé,trafó,korrekt és örök életű !! Akár után is építhető,egyedül megfelelő IR vevőt nehéz (drága) venni bele.

Mindenesetre a lebegő bemenet és a táp összefüggésének rejtélye nem hétköznapi érdekesség.

Az, hogy bemenetet lógni hagyunk?

Havernál láttam, de igazából nem mentem oda kipróbálni, hogy ez mire jó...

Kipróbáltam, egy 18F252-t, hogy mit szól a 64MHz-hez. Nemszerette. Csak kb. 50MHz-el futott. Egy órát léptettem vele, és egy perc alatt kb. 50 másodpercig ért el. De lehet, hogy a PLL nem hajlandó erre a sebességre, végülis hivatalosan csak 40MHz-ig kell működnie

Nos,pedig ez bevált megoldás
Ha láttál olyan szenzoros villanykapcsolót aminek az "arca" is egy műanyag lap,az pont így működik.
Egy ilyennek az utánépítésével (is) küzdök pár napja,a másik nagyobb céges project mellett

Mi volt a megoldás? Hát nem a tokozás,hanem az ISP miatt volt egy dióda a tápon a próbapanelben.
Vagyis 4,4V-ról járatva konstans 1023at ad, 5V-ról meg ugrál,de 0tól 1023ig.
Sőt 5V-ról még 500K-val hidegítve a lábat is ugrál teljesen összevissza,csak lassabban.
4,47V táp alatt semmi ugrabugra,mintha elvágták volna.

A PIC rejtelmei

Itt igazából nem értem, mi a probléma

Attól ugrál, hogy CMOS, tehát a láb bemenő impedanciája jóformán végtelen, és az ilyen-olyan szivárgóáramok el tudják húzni mindenfelé a lógó bemenetet. Próbapanelen gondolom DIP tokost használtál, áramkörben meg valami smd-t, és vannak gyantamaradékok a lábak között.

Nekem igazából ez a furcsa, nem a fenti...

Lenne még egy hülye kérdésem..
Elolvastam az adatlapban az AD konverterre vonakozó részt,namost valamit rohadtul nem értek..
Ha lebeg az AD bemenete a próbapanelben szépen 1023-at adott vissza mindig.
Beleterveztem a végleges áramkörbe, namost összevissza ugrál ..
öröm az élet.
A microchip egyszerűen előírja,hogy az analóg feszültség forrásának legyen X vagy kisebb impedanciája, aztán ezen kívül nem garantál semmit.
Engem mégis érdekel ez a kérdés, hogy mi határozza meg a bemeneten lévő értéket ha a láb lebeg, meg egyáltalán mitől ugrál.

Igazából én is először elkezdtem nézni, hogy mi ez az ECCP, és akkor lettem figyelmes erre a sorra: REGISTER 16-1: CCP1CON: ECCP CONTROL REGISTER (40/44-PIN DEVICES)

A képletet köszönöm,mostmár,hogy végre működni kedzett,kiokoskodtam én is milyen beállításokkal mit lehet elérni.

EQUATION 15-1:
PWM Period = [(PR2) + 1] • 4 • TOSC • (TMR2 Prescale Value)

EQUATION 15-2:
PWM Duty Cycle = (CCPRXL:CCPXCON<5:4>) • TOSC • (TMR2 Prescale Value)



15.0 CAPTURE/COMPARE/PWM (CCP) MODULES
PIC18F2525/2620/4525/4620 devices all have two CCP Capture/Compare/PWM) modules.

16.0 ENHANCED CAPTURE/COMPARE/PWM (ECCP)MODULE

In PIC18F4525/4620 devices, CCP1 is implemented as a standard CCP module with Enhanced PWM capabilities.

Na,ezt nem tudtam kigobozni normálisan,melyik a 44lábú és melyik a 28lábú eszközre vonatkozó..
Köszönöm a segítséget,újra próbálom így,eddig abszolút rosszul csináltam,azt már látom

Még annyi kérdésem van,itt melyik volna a frekvencia,a T2CON-ba amit megadsz,azzal függ össze..?

Elvileg a következőt kell csinálni:
CCP1CON=0x0F
CCP2CON=0x0F
PR2=0xFF
T2CON=0x04
TRISC2=0
TRISC1=0, ha a CCP1MX konfig bit egyre van állítva vagy TRISB3=0, ha a CCP1MX nullára van állítva.
Ezután az 1. PWM csatorna kitöltési tényezőjének felső 8 bitjét a CCPR1L regiszterbe kell tölteni, a két alsó bitet pedig a CCP1CON regiszter 5. és 4. bitjébe (hogy miért az 5. és 4., miért nem 7. és 6., hamár azok úgysincsenek használva, nemtudom). Ugyanígy a 2. PWM csatorna kitöltési tényezőjének a bitjeit a CCPR2L és a CCP2CON regiszterekbe kell tölteni.


Vigyázz, nehogy rossz részét nézd az adatlapnak. A 15. fejezet érvényes a 2620-ra, a 16. fejezet csak a 40/44 lábú chipekre érvényes.

Igen,arra,hogy 18F2620al miért szippantok vele,és rohadtul nem működik..
az nem is tudna csak egy PWM-et? Másra már nem tudok gondolni..
Hogyan kellene ezt használni úgy,hogy két 10bites értékkel tudjam a kitöltést függetlenül szabályozni?

A két PWM-nek ugyanaz lesz a frekvenciája, egyéb tekintetben függetlenek egymástól. Vagy valami másra voltál kíváncsi

Egy gyors kérdésem lenne:
Minden 18F-ben ahol van két CCP,tudok két hardveres PWM-et használni?
Olvasom,olvasom az adatlapot,de rohadtul nem világos
Csinált már valaki ilyet?
Kellene két analóg kimenet,de még ezer más feladat is van,valósidejű óra,nem várakoztatható gyors eszközzel kommunikáció,csak a hardveres PWM vagy külső DA jöhet szóba.

Szerintem fordítva olcsóbb, és lehet, hogy az a könyv már nem is kell...
Nézz fel az oldalamra, van néhány 18F-el felépített példa.

Aszem a következöket teszem 1. Megrendelem a második kiadást 2. amíg a könyvet várom átnézm valamelyik 18F-es adatlapot.

PIC mikrovezérlők alkalmazástechnikája
www.chipcad.hu kezdőoldalán legörgetsz az aljára és nem sokkal a térkép felett láthatod. A könyv 3/4 része nagyjából ugyanaz, mint ami neked is megvan, csak 1-2 fejezetet kibővített a PIC18-akkal.

Viszont Watt tanácsát is célszerű megfogadni, mert az adatlapot el kell olvasni minimum egyszer. Nem helyettesíti a könyv.

A cime?

Még mindig nem érted! Nézz meg egy adatlapot, láthatod, hogy annyi különbség van egy 16F és egy 18F között, mint pl. egy 16F628 és egy 16F877 között, mivel közöttük is van eltérés, leginkább perifériailag, amit szintén meg kell érteni. Ugyanúgy, ahogy egy 18F-nél. Egy 18F-en ugynaz a kód elfut, ami egy 16F-en, ha nem érint olyan perifáriát, ami a 16F-ben volt, a 18F-ben meg nincs. A kibővített utasítások csak pluszt adnak, semmi hátránya nincs és nem is kötelező használni, csak ajánlott. Szóval vedd elő az adatlapokat és hasonlítgasd össze, meg fogod látni, hogy nincs itt semmi tanulni való, a klasszikus tanulás értelmében!

Létezik Kónyának PIC18-as könyve is. Már elég régóta, az enyém 2003-as kiadás.

Ugy tünik egy kicsit magyarázkodnom kell.A kónya könyvböl tanulom a pic-et és ő a 16-os sorozatra épitette a írásait és sajna más magyarnyelvü könyvet még nem találtam(angol tudásom erősen hiányos) ami 18-as pic-el foglakozna igy ezért maradtam a 16-os nál , de képesnek tartom magam hogy fejlödjek. Azért köszönöm mindenkinek az építő javaslatokat alkalmaztam is.

Soha nem értettem, mit kéne többet megtanulni egy 18F-en, mint egy 16F-en? Kész felüdülés! Olyan, mint egy másik 16F-es típus, amit még nem használtál, csak könnyebb programozni.

Hmm.. nem értem miért nem lehet az adatot több táblában tárolni?
Az "cím" alsó byte-ja úgyis csak egy táblát tud címezni,nameg a régi picek memóriája 2-4K, azaz összesen fér el 8-16db ekkora tábla.Nem egy nagy dolog megvizsgálni a "cím" felső byteja alsó bitjeit,hogy melyik táblában lakik a kért adat,azután ráugrani.

Ettől függetlenül nem látom értelmét 16F-re programozni,már a 18F-ek ára is nagyon leesett,ilyen mint a 16F628 meg csak a 16C84-el való kompatibilitás megőrzése miatt van még forgalomban.

Már gondolkoztam hogy meg kellene tanulni a 18fxxxx-eseket is csak még nem volt rá időm hogy beleássam magam de ugy látom muszáj lesz.

Ezen az elven akkor már inkább 18F1320, nem?

Akkor az AN556-ot ajánlom figyelmedbe a PCL-el történő munkához, más megoldásról én nem tudok.

Erre nem is gondoltam nagyon jo az ötlet.16f628-al készült és ugy nézem ez csak a data eeprom-ot tudja olvasni a progi meme-t nem.Remélem van valami más megildás vagy meg kell elégednem a max 255 adattal

A PCL-es megoldás elég sok körültekintést igényel, és ajánlom a szimulátor használatát, valamint az adatlap ezzel foglalkozó részének tanulmányozását ezirányba.

Viszont, ha jól nézem, 16F886-al kellene csinálni. Az tudja olvasni a saját programmemóriáját ugyanúgy, mint az eeprom-ot, az adatlap 10.1.4 fejezetét nézd át ezirányba. Egyszerűbb így megoldani, mint a retlw-vel.

Ha az első táblám 250 elemü a második szintén
és ha a második tábla 10.elemét akarom olvasni akkor már a PCL tulcsordul azaz 250+10 260 .PCL a 10-es cimre ugrik vagy rosszul gondolom?

Kénytelen vagy felszabdalni a tábládat kb. 250 db-os táblákra és először kiválasztod, hogy melyik tábla, utána azon belül ugrasz. 627 helyett PIC18-al kényelmesebb lenne. Ott vannak table read/write utasítások.

Lenne egy kérdésem:milyen modon tudom elérni a lenti tábla 256 fölötti értékét?Vagy esetleg van valami más módszer amivel adatokat tudok tárolni ill visszaolvasni (több mint 255 adat)
Table0 addwf PCL,1
retlw B'000001' ;0.sor
retlw B'000000' ;1 sor
retlw B'000000' ;2. sor
.
.
retlw B'100000';255. sor
retlw B'100000';256. sor

Gratula! Elég könnyen ment!

Elkészült a projekt.Tényleg jó lett a fénye a ledeknek ,pedig 6*4 es csoportokban használtam.Kicsit féltem a matrixolástól.16f628 volt a nyerő és nem kellett tranyó sem(anodok PORTB közösitett katodok PORTA)
Tapasztalat 1, minél nagyobb a frissitési freki annál kisebb a fényerő(kb 70 Hz ami jófény kiss vibrálás) 2, az előtét ellenállást könnyebb kikisérletezni mint kiszámolni

De hogy jobban érezzem magam, egy kritikát is megfogalmazok:

Nem nagyon szoktad a supply library elemeit használni, mint pl. GND, +5V, Vcc, ..., csak átnevezet a net-et.
Ez egy jól áttekinthető kapcsolás e nélkül is (bár mégjobb lenne vele), de pl. az ICD2-t már nehezebb áttekinteni. Supply madzagokkal nem szoktak körözni

Ez volt az első áramköröm, amiben kontroller van, és ezen tanultam meg a piceket programozni

Ez a kapcsolás már tananyag lesz itt a fórumon.

Ez az! Köszi!

Ha egy LED-re elég lenne a 20mA max áram, akkor csak a közös (anód, vagy katód) pontokat kell megerősíteni tranyókkal. Korábban voltak példák ennek egyszerű megoldására. Csak tranyó kell, ellenállás nem. Feszültség követőnek kell bekötni NPN tranyókat az 5V-os tápra kollektorral, bázis közvetlenül a kimenetre, emiter pedig közös anódra. Katódok korlátozó ellenállásokon keresztül a lábakra. Sajnos nem emlékszem már hol tárgyaltuk a rajzot. Talán a hobbielektoronikán. potyo is vágja ezt a részét, hátha neki hamarabb előkerül!

Akkor az is megvalósítható hogy pl a led-ek anódjait rákötöm a pl PORTB1-5 a közösitett katodokat pedig a PORTB,6 ra és egy led akkor villágit ha PORTB,1 H-n van és PORTB,6 L-en igy ha mind az öt led vill. akkor 5*20 az 100mA áram folyik ez elvig igy muxik ha jó a gondolatmenetem?Akkor elég egy kevesebb lábó PIC is, talán 16f628.

Persze, hogy tudnak teljes fénnyel világítani. Az előtét ellenállást kísérletezéssel is ki lehet választani, egy LED próbája közben. A rá jutó teljesítményt kell beállítani a folyó árammal. A rajta eső feszültség kicsit nő a nagyobb áram hatására, ezért nem arányos a dolog, de könnyen be lehet lőni.

A matrix az lehet hogy jó lenne csak a ledeket max fényen akarom hajtani és ha 5-ös a mátrix akkor egy ledcsoport 1/5 ideig világít 4/5 ideig sötét ha jól gondolom.Nem volt még dolgom ilyen impulzus üzemmódban hajtott ledvezérléssel és nem tom elég e az idö a lednek?
Ha impulzusban hajtom a ledet akkor máshogy kell számolni a előtét ellenállás?

5x5-ös mátrix? Akkor csak 5 tranyó kell, vagy 1 IC.

Futófénynél nem világít minden led egyszerre...vagy van ilyen feature is..?
A PIC elbír egy-egy LED-et a lábain,de a teljes áram nem léphető túl tartósan,a duplája biztos nem megengedhető.
ULN IC-k környékén nézelődnék,van belőle SMD is,3db elég a 24ledhez,ennél jobb megoldás szerintem nincsen.

Sziasztok

Vezérelnem kellene 24 LED-ből álló futófényt LED-enként külön vezérelve és ha lehet ugy akarnám vezérelnia a LED-eket hogy ne keljen tranyó LED-enként.16F886-al csinálnám. LED-enként 20mA* 24 az 480 mA.A kérdés hogy elbirja-e a PIC ha minden led villágít.Az adatlapból az én olvasatom szerint ha jól értelmezem Maximum current into VDD pin 250mA azaz max 250mA folyhat bele a VDD pinen?

Itt (Cornell egyetem végzős projektek) rengeteg mindent találni. Igaz AVR, de érdemes körülnézni.
http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/ee476/FinalProjects/

De egyébként 0,5mm lábtávolságú. A 64 és 80 lábú PIC-ek is ilyenek. Szóval meg lehet oldani, csak a modul, amit találtam, azt könnyebb vezérelni..., így inkább azt választottam.