kövületek ha összejönnek:http://www.youtube.com/watch?v=z_k-CL3dJ8k&feature=related

Dekrementálni is lehet

Egyébként szép név

Inkrementális szöghelyzetkód-jeladó.

Szerk.:
Vagy:
Inkrementális szöghelyzet-kód jeladó.
Nem tudom hogyan írják helyesen.

Nem pont erre gondolok, ez inkább valami jaxley féleség. Amire én gondolok, az a szabadon futó kapcsoló, aminek nem az állása a lényeg - tehát nincs 1-es, 2-es, ..., állása - hanem a forgatáskor történő jelváltások érdekesek.

http://hades.mech.northwestern.edu/wiki/images/2/22/Encoder_diagram.png
http://www.arduino.cc/playground/uploads/Main/RotaryEncoderWaveform.gif
http://en.wikipedia.org/wiki/Rotary_encoder

De valószínű, hogy ezt is valami forgó kapcsolónak nevezik/fordítják...

Esetleg forgó kódkapcsoló, ha ilyesmire gondolsz: http://www.fotexnet.hu/conrad_s171/page ... _p60as_701

A rotary encodernek mi a magyar neve?

Rotációs enkódoló

.....

én sem vagyok mindenben otthon!

.....

Üzemanyag és környezetvédelem. Megint egy magyar tudós...
http://vod.niif.hu/play2/index.php?eid= ... w=1M&lg=hu

Azért az kérdéses, hogy egy állatorvosi röntgenben elég pontszerű-e a forrás ahhoz, hogy a rajzolat kellően kontúros legyen félvezetők felismeréséhez.

Én úgy tudom, hogy az iparban használják a röntgent elektronikák átvizsgálására, eszerint biztos, hogy létezik olyan hullámhossz/intenzitás, ami még nem károsítja, de már alkalmas képalkotásra. Viszont pl. ha az említett eszközben van egy nagy, vastag rézlemez hűtés céljára, akkor az erősen leronthatja a módszer használhatóságát.

Egyébként a félvezetőket nem nagyon zavarja a röntgen, de a szigetelőket inkább, ezért árthatott a CMOS cuccnak (a valószínűleg nagy energiájú röntgen), meg azért, mert egy memóriában iszonyú vékony a szigetelő réteg, és minden rajzolat nagyon keskeny is. Egy nagyfesz FET-et valószínűleg nehezebb tönkretenni.

Vagy vesz egy csövet 300$-ért
http://cgi.ebay.com/x-ray-tube-10-items-299-for-each_W0QQitemZ380001722541QQihZ025QQcategoryZ97135QQrdZ1QQssPageNameZWD1VQQcmdZViewItem

bármely állatorvos megcsinálja neked 5e-20eFt.

Sziasztok!

Láncos emelőbe való csigakereket honnét tudnék vásárolni?
Egyetlen telefonszámot tudtam eddig találni, de ott csak komplett emelőket árulnak, csak külön csigát nem. És nekem kéne kb. 10 csiga, az emelőkkel együtt elég drága volna.

1.
Vidd el allatorvoshoz.
Nekik tok mindegy hogy mit rontgeneznek.
Sot meg jobb is nekik mert nem karmol

2.
Egy baratom regen amikor meg taxirazott
es igy nagy mennyisegben dolgozott epromokkal
megkerte a doki haverjat hogy probaljak
meg rontgennel kitorlni egy epromot.
Sikerult is a dolog, ures lett, de aztan irni
se lehetett bele...

Hello!


A CMOS SRAM-oknál voltak gyanúim, (feledékeny lett és felment az áramfogyasztása) de a készülék gyártó, sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta.

Elmész a tüdőszűrőre, és becsalizod a mellyed elé. Már kész is a kép. Persze a lányoknak, viszel egy tábla csokit! Egyébként, ha jól emlékszem, 6..9 Din-es filmet használnak.

Na jó! De azt nem mondta Attila, hogy az orosz tanára mondta. És akkor még igaz is lehetett.

üdv! proli007

A sima fotós film is jó. 100 éve használják. Az xray dolgot megoldhatnánk nálam, csak meg kell várni, míg megérkezik az ionizációs kamrás műszerem

Hát ha nem kellene neki néhány ns alatt kapcsolni 20 ampert aztán 250ns múlva vissza, akkor valóban egyszerűbb dolgom lenne. De ha van egy jó ötleted, szivesen fogadom. Az a baj, hogy a leggyorsabb power-mosfetek is minimum 10-20 ns alatt futnak fel.

A röntgennel az a probléma, hogy nincs orvos ismerősöm. még ha a sugárzást megoldanám is, nem tudom honnan szerzek filmet.

Spafi: nem visszafejteni akarom a kapcsrajzot, csak az állítólag "alacsony parazita induktivitású, abszolút szinkronban működő rengeteg sorbakapcsolt MOSFET" állítás érdekelne bővebben, de ugye a gyártó nem fog elárulni többet.
Szerk:
régen azt hiszem nem is filmet használtak, hanem valami fluoreszkáló anyagot, nem? A sima fotós-film nem lenne jó?

Egy gyenge röntgensugárzás nem károsítja a félvezetőket. De hogy ebből visszafejtsd, azt nehezen tudom elképzelni.

A röntgen az egyetlen amivel lenne esélyed...
Nemhiszem, hogy volna olyan nem ionizáló sugárzás, ami simán áthatolna a burkolaton és leképezi a belsejét.
Másik gond a házi kivitelezés, feltehetően nagyfesz kapcsolót csinálni sokkal egyszerűbb, mint egy ilyen "átlátó berendezést"

Azt tudom, hogy mit kell(ene) csinálni az áramkörnek, ez egy félvezetős nagyfesz kapcsoló TTL vezérlőelektronikával, a lábkiosztását meg a használatát is tudom, puszta kiváncsiságból érdekelne a belső felépítése, mert az adatlap csak burkoltan fogalmaz.

Tehát kellene valamilyen hullám/fizikai mennyiség, ami áthatol rajta és a túloldalt meg bírom mérni.(mittudomén, pl ultrahang??/mágneses tér?? valami házilag elkövethető dolog kellene.)
(Esetleg infra fény átmegy rajta? mert erre tudok nézőkét használni)

Megpróbálhatod megmérni a bejövő és a kimenő jelek alapján.
minél komplexebb lehet belül a cucc,annál kisebb az esélyed.Ha pl van benne egy mikrokontroller akkor elfelejtheted.
De már egy pár TTL vagy CMOS IC esetleg valami memória is gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ilyen kiméréses dolgot.

Néha inkább abból érdemes következtetni eredetileg mire és hogyan használták,mi volt az eredeti ki és bemeneti jel(sorozat).
Pl egy műgyantával kiönött hardverkulcsot gyakran egyszerűbb a lehallgatott válaszjel vagy a program visszafejtett kódja alapján rekonstruálni,mint fizikai "kielemzéssel".

Sziasztok!
van egy fekete gyantával kiöntött elektromos kütyü, aminek szeretném a belső elrendezését megtudni roncsolás nélkül. kérek ötleteket, hogy milyen módon láthatnék bele. (félvezetős cucc, lehet hogy a röntgent nem szeretné)

Köszönöm a válaszokat!
Még egy kérdés: Mi a különbség az "MKS2" és az "MKS4" kondenzátorok közt?

Remélhetőleg már nyugdíjba ment, aki ezt így tanította.


99% valószínűséggel gond nélkül, legalábbis ha pár percnél nem tart tovább.

Egyébként meg próbáld ki soros ellenállással! Amíg nem folyik nagy áram, nincs gond.

Erről már volt itt szó, valszleg bírni fogja de ez nem jelenti azt hogy így használd.

Az elkók mennyire bírják ha nagyobb feszültséget kapnak? Például egy 1000uF/63V-os elkó a gyakorlatban hogyan szokott tolerálni 70V-ot?
Nekem azt tanították hogy az elkókra a dielektrikum átütési feszültségének a felét írják rá. Tehát az alatt elméletben nem üt át. De ez nem feltétlen jelenti azt hogy szereti is...

Konkrétan: Egy áramkörben az 1000uF/63V-os elkóra üzemszerűen soha sem fog 63V-nál több kerülni, de az áramkör élesztésekor amíg nincs beállítva, addig lehet hogy kap 70V-ot. Ezt mennyire fogja szerintetek bírni?

MotoHacker!
Köszönöm a választ!

Sziasztok,

Rewlex "S60 - S80" garázskapunyitó
http://www.freeweb.hu/zimberkapu/rewlex.html
user manual kellene (elektronikusan vagy lemasolni).

G.

Azzal nem, de ez még mindig csak gőz, nagyrészt víz volt! Ha levegővel töltötték volna fel, akkor nem rakéta lett vola, hanem bomba!

Akkor a 30baros kompresszorral nem tévedtem túl nagyot

http://videa.hu/videok/tudomany-technika/allitolag...-robbano-boyler-urhajo-8gDBLIp0fE2PuOlu-ha már boyler

Attila:
Attól függ miről van szó, és mekkora áramok,mekkora frekvencián, mekkora távolságon folynak.
Minden nagyfrekvenciás cucc építésének egyik alapszabálya ez, ártani nem árthat a "sok föld".
Hangfrekis vagy mindeféle érzékeny "vegyes analóg-digitális" áramkörnél viszont vigyázni kell, mert mindeféle hurkok és parazita áramutak alakulhatnak ki, amik lehet, hogy egyébként is lennének, de egy nagy összefüggő lemeznél egyáltalán nem kézbentarthatóak.

Nem véletlenül van külön topik az SMPS nyáktervezésről.. de az erősítőknél vagy a digitális áramköröknél ugyanúgy megvannak az alapszabályok.

Épp ez az! Nagyon nem mindegy, hogy támadó gránát kis töltettel 10dkg, vagy védő 30-40dkg TNT. És az se mindegy, hogy milyen a kiképzése, mert a tojás gránát az mindenfele robban.

A mosogépes példa pedig kifejezetten rossz. A mosógép pont növeli a robbanást, mivel lefolytja azt. Ez a hatásnövelő burok lényege is: nem a robbanó töltetet növeli, hanem a folytást - és a repeszhatást.

Alkatrészoldali teliföldön szerintetek mennyire szabad áramot átvezetni? Csak néhány mA-ről lenne szó. Arra gondolok, hogy az alkatrész-oldali teliföld nem egy pontban kapcsolódna a GND-hez, hanem több helyen. Így amelyik alkatrészlábnak szüksége van a GND-re, attól nem kellene elhuzalozgatni a fóliát hanem csak be kellene forrasztani a nyák másik oldalán is a lábat.
Szabad ilyet?

http://www.youtube.com/watch?v=jhKKJ4UQ3_A&feature=related
Gránát móka. A youtubeon biztos találni többfélét is.
http://www.youtube.com/watch?v=C26KrJC2wpY&feature=related
Majdnem felrobbantotta magát
Ha ennek a felével robban a nyeles gránát nem hiszem, hogy ép kézzel meg lehet tartani

A kiképzőtiszt az pont arról híres!!! Azt meséli a kopasznak, na katona ácsorogjon csak a kezében nyugodtan az élesített gránáttal, ha nem "maga felé tartja" (?!?!!!), haja szála sem görbül.
Sőt a pléhbili fogja a hatástól a fején megvédeni..!!
A nyaka, a szeme, az arca, a karja, a füle (légnyomás) az nem téma, lényeg, hogy legyen fent a rohambili és máris védettek vagyunk a hatástól..

Még ha -tegyük fel- lenne valami igazság is abban, hogy a gránát nyele felől a hatás "túlélhető", akkor is pont olyan gyakori lehet ez, mint mikor arra kérnek, forgolódjál már a kezedben töltött karabéllyal, végülis bizoisítva van, meg az elsütőt sem működteteted, tehát "teljes a biztonság"...nem ?

Egyre nagyobb meséket adsz elő, rajtam követelve a részletes számításokat és a szigorúan tényszerű fogalmazást.
És közben egy pillanatra nem veszed észe magadat....áhh..

Sajnálom, hogy folyamatosan csesztetitek egymást. Ha engem kérdeztek, mindketten jó fejek vagytok, csak valami miatt(politika?) összezördülttetek, és nem akartok ebből kilépni. Pedig felüdülés lenne. Legutóbb is mikor elmaradt egy kicsit a személyeskedés, piszkálódás, tök értelmes doglokat írtatok le a témákban.

Most is inkább azt kéne kideríteni egy hozzáértőtől, hogy egy gránát mekkora gödröt vág, mikor felrobban? Én elég nagyra emlékszem, tehát van ott dinamit benne szerintem rendesen. Persze nem tudom mi van benne, de hogy nagyobbat szól, mint a legnagyobb petárda amit felrobbantottam eddig, az biztos, és azt sem mertem volna a fejem felett eldurrantani, holott ott sincs fojtás!

Hello!
Ez a próba elég rossz ötlet.
- Ha jók az emlékeim, 60liter feletti nyomástartó edényeknek, hatósági engedély kell, biztonsági szelep és időszakos nyomáspróba.
(Egyébként régen, azért szoktam pneumatikus berendezéshez levegőtartály gyanánt, csövet használni nem tartályt, mert ahhoz speciel nem kellett engedély. )
- Ha nem azt az edényt vizsgáljuk, akkor annak csak elvi értéke van. És a világért sem szabad, csak folyadékkal nyomáspróbázni. Az ha széthasad, csak nyekken egyet. De ha gáz is van benne, akkor bizony robban. (Mint ahogy barátunk már utalt rá.)
- Láttam munkavédelmi oktató filmet, ahol 200bar-os palackot robbantottak, kb. egy tömbháznyi kráter maradt a helyén.

Egyébként a Bojler előtt is szoktak nyomáscsökkentőt használni, és biztonsági szelep is van rajta. (Igaz, az a folyadék tágulása miatt működik)

üdv! proli007

nyelet mindenképp kéne találni, még akkor is, ha halálos lenne lefele is a gránát. Kizárt dolog, hogy akkor robbanjon, hogy még a nyelet (amiben nincs is robbantöltet) szétszedje.

Jó ötlet a mitoszírtós. Én is gondoltam (most, hogy szóbajött), hogy ki kéne próbálni. Kérdés, honnan lehetne szerezni egy gránátot erre a célra? Kellene egy rögzítő állvány, alá egy rohambili, és az a gél.

A "történet" pedig több helyről, kiképző tiszttől (aki oktatta a gránát működését és hajítását) hallottam. Magam nem végeztem el, mivel csak dobási célra kaptam gránátot, azt helyben kellett összeszerelni és eldobni.

Ugyan, a mítoszírtók kapásból kiröhögik. Ez valami rossz laktanyai anekdota, amivel most T68 megint ekézni akar engem.
Nem mintha bárki kérdezte volna.
Esetleg átlökték a fejét kemény szivatással az öregek, fogtak valami patront vagy petárdát,aztán bemutatták a nagy bűvészmutatványt, a kopasz meg ámulva nézte..
Sajnos sok helyen azon is csak röhögtek mikor kipróbálta később sajátmaga is egy éles eszközzel....,
a tragikus következményekkel eleget szembesültem ott,ahol a sorkatonai szolgálatnak megfelelő időtartamot letöltöttem

Na megint megtaláltátok egymást!
Én viszont ammondó vagyok, hogy ha nem lenne a nyél felé hatás, akkor a gyakorló pályán egy csomó nyleet kellett volna látnom, mikor kimentünk szemrevételezni a krátert, amit az elhalított példány okozott! Egy nyelet sem láttam, ha jól emlékszem, pedig egyik alkalommal(Debrecenben(Józsa)), elég sokat elhajigáltunk. Szóval nekem még mindig az az érzésem, hogy ez csak egy rossz mítosz! El kéne küldeni a témát a két lökött mítoszvadásznak a Mythbusters-ba-be....

Nézd, a nyeles kézigránát kialakítása nem véletlenül olyan, amilyen. Ha kellő lendülettel dobod el, akkor nem is tud másképp repülni, mintsem, hogy a feje távolodjon tőled. (Abban van a súly). Ha nem kellő lendülettel dobod, akkor nem húzódik fel, nem fog felrobbani.

A honvédelmi ismeretek kötelező anyag volt a sorkatonai szolgálatot elmulasztók számára is. Sajnálatos, hogy az állam sok pénzt költött rád, ilyen kevés eredménnyel.

Tehát a gránátot úgy kell dobni, nehogy nyéllel az ellenség felé robbanjon, mert ha nem, akkor az "irányított repeszhatás"(?!?) minket kaszál le.(?!?)
Ugyan eldobtuk, és valahogyan földetért a támadott területen, ott robban tőlünk X*10 méterre, de biztos ami biztos, csak azt az ellenséget öli majd meg, aki "szemben" áll vele, a nyele felől lévő ellenségek biztonságban vannak....

Na, a zavaros kitalálásaidat máshol légyszives összeokoskodni, szerintem itt senki nem kíváncsi a személyeskedő hülyeségeidre.

azért nem semmi, hogy MH mennyire nem látja át a dolgokat!

Igen, ugyanis a nyeles kézigránát, TÁMADÓ kézigránát. Szemben a védekezésre használt tojás vagy kukoricagránáttal a támadó kézigránátot nem fedezék mögül, hanem harc közben (sokszor) állva dobják. Repeszhatásának ezért irányítottnak kell lennie, hátrafele nem terjedhet.

Tényleg MH, te miből voltál még felmentve? A katonai szolgálatot, fizikát, kémiát (minden fém mérgező, ugye), jogi ismereteket, már tudjuk. Tesire sem kellett járnod?

1. na, kezded belátni?

********************

2.1. tényleg nem voltál katona?

2.2. fogalmad sincs, hogy működik a nyeles kézigránát?

2.3. fogalmad sincs, mekkora a robbantöltete?

majd jelentkezz, ha letöltötted a sorkatonai szolgálatod, és (sikeresen) eldobtál néhány darabot!

Épp az a lényege a tesztnek, hogy megvizsgáljuk meddig bírja a tartály anyaga Félreértések elkerülése végett nem a használandó tartályt kéne tesztelni, hanem egy hasonlót. Mondjuk ekkora tartálynál 8 bar tényleg hangos lehet, ha szétrobban. No és akkor milyet szólhat egy 200bar-os pl oxigénpalack

Nobravó..szokásos történet.
Én írok egy hétköznapi hasonlatot, ami állítólag túlzó, jó vállalom, legyen túlzó.
Hátha felfogják az érdekeltek kb mivel játszanak.
Számon van rajtam kérve,hogy nem volt szakmailag megalapozott, nem írtam hozzá többszáz sor képletet.
Oké, akkor nem volt. Mint a fórum hozzászólásainak 99,9%-a.


Ezután mivel jön elő a nagytudású kollega,aki imént rámpirított? Az ártalmatlan robbanással(!)!
Igen, nem tévedés, ami az ellenségre szörnyen káros, miután a gránátot eldobtuk, az miránk nem, mert mi a nyél felől vagyunk!! és a robbanás (ami egyébként szaggat, öl és pusztít) miránk semmiféle hatást nem fejt ki.
Csak mert fogjuk a nyelet. Esetleg eltartjuk magunktól a gránátot.??
Sőtmitöbb ellenerő sem ébred!!!
A lökéshullám a "semmire támaszkodva" indul el....vákuum sem keletkezik egy pillanatra sem, szívóhatás nincs, semmi gond...


Na bravó!!! társadalom és jogtudomány után fizikából is csillagos 1es!!
Még sok ilyet szeretnénk!!

Használd az idézés gombot

Én is voltam 1,5évig, de ilyet nem mutatott senki. Dobáltam ilyeneket párat, de elég nagyot tudtak szólni. Lehet, hogy van aki ezt meg meri tenni, én biztosan nem merném!