Arra gondolok, amilyet az IGBT-be is tesznek. Annál jobb biztosan nem kell (bár ártani nem árt, max a pénztárcámnak).
Alkalmazás: http://stevehv.4hv.org/DRSSTC3/DRSSTC-OCDsch.JPG

Milyen alkalmazásban? Van, ahova semmi sem kell, és van, ahova drágább való, mint az IGBT. A kettő között meg minden más.

HGTG40N60B3 IGBT-re milyen gyors külső védődiódát érdemes tenni? SF68 megfelelne?

Valószínű, hogy túl hosszú vezetékekkel kötötted össze a FET-et a meghajtóval, de egyéb dolog is elképzelhető. A valóságban olyan dolgok is vannak egy áramkörben, amik nincsenek is rajta a kapcsolási rajzon! Ez kapcsoló üzemben igen gyakran bizonyul kritikusnak! A schottky meg nem igazán ide való. Tüneti kezelésként nagyobb Rg is segíthet.

Sziasztok az alábbi kapcsolásra http://arek.gwelican.eu/PIC/pwmmm2.jpg rákötöttem egy sorkimenő trafót aminek én tekertem a primerét 40 menet és azonnal meghalt a fetmeghajtó benne. pedig előtte teszteltem egy autóizzóval akkor nem volt benne még a Schottky dióda a kimeneten tökéletesen működött 10 percig még csak nem is melegedett benne semmi.Valaki segítsen miért lehetett.

Sziasztok

Szedett már valaki szét split sorkimenő trafót. Engem az érdekelne hogyan lehet belőle kiszedni a vasmagot sérülés nélkül mert utána én szeretnék rá tekerni nem feltétlen több ezer menetes szekundert és primert.De ha mondjuk arra adnám a fejem hogy megtekerek egy több ezer menetes szekundert akkor nagyfesz előállításához mivel lehetne a sorok között szigetelni? Teflon szalag vagy szigetelő szalag melyik a a jobb vagy folpakkra gondoltam még esetleg.
És 100kHz en mekkora teljesítményt lehet átvinni egy 21" monitorból kiszedett sorkimenő vasmagján?

Szétszedésnél gondoltam vasfűrészre csak nem vagyok benne biztos hogy teljesen sérülésmentesen megúszná. Gondoltam még arra is hogy elkezdem melegíteni a vasmagot gázégővel és akkor talán elengedi a ragasztó amivel össze van ragasztva de nem tudom ehhez annyira nem értek amúgy műgyantának néz ki a mivel össze van ragasztva a vasmag azt meg ha jól tudom nem old el melegre meg azt se akarom hogy a müanyag ami ott van körülötte ráolvadjon a vasmagra.

Valaki szedett már szét ilyen trafót esetleg??

Van egy VARTA 57065 tipusu ceruza akksi töltőm.
Ha a lámpa piros, tölt, ha zöld feltöltött.

Eddig rendben van, de a piros lámpa időnként villog.

Se a hozzá adott leírásban se sehol a neten nem találom, hogy miért lehet ez...

Tudja valaki?

Az nem sok. Én az Ortofon fejet 12000-ért vettem (több mint 20 éve) a Belgrád rakparton (ha még egyáltalán így hívják manapság).

Anno az egész Pickup került durván 2500-ba és a tűtől függően külön is volt ilyen mert ilyen is volt 130 Huf, a zafíros,a diamant meg 400-600-ba mindenki inkább fejet cserélt: étsd "pickupot"-ot'-Nagyon sz*ar belőni a tűtávot egy dinamikus hangszedőn...ráadásul ha rosszul raktad be az egyik sávot gyalulja..a másik meg halkabb,de erre van a korrektor,de ki használ egy-két őrülten kívül-mint én is bakelitet?-az a lemezt csak te tudod úgy lejátszani hogy az valahogy szóljon (az elcseszett tűkkel és a házi erőlködőddel,de az egy buliban dögös),csak a lemezt ne add kölcsön!.. -még a végén egy sasseval megreppelik

Nagyon köszönöm a segítséget

Valószínűleg ez lehet az:

http://www.hqelektronik.hu/info/hu/pc-up351.html

Nem egészen tudom, hogy hogyan működik, de az egész fej hiányzik, ami abba a rúdba megy bele. Az lenne a hangszedő?

Tű vagy hangszedő?

Ha csak a tű hiányzik, akkor a hangszedő típusát meg tudod nézni, és keresheted azt.

Lenne egy olyan problémám, hogy a Tesla NZC 130-as lemezjátszómból hiányzik a tű. Valaki esetleg tudja, mi lehet a típusa?

jól hangzik, ezt kell nekem is, és mennyibe kerül kb?

szerk. A lomexben látom elég drága, több mint amennyit az egész projektre szánok, mégis relé lesz belőle, ha nem találok olyan 2-300Ftos félvezetőt erre a célra.

Pl. BTA41-600, ez 40A-es triak, de az adatlapja szerint 400A-es impulzust kibír 16ms-ig.
A gyakorlatban nekem nagyon jól bírta a strapát, a 230V-os hálózat 2 fázisát (illetve fázis-nullát is) rövidre zártam vele (többször is), amitől a 25A-es kismegszakítók leoldottak, de a triak simán kibírta. A zárlati áram nyilván sokkal több volt ennél.

Van konkrét tipus, amit tudsz ajánlani?

A FET-ek árama sokkal korlátozottabb, kb. Uds=10 V fölött rohamosan nő a feszültségesés az árammal. A diódák feszültségesése sokkal lassabban nő, pláne a lassú diódák esetében.

Tirisztorral vagy IGBT-vel érdemes csinálni, ezek teljesen kinyitva hasonlóan viselkednek, mint egy dióda. (Pontosabban az IGBT csak egy határáramig, de ez sokkal magasabb, mint egy hasonló FET határárama.)

Egy 400Vos kb 500uFos kondit szeretnék kisütni egy 4ohmos tekercsen keresztül. Nem jár különösebb szikrával, tehát relé is jó, de rakétába inkább mellőzném a mechanikus dolgokat (gyorsultól be ne húzzon a relé). Egy sima 8A-res FET jó erre a célra? Ha már a 4Aes diódán direktben a hálózatról fel lehet tölteni egy kondit, akkor hátha a FEt is elvisel ilyen csúcsáramokat.

Neeem ez nem a Te hibád!
Az egész mostani EU oktatási módszerekkel sajnos ott tartunk(tartanak) a korod-béli emberek ahol most Te is!
..annó ez még belénk verték -fizikálisan értsd- általános iskola 7-8 évében fizikaórán és a középiskolában is,ha szakirányban (étsd.nem művészetiben balettvonalon,vagy zongoristaként mentél tovább ,hanem akár csak egy általános gimiben.. bár azokra ez nem annyira jellemző,de akár egy villanyszerelő szakmunkásképzőben is meg kellett tanulnod,akár a trafótekercselés méretezését stb.
Manapság sajnos ott tart az oktatásügy hogy ha ez az eu,akkor inkább Kinába exportálom a leszármazókat:Ott meg is látszik a 'hagyományos módszer' eredménye-legalábbis gazdaságilag!

Úgy nézem nincs sok esélyem bármit is alkotni... Csak annyira szeretnék beleméjedni a dolgokba, hogy tudjam az áramot növelni, elosztani, védelmekkel ellátni... Valami ilyesmi... De ez még ezek szerint várhat... Köszi az útbaigazítást!! Jóéjt... Helloo...

Szóval: egyenáramot nem lehet erősíteni. Ezt kérdezted.

Átalakítani lehet, ahogy írod. Csakhogy ott már van váltóáram is.

El kéne döntened mit szeretnél. Olyan nincs, hogy megtanulod az egyenárammal kapcsolatos dolgokat, a váltót meg nem. Az csak együtt megy (még sok más mindennel), és azt hívják elektrotechnikának, fizikának, villamosságtannak, stb. Kérdés hogy mennyire akarsz elmélyedni ebben.
És ez (is) az alapja egy ilyen irányú szakmunkás, technikus, mérnök, PhD képzésnek. Ebben a sorrendben. És ehhez 3-5-8-10 év kell manapság. Meg sok tanulás és valószínűleg pénz is.

Uhh... Tényleg elírtam valamit, a mA-es dolgot... Most nagyon elszánt vagyok úgyhogy gyorsan átfésülök bármit, csak sajnos nem tudom mibe ássam bele magam, felesleges dolgokba meg nem szeretnék belemenni. El se hinnéd, ha elmondanám mivel foglalkozom mostanában! Amúgy ami fix, hogy egy mini kis inverter szerűt szeretnék csinálni (pl. 1,5V-ból legyen 5V és utána más-más teljesítményű fogyasztókat tudjak róla működtetni. Persze a tényleges célom nem ez, de ehhez tudom hasonlítani.

Háát. Ilyen nincs. Tényleg van mit átvenni.

Ehhez sajnos az alapoknál kellene kezdeni: fizika, elektrotechnika könyvek, de a kezdetektől.

Hacsak nem írtad el.

Sziasztok! Még nem foglalkoztam eddig az elektronikával, de most nagyon érdekelne egy bizonyos része. Nagy segítség volna, ha leszűkítenétek nekem ezt a területet. Szóval ami érdekelne az az egyenáram (csak egyenáram, váltakozóáram nem). Erről szeretnék egy rövid tartalomszerű listát ami útra terelne az ismeretekhez. Az egyenáram erősítése, szabályzása, szétosztása (pl.: 4V 1000mA-t => 3,5V 700mA-re és 0,5V 300mA-re), különböző védelmek stb... Valami ilyesmikkel foglalkoznék. Ha jól nézegettem a dolgokat, passzív, erősítő és hasonló áramköröket csinálnék, de programozgatás nélkül. Segítségeteket előre is kösszönöm!

Szia Skori, köszönöm a rajzot, de sajna a 3V helyett 3.6V lett RT-n. Próbáltam nagyobb kondival is, 100n-val 3,4 lett. A tranyó 9Z34N, de gondolom ez nem számít.

Talán próbáld meg így!

Azért gerjed, mert a közös source (vagy közös emitterű) kapcsolásnak feszültségerősítése van. Ha ráadásul kettőt is beraksz egymás után, az még rosszabb. IC-ben sokkal jobb NPN-t tudnak csinálni, mint PNP-t, ezért használják azt, de low drop stabilizátorokba muszáj PNP-t tenni. Most egyszerű módosítást nem tudok ajánlani, mert 5 perc múlva indulok.

Szia Spafi!

324-et használtam, a max kimenet 10,6 tehát tudna zárni a feten. Betettem az ellenálást, r1en 4 helyett 7V lett
Mi okoz késleltetést? N fetnél nincs ilyen probléma? Mert azt berakva (természetesen + - csere opampon) tökéletesen megy.
De megpróbáltam PNP -vel, az is sikertelen.

Lehet, hogy P tranyókkal nehezebben lehet ilyen szabályozókat építeni mint N-el? Valamiért a stabkockák is darlington N-el dolgoznak, vállalva a nagy feszesést.

Pl. lehet, hogy olyan típusú OPA-t használsz, ami nem tud följebb menni (bár nem túl sok ilyen van), vagy gerjed a kapcsolás. Tégy be egy ellenállást (pl. 1k) S-G közé, és ha akkor sem jó, akkor gerjed! (Nagyon valószínű, hogy gerjed, mert egységnyinél nagyobb a visszacsatolás, ráadásul fázist késleltet.)

Sziasztok!
P fettel szeretnék egy áteresztő szabályozót készíteni. A képen 3V a cél amit az invertálóra vezettem. Ha R1-en és így a nemivertálón 4V van miért nem ad ki nagyobb feszt az opamp ami zárna a feten?


Zoli

Köszönöm, ez hiányzott a teljes szellemi elgyötörtségemhez.

Miért a ledek nem diódák, amik egyenáramítanak?

Csak ha egyenirányítod, akkor lehet szűrni kondival.

Vettem egy az asztali 12V halogén lámpa helyére dugható led lámpát
/G4 rúd (25 LED/ML) 1,2W melegfehér/ de vagy az én szememmel van gond vagy a technologiával, de ez szerintem vibrál.
Megszüntethető ez a vibrálás(kondi,stb.)?

heringpapa:

Igen, elvileg jó megoldás, DE:

Jobb lenne kellő szűrés után, stabilizálni a feszültséget, valamint mindenféle rádiófrekvenciás zavarszűrő-tagokat
is bele kell építeni a tápegységbe, mind a bemeneti oldalon, mind a kimeneten és közben is.
A jó zavarszűrés a jó adás-vétel minőség alapja.

BUÉK!

Üdv! SMA

Érdeklődnék,hogy ha egy 35A, 600V-os graetz diódával próbálnék meg egyenirányítani egy 220V/24V-os 10A-es trafót,akkor az elbír 26V 4-10A-es igényű rádióadóvevőt?
Köszi,ha válaszoltok:)
Papp Feri.

köszönöm a segítségeket. kipróbálom.
nem ígérem, hogy nem fogok kérdezni még a témával kapcsolatban

Egy graetz hidat kellene rákötni, lehetőleg schottky diódákból (pl. MBR1045).
http://www.soundwizard.hu/book/abrak/5abr.jpg
A kondenzátor nem feltétlenül kell.
Integrált graetz-hidat nem javaslok, mert azok kis frekvenciára készültek, itt pedig nagy eséllyel nagyfrekis a kimenet.

De,lehet egy Garetz híddal meg egy kondival,de akkor a 12V helyett a "tápegységed" 15,68V nyomat terheletlenül a fúródra amit vagy kibír vagy nem.

Neked is köszönöm a választ

A dolgok állása a következő:
Az szg.táp, amivel nem indul, egy régebbi típusú. Lehet valami házi gyártmány, mert hiányoznak belőle a az szg-hez szükséges kábelek, csak egy jön ki belőle. Ezt ha rádugom, és próbálom indítani a fúrót, akkor a táp elkezd halkan búgni. Ez nem tudom mire utal, de ti talán igen.

Most pont bedöglött az szgépem, ezért szétkaptam (alaplap csere és társai) így ki tudtam próbálni ezzel a táppal is. Így simán működik úgy tűnik. Csak! Ezt ugye bent szeretném hagyni a gépben, meg elég nagy ahhoz, hogy hurcoljam (örök elégedetlenség).

A belinkelt képen lévő táppal nem lehetne valamit csinálni, hogy azzal is működjön?

stradiero:

Az a képen látható "egység" egy szabályozható trafó, és mint a hullámvonal a 11,6V-után mutatja,
valamint az AC jelzés a kimenetén, hogy váltakozó feszültséget ad ki.
Ez így tehát nem jó a fúrógépedhez.

A számítógép tápegységek pedig kellő terhelés nélkül be sem indulnak, nem tudom,
hogy Te milyen előterheléssel próbáltad, vagy egyáltalán a táp beindult-e?
Ha ATX-es, akkor a csatlakozójában össze kell kötni a zöld és fekete vezetéket,
ha jól emlékszem és akkor indul be a táp, persze, ha van rajta valamilyen terhelés is.
Terhelésnek jó egy 12V-os autó-izzó is, a sárga-fekete között,
vagy az 5V-os kimeneten ( piros-fekete ) egy 6V-os izzó.

Ha semmiképpen sem működik a fúrógép a tápról, de a táp jó, akkor a fúrógép elromolhatott.
A belső szabályozója ment tönkre a trafós próbálással.
( Az egyenáramú szabályozók nem biztos, hogy kibírják a váltakozó feszültséget,
ezért lehet, hogy a szabályozó-áramkör ment tönkre és maga a motor az még működőképes lenne.)

Jobb lenne egy autó-akkutöltővel próbálni, amelyik legalább 3-5A áramot le tud adni,
vagy bekötni az akkutöltőt a gép akku-kivezetéseire.
Persze, a polaritásra is figyelni kell.

Üdv! SMA

Köszönöm válaszod.

Ez most kicsit meglepett, hogy nem egyenáramot állít elő.
http://kepfeltoltes.hu/view/101228/DSCF6985_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
ez a kérdéses trafó.

Próbáltam számítógép táppal is, de az eredmény ugyanaz. Az 400W-os volt. Az is váltót állít elő? :S

Hát ha tényleg trafód van, akkor az váltakozó áramot ad le, arról pedig az egyenáramra tervezett fúrógép természetes, hogy nem megy, legfeljebb tönkre.

Valószínűleg egy egyenirányítóra lenne szükséged, de célszerű lenne pontosabban leírnod, hogy milyen is a "trafód".

Sziasztok!

Elektronikában nem kifejezetten jártas emberke lévén, lehet láma lesz az alábbi kérdés, dekérem nézzétek el nekem tudatlanságom - valahol el kell kezdeni

Van nekem egy akkus 9,6V skil fúróm. Elég ritkán kerül sor a használatára, természetesen ilyenkor mindig le van merülve , ahhoz pedig nincs türelmem sokszo, hogy kivárjam mire feltöltődik, hogy egy lyukat ki tudjak fúrni vele. Így hát gondoltam egyet, hogy én műszaki zseni, majd átalakítom, hogy menjen trafórol is .
Van nekem egy 200W-os 12V-os trafóm, amiről spot lámpák működtek. Mondom ez biztos tuti lesz, hisz az akksi ami rajt van 9,6V 1,2Ah. Hát nagy csalódásomra, nem hogy jó, de egyenesen meg sem moccan vele. Egyet kattan azt annyi. Sajnos nem jött be a számtásom.
Ezért kérnék segítséget, hogy mit rontottam el ill. miért nem indul a fúró az említett trafóval?
És mit tudnék enni, hogy akkun kívül mással is forgásra bírjam a fúrót?

Segítségeteket előre is köszönöm

Szaisztok!

KINECT és XBOX fejlesztőket keresünk.
A jelentkezéseket, az allas@friendly.hu e-mail címre várjuk.

Valószínűleg az lesz...



Sajna nekem nem lesz meg, a két ünnep közt is valószínűleg dolgoznom kell

Nem is értem, hogy adhatják ennyiért. A panelen látszik 12 db váltó jelfogó. Ha ezt meg akarnám venni, már többe kerülne. És még hol van a többi mindenféle.

Elektromann:

Én megvenném a gyárit, ami működik és jól is néz ki, meg nem drága.


Kellemes Ünnepeket és BUÉK Mindenkinek!

Üdv! SMA

A Neten rendelhető. Szvsz mindegy hogy honnan szállítják. Nem is drága, még hatezer Ft sincs (+ szállítás).