A szekunder oldalon ahogy most is csak a diódahíd,induktivitás,szűrőkondi volt, üresjárásban ment, úgy ahogy a mostani képek is készültek szkóppal.

Ami nincs is a rajzon? Ezt vehetem célzásnak? Valamit fontos dolgot tehát lehagyhattam/le is hagytam?

Ez a kép is a felső oldali fet Gate-source lábai között mért jel csak nem 300V-al hanem 50V-al:



Hogyan lehet ezeket a tüskéket megszűntetni? Vagy ez normális működés?

Ahogy nézem pont akkor kapcsol be(nyit ki) az alsó oldali fet. Ez összenyitásról árulkodik, viszont ez áramfelvételben nem mutatkozik meg.
300V dc-nél már 15Vtól is nagyobb tüskéket kap a gate. Ez is tönkreteheti a fetet?

Készítettem egy pár képet szkóppal is:
(Sajnos 30V p-p feszültségnél nem tudok nagyobbat mérni, ezen a kis RFT EO201 szkópon 5V/t a legnagyobb, előosztóm meg nincs sajna , meg tudnám vele mérni a fetek drain-source lába közötti jelalakot de nem fér ki a kijelzőre. )

Az alsó oldali fet Gate-Source lába között mért jel:


A felső oldali fet Gate-Source lába között mért jel:


A felső oldalnál normális hogy ekkora tüskék/rezgések vannak? Ez lehet az oka hogy az nekem mindig elszáll?

Sziasztok.....















A mostani konfigurációban ott a 100W leválasztó trafó, ott a 40W Izzó sorba az áramkörrel, 230V-ba be és elkezdem tekerni felfelé a feszültség állító trimmert (szekunder oldal 22K) és mindig elszáll a high oldalam az ir2110-ez együtt. Fogalmam sincs miért

Esetleg van valami ötletetek?

UI: Cimopata esetleg közzétennél egy kapcsolást a tiedről? Csak hogy ne halljak meg hülyén, elég lenne belőle csak az ir2110-es rész a vezérlés nem lényeges. Köszönöm

Hali!

Próbáltam méregetni a jelalakokat, de nem tudom mit lehet majd kihámozni belőle.
Ha a táp megy és a szkópot beteszem GND rövidzérba akkor is eléggé nagy zavar van a képernyőn ez látszik ezen a képen:
A felsőn van amúgy az alsó gate az alsón meg a félhíd kimenete.
Tejesen mindegy hogy melyik feszültségállásban van a zavar megmarad, csak akkor tűnik el ha leveszem a kábelt.
http://picasaweb.google.hu/cimopata/Meresek1#5496695061969543186

Emiatt a többi mérésnek semmi értelme sincsen szerintem, de azért megmutatom.
http://picasaweb.google.hu/cimopata/Meresek1#

Nem tudom mitévő legyek.

Bár a mérésekben akkor van mindben hiba de ha leszámítom ezeket a hirtelen tüskéket akkor is ott van a szekunderen az a 5-10% nyi magasabb feszültség és az utánalevő szabályos hullámos jel.

A trafó kb 50 fokos

Miért? El akarsz rettenteni valakit? Egyébként ha leírnád, hogy mennyi a felvett DC üresjárási áram, az kitűnően demonstrálná a helyzet súlyosságát (ami valószínűleg egyáltalán nem súlyos), sőt a hibakeresésben is segíthetne.

Egyébként ami még nagyon sokat elárulhatna a működésről, az az alsó gate, és a félhíd kimenet feszültsége együtt, időhelyesen (trigger csak egy csatornáról véve) megjelenítve.

Még annyi, hogy próbáltam növelni a holtidőt saccra kb 600n-ig de csak rosszabb lett.

Néhány dologra megpróbálok válaszolni, a többit majd holnap.


A kimenőfesz 2x80V 180mA terhelés ez több is mint 20W.


Igen erről tudok, próbáltam állítgatni a trimert a mérőfejbe de eddig nem sikerül javítanom rajta.


Jó helyre van beforrasztva, a diódák jók.
Mérési eredményeket DT.. majd holnap mérek.

Rezonáns kondinak MKS túl gyenge, MKP kellene, és nem ártana hidegítés a FET-ekhez közelebb. Ennyi primer elkó szerintem túlzás, de végülis mindegy. Szórótrafót nem illik ennyire körbeépíteni.
Hogy a nyák problémákat és a hidehítés problémákat kizárjuk levettem a polcról egy másik tápot ami IR2153 hajt a nyákter szinte ugyanez csak kevesebb kondival a primeren és a söntös árammérés nélkül:
http://picasaweb.google.hu/cimopata/Fotok#5496431528484043042
Ezen a nyákon A szekunderen ilyen a jelalak: (azzal a trafóval amivel az előző hozzászólásban ocsmány jelalakot művel.)
http://picasaweb.google.hu/cimopata/Fotok#5496431538352271890
~100V, 5us/ négyzet. H leszámolom a mérőkábel kompenzálatlanságát akkor ez tökéletesnek mondható.
Emlékeztetőül a mostani nyák:
http://picasaweb.google.hu/cimopata/Fotok#5496372416300909618

Tehát ha a terhelési viszonyok ugyanazok és a nyákterv is ugyan az akkor szerintem nyugodtan kizárhatjuk a rossz vonalvetetési hibákat. Egyébként kb 800W ot szeretnék kiszedni belőle, max 10% feszültségeséssel ehhez úgy vélem kell a 3v. 4 db 390u kondi. Rezókondinak most ilyen van. Ezzel is mennie kell.


Annak a fotónak az elsődleges célja demonstrálni a helyzet súlyosságát, próbálok rámenni majd a későbbiekben a részetekre.

Kapcsolást is összedobok majd.
üdv

cimopata!

A nem bifiláris szekunder akkor tud gondot okozni, ha a két kimenet aszimmetrikusan van terhelve.

Hogy értelmezni lehessen a jelenséget, jó lenne tudni, hogy mennyire terhelted a kimenetet, de a 20 W önmagában teljesen semmitmondó, mert nem tudjuk, hogy mekkora volt közben a primer feszültség.

Alapvetően ilyen túllendüléseket nagy áramok tudnak okozni. Áram két helyről jöhet: 1, a FET-ből, 2, a tekercsből. Ha minden stimmelne, akkor egyik helyről sem jönne, de jön, tehát ki kellene deríteni, hogy honnan. A tetőesés utalhatna nagy induktív áramra, de 680 uH nem olyan nagy, hogy ilyet okozzon, úgyhogy ez valószínűleg mérési hiba, a szkópkábel/bemeneti osztó rossz kompenzálása miatt. FET-ből akkor jöhet a nagy áram, ha egymásra nyitnak, vagy ha a kapacitásukat teljes egészében maguknak kell áttölteniük. Le kellene ellenőrizni a dead-time-ot! Köss ellenálást (kis induktivitásút!) a trafó helyére! (És oszd meg velünk az eredményül kapott jelalakot!)

Mondjuk az is lehet (sőt szinte mindenre magyarázatot adna), hogy simán csak rossz helyre lett bekötve a trafó szekundere, (vagy zárlatos egy dióda) és ezért mértél rossz értéket beforrasztva. Ezért nem kellene eltitkolnod az "értelmetlen" mérési eredményeket.

Rezonáns kondinak MKS túl gyenge, MKP kellene, és nem ártana hidegítés a FET-ekhez közelebb. Ennyi primer elkó szerintem túlzás, de végülis mindegy. Szórótrafót nem illik ennyire körbeépíteni.

Szkópfotózást is tanulnod kellene. Egyrészt semmi nem látszik az átkapcsolás részleteiből, sokkal nagyobb eltérítési sebességnél is kellene fotóznod, másrészt pedig kellene egy nagyító, hogy fókuszálni is tudjon a géped. Ja, és az is alapvető egy mérési eredmény ismertetésénél, hogy az osztó állását megadd.

Mondanom sem kell, hogy egy kapcsolási rajz sem ártana.

Üdv!

Azért szedtem ki, mert furcsa mód valami értelmetlenséget mértem beépített helyzetben Lm értéknek és kíváncsi voltam hogy mi a fene van.

Kiszedtem megmértem: Ls 13uH kb ennyire számítottam, Lm 680uH. Egyébként én tekertem.
Cr=136nF 108kHz a freki, próbáltam emelni a frekit, mert kb 120kHz környékén lenne a kihangolás, de semmi nem változott a jelalakban.
Jelenleg nincsen visszaépítve a panelbe, hanem alulról forrasztottam be egyenlőre. A segédszekundereket szigszalaggal külön csomagoltam, mintha ott sem lennének.http://picasaweb.google.hu/cimopata/Fotok#5496372769288613634

Betettem egy másik trafót ami szinte ugyan így van megtekerve, de annál még ocsmányabb a jelalak a szekunderen:
http://picasaweb.google.hu/cimopata/Fotok#5496372820055228402

Még az jutott eszembe, hogy esetleg az lehet gond, hogy a szekunderek nem biffilárisan vannak tekerve?
Tekerésnél gondolkoztam, de eléggé szorosnak láttam így is, a meneteket egymás mellett, de lehet hogy mégesem és a szekunderek egymás közti szórása adja a tüskéket meg az asszimmetriát.

Szerk.: Ezt a bifiláris dolgot visszavonom, mert az fenti szkóp ábra a másik trafóról, az bifilárisan van tekerve és mégis ronda a jel.


A tápról készült képek: http://picasaweb.google.hu/cimopata/Fotok#

cimopata!

Miért kell kiszedni? Egyrészt beépítve is lehet rajta mérni sokmindent, másrészt ha te tekercselted, akkor minden bizonnyal tudod, hogy hogyan épül fel, és abból lehet nagyjából tudni az adatokat (vagy tippelni, hogy mi lett elszúrva). Ha nem te tekerted, akkor miből gondolod, hogy jó lesz ide? Viszont ami még furcsa nekem, az az, hogy nem hoztad szóba, hogy milyen szórási és mágnesezési induktivitásértékre lett tervezve, és mekkora kondival hoznád rezonanciába, pedig ezek a legfontosabb adatok egy rezonáns tápnál. Ez vagy akkor "jogos", ha annyira profi vagy, hogy egész biztosan tökéletesen méretezted, vagy akkor, ha fogalmad sincs róla, hogy ezt egyáltalán méretezni kellene. A kettő közti esetekben legalább kérdés formájában fel kellene merülnie.

Akkor mérd meg a vezérlőegységed áramfelvételét és méretezd úgy a szűrőköndenzátor értékét, hogy 10ms-alatt biztosan kisüljön arra a szintre aminél kikapcsol a TL.

De azt is lehet, hogy beteszel valami R-S tároló féleséget, ami a hálózati fesz megszűnésekor azonnal 0-ra állítja a lágyindítást.

SPafi!

Én is valami ilyesmire gondoltam, akkor kiszedem a trafót, bár eléggé jól be van építve, kimérem, esetleg kipróbálom egy másik trafóval..

Köszönöm a válaszokat. Igen írtam ia ha a tl-re a félhíd után kapcsolok tápot akkor ott a lágyindítás és akkor szépen elindul az áramkör, viszont félek tőle pl ha már majd az ir és a tl tápját is a főtrafóról (segéd szekunder) járatom majd (indításnak pár 10Kohm ellenállat + 15V zener+10uF kondi) akkor hirtelen ki/bedugásnál nem fogja a tl újbóli tápfesz esetén nem fogja a tl észrevenni hogy ki/be lett dugva a táp a (esetleg) puffere miatt és nem fog nekem lágyindítani. Ugyan az a helyzet fog majd előállni hálózati feszültség ingadozásánál is.

Mi a véleményetek?

Pl. az, hogy jókora induktív áram terheli a félhidat. De hogy ez miért van így, annak a magyarázata a konkrét áramkör részleteiben rejlik, amit egyelőre csak te ismersz (vagy te sem). Rezonáns működésnek nincs jele.

Üdvözletem!

Építettem egy rezonáns tápot CD4047-el IR2110-el meg ezzel a söntös áramvédelemmel amit kérdeztem a napokban.
Az elrendezés a szokásos félhídban fetek a másikban rezókondik...
100kHz-en megy kb 150-200ns DT.

A Probléma, hogy a primeren és a szekunderen eszeveszett impulzus van, amivel egyszerűen nem tudok kit kezdeni.

Az egyik kép a sima kis tüskével a primer a másik pedig a jelentős nagyságú tüskével a szekunder meneteken mért feszültség.
A szekunderre tettem 220Ohm+1nF snubbert, de szinte semmit nem vág, van rajta 20W-nyi terhelés.

http://picasaweb.google.hu/cimopata/Fotok#

Mi okozhatja ezt a tüskét?

A freki változásával semmi sem változik. Ha a Primer oldalon növelem a feszt akkor kezd szépen kidudorodni és a primer feszültség növekedésével egyre magasabb és keskenyebb.

Az IR2153-al még nem jártam így egyszer sem.

Jé, tényleg! Van lágyindítás a rajzon! (Ha szekunder nincs is.)

A lágyindítás csak akkor működik amikor újból tápot adsz a TL-nek.

Ha megy a táp és rákapcslod a félhídra a hálózati feszültséget, egyből maximum kitöltéssel indul.
Ha a szekunderen sok a töltetlen kondi akkor egy nagy rövidzárral indul az egész.

Hogy miért pont akkor száll el, azt nem tudom, de elkók közös pontjára nem jó kötni a primert. Egy soros pár uF-os kondit illik betenni. Tényleg ez a kapcsolásod? Tehát nincs még (bekötve) szekundere a trafódnak?

Egyébként nem tudom, hogy mondták-e már neked, de egy fejlesztés alatt álló kapcsoló üzemű tápban nagyon gyakran olyan dolog a hibás, ami nincs is a kapcsolási rajzon. Ezért kell rengeteget mérni fejlesztés közben (elsősorban szkóppal).

Mitől száll el a tápom egyfolytába?



Bekapcsolás:

A 15V-ot az ic-k egy stabilizált tápból kapják! Amikor a félhidat feszültség alá helyezem (bedugom a konnektorba) egyszerűen elszáll mind 2 fetem

Ha az indítást úgy csinálom hogy a TL tápját lekötöm és akk dugom be a 230ba a félhidat és majd csak ezután adok tápot a TLnek akkor pedig szépen elindul.

Segítsetek mert hülyét kapok

Mit rontok el? Mit nem látok? Miért van az hogy ha a félhíd tápja elkezd emelkedni akor elszállnak a fetek?


PC tápba ez az NTC pont erre hivatott? Ezt az áramlökést korlátozza ami nekem kinyírja mindig a feteim?

Komparátort akartam írni műveleti helyett.

A lényeg hogy túláramvédelem/rövidzárvédelem a cél. Tehát 1us alatt akarok maradni.
Amit találtam ilyen sebességűt és a bemenete alkalmas az pl: LM2903
http://www.lomex.hu/pdf/lm2903d.pdf szimulációban 1-1.5us míg a kimenete 15V-ra ugrik.

Nem ír mást. Ez (note 13) az "Absolute Maximum Ratings"-ra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy ezeken a határokon belül garantálják, hogy nem megy tönkre az IC, de hogy jól is működik-e, az már más kérdés!



Értelmetlen műveleti erősítőt használni ilyen célra, de eleve nem tudom, hogy miért kellene ennyire gyorsnak lennie. Az alapelveknek kellene utánajárnod. Átlagos és csúcsáram szabályozók. Ha tényleg csúcsáramra akarsz szabályozni, akkor olyan vezérlő IC-t válassz!

Valóban nem működik, leteszteltem

Milyen műveletivel lehetne ilyen szinten megfelelően söntjelet érzékelni?
Ami megfelelően gyors lenne.

Nehéz elhinnem.

De észrevettem hogy szövegesen mást ír:
"This rating applies for ±15 supplies. The positive input voltage limit is 30V above the negative supply. The negative input voltage limit is equal to the
negative supply voltage or 30V below the positive supply, whichever is less."

Miszerint a max bemenőfesz a +/- táplábhoz viszonyítva max 30V vagy minimum a negatív lábbal egyenlő.

Nekem már elegendő lenne ha a -lábhoz viszonyítva 50-100mV al feljebb működne. működne. (Söntös áramérzékelés.)

Jól következtetsz.

Üdv!

Szerintetek ha egy LM311 komparátor kap 15V tápfeszt a V+ és V- láb közt. És a bemenete a V- hoz képest 0V körül lengedez akkor még jól működhet?

Adatlap: http://www.national.com/ds/LM/LM311.pdf

Input Voltage Range: (V+=15V, V−=−15V) => Min: -14,5 Max:13V
Ebből én arra következtetek, hogy a bemenő fesz nem közelítheti meg 0.5V nál kevesebbel a V- lábat.

Mi a véleményetek?

Brutál MOSFET rezonáns táphoz:
http://www.vatera.hu/fca47n60_mosfet_47 ... 07209.html

Közben ezt találtam: http://www.youtube.com/watch?v=vizFWCSyOdo, ezen szépen követhető a működés.

Geli!
A használtak már elkeltek, de az újak még megvannak.

SPafi ha nem nagyon sürgős nekem lehet hogy kell majd néhány diódával együtt.

Sziasztok, a kapcsolás ismét sokat módusult. Íme:

http://data.hu/get/2723224/Prototype.pdf.html

A kimeneti zaj olyan 1-2V között fűrészjel formájában jelenik meg. Hogyan lehetne ezt csökkenteni?

Sziasztok!

Ezzel a kapcsolással kísérletezgetek: http://kipdev.nl/labs/wp-content/images/zvs_driver.png
Nem nagyon foglalkoztam eddig rezonáns áramkörökkel. Az én meglátásom a működéséről a következő: (legyen a fölső fet T1,m az alsó T2)
Mondjuk épp T1 vezet, T1 gate-je nulla feszültségen van => T2 zár, T2 drain-je pozitív feszültségen van.
A trafón lefelé folyik áram, T2 drain-jén a feszültség csökken => előbb utóbb lecsökken annyira hogy T1 zár =>
Ha T1 zár, T2 nyitni tud, és kezdődik elölről a másik iránya.
Ez többé kevésbé fedi a valóságot, vagy mellényúltam?

Második kérdés: mekkora a PC tápok trafóinak működési frekvenciatartománya?

Harmadik kérdés: próbálta e már valaki összehozni a fenti kapcsolást PCtáp trafóval? Még van mit finomítani, de nekem 12V bemenő feszről 230as izzók szépen világítanak, érdekelne hogy más is próbálkozott-e ilyesmivel (és mire jutott).

A Sanyo OS-CON kondik elfogytak.

Viszont az IRGP50B60PD1-es brutál IGBT-imet úgy látszik, senki nem vette észre! Pedig 500 Ft/db áron már el lehet vinni a használtakat, miközben 1400 Ft + ÁFA az ára a Lomexben, és kategóriájában ez az egyik legjobb IGBT (nagyon kis kapcsolási veszteség, párhuzamosítható, stb...).

http://elektronika.vatera.hu/elektronik ... 48329.html

Fojtókról:

viewtopic.php?f=5&t=35195&p=830203&hilit=fojt%C3%B3+m%C3%A9retez%C3%A9s#p830203

Műhelyköltöztetés során előkerült egy rakás SMD kondim, amit nem használtam fel régebben, mert egy picit túl nagyok voltak. Most rájöttem, hogy miért: mert nem sima elkók, hanem Sanyo OS-CON, vezető polimerrel készült kondik! 82uF 16V, és kevesebb mint 40 mOhm az ESR-jük! Hogy értsük, hogy ez mit jelent egy ilyen kis kondinál, a határfrekit érdemes fejben tartani, ami fölött már ellenállásként viselkedik: egy sima elkóra ez kb. 2 kHz, egy kifejezetten jó low ESR elkó 15 kHz-ig is felmehet, ez pedig 50 kHz-ig kondenzátor! Köszönhetően a kis ESR-nek, több mint 2 A-es áramhullámosságot is elviselnek, dacára a 8*7 mm-es méretnek (átmérő*magasság).

És a lényeg: szabad a vásár, akinek kell 82uF 16V Sanyo OS-CON kondi, jelentkezzen emilben!

(Honlapom alján megtaláljátok a címet!)

A Mousernél őrült 2 dollár körüli áron adják, de még az Ebay-en is 0,5...1 dollárt kérnek ilyesmiért, én ennek töredékéért adom, csak sokat vigyetek!

Adatlap: http://www.edc.sanyo.com/english/pdf/oscon/E32.pdf

Ha valaki nem szereti az SMD-t, furatszereltként is felhasználható a lábakat visszahajlítva.

Üdv!

Van valakinek felesleges IR21531-e?
Vennék párat lehetőleg baráti áron .

Az áramkorlátról annyit hogy említetted hogy lehetséges hogy nem lépett közbe időben PL a mostani dc/dc konverteremben a vezérlő ic(TL494) GND-t az áramkorlátozó ellenállat sönt után kapja ez is nagy problémákat okozhat. De sztem ez így egy egész korrekt kis kapcsolásnak mondható szerintem, vagy talán jobban járnék az IR215X szériával félhídba? Ha már megemlítetted a kimeneti fojtó áramra méretezését akkor megkérhetnélek hogy firkáld már le ide? Olvasgattam visszafele de ilyesmit nem leltem.

A feszültség szabályozáshoz több menet kell a szekunderre és azt kellene opto-n visszacsatolni? Gondolom legalább a duplájára szükség van mit amit ki akarok belőle hozni? pl 100V stabilizálatlan 50V stabilizálthoz, vagy még gondoltam arra hogy pár menet a trafón, egyenirányítani, pufferelni/szűrni és ennek a feszülségét figyelni és akkor az opto kimaradhatna. Ez járható út lenne?

Mivel nincs feszültségszabályzás, természetesen.



Pl. lehet, hogy mégsem működik olyan jól az az áramkorlát. Próbáld meg végiggondolni, hogy a kitöltési tényező csökkenése mellett hol lesz a szabályzás egyensúlyi helyzete, és azt is, hogy mekkora idő alatt kezd korlátozni az áramkör mondjuk 2-szeres túláram hatására! Meg a fojtót sem tudom, hogy méretezted-e áramra. És ha ezeket jól megoldottad, még mindig közbeszólhatnak másodlagos effektusok.

Ez a kapcsolás hibátlanul működött de valahogy terhelés hatására nagyon esett a szekunder oldali feszültség. Lehet ez a fetek belső ellenállásától? Vagy a trafó laza csatolásától?

Egyébként az áramkört alkatrészek hiányában felfüggesztettem.

Teszt:

A 15V-ot a vezérlés segédtápról kapta, a 230V-os betáppal sorba volt kötve egy 230V/40W izzó ami bedugásnál a puffer feltöltésénél szépen világított majd ahogy a puffer töltődött szépen kialudt. Rövidzártam az égőt hogy direkt hálózatról menjen és a betápját(230V dugvilla) ki/be dugtam (rövidrezárt égő mellett). Akkorát pukkant megijedtem Van valami ötletetek mitől szállhatott el? (mind a 4 fet,2db ir2110, TL494) Az összes lényeges alkatrész elszállt! Elvileg nem kellett volna neki mert csak a bemenő tápot csökkentettem/emeltem vissza, közben a vezérlés stabilizált 15V-ot kapott!

Ez egy működőképes verzió áramszabályozással. A kimeneti feszültséget a szekunder menetszám adja meg. Ha jó a hűtés és az áramkorlát is úgy van beállítva hogy a fetek bírják akkor rövidzárvédett is az áramkör!!!

A FeedBack és a hibaerősítő invertáló bemenete közé kell egy 100nF kondenzártor kompenzálásnak! Ez nincs a rajzon

Köszönöm _geli_!

Módosult a kapcsolási rajz az alábbiak szerint:



A trafó egyenlőre egy rossz 200W-os PC tápból származik. Adatok:
Primer: 9menet 8x0.4 rézhuzal
szekunder 5 menet 1x1.38 huzal
Laza csatolás (Primer egy sor, rajta a szekunder)

(az adatokat Skori XLS-ével számoltam )

Kérdésem az urakhoz:

Visszaolvasgattam a hsz-okat. Prolude fejlesztéseiben láttam ezt a problémát amit én is tapasztaltam. Annál a megoldásánál mikor az ir21531-es oszcillátor kondenzárotát kényszerítette hogy shotdown-olja az ic-t nem tanácsoltátok neki. Említette hogy akkor flip-flop, viszont erről a megoldásról további véleményt nem láttam. Az én kapcsolásomban is opto-s a vcs ami a max kimeneti feszültséget és stabilizálást eredményez a 22k trimmer segítségével. A kiszabályozható legkisebb feszültség az OPTO+TL431+TL494-érzékenység referenciákból adódik. A kérdésem pedig hogy:
-ha nincs a kimeneten terhelés akkor a TL494-es ki/be kapcsolgat és ez erőteljesen hallatszik. Ez normális? Nem okoz valamien gondot?
-a fet híd mindenféle hűtés nélkül mikor a primer oldalon 2-3 amperre nő az áramfelvétel melegszik. 5A áramnál ha hagynám járni akkor tönkremenne
-Normális ez egy IRF3710-től ami viszonylag elég nagy áramokat tud?
-Hogyan tudnám megoldani hogy ne hallatszódjon ez a ki/be kapcsolgatás?

Próbáltam a hibajelerősítő bemenetét leosztani az opto-hoz képest, mármint hogy az opto ne tudja teljesen GND-re húzni a TL494 lábát és ezzel beállítottam egy minimális kitöltést. Így megszűnt a kapcsolgató hang a trafóból viszont üresjáratban a feszültség nagyon megemelkedett vagyis maxra mert nem tudott kikapcsolni a TL így igaz kis kitöltéssel de ment a híd. Terhelés hatására csökkent a feszültség a kis kitöltés miatt és egy bizonyos terhelés után beállt a feszültség a 22k-trimmer beállított értékére és megszűnt a kapcsolási hang.

A primer oldalt 50Vdc-ről (diódahíd+10euF puffer+300W torroid) táplálom. Azért nem 230-ról mert leválasztó transzformátor hiányában nem tudok szkópozni se fogdosni . Gondolom ha kicsibe meg tudom csinálni és ez már működni fog akkor csak fet csere és ferrit mag menetszám átszámolások elég lesz a hálózati tápláláshoz.

ui.: lecseréltem a vezérlő elektronikát(CD40106) mert ahogy visszaolvasgattam a fórumon láttam valamien megoldást a TL-el. Ráadásul szimmetrikus kimenetével és belső állítható Dead-time-jával hibátlan ebbe a kapcsolásba.

Elnézést ha hosszú voltam

szerk. A ferritet eléggé gerjeszthetem mert melegszik. Kapja a kípet

Először is trafó méretezésekor voltonkénti menetszámról beszélünk, ennek értelmében U=1-el. Ekkor megkapod hogy hány menet kell a trafóra 1V feszültséghez, ebből már lehet számolni a primert, illetve a szekundert. 10000-el azért kell szorozni a kapott eredményt, mert a mértékegység m illetve m^2, de a trafó vaskeresztmetszeténél cm^2-ben számolunk mert így egyszerűbb.
A képlet szinuszos feszültség esetén helyes, kapcsolótápnál más a helyzet. A megengedhető indukció is függ attól hogy milyen felépítésű a táp, félhídnál 0,15T körül szokott lenni de a trafó a hőmérsékletével ezt szokta jelezni.

Az előző kérdésed pedig teljesen értelmetlen. Egy kapcsolóüzemű táp üresjárati áramfelvétele sokmindentől függ és jórészt adott, nem olyan amit "lehetne állítani" kedvünk szerint.

A primer menetszám számítási képlete hogyan is van? Több dolgot nem értek benne:
............U*10000
Np= ----------------------
..........4.44*Ae*f*B

Most nekem az U az a primer fesz ami 325V? Miért kell szorozni 10000-rel?

egy tápnak üresjáratban mekkora nyugalmi áram a max? Hány mA-re szokták hagyni?

Hát köszönöm a felvilágosítást!! Épp ezért kérdezek mielőtt cselekszem mert tudom hogy itt jóval probb emberek vannak nálam. Köszi srácok

Gondolom az IR2110-es a kimenő 2A meghajtó áramával meg tud hajtani több párhuzamosan kötött fetet is. Ebből nem adódhatnak gondok? Működőképes lenne párhuzamos fetekkel? Ekkor eloszlana a fetek között a melegedés és gondolom lejjebb adhatnék a brutál hűtésből is vagy , válasszak a táphoz "combosabb" kapcsolóelemeket?

Hát igen, a számítás nem jó, de ha nem szúrsz el semmit, az IRF740-nek elégnek kell lennie.

Először is mit számoltál? Ha eltekintünk a hibáktól, akkor 2 db FET disszipációját 20 fokon.

Gondok az áram kiszámításában: terhelve nem lesz 325 V a DC fesz, de valószínűleg még terhelés nélkül sem. Terhelve inkább 270 V a reális. Leadott 1000 W-hoz azért némileg több felvett teljesítmény tartozik, és még meddő árammal is kell számolni, ami attól függ, hogy hogyan tekercseled meg a trafót. A nem teljes kitöltés miatt is nő a szükséges áram. A kimeneti áram egyébként nem konstans, hanem minden bizonnyal erősen lüktető lesz, ami azonos középérték mellett is tovább növeli az effektív értékét, szóval összességében én legalább 6 A-rel számolnék.

Gond a vezetési veszteség kiszámításában: nem a 20 fokon mért, hanem egy reálisabb, 100-120 fokon mért csatornaellenállást kellene figyelembe venni, ami kb. 1 ohm. Mivel két soros FET-en is átfolyik, a teljes ellenállás a hídban 2 ohm, vagyis a teljes vezetési veszteség a 4 FET-en kb. Pd=6*6*2=72 W. Nem vészes, de azért tisztességes hűtés kell hozzá.

Aztán ehhez adódik hozzá a kapcsolási veszteség, ami vagy jelentős, vagy nem, a trafóméretezés és egyebek függvényében.

Cimoata! Szívesen!

Meg fogsz lepődni, de annál az 5W-nál jóval többet fog fűteni.

A vezetési veszteségeknél amit áramot számolsz annál több lesz a 45% max kitöltés miatt, valamint az áram hullámosságától is nőhet még a veszteség, + jön még a mágnesezőáram vesztesége a feteken + a feszültségesés miatt megnövekedett áram + a belső diódák vezetésének vesztesége. Valamint még rájön ezekre a kapcsolási veszteség ami legalább ennyi de inkább a vezetési veszteségnek a többszöröse.

SPafi!
Megkaptam az alkatrészeket, köszi.

Tudnátok ajánlani valami jóféle FET/IGBT-t 1KW-os táphoz

Az IRF740 bírni fogja vajon?

IRF740:
Rds=0,55ohm
P=1000W
U=325V (hálózat egyenirányítva)
I=P/U=1000W/325V=3,07A teljes terhelésen

fet disszipálás:
U=feten eső feszültség
I=3,07A
R=0m55ohm

U=I*R=3,07A*0,55=1,68V

Pveszteség = U*I = 1,68*3,07= 5,15W

Javítsatok már ki ha hülyeséget írtam de szerintem el kellene bírnia és arra az 5W-ra hűtés kell vajon?

Igen, legalábbis ilyen feszültségeknél.

Sokkal kisebb =
kisebb mint azonos teljesítményű boost kapcsolás induktivitásához
kisebb mint ha nem ferrit lenne hanem lemezelt vas
kisebb mint "bazi nagy" (Ez relatív, de úgy értettem hogy 1kw feletti teljesítményt már nem bontott PCtáp trafómagon próbálok átküldeni.)

És köszi a választ.

(Trafóhoz sokkal kisebb ferrit is elég!) Jogos a gyanú, elvileg 70 A körül folyhat maximum (ideális körülmények között), de 1: a nyákon eleve baromi nehéz elvezetni ennyi áramot ilyen kis helyről, 2: más okból kifolyólag sem érdemes 1 FET-re bízni a teljes áramot. TO247-nél 100 A körül van a határ, de táblázatot nem érdemes keresni, mert iszonyúan függ a bekötés konkrét megvalósításától. A drainnel nem lesz gond, az jól hűl, a source a problémás.