Köszönöm a lelki támogatást. Valóban, bár a buck és a boost egyszerű kapcsolás, de ezekkel a paraméterekkel nem egyszerű megvalósítani. Marad a trafó. Megyek is, valahol a fiókban láttam egy bazi nagy ferritet.
Még valami amit már régóta szeretnék megkérdezni: TO-220-as kapcsolóelemek lábain mekkora áram folyhat tartósan? Mert hogy ugye kapni TO-220as MOSFETet 100A feletti áramra is, de én élek a gyanúval, hogy a lábak nem bírnák a hozzávezetést (állandó áram esetén). (És egyéb tokok? Nincs erre valami táblázat? Én nem találtam.)

Ne a(z egyszerűnek tűnő) megoldásból indulj ki, hanem a feladatból!

Jót akarsz építeni, vagy egyszerűt? Először ki kell tűznöd a feladatot (teljes egészében)! Mekkora hatásfokot szeretnél? Méret? Ár? Zárlatvédelem? Milyen vezérlési/szabályozási feladatok lesznek? Stb...

Nem értem, hogy miért nem szeretnél trafót. Vezérlés? Az a buck konverterhez is kell!

Azért nincs kedvem trafós megoldáshoz, mert vissza is táplálnék (akkutöltésnyi, tehát kb 10-ed akkora teljesítményt). Gondoltam esetleg odafele boost, vissza buck. Trafóval akkor szaggatnom kell egyik oldalt a 12Vot, másikon a 300Vot aszerint hogy honnan megy a kakaó (tehát nagyfesz oldalra nem elég a dióda híd, vezérlés kell oda is...). Vagy visszafele kikerülhetném a trafót... egy buck kapcsolással. Csak hangosan gondolkozom... vélemény?

Nagyon nagy jóságú tekercs kell hozzá (nagy ferrit, litze), és párhuzamos rezonáns kondi, hogy ne fűtsön a FET (vagy IGBT) kikapcsoláskor. Brutál FET(ek) kell(enek) hozzá, mert még 24 V-os bemenet mellett is 80-100 A-t kell elvinnie, ugyanakkor legalább 400 V-os típus kell. Ráadásul ha ki is bírja a FET, a teljesítmény nagy részét elfűti. Szóval nem nagyon javaslom.

Szervusztok!

Akkumulátor(ok)ról (12/24V) szeretnék előállítani pár száz volt egyenfeszültséget (kb300V). A maximális teljesítmény 1,5 kW körül lenne, mennyire járható út az egyszerű boost (step-up) konverter? Ez ugye 25-szörös feszültség növelést jelentene, aminek elvi akadálya nincs, de azért elég nagy... aztán kell egy induktivitás elég nagy áramra... kérném az ellenérveket és problémákat felsorakozatni. Ja, próbálta már valaki?

Bocs én az előző kapcsolásból indultam ki, abba félhíd meghajtó volt. Azt hittem az a kapcsolás volt továbbfejlesztve a képeken

IRS21531DS-sel megy az enyém, nagyjából ez a kapcsolás.
600ns a DT, de ez rezonáns táp, ahol kevésbé okoz feszültségesést.

Prolude és neked az ir2153? Vagy 2155?

Spafi ilyen hídkapcsoláshoz kb mekkora DT kellene?

szerk: mármint ekkora teljesítményhez

Kár, hogy nem IRS24531D, sok az az 1 us DT.

IRS2453D?????
Nem jó? Van a TME-nél.

Ez a vasmag anyagán és a légrésen kívül az üzemállapottól is függ, meg attól, hogy használsz-e fojtót a graetz után, stb... 0,1 % is kimutatható lehet (pl. magasabb zavarkibocsátásban), de katasztrófát általában csak 1-2 % fölött okoz.

Spafi mekkora asszimetria okoz káoszt az ilyesmi áramkörökben? kb hány %?

Mondjuk az én áramköri elképzelésemet meg szkóppal be lehet lőni szépen

Értem akkor vegyétek úgy hogy nem szóltam

Jogos, ezeket kispóroltam. Így kb.300ns dead time mellett 10mA-t eszik az áramkör, nagyobb DT mellett valamivel többet.

Pont az a lényege az áramkörnek, hogy nem 2-2 ellenállás-kondi állítja be a DT-t, hanem 1-1, így biztosan szimmetrikus marad a vezérlőjel.
Az OSC kimenet valamivel korábban vált magas szintre, mint a Q és !Q állapot váltása, így a BS 170-nek marad ideje leerőszakolni azokat.

De lehúzza. Ez így garantáltan szimmetrikus működésű, amit csak elrontana a két külön kondi. A gond inkább az, hogy szegény IC kimenete rövidre van zárva egy időre, ami fölöslegesen nagy fogyasztást okoz. 1-1 ellenállás jól jönne a CD4047 kimeneteire.

Prolude

Nem rossz Az első amit néztem a CD4047-es adatlapja... Ez így neked működik? Ahogy néztem az OSC és valamelyik kimeneten (PL Q) egyszerre indul a felfutó él. Igaz nem forgattam a BS170 adatlapját hogy mennyinél nyit és húzza GND-re a meghajtó bemeneteit de ha nem húzza alacsonyabb feszültségen a meghajtó bemeneteit mint ahogy a meghajtó (IR2110) bekapcsolná a fet-et akkor pukk. Igazából nincs semmi bajom a kapcsolással de én nem oldanám meg a holt időt így. Mondjuk én nem sajnálnék bele még 2 kodndit és 2 ellenállatot (filléres cuccok) és akk a bs170 se kellene.

Sziasztok, tanácsot szeretnék kérni. Terveztem egy programozható CDI gyújtást PIC-kel. A gyújtás nagyfeszültségét is a PIC állítaná elő flyback típusú kapcsoló üzemű tápegységgel. A feszültség figyelését is a PIC végzi a komparátor bemenetével. Amikor kondenzátor feszültsége eléri, a 400Voltot a program lekapcsolja a fet vezérlését. Nem állítom a kitöltési tényezőt csak ki-be kapcsolgatom a 27kHz 49% kitöltésű PWM jelet. Szerintetek működne ez így? Csatolnák egy kapcsolási rajzot is, hogy lássátok, hogy is képzelem. Válaszaitokat előre is köszönöm. Üdv nyemi.



A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

Nekem ez egy kicsit alkatrésztemetőnek tűnik. Itt egy korábbi próbálkozásom rajza.
Nézd át a CD4047 körüli részt, hátha ötletet ad!

Felhasználom Skori egyik kapcsolását:

Ezzel már tényleg szimmetrikus lesz THX Skori-nak érte

Uhh.... jó tudni szimmetriát belőni esetleg 2 diófa +egy poti?

Hááát, ennek a szimmetriája kérdéses, az aszimmetria pedig telítést okozhat, ami durva dolgokat tud művelni.

A vezérlést a lehető legegyszerűbben gondoltam el a már megszokott módszeremmel :



első poti 100Khz, táp 15V, Dead time 1,2us

Persze az áramkör gondolom már így is működő képes lenne még 2 nagyon fontos apróság hátra van:

Az Under Voltage Protect:

12V alatt a gate meghajtók SD bemenetein tiltom a meghajtókat!!!
Áramkorlát, lehetőleg a primer oldalon a negatív ágba, egyszerű flip-flop áramkörrel. nem kell az áramgenerátoros üzem az majd az utánnalévő stabilizálókör szerepe lesz

Épp ma csinálom ennek a terheléspróbáját.
Fotó1;Fotó2;

ETD49, 3C90, 96kHz, rezonáns HB, IRG4PC40UD, +/-76V.
Eddig csak pár másodpercig terheltem 6,7A-rel /857W/. Annak hatására +/-64V-ra esett vissza. A feszültségesés jelentős oka a bemeneten lévő 2x8 ohmnyi NTC, de az a késöbbiekben egy relé által át lesz hidalva.

Valahogy így gondoltam:



Spafi írom pü-t

Simán. Persze ez erősen múlik a tekercselésen.

Egyébként van eladó ETD49-em, N67.

[/quote]230V ból kellene csinálni +/-50VDC@10A.
szerk: Nem tudom a 3C90 vagy a 3F3 lenne nekem a jobb???
Ill. milyen kapcsolóelemeket ajánlanátok ekkora teljesítményhez? Esetleg IRF740,840?[/quote]

A 3F3 a jobb. Az IRF740 jó.

Sziasztok

Az lenne a kérdésem hogy egy ETD49 olyan 100Khz-en járatva FET H-híddal kibírna e legalább 800W-ot (az se lenne baj ha 1KW-ot vinné )?

230V ból kellene csinálni +/-50VDC@10A.

szerk: Nem tudom a 3C90 vagy a 3F3 lenne nekem a jobb???
Ill. milyen kapcsolóelemeket ajánlanátok ekkora teljesítményhez? Esetleg IRF740,840?

Nem igazán.



Nem hülyeség, érdemes a legkisebb C értéket használni, ami már megszűnteti a lengést (a megfelelő R-rel).



Ezt totál nem értem. A FET DS fesz és a félhíd kimenet fesz nem pont ugyanaz?

Na, valami vélemény?

Na igen , a trafó primer és a szekunder tekercseivel is van párhuzamosan kötve egy soros RC tag, értem mire gondolsz , hogy amikor a diódák nem vezetnek a szekunder oldalon akkor a tekercs szórási induktivitása és a szórt kapacitások ne rezonáljanak be ,az RC tag integrálja ezt a tranzienst és ebből adódik az a "ferde vonal "a holt időben.

Kérdés :Ez nekem baj ? ill a tápnak vagy csökkentsem annyira a C értékét , lengjen picit? De ez most biztos hülyeség volt
Máshogy kérdezem, akkor az a "ferde vonal " nem azt jelenti h nő a fetek bekapcsolási ideje ,hanem a fet bekapcsolás pillanatában D-S feszültség kisebb lesz mint a félhíd feszültség és épp az integrált tranziens értékével.
"Nem tudom jobban elmondani "

Mivel nincs fényképezőm hanem csak egy gagyi telóm ,nem mindegy hogy egy 80x100mm képet fotózok vagy egy A4-es lapot.

Fejtsük vissza a kapcsolásodat a jelek alapján? Meg lehet próbálni, de sokkal jobb lenne, ha inkább te próbálnád megérteni a kapcsolásod működését. Nem olyan ördöngősség, ha az elemi elektrotechnikával tisztában vagy. (Segítség: minden bizonnyal van egy párhuzamos kondi, vagy RC tag a félhíd kimenetén.)

Ha a jelekről tudsz fényképet csinálni, akkor hogy lehetséges, hogy a kapcsolási rajzot nem tudod lefotózni?

Ha jól értem akkor ez azt jelenti ,hogy a PWM ic/sg3525/ hibajel erősítője lehet még egy sima fesz.követő ha a szekunder oldalon a visszacsatolás helyesen van megcsinálva.Azaz a TL431-nél alkalmazunk egy PI tagot akkor már nem kell ,vagy lehet nem kell még egy a PWM IC kompenzálásánál mivel ezt a szekunder körben megoldottuk már.Ha jól értem . Nem jó a scannerem és ezért nem tudok rajzot feltölteni ,de ez az én bajom.

Azóta már összeraktam a tápot és már tudom is ,hogy miért robbant fel. Azt vettem észre mikor terheltem a már működő tápot hogy kb 400-500W körül a fél híd kimenet szkópon nézve ,olyan mintha "remegne" a kitöltése a jelnek,és nem tudom mit csináljak vele ,engem nem zavar de nem tudom h az alkatrészeket zavarhatja e?!

Ki próbáltam erősítővel is és a fél híd kimenet így alakult a tápnak:

Ez kb 30W-nál:
http://kepfeltoltes.hu/100512/110247009 ... es.hu_.jpg

És ez 60W-nál:
http://kepfeltoltes.hu/100512/K_p0032_w ... es.hu_.jpg

Az a kérdésem ezzel kapcsolatban , itt miért nem "rendes" négyszögjel,miért van benne az a ferde IZÉ a holtidőben .

silverxen!

Kissé zavaros amit írsz, és a kapcsolásodat sem ismerjük, így elég nehéz tanácsot adni, de egy biztos: pár Hz az garantáltan nem optimális megoldás. Párszor (de legalább egyszer itt a fórumon is) már leírtam, hogy hogy kell visszacsatolást méretezni.

cimopata!



A TL431 (funkcionálisan) része a hibajelerősítőnek. Jó ott a PI, sőt csak ott jó, ha "olyan" a topológia.

Mi köze van a feteknek a TL431-es részhez?
Nem hiszem, hogy az optokapunál van a probléma.

PI tagot a PWM vezérlő hibajel erősítőjébe kell betenni.

Vélemény?

Sziasztok

A tápomban tl431-et +optót használok a visszacsatolásban, de sajnos gerjed és ki is nyírta a két kapcsoló fet-et.

Kérdésem, a kompenzálást a tl431-nél érdemes megcsinálni vagy az általam használt sg3525 hiba erősítőjénél ?

Én PI tagra gondoltam hogy azt kéne belerakni/a tl431 R.-K lábai közé/ + a tl431 referencia bemeneténél egy alul áteresztő szűrőt(sima R-C). És ha PI-t kell belerakni mekkorára válasszam a törési frekit.?

A táp 75KHz megy, és én néhány Hz-re gondoltam a PI tagoknál és az alul áteresztő szűrőnél.

Köszönöm. Akkor marad a Rosco féle megoldás, opto a söntön, a kimenete pedig felhúzza a DT-t. Ez így már jó? Eddig úgy tűnik hogy tényleg működik.
http://imagerz.com/QEMXCktvAwJVAg8ZGQVR

A BD139-140 el párhuzamosan tegyél diódákat pl 1N5819, mert amikor egyik tranyó sem nyit a mágnesezőáram nem tud hová folyni ezért érdekes jeleket művelhet akár a tranyók akár a fetek gétjénél.

_geli_!

Ha meg szeretnéd tervezni ezt az áramkört, akkor először is el kellene döntened, hogy a csúcsáramot akarod szabályozni, vagy a kimeneti átlagos áramot. (A híd átlagos áramát hiába szabályzod, az nem véd zárlat ellen, mert akkor kis kitöltésnél még baromi nagy csúcsáramok folyhatnak!) Ha a csúcsáramot, akkor a TL494 eleve alkalmatlan, ha az átlagos áramot, akkor vagy a kimeneti DC körben kellene az áramot figyelni, vagy elvileg lehetne mintavevő/tartóval a primer kör áramából becsülni a kimeneti áramot, de ezt nem egyszerű jól megvalósítani.

Azután meg kellene tervezned a szabályzó kört, mert egy OPA magától nem fogja kitalálni, hogy milyen sebességgel kellene reagálnia. Címszavak: P, PI, PID. Ha erről gőzöd sincs, akkor legalább arról tudni kellene, hogy mi a stabilitási kritérium, plusz nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez egy mintavételezett rendszer, és a mintavételi frekin (oszcillátor frekije) már nem szabad érdemleges (mondjuk 1/4 fölötti) hurokerősítést megengedni.

A hegesztőmhöz hasonló tápot kellene gyártanom végfokhoz. Feszültség szabályozás nem kell viszont bírnia kéne a rövidzárat. A 494 egyik erősítőjével akarom megoldani, így elég lenne pl. 250mV feszültségesés a söntön. Egyelőre csak a vezérlést teszteltem 2db fettel PP-ban DC-n, szabályoz is az IC de amikor eléri a minimum kitöltést ott olyan mintha megbolondulna.
Vetnétek rá egy pillantást?
http://imagerz.com/QEMXCktvAwJVAgoYRAVR

Nagy méretéből adódóan 5 V/menetet valószínűleg elbírna, de a legjobb akkor is fojtónak használni légréssel. Esetleg aszimmetrikus tápba (1 tranyós forward, fly-back, stb...)

Itt a fazék mag ,nem említettem de nincs benne légrés ,de szerintem az AL értékéből ez egyértelmű :

http://kepfeltoltes.hu/100305/HAGY_www. ... es.hu_.jpg

ez meg amolyan érdekesség, planár mag ,ilyenből is lett egy jó pár

http://kepfeltoltes.hu/100305/planar1_w ... es.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/100305/planar2_w ... es.hu_.jpg

Pláne egy mellétett centivel!

De igazából a puding próbája az evés.

.....

(Megköszönnéd saját magadnak?)
Kihagytam egy karaktert

Összesen annyi van rajta ,hogy M2 78 AL5900 és kész. Akkor jó lesz macskát fenyíteni vele

(Megköszönnéd saját magadnak?)

Ha az M2 után van még valami, pl. TN-C, akkor lehet róla mondani valamit, de ha sima M2, akkor csak annyit tudok mondani, hogy van ilyenem, elég gagyi, fojtóba még elmegy, de hogy a tied jobb vagy rosszabb, az passz!

Sziasztok

Tegnap kaptam még a HAGY által gyártott fazék vasmagokat M1 és M2 -es anyagúakat,de nem találtam róluk semmit a neten. Azt tudom ,hogy az M1 anyag minősége elég nagy szórással bír valamelyek jobban sikerült van amelyik nem. Remélem az M2 az valamivel jobb és fel tudom majd használni valamiben Elég nagyok és remélem ,hogy például kapcstápba is jó. Az M2-nek az AL értéke 5900. Kb ennyit tudok róla. Ha tudok valami mondani róluk akkor azt megköszönném.

Köszönöm. Szóval ha kézzel és kisérlettel hangolgatom, még bármi is lehet.
Meg van értve.
Nem tudom. Talán sóher vagyok és az elektronika is érdekel. Azt akartam tudni, hogy a 80%-os és relative olcsó kínai tápokat meg tudom-e előzni ha otthon barkácsolok. Ezek szerint meg, csak nem biztos, hogy megéri ennyi munka meg idő.
1W egy évben kb. 400Ft. Ebből következik, hogy inkább érdekes, mint égető szükséglet az az 5-8W mínusz.

Üdv.

A TL494-et azért szeretem, mert azzal a holtidőt is tudom változtatni. Van tesztelt kapcsolásom, de kompletten mindent beméretezni...