Jé, erre még nem is gondoltam. Kipróbáltam, és tényleg, simán egy ellenállással is megy.

kontraszttal én is megszívtam már. Ráadásul a 2. sor bekapcsolásával változik.

Biztos vagy benne, hogy feszültséggel kell beállítani a kontrasztott, nem árammal? Nekem az a tapasztalat, hogy 470ohm-47k között potival lehet beállítani, kijelzõtõl, annak méretétõl függõen. Márpedig ha feszültség vezérelné, akkor a 47k is simán felrántaná, nem lehet állítani vele semmit se.

Hoppá, rájöttem, hogy elkövettem a klasszikus hibát: a kontraszt nem volt megfelelően beállítva. Viszont ez érdekes, mert az adatlap azt írja a kontrasztbeállító feszültségre, hogy "4,5 V (typ.)". Én ezt úgy értelmeztem, hogy általában 4,5 V adja a legjobb kontrasztot, így két ellenállással belőttem annyira (4,45 körül volt a tényleges). Viszont így semmi nem látszott. Aztán most kíváncsiságból rákötöttem a földre, és ha rosszul is, de látszanak a karakterek.

Pont olyan? Adj egyet és kipróbálom az enyémmel.

Sikerült megoldanod? Én is egy displaytech LCD-vel szívok, de nem akar menni 4 biten. Leszedtem, és kipróbáltam egy noname LCD-vel, simán megy. Az elején 3-szor 8 bitre váltok, utána a PDF-ben leírt inicializálás, de semmi, csak a háttérvilágítás megy szépen. Nincs valakinek konkrét kódja, amivel egy ilyen LCD-t meghajtott?

A Watt féle égetőnél adódott egy kis problémám.
A progi frissítést nem írja felül a régire.

Csak akkor megy a dolog, ha törlöm a PIC-et, és újra írom (égetem) az új progival.

Korábban a frissítés után csak a Flash írást szoktam elvégezni, korábban ez ment, gyors volt. Most csak a teljes PIC törléssel megy a dolog, ez is O.K. csak lassabb.

Valamit talán elállítottam valahol?

Üdv
Ray

Talán megoldódik a rejtély.

A számítógépből vezettem ki valahonnan 5 VDC-t. Már nem tudom mire kötöttem rá. Ez elég kényelmes volt, mert az égetőhöz megy a nyomtató kábel, a külön 5 V, meg a gépből jött. Ezt használva tápnak állt elő a beteg hang.

A külön álló tápot használva: a progi üres futásánál (amikor nem csinál semmit) a 7805 kimenő lábán: 4,97 V

Amikor két relé behúzva, 3 db kis LED (3 mm) ég, a fesz 4,95-re csökken, ami szerintem O.K. Ami a legjobb, hogy a hang nem változik.

Úgy látszik a PC-ből jövő 5 V nem tökéletes nagyobb fogyasztásnál.
A mostani terhelés kb 2x30 mA és 3x 5 mA =75 mA.
A kritikus állapot 3 relé (3x30mA) és 4x10 + 4 LED (40x5+4x5 mA), össz: 310 mA plusz amit a PIC fogyaszt.

Remélem fél amperen belül maradok.

a 7805 előtt mérve a fenti terhelésnél a fesz 24,4 V-ról leesik 10,7 V-ra.
Ez később okozhat gondot, esetleg egy negyobb trafó kellene?

Üdv
Ray

O.K. Most el kell mennem, este 9-felé vagy holnap folytatom.

Üdv
Ray

Terheléssel mérj, ha terhelés közben jön elő a probléma...

7805 bemenő lábán 27,2 V (DC állásban), a kimenő lábán 4,9 VDC úgy, hogy nincs rajta semmi terhelés. Az 5 V-os kanóc a levegőben lóg.

Üdv
Ray

Ez attól függ, hogy mekkora a terhelés. De a 2,1VA az csak kb. 150mA kimenő áramhoz elegendő, gondolom ettől több lenne a fogyasztás, és egyszerűen nagyon leesik a trafó kimenő feszültsége. De errő könnyen meggyőződhetsz, mérj rá a 7805 előtt a feszültségre.

Táp:
230VAC, -----trafó 12vAC-----Gratz---7805---5VDC

7805 előtt egy elco kondi (470 uF)
7805 előtt/után egy-egy db elco kondi (100 uF)

Plusz még 7805 előtt/után bemenet-föld közzé 100 nF és kimenet-föld közzé 100 nF

A trafón még egy jel: a 12 V-os lábakhoz: 2,1 VA.
Ez nem kevés?

Ja és a 7805-ön nincs hűtőborda.

Üdv
Ray

Hogy néz ki a tápja a cuccnak?

Sziasztok!

Én is egy, a témában járatosabb fórumtárs segítségét kérném.

Egy 18F4320-assal működtetek egy ISD 2560-as hangchipet. A PIC lábairól persze több más is működik, pl. 4 db RSY-5 relé.
Ha ebből 2 db meghúzott állapotban van, plusz még néhány LED is világít az ISD-ből jövő hang mélyebb és torz lesz. A PIC lábán (VDD) mért fesz 4,82-4,86 V-ról lemegy 3,6 V-ra. Gondolom a relék meg a LED-ek "leszívják" a tápot.

Naiv kérdés: Nem lehetne valahová benyomni egy méretes kondit, hogy a hangchip mindig megkapja a maga 5 V-ját?

Üdv
Ray

Köszönöm T68m!

Értem, megpróbálom!

rs és e lábakat miért kötöd le 10k-val a földre? Felesleges. d0-d3-sem pazarlom a cint.

0010($20) jónak tûnik, de a második sort is be kell kapcsolni ( $28 ), és a kijelzõt is be kell kapcsolni ($0c), tehát az 1100 az csak a kijelzõ bekapcsolása! lenne.... ha kiadnád az alját is, a megfelelõ!!! sorrendben, tehát felsõbyte, alsóbyte sorrendben. Azaz

0010
1100
0000

vagy

0010
0010
1000
1100
0000

vagy egész szépen

0011
0011
0011
0010
0010
1000
1100
0000

Azért kell háromszor kiadni az elején a nyolcbitbe kapcsoló parancsot, mivel lehet, hogy négybitesmódban van, és épp az alsóbyteot várja. Akkor az elsõ 0011 lesz az alsóbyte, mindegy minek. A következõ 0011 lesz az elsõ félbyte, majd a harmadik 0011-re fog váltani nyolcbitbe, amit a következõ 0010 paranccsal fixen négybitbe küldünk. Sajnos az alsó felét (mivel nyolcbitbe voltunk) a parancsnak nem tudjuk kiadni, ezért azt meg kell ismételni immár négybitben (0010, 1000), majd ezt követi a képernyõ bekapcsolása.

Na, igen. Néhány apróságra általában figyelni kell:

1. a kijelzõ indulhat akármilyen módban, ezért célszerû kiadni háromszor az alap, nyolcbitesbe kapcsoló parancsot!!! Majd ezután négybitesbe váltani.

2. a parancsok kiadása között várakoztatni kell!!! Van olyan 44780 vezérlésû, de VFD panelem aminek nem lehet elég gyorsan adni az adatot mindent végrehajt. Ellenben a nagyméretû LCD panelek olyan lusták, mint a dög.

Szinte biztos a kóddal van valami.

Ha megbízhatóan akarod 4 bitesre inicializálni, akkor az ebben az adatlapban közölt módon kell csinálni: Adatlap, Figure 24.

Nem jutok egyről a kettőre, kérlek segítsetek!

2x16 -os displaytech 162B LCD panelt vezérelnék.
8 bites módban minden rendben. De 4 bites módban kellene írnom rá.
Bekötés:

RW láb GND-n
RS és E láb kontrollerhez és 10K-val a GND-n
D0-D3 ig GND-n
D4-D7 kontrollerhez

Kiküldöm a 0010 kódot sorba a 7654 lábakra E fel aztán le
Itt az utolsó bit a 4-bites üzemmódot jelenti, most jöhet ugyan ide az alsó 4 bit
Kiküldöm az 1100 -t ami két soros villogó kurzort jelentene, de semmi!!!!

Ha nyolc bitesben küldöm ki a 00111100-t akkor szépen átkapcsol. 4 bitesben nem...
Mi lehet a gond?

Sziasztok!
Rég voltam itt, de most segítségre lenne szükségem.
Le töltöttem a http://www.mikroe.com/en/download/ oldalról MikroBasicV7.2, MikroPascalV8.1 és MikroCV8.2 fordítókat. Írtam velük néhány kis programot, minden rendben ment.
Legutóbb egy 2k-nál nagyobb progit akartam lefordítani és Demo Limit hibajelzést küldött. Tehát ha valaki tudna valami ingyenes megoldást erre a
problémára, akkor nagyon megköszönném.

Na, közben megoldottam. Jó nagy az élet itt újabban

Egy 18F2320-szal próbálgatom az I2C-t, de nem igazán akar menni. Így inicializálom a soros átvitelt:



Kell ezen kívül valami? A PIC belső 8 MHz-ről megy, és ha jól számolom, akkor a 0x13 állítja 100 kHz-re az I2C sebességét: 0x13 = 19. I2C sebessége = 8 MHz / (4 * (19 + 1)). Eddig jó, ugye? Ezután a következő két utasítás master módba állítja a PIC-et, és engedélyezi a soros átvitelt az SDA/SCL lábakon.

Utána így próbálom indítani a kommunukációt:



A 2. loopon már nem jut át, ami - ha jól értelmezem az adatlapot - azt jelenti, hogy nem jön vissza az ACK jel.

10K-t berakva az égető felismeri a PIC-et, de sajnos üzem közben a lábra jövő zavar INPUT-ot generál, amikor nem kéne.

Legegyszerűbb egy kis nyomógombos kapcsolót berakni, amivel kiiktatom a kondit, mikor programot égetek. Nem?


Üdv
Ray

Akkor amiatt nem ment, hogy az égetőben is felhúzóellenállások biztosítják a magas szintet, és leosztódott a lábra a feszültség. Az égetőben mekkora felhúzók vannak? Úgy kellene beállítani, hogy az égebőben maximum az egyötöde legyen annak, mint amit a lábbal sorban beteszel.

A Watt féle égetőt használom, megpróbálom a 10K-t.

Üdv
Ray

Milyen égetőd van? Végülis lehet oda nagyobb ellenállást is tenni, próbáld meg 10k körül.

potyo
Kipróbáltam először K390, majd 1K, de sajna egyikkel sem ismeri fel az égető a PIC-et. Leforrasztva simán felismeri.

(A javaslatodat én úgy értemeztem, hogy 330 Ohm és 1 KiloOhm közötti ellenállásról van szó)

Talán növelni kéne még a láb és a kondi közti ellenállást?

Üdv
Ray

O.K.
Kösz.
Holnap kipróbálom, ma már késő van.

Üdv
Ray

A 100nF-os kondenzátortól a lábig betehetsz egy ellenállást, olyan 330-1k közöttit. A szűrő rész így ellátja a feladatát a külvilág felől jövő jelre, de az égetőből jövő jel számára nem jelent terhelést.

potyó még egy kis segítséget kérnék

A zavaró jelek kiszűrésére az összes INPUT lábra kiépítettem az általad javasolt és bevállt dolgokat.

A PORTB7,6-ra is. A cél áramkörben égetem a programot is. Sajnos, ha a PORTB6,7-en rajta van a 100 nF-os kondi, akkor az égető nem ismeri fel a PIC-et. Leforrasztottam így felismeri, a progi beégethető, de próba közben természetesen összeszed mindig egy INPUT-ra való zavart.

Meg lehet -e oldani azt, hogy az égető felismerje a PIC-et és az INPUT jel is zavar mentes legyen?


Üdv
Ray

Én is kreáltam egy automata öntözés vezérlőt tavaly.

Nem tudtam erről a cshipről, cca. 2 eFtért vettem egy konektorba dugható időzítőt. Kibeleztem a konektor részét, megkeresetem benn azt a tranyó lábat amin megjelenik valami feszültség, amikor a 220-at bekapcsolná.

Ezt egy saját tranyóval felerősítve rávezettem egy PIC lábára. Van olyan üzemmód is amikor időzítve indul az előre (percre) beállított locsolás külön két körön (első-, hátsó kert). Ilyankor a PIC ezt a lábat figyeli, amikor megjön a jel, indul a locsolás, aztán megint figyeli a lábat, amíg megint nem kap jelet.

Ebben számomra az a jó, hogy a konektoros kütyü jeladását változatosan és könnyen be lehet állítani (naponta más-más időpont, minden nap azonos időpont stb.) Az RTC megoldás biztosan olcsóbb is, meg izgalmasabb is elkészíteni, de mostmár nem variálom át. Tavaly óta hibátlanul működik.

Ha áramszünet van, a kütyüt nem érinti, a PIC a RESET után belenéz az EPROMBA, és ha ott egy magadott jelet talál, akkor egyből a PIC lábat figyeli megint.

Üdv
Ray

Egyik sem jobb, néha egyik célszerűbb, néha a másik. Ide talán célszerűbb az RTC. Ilyen kis fogyasztáshoz nem annyira éri meg akkut használni, árban szerintem jobban is jön ki az RTC+elem. Illetve nem kell az akku töltéséről agyalni, valamint az akku sem hiszem, hogy birná tíz évig.

bocsi, de miért is jó ez a külsõ órás megoldás??? (annál, hogy a pic eleve egy kondi+aksiról kapná a tápot)

Ha azt választottad, akkor itt nézz szét, ha valami gondod lenne vele: http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_5164.html

Köszönöm, közben megnéztem a 1307-es adatlapját, és látom, hogy automatikusan át is kapcsol elemre, ha kiesik az 5 V. Szuper, akkor ez lesz a megoldás. Még egyszer köszönöm.

Igen. De az RTC adatlapjában pontosan le van rajzolva, mit hogyan kell bekötni.

És akkor az elem - pólusát összekötöm a PIC 0 V-jával, ugye?

Ilyen célra a legjobb venni egy órachipet a pic mellé, és a pic csak olvasgatja belőle az időt. Egy lítium elemről elmegy tíz évig is egy ilyen chip. RTC, Real Time Clock néven keresd, léteznek különféle interfésszel (I2C, SPI, RS232, párhuzamos, 1-wire, stb).

Egy öntözőrendszerhez csinálok vezérlést. Nem nagy dolog, egy PIC simán kapcsolgat két triakot adott időben. Úgy terveztem, hogy egy számlálót fogok léptetni, és adott értéknél (hajnalban) bekapcsolnak az adott körök. Igen ám, de mi van, ha áramszünet van? Ekkor nyilván eltolódik az idő, sőt, ha csak RAM-ban tárolom, akkor totál el is állítódhat a belső óra. Van valakinek egy bevált kapcsolása akkuval? Vagy tegyek rá egy jó baromi nagy kondenzátort? Órákig csak nem lesz áramszünet.

SZUPER! MŰKÖDIK!!


Örök hála és dicsősség (A felszabadító szovjet hadseregnek), NEKED Potyo millió köszönet, nagyon sok görcsöléstől szabadítottál meg rövid idő alatt. Mégegyszer köszi.

Működik, megvan a séma, mostmár csak az összes INPUT lábat ennek megfelelően kell kialakítani.


Üdv
Ray

O.K.
Megcsináltam, elég kókány kezd lenni a nyákom.
Újra elkészítem (vasalós módszer), menetközben úgy is sok ésszerűsítésre jöttem rá.

Most jön a próba.
Üdv
Ray

Bejövő jel--->lehúzó 10k--->Föld.
Bejövő jel--->4k7--->RB6-os láb.
RB6--->100nF--->Föld.

A PIC alatt átvezettem a VDD és VSS ágakat. A tulodalra beraktam a 100nF-os kerámia kondit.

A két 100uF-os kerámia kondit beépítem a tápba, egyet a 7805 elé, egyet utánna.

Egy lábat kiépítenék, ahogy javasoltad, tehát:
Bejövő jel ----> 4K7---->RB6-os láb
RB6-os láb ----> lehúzó 10K ---> Föld
RB6-os láb----> kerámia kondi, de milyen értékben? ---->Föld

Jól gondolom?

Üdv
Ray

A kerámia és az elkó nem helyettesítik egymást. A kerámia kis induktivitású, ezért a nagyfrekvenciás viselkedése kedvező, tehát az áramkörben jelentkező hirtelen áramtüskéket tudja jól elnyelni vagy ellátni. Az elkó nagymennyiségű töltést tárol, viszont rosszak a nagyfrekvenciás jellemzői. Ezért kell kerámia is és elkó is.

A PIC alatt akkor kösd át két rövid szigetelt vezetékkel azt a kis távot. Pl. falba való telefon vagy utp kábel megfelel a célra.

A tüske nem számít a 3,2V és az 5V között, mert az még nem rántja meg felfele a chip tápját. Ha a soros ellenállást beteszed, akkor jó eséllyel nemis kell a schottky. Vagy esetleg lehet még a PIC bemeneti lába és a GND közé egy-egy kerámiakondenzátort tenni, hogy az elnyelje a zavarokat. Végülis itt nem nagysebességű kommunikáció van, annál lenne fontos a schottkys megoldás, hogy a normál jeleket ne lassítsa, ide viszont jó lesz egy RC szűrés is.

A tápban lévő kondik mind elkók.
Az áramkörben a bejövő égető kanócok mellet - watt féle égető - már van egy 100 uF-os kondi.
Ide rakjam át a tápban lévő második 100uF-osat. Ez egy elkós kondi. Nem lenne jobb azt ott hagyni és egy újabbat (kerámiát) bepakolni az áramkörbe?

A második 100 nF-os kondi a PIC másik oldalára (11-12 láb közé) világos. Én körbe vezettem a VDD, VSS ágakat, mert a pIC alatti hely kellett más vezetésekhez.

A Schottky szerepét ebben az esetben nem értem teljesen. Úgy érzékelem (mérem), hogy a lábra nem jön jel, de mégis a PIC úgy érzékeli, hogy a láb "1"-en áll. Ha a Schotty levágja a0,3 alatti és az 5,3V feletti jeleket az nem segít. A várt 3,2 V és 5V között még előfordulhat zavaró jel, nem?


Üdv
Ray

Na akkor kösd be a PIC másik oldalán is a táplábakat (a pic alatt a legrövidebb úton), és tegyél oda is 100nF-ot a pic mellé. Ha a tápot nem tudod az áramkörhöz közelebb tenni, akkor a 7805 kimenetéről az egyik 100uF-ot rakd át az áramkörbe, a 7805 mellé pedig a bemenet-gnd és kimenet-gnd közé is tegyél 1-1 100nF-os kerámiakondenzátort a lehető legközelebb a szabályzóhoz - ez a gerjedést küszöböli ki.

Schottky diódából jó lesz valami kisáramú (100mA), hasonló, mint az 1N4148 dióda. De egyelőre lehet, hogy nemis kell, mivel olyan hiányosságai voltak az áramkörnek, hogy ha azokat kijavítod, akkor lehet, hogy schottky nélkül is menni fog. 2k2 nem muszáj, hogy 2k2 legyen, jó lesz oda 4k7 vagy akár 10k is, csak úgy csináld, hogy ez a jelenlegi lehúzó és a PIC közé kerüljön, hogy ne ossza le a jelet a PIC lábánál.

Egy PIC 18F4320-asról van szó.

A 32 (VDD) és 31 (VSS) lábak közelében (kb. 1 cm) van egy 100 nFt-os kondi, igaz még egy fél centivel rakhatnám közelebb.

Ide csatlakozik majd (21-25 lábakhoz) egy ISD2560-as hangchip. (ezzel mondatom be a különböző szövegeket) Még nincs beépítve, most látom. hogy a kiszemelt lábak lógnak a levegőben. (21,22 láb INPUT, 23-25 láb OUTPUT-ra van állítva)

A táp: 230VAC, -----trafó 12vAC-----Gratz---7805---5VDC
Kondik, 470 uF, a 7805 után 2 db 100uF-os
Ez kb. 1,5 m-re van az áramkörtől.

A lábra jövő jel elágazik egy LED felé 1K-n keresztül, ez jelzi, hogy van bejövő jel. A láb földre van kötve 10K-val.
2K2 ellenállást vennem kell, nincs itthol.

A LOMEX-nél nézegettem közben a Schottky cuccokat, millió fajta van.
Nekem melyen paraméterű kellene?

Üdv
Ray

Namost a táp szűrése nem abból áll, hogy valahol van egy kondenzátor, hanem annak ott kell lennie a PIC táplábai mellett KÖZVETLENÜL.

A fém kaszni nélkül kell, hogy az áramkör stabilan működjön, az majd csak a végén lesz plusz védelem rá. Amíg anélkül nem megy stabilan, addig eszedbe se jusson beletenni.

A schottky az egy alacsony nyitófeszültségű dióda. A gnd-bemenet és bemenet-vcc közé kell tenni úgy, hogy ne vezessen alapesetben, ha viszont a bejövő zaj lemegy a gnd alá 0,3V-al, illetve felmegy a táp fölé 0,3V-al, akkor átvezet, és levágja a zajt. Persze ehhez az is kell, hogy legyen hová elvezetni az energiát, tehát ezért kell kondenzátorokat rakni a PIC tápjára, mondjuk 220uF elkót is. A kábelből jövő jelet először egy 2k2 ellenállásra kell vezetni, és az ellenállás másik vége megy a schottkyk-ra meg a PIC-re.

Első ijjedségemben elhamarkodtam ezt a segéylkiáltást.
Azóta utánna olvasgattam, rájöttem, nem is olyan egyszerű ez a dolog, külön tudománynak tűnik.
Egy fém kasznit nem úszok meg, már látom. Neki is látok egyet barkácsolni.

Az "opto csatoló" említése hülyeség volt, amire gondoltam az egy TCST 230 jelű optikai szenzor (7 db van ilyen felszerelve) . Ha a kütyü két része között áthalad egy kis fémlapocska, akkor - egy egyszerű áramkörön át - +3,2 V-os jelet küld a PIC lábára (RB1-7).

Watt égető áramkörét építtetm ki a céláramkörhöz is. Kifogástalanul működik, a szobában, fejlesztés alatt. Ebbe eleve benne van a VDD-GND közötti 100nF-os kondi, meg a többi.

Mi az a schottky, hol lehet utánna nézni, hová kell bepakolni?

Üdv
Ray

Nem teljesen világos, hogy az optocsatolók a kábel melyik végén vannak? A PIC felőli végénél kellene lenniük, hogy a kábel által begyűjtött zajt ne juttassák direktben a PIC-be. Persze meg is kerülhető a dolog, a PIC tápját jól meg kell rakni kondenzátorokkal, és a bemenetekről egy-egy schottkyval elvezetni a tüskéket mind a Vcc, mint a GND irányába, hogy ne a belső diódáknak kelljen a tüskéket elvezetniük.