Csupa HA. Ha nem sérült, akkor benne van a gyári letöltő, ami a frissítő programmal együttműködne. Mivel ez most nem úgy tűnik, hogy működne, így a gyári nyers letöltőprogi kéne. Hogy ez hozzáférhető-e azt kétlem.
Normális esetben a következő a menet, ha tökre le van ülve az egész, vagy éppen most volt beforrasztva minden(gyártás utáni élesztés), JTAG-on keresztül feltöltik a MC-t, aztán a feltöltött programon keresztül a Flasht. Na most, melyik feltöltő program van meg variszabinak?

3.3V-ot a router adja. A fent LVTTL-RS232 konverter kapcsolási razján is jól látszik, hogy honnan kell adni a tápot.
Olvasgatni az openwrt-s doksikat... Ennél többet én sem tudok tenni...
Máskülönben, hogy a manóba kap a működéshez feszültséget a cucc?

Hááát, nagyon úgy látom, kemény menet lesz...

Gerry mondta. Én nem értek hozzá, csak megpróbálom megcsinálni amit mondtok.
Gozi:
Köszönöm a segítséget! (üzenetben)
Akkor megépítem ezt a kapcsolást.
Az IC-nek kell tápot adni, vagy bármilyen feszültséget?
Majd ha készen lett, a fájlt átküldésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Illetve, hogy pontosan mit is küldjek át.

Akkor miközben soros porton írom a flash-t, rá kell kötni a tápra a router-t?

Ilyen esetekre a cuccnak van egy ún. soros terminál elérési lehetősége. Így egy PC-n futó hyperterminálon keresztül újra fel lehet programozni a külső Flash ROM-ot.
Általában a mikrovezérlőben lévő alapprogram (boot) nem sérül (csak a külső ROM, mivel csak ez kerül módosításra), ezért a soros terminál az esetek 98%-ában működőképes, és onnan életre kelthető a cucc. Ha a mikrovezérlőben lévő boot program sérül meg, akkor nagyon komoly baj van.

Már ne haragudj, hogyan fogod JTAG-on keresztül a különálló flasht újraprogramozni? A JTAG a procihoz kapcsolódik.

Utánanéztem jobban: Ha az adott cucc támogatja az EJTAG-ot, akkor elvileg el lehet érni a külső flash ROM-ot is, ha van megfelelő programozó szoftver ami ismeri a procit és a flash rom-ot is. De még úgy sem egyszerű a dolog.

Netgear DG834GBv3


A mellette lévő 2X 7 csatlakozón keresztül fogom. (Azóta még jobban utánaolvastam.)
Gerry segített sokat üzenetben, azt mondta, hogy egy JTag-on keresztül kell felprogramozni.
Itt van két kapcsolás amik LPT porton keresztül kapcsolódnak a számítógéphez.
A második szerintetek jó lesz?
Ha igen, akkor:
Az D-SUB csatlakozó 9. lábát hová kössem?
A 3,3V-ot nekem kell ráadnom?
A szaggatott vonallal jelölt 1K-s ellenállást bekössem?

És azt hogyan? A flash egy párhuzamos portos áramkör, Hogy fogod a soros porton keresztül programozni, ha a kontrollerben nem fut program? Végig gondoltad ezt?

nem figyeltem, milyen routerről van szó? pl. a dlink-nek van olyan funkciója, hogy hibás firmware esetén is működik egy betöltő, amivel egy speckó programmal lehet azt frissíteni.

A Flash-t szeretném újraírni, belemásolni a firmware-t. A router firmware frissítés közben halt meg.
Itt van róla egy kép. A bal alsó sarokban van 4 jumper foglalt, azon keresztül szeretném majd.
A lábkiosztása:
1. GND
2. Tx
3. Vcc
4. Rx

Ha jól sejtem a Vcc 3,3V, ezt külön rá kell adnom, vagy majd a soros portról kapja?
Miközben másolom rá a dolgait a routerre rádugjam a táp-ját?
Találtam hozzá forrás kódot. Ezt kell bemásolni a Flash-be?

ja, a flesben van a program, ami változtatható. Az sdram a működéshez kell. Itt tárolja egy táblában (pl.), hogy melyik cím mely vezetéken lóg, és a többire nem továbbítja a bejövő adatot.

Az enyémben két memória van:
- 29LV320CBTC-70G (Flash 4Mb)
- EM639165TS-6G (SDRAM 16Mb)

Akkor az elsőben van.
Ezt újra lehet írni?

Általában külön flash ROM-ban.

Üdv,

A router-ek miben tárolják a firmware szoftverüket?

Na hát ez az, ami egészen biztosan nem igaz, még akkor sem, ha van hatása (pszichológiai). Mértem ilyen készüléket, semmiféle reakciója nem volt a testre, rezonanciáról szó sem volt. Még 0,01-es jósági tényezővel sem.

Háthogyne..

Elektromágneses rezgéseket úgy lehet "hasznosítani", hogy az ember befizet az MRI vizsgálatra, és ott leképzeik hogyan néz ki belül, majd megállapítják látható-e valahol elváltozás.

Ha mindenki a hókuszpókuszra és sarlatánoknak zsebbe fizet, sosem fog széleskörben elterjedni a korszerű technológia.

Az ilyentől a hideg ráz! Ezek nem tudják mit csinálnak, de hülyére keresik magukat. (egyébként én nem dohányzom, és senki a családban, ezért nagyon nem érint, még is irritáló ez az áltudományos halandzsa!)

Hát ilyet se láttál még!

Válassz ki egy ismerőst, mutasd meg a weboldalnak és leszoktatják a cigiről!

Már ilyen is van.

Itt: http://cigimentes.hu/

egy nagyon jó kis (politikai) vicc:

Ha nem lett volna rendszerváltás, hogy hívnák ma Magyarország miniszterelnökét?
- Gyurcsány Ferencnek.

Vagy, ahogy egy másik fórumon tanácsolta az illető, adjuk az éhezőknek a sok pénzt... hogy aztán néhány év múlva 20x annyit kelljen nekik adni, mert mégtöbb éhező lesz, meg mégtöbb halott

Ha kitalálják belőle, hogy hogyan kell a fúziót megoldani, akkor megérte!

abszolút off:

Megy a nationál geographicen a nagy hadronütköztető "reklámfilmje", igaz (valamiért) nem a reklámblokkban adják. Na, mind1. A lényeg: Pafi szerint ez hosszútávú k+f, szerintem 600.000.000.000Ft ellopása, építkezésben érdekelt haveroknak átjátszása.

Szavazzuk meg!
Szerintem megéri a befektetés, én még is lusta vagyok erre. (lusta disznó) Ettől még megéri, ezen kár vitatkozni.
Ha tévednénk, azt tényleg számításokkal kéne alátámasztani, mert mi hiszünk a reklámnak (és SPafinak)!

Sőt, S betűvel kezdődik a nevem. Valóban. És...?


Áh, értem, tehát olvasol a gondolataimban. Akkor légy olyan kedves, és mondd el nekem is, hogy szerintem milyen időközönként kell izzót (/kompakt fénycsövet) cserélni! Azután életszerű adatokra épített számításokkal igazold, hogy ennek a költségnövekménye meghaladja a megspórolt áram díját!


Ezért mondom meg nekik én (meg a reklámok, stb...), hogy megéri. A megtérülés tényén az nem változtat, hogy hangzatos szlogenek, vagy a számítás hatására veszi meg.

Az, kedves barátom, hogy te mindáron győzködted a népet, hogy megéri lecserélni a háztartásokban is az izzókat energiatakarékos fénycsőre.
Mire többet felvetettük, hogy nem a világítás teszi ki a számla nagy részét, mire te kötötted az ebet a karóhoz, hogy nem nagy összeg, de a kicsi is számít. Mire én válaszoltam, hogy fel kell mérni a dolgokat, izzócsere, stb. De te tovább ragaszkodtál, hogy izzót úgyis cserélni kell.

Nos, ezek szerint mégse oly gyakran, mint te gondolnád!

Ettől eltekintve,


az átlagember képtelen kiszámolni a fogyasztás különbséget, a megtakarítást, mert már általánosban is utálta a fizikát. Tehát megint rossz példát hoztál, mert az átlagembernek nem éri meg az az évi párezer forintos megtakarítás, hogy visszaüljön az iskolapadba.

Első "előny": 2*125V=250V, tehát eleve kevésbé vannak kihasználva, mint egy 230-240 V névleges feszültségű izzó, márpedig a hőmérséklettel exponenciálisan arányos az elhasználódás sebessége, tehát ez az alulfűtés jelentősen növeli az élettartamot. Elektroncsöveknél 10 % alulfűtésre 100 %-kal hosszabb élettartamot szoktak jósolni emlékeim szerint.
Második: a vastagabb, de rövidebb wolfram szál pontosabban gyártható, és az átmérőhöz képest sokkal kisebb sebességgel fogyasztja a párolgás, így a végzetes (helyi) elvékonyodás is később következik be. A pontosság azért számít, mert a kezdetben kicsit vékonyabb (vagy a dupla spirál miatt a szomszédos menetek által túlfűtött) szakasz helyi extra hőmérséklete hozza létre az öngerjesztő párolgást. A kisebb feszültség azért is jó, mert úgy esetleg el lehet hagyni a második spirál-csavarást.

Persze nem ez az egyetlen tényező, ami meghatározza az izzók élettartamát. A Tungsram, amíg be nem kebelezték, hihetetlenül jó izzókat gyártott, aztán...

De hogy ennek mi köze van az eredeti, fogyasztási témához, azt nem tudom, T68m meg nem tartja szükségesnek, hogy közölje velünk.

Nem értem, van valami előnye is --csak én nem látom-- , hogy sorba van kötve két izzó? A fogyasztás nem lesz kisebb, ha ugyanakkora teljesítményűek.

Egyébként nálunk nem égnek ki sűrűn a 230 V-os izzók se: már itt melózom 3 éve, és azóta összesen kétszer vettem izzót.

van-e valakinek doksija az IBM (Futuba gyártmány) 93F1090-es vevőkijelzőről? A tápon kívül mint kell neki adni? Hogyan kommunikál? (Két drót van, köztük 300ohm-mal)

Sőt továbbmegyek: minden eddigi és ezután következő elméletem hibás, mert T68m sorba kötött két izzót.

egy egyszerű csillárnak. Recés, féligátlátszó üvegből vágattam ki egy kört, a közepén lévő lukon át egy rúd tartja, és felette, a rúdra három foglalat van erősítve.

(Ja, és itt üzenem a Pafinak, hogy elmélete azért (is) hibás, mert ebben a csillárban az két izzó sorba van kötve (2db 125V-os, a harmadik normál, 230V-os). Na, ez (a sorba kötött) aztán játszva veri az energiatakarékos fénycsőveket élettartamban! Kb. 5 évente, ha kiég az egyik, szal vagy 20.000óráig bírják!)

Biztos nem lehetett átlátni rajta!

Mire kellett a kerek üveglap a közepén lyukkal?

erről az jut eszembe, hogy egyszer kértem egy üvegest, hogy csináljon egy kerek üveget (táblából kivágva) és a közepére fúrjon egy lukat. (átmérőt megadtam) Erre a közepén lett egy krumpli. Kérdem, ezt hogy csinálta? Mire pofátlanul közölte: ilyet fúrt a gépe...

Sima műszerolaj.

Kollegak,

uveg furasahoz mi a jo huto/keno folyadek?

Udv,

G.

Ps: Remelem ez eleg OFF

Azt, hogy a számítógépem internetét használhassam a telefonomon is infraporton keresztül.

http://www.youtube.com/watch?v=eSLKZzuLC00

He? Nem értem akarsz.
Hogy telefonon wap-ozhass a számítógépen lévő internetkapcsolaton át, vagy hogy a számítógépre akarsz mobil internetet a telefon infraportján át (esetleg ez utóbbit szeretnéd egyetlen mobillal és egyszerre több számítógéppel)?


Lehet bennem a hiba, már álmos vagyok nagyon ...

Valaki próbált már infraporton telefonra internetet megosztani?

Össze! Box!

Igen, jellemző, hogy értelmetlen zagyvaságokra nem tudok érdemben válaszolni, és jellemző, hogy 2 óránál többet nem tudtam rád szánni. Kérem bocsánatodat, hogy nem napi 16 órában válaszolgatok a vég nélkül generált hibás érvszerűségeidre!

És mivel éjfél után én már aludni szeretnék, automatikusan elkönyvelted, hogy igazad van, hiszen alvás helyett nem töltöttem az időmet a megcáfolásoddal.

És neked vajon mi a mentséged, hogy rengeteg érvemet egyetlen szó nélkül figyelmen kívül hagyod?

Semmi, csak Pafi azon élvezkedik, hogy nem voltam jó matematikából, emiatt - esetleg - nem szakszerűen fejezem ki magam abban a témakörben. Jellemző, hogy érdemben erre sem, másra pedig egyátalán nem tudott reagálni.

Pafi: örülj neki, hogy ennyit foglalkozhattál valószínűség számítással, én elsőre túl voltam rajta és gyorsan el is felejtettem! Ettől függetlenül még nagyon messze állsz attól, hogy bebizonyítsd: átlagos esetben is tudunk valamit mondani az 5-7 év múlva történő gazdasági eseményekről! (Másképp kifejezve maga: te már tőzsdecápa vagy? ) Na, mind1, ezt a vonalat rád kell hagynom. Viszont szélesítsd a látóköröd azzal, hogy nem csak neked kell(ene) látnod a jövőt (amit - ugye - biztos nem látsz, mert akkor már milliomos lennél), hanem egy átlagos befektetőnek is! Mert még ha igaz is lenne, hogy érdemben számolni lehetne 5-7 éven túl is az átlagos befektetések hozamát, akkor is, ha erre az átlagos befektető képtelen, akkor (saját korlátainak belátásával) nem fog tervezni 5-7 éven túl! (Mellesleg ha lehetne, és megérné, akkor lennének erre szakosodott cégek, pl. Pafi és Tsa jövőlátó corp.)

na, és van még egy(két) szempont, amit nem tudom Pafi hogy illeszt majd a mindent megoldó egyenletébe: méghozzá az, hogyha két befektetés azonos rátát produkál időegység alatt (pl. évent 2x-i a befektetett tőkét), akkor is általában jobb a rövidebb ciklusú, mintsem a hosszú, mert a rövidebb egyrészt lehetőséget ad mégjobb befektetés választására időközben, másrészt a rövidebből származó nyereséget elkölthetjük, míg a hosszú futamidőnél ki kell várni a lejárat végét.

***

Csak találgatsz, de nem jött be. (Elvileg) események kombinációira kell becslést adni, és az egyes kombinációkhoz tartozó hozamokat a hozzá tartozó valószínűségértékkel súlyozva összegezni. Ez a várható érték. A szórást (és most ez a lényeg!) kissé bonyolultabb felírni, mert az egyes kimenetelek kovarianciájával is kellene számolni. Éppen ezért nem is ragaszkodnak a pontos szórás-meghatározáshoz, hanem csak felső korlátot próbálnak megadni valamekkora konfidenciaszinttel. Ha adható olyan felső korlát, hogy azzal megérje a befektetés, akkor belevágnak. (Gondolj bele: tökéletesen mindegy, hogy egy 10 Ft-os befektetéssel 10 év múlva a világ ura leszel, vagy csak magyarországé, mindkét esetben kifizetődik. Ugyanígy: ha 1000 Ft befektetéssel 10 év múlva várhatóan 100e Ft-hoz jutsz, akkor teljesen mindegy, hogy ezt a várható értéket 50e, vagy 100e Ft szórással lehet valószínűsíteni, mindkét esetben megéri. Már ha racionálisan gondolkodsz.)

Ilyen felső korlátok könnyedén megadhatóak egyes esetekben. Pl. pont a kiinduló páldánál nagyon nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az áram ára 20 éven belül reálértékben csökkenni nem fog, viszont 4-szeresére sem fog emelkedni.



Valószínűségszámításból megbuktál. Először is a 0 pontosság nem létezik, mert az azt jelentené, hogy Ft-ra megmondod a jövőt. Gondolom, ennek az ellenkezőjét szeretted volna mondani. Csakhogy az is marhaság, mert az az lenne, hogy végtelen a szórás, vagyis minusz végtelentől plusz végtelenig bármilyen eredmény egyforma valószínűséggel jön ki.

Majd ha tanulsz egy kis valszámot, és nem csupa fogalmi marhaságot írsz, akkor visszatérhetünk a témára. Ja és némi frissítés helyesírásból is rád férne.


Egyébként megsúgom, hogy bármilyen konkrét hozamérték bekövetkeztének valószínűsége majdnem mindig kb. 0, ha pontosan számolunk (merthogy mindig tört érték jön ki, a valóságban viszont Ft-ra kerekítve számolnak el.) Ha pl. 2102314 Ft egy befektetés várható hozama, de 50 % szórással, akkor kb. 0,00005 % valószínűséggel jön ki az említett érték. Ez persze így értelmetlen, ezért nem is a valószínűségét adják meg, hanem a valószínűségi sűrűség függvényhez hozzárendelnek egy úgynevezett eloszlás-függvényt, ami azt mutatja meg, hogy egy adott értéknél kisebb értéket milyen valószínűséggel vesz fel a vizsgált valószínűségi változó. Ezt a valószínűségi sűrűség függvény integrálásával kapjuk.




Ha egy icipicit is megpróbáltál volna kritikusan gondolkodni a saját mondataidon (eddig is tudtam, hogy ez tőled nagyon távol áll, pedig ez az egyik legfontosabb ismérve a racionálisan gondolkodó embernek), rádöbbentél volna, hogy ha ekkora butaság az eredmény, akkor útközben valamit nagyon elnéztél. Tehát te matematikailag bebizonyítani vélted, hogy elvileg sem lehet olyan befektetési pénzáramokat kreálni valószínűségi változókból, hogy 5-7 éven belül megtérüljön a befektetés. Ezt ugye te sem hiszed el?



Hadd állítsam szembe ezzel az én mondandómat, (hátha úgy felfogod, mert egyelőre teljesen mást cáfolgatsz nagy igyekezettel, mint amit én állítottam): A Lottó nyeremény várható értéke húzásonként a szelvény árának kb. 30 %-a, a szórása kb. ugyanennyi. Kellően sokszor egymás után alkalmazva a totális csőd garantált. Ezzel szemben egy jó kutatási téma, mint befektetés várható IRR-je 50 % (IRR: belső megtérülési ráta, az évről-évre változó hozamokat egységes éves kamatlábbal helyettesítve ilyen kamatláb mellett lesz a nettó jelenérték (NPV) egyforma.), szórása 60 % (tehát leegyszerűsítve két kimenetelre: vagy végül elviszi a teljes befektetett összeget, vagy átlagosan évente megduplázza a befektetett pénzt.) Kellően sokszor alkalmazva a határ a csillagos ég. Veszed az adást?

És mivel sok ilyen befektetést eszközöl egy cég, sok befuccsol (és ezt te pazarlásnak hívod), de sok bejön, így átlagban a cég jelentősen fejlődik.

Majd ha lesz időm, visszatérek a többi félremagyarázásodra is, amikor csak azért sem vagy hajlandó a saját érveidet sem fejben tartani és annak megfelelően reagálni.

Valóban sokszor el kell mondani valamit, hogy megértsd!
Nem csak egy esemény, hanem események valószínűségére kéne adni becslést 5-7 év múlva. Márpedig még a jövő heti tőzsdei árfolyamokat se tudod megbecsülni (kellő pontosággal) szerintem.

Szóval, mennyi vagyunk előrébb, ha számszerűen, majdnem 0 pontosággal határozod meg az 5-7 év múlvai eseményeket? Semmennyivel, mert képletben helyetesítve rögtön kijön, hogy az 5-7 éven túli befektetésnek akkor a kockázata, hogy bármekkora profitot is hozhatna, ha bekövetkeztének valószínűsége nulla, illetve nem tudjuk megbecsülni, hogy mennyivel nagyobb, mint nulla, akkor a számítható nyereség is nulla lesz.
Pl. ha lottó szelvényt veszel, akkor óriási a profit lehetősége, bekövetkeztére azonban kicsi az esély. (Ennek ellenére mégis sokan lottóznak, mivel nem gondolkoznak ésszerűen. (Illetve bizonyos szempontból még ésszerűnek is nevezhető cselekedetük, hisz elhanyagolható összeggel kurtítják meg havi költségvetésüket, de a nyerési lehetőség reményt (jobb életkedvet) ad az nekik, illetve, ha véletlenül nyernek, azzal egész életüket megváltoztathatják) Tehát látható, hogy a gazdasági szerepől nem mindig cselekednek szigorúan pénzügyi nyereségi szempont szerint. Illetve más (pl. közérzet, illetve P+R szempontok is léteznek, így az, hogy látunk hosszútávú K+F befektetést, ez nem jelenti azt, hogy azok ténylegesen, minden esetben pénzügyileg megalapozott befektetések lennének.)

Vannak olyan esetek, amikor valóban becsülhető, tehát érdemben számítani lehet a számunka kedvező események hosszabb távon bekövetkeztére. Ezek a fentebb már említett, pl. fedezeti (állami, ingatlan) kölcsönök. Ilyen esetben tényleg nem igaz, hogy az 5-7 évvel későbbi eredmények elhanyagolhatóak lennének, de ezek a gazdasági ügyleteknek csak kis részét teszik ki. Ezért általában elfogadható az 5-7 év szabály (mint ahogy általában elfogadható a Newton féle mechanika), azt a kevés esetet (fénysebbeséghez közelieket) kivételként kezelhetjük.

A Matáv esetében is elfeledkezel arról, hogy amit a Puskásra költött, azt nem kellett leadóznia. Tehát közpénzt költött a Puskásra. Ráadásul elmondhatta, hogy mekkora társadalmi szerepvállalása van (P+R), továbbá nem 10 év múlva, hanem rögtön kapott érte szakembereket. Negyedrészt pedig számára már értéktelen eszközöket adott át, papíron a beszerzési árukon feltüntetve. Azaz csak ebben az esetben úgy nézett ki a befektetés, hogy pl.
100millát (nem tudott már másképp eltüntetni a nyereségből) után kéne adótt fizetni, azaz vagy 90milliót. Maradna 10millája. Ezzel szemben (papíron) 100millió értékű felszerelés - amit egyébként se tudott volna már használni, de oktatásra még jó - adott a sulinak. Te azt mondod, hogy hosszútávú befektetés (szakember) én azt mondon, azonnali nyereség 90milla leadózásának elkerülése.



tipikusan rossz példa, hiszen valójában kivágjuk a fákat, évről-évre csökken a földön az erdők aránya, és (ehhez hasonló módon) ész nélkül pazaroljuk a foszilis energiahordozókat. Aminek eredményeképp nemhogy elfogy egy fontos ásványi kincs, hanem még a bolygónkat is tönkretesszük.



ja, mert a világban nem mindenhol az történik, hogy állammal (azaz közpénzből) finnanszíroztatnak meg minden kockázatos fejlesztést (űrkutatás, fúziós energia, fissziós energia, 4-es metró stb., de ide sorolhatjuk az I. és II. VH-t is) úgy, hogy közben (ez az elsődleges szempont) óriásit kaszáljanak az ezekben közreműködő cégek, majd ha a projekt bejött (fissziós energia, űrkutatás), akkor a közpénzből elért eredményeket pofátlanul lenyúlva, sikeresen privatizálják azokat!?



na, amiről csak így, hallomásból tudsz, arra aztán kijelentheted, hogy 100%-ig pénzügyileg megalapozott, hosszútávú befektetésről van szó!



pont ezzel támasztod alá azt, hogy ez a befektetés nem csak egy szimpla befektetés, hanem ha már befektetett valaki valamennyit, azt nem hagyja elveszni, hanem plusz befektetéseket eszközöl (elvégzi a második osztályt is), azért, hogy az első se vesszen kárba. Tehát szó sincs arról, aminek próbáltad beállítani, hogy valaki egyszerre befektet, majd 5-7 év türelmi idő után elkezdi kivenni a nyereséget.
Nem, 5-7 év türelmi idő csak az első félévre vonatkozik! Majd a további féléveket már motiválják az előzőek is. Ezt a befektetési formát nehéz lenne összehasonlítani egy másikkal.
Továbbá senki sem úgy tanul, hogy 50 évre diszkontálja a megszerzett tudást, mert fogalma sincs, hogy addig (legalább 70 évig) el fog élni, és persze a diplomája se biztos, hogy értékálló marad. Tehát még ebben a példában is a rövidtávú nyereség dominál, ami a sajátos piaci termék, a munkaerő miatt nem 5-7 év, hanem mondjuk 10-15 év.
A munkaerő attól sajátos piaci termék (ebben a vonatkozásban), hogy előállítása vagy 20 évet (szemben az egyéb termékek néhány napos előállítási idejével) vesz igénybe amúgy is. Ehhez képest a plusz öt év már igazán nem számít. Mintha egy egyébként négy nap alatt megmunkálható szék helyett öt nap alatt egy fotelt készítenénk. Nyilván megvan mindkettőnek a piaci helye.



Ez mekkora csúsztatás volt, remélem te is érzed! Vagy te úgy gondolod, hogy az U.S.A.-ban a gyerek megszületésekor be kell fizetni egyösszegben a leendő egyetemi tandíjat (amit akkor is elbuknak, ha a gyerek meg se éri a 18. életévét), majd addig az egyetem kamatoztatja azt 20 évig?

Na akkor legyen valóban OFF!
Üzemanyag fogyasztás csökkentő topicban kezdődött, itt folytatom.

T68m írta:


Dehogy nem becsülhető! Minden esemény valószínűségére adható becslés!

Szerintem te azzal kevered, hogy itt a kockázat mértéke esetleg nagyon nagy is lehet. Ezzel azonban semmi probléma, egyszerűen csak nagyobb diszkont rátát jelent.


És? Ennek van egy megbecsülhető valószínűsége. Ezt is be kell venni a lehetséges kimenetelek közé, és kész! Viszont egy befektetés elmaradása is okozhat költséget, kárt, ennél még nagyobb valószínűséggel! (Piacvesztés, szakemberek hiánya, stb...) Pl. ezért támogatta több mint 10 éven keresztül a Matáv az oktatást.

Most akkor szerinted egy cég képtelen bármilyen hosszú távú döntést hozni állami garancia nélkül? Hiszen a fejlesztés elmaradása is ugyanúgy kockázatos, és szerinted ez megbecsülhetetlen a hosszú idő miatt!

(Egyébként többek között pont az ilyen negatív értékek miatt kell figyelembe venni az egész élettartamot. Hiába hoz 1 év alatt 100 % hasznot valami, ha utána sok kiadással jár, vagy lehetetlenné teszi egy másik alternatíva kihasználását. Pl. hirtelen kivágni a fákat egy hegyen. Azonnal nagy a nyereség, de aztán óriási a kár.)


Hiába szajkózod ugyanazt érvek nélkül, attól még nem lesz igazad! Kellően nagy várható profit minden kockázatért kárpótol! (A nagy valószínűségű megsemmisüléssel fenyegető kockázaton kívül, de ez eléggé irreális.) Ha szerinted nem, akkor azt kellene bebizonyítanod, hogy 5-7 év távlatában a legkisebb (állami vagy egyéb garanciavállalás nélküli) kockázathoz sem lehet olyan magas várható bevételt rendelni, hogy az megérje.

irreleváns (mert mindent lehet rosszul is csinálni, de ez nem jelenti azt, hogy jól nem lehet, sőt a világ fejlődése azt mutatja, hogy igenis a többség jól csinálja, kifizetődik a fejlesztés) és konkrétumok nélküli.

Mert gyakran nincs ilyen. Néha 10-15 évig csak fizetnek, mire az első gyártány elkészül, és csak innentől termel értéket.

Ja, a K+F támogatására fordított összeg adómentes. És hol ebben a haszon??? Attól ez a pénz már elment! Ha 100 Ft-ból nem kell 60 Ft-ot adóznod, viszont mind a 100 Ft-ot odaadod valakinek, az hol haszon?

Ha lenne.

Neked nem azt kellene bizonyítanod az álláspontod védelméhez, hogy motiválhatja, hanem hogy csak az motiválhatja!

Milyen PR lehet az, ha ennek nem tudsz cégek által finanszírozott kutatásokról? Titkos reklámkampány? Én is csak azért hallottam a Daewoo által (és más cégek által is, de az óriási PR érték ellenére nem emlékszem a nevükre) finanszírozott szupravezető kísérletekről, mert pár ismerősöm részt vett a projectben. Egy másik cég meg az alumínium-oxid szálakkal erősített távvezetékek gyártástechnológiájának kifejlesztését támogatja már évek óta. Mire ebből gyártmány lesz, simán eltelik az 5-7 év, és addig semmilyen haszon nem várható, és reklámozni sem tudja vele magát, hiszen a leendő vevőket (nagy villamosipari cégeket) totál hidegen hagyja, hogy ő mennyit fordított kutatásra.

Ja, bezzeg te okosabban csinálnád, semmit sem költenél fejlesztésre, 50 éven át ugyanazt próbálnád gyártani. Igaz, legkésőbb 20 éven belül csődbe mennél. Fejleszteni muszáj. Akkor is, ha teljesen új technológiát kell kifejleszteni, akkor is, ha 10 évig semmi haszna nincs a fejlesztésnek!


Nem, hanem azért, mert NEM mutat rá semmire, amiről itt szó volt! 1. Ha nem vennéd észre, én nem vagyok nagy cég! 2. Mégis mi a fenéért kellene 5-7 év múlva másoknak kifizetnie azt, amit te rendelsz meg, és 1 év múlva átveszel? 3. ez nem K+F, hanem simán csak tervezés. Ha megrendeled a tervezési munkát, én elvégzem, és nyilván a megrendelő fizet. Ha megrendeled a tápot, én megépítem. Ha a tervezést nem rendeled meg, csak a tápot, akkor nem vállalom el a munkát egyáltalán, mert soha nem térülne meg. Tehát ez a példa mérföldekre van attól, amiról szó volt.


Azért társadalmi elvárás, mert ez egy jó befektetés! A közvetett és közvetlen motívációk gyakorlatilag minden esetben eltérnek, szinte sosem közvetlenül a befektetői szemlélet érvényesül!

Ilyet nagyon keveset ismerek. Ez döntő többségben később alakul ki.

Ez is egy megtérülési formája a befektetésnek.


Ki beszél itt újabb 5-7 évről? Teljesen egyértelmű, hogy pont azért tekint el valaki az azonnali bevételtől, hogy később nagyon sokkal többhöz juthasson hozzá, még a bevételmentes időszakra visszaosztva is!

De (és pontosan ez volt a kiinduló állításom) ehhez a teljes időszakot figyelembe kell venni, nem pedig a leggyorsabban megtérülő befektetést választani!



Viszont ha menet közben abbahagyod, akkor a megtérülés esélyét 0-ra redukálod, ezért a döntést minimum 5 évre előre meg kell hoznod, (később már csak a rossz és a még rosszabb között választhatsz). Te viszont azzal érveltél, hogy ilyen időtávlatban már tervezhetetlen a jövő. Most meg megpróbálod a különböző időket felcserélni. Nem kéne!

Egyébként meg nem figyeltél. Tanulásról beszéltem, és nem tandíjfizetésről. A tanulás is befektetés, befekteted az idődet (amit máskülönben pénzkeresésre fordíthattál volna, tehát alternatívaköltségként forintosítható). A tandíj még ezen felül van. De ha mindenáron a konkrét időtartamba akarsz belekötni, akkor vedd hozzá a középiskolát is, és akkor megvan az átlag 5 év is. Vagy vegyük az amerikaiakat, akik közül sokan a gyerek születésekor elkezdenek spórolni az egyetemi tandíjra. Ez nem 5-7 éven túl megtérülő befektetés? Kb. 20 évre előre tervezve. Pedig, mint tudjuk "5-7 éven túl felejtős".

Heló!

A C520D sem kapható már.
Pozitív tápfeszültséget szeretnék mérni, túlcsorduláskor nem számít, hogy mit ír ki. Maximum 5V-ot szeretnék vele mérni, egy feszültség osztóval.

Hello! Csak egy tipp.
- Az AD átalakítót NDK is gyártotta C520D néven.
- Ha eltekintesz, a negatív előjeltől és túlcsorduláskor az "EEE" jelzésétől, akkor 7447-es IC-t is használhatsz a hétszegmens dekodolására.
üdv! proli0007

CA3162 nincs.
Azért köszönöm, hogy szóltál.

RET árlistáján van ilyen.