Milyen volt a mérőkör, erről tudsz írni részletesen? (tápforrás, bemeneti teljesítmény mérése, kimeneti mérés, esetleg, hogy mi keltette a plazmát?

Látom 100W-on is mutatkozik a jelenség, és ha ez igaz, akkor nem is kicsit, ezért ezt a teljesítményt simán meg lehetne oldani a kondis "vödrös" leválasztással táplálva, de megvárom még mit válaszolsz a kérdésekre.

Sziasztok mindenkinek

A plazmás méréshez csak annyit, hogy nekem kint Német országban mérték a plazmámat is, a Fran Hoffer intézetben, és ők mérték ki a különbséget a be ill. kimeneten, input - be 97w .... out - 297w . ... csak ezért mondtam, hogy biztos van a plazmában valami, szerintem nekem soha nem lesznek olyan jó műszereim mint nekeik, de ha van elképzelésetek a mérésre, akkor amit csináltam plazmát meg tudjuk mérni, az eddigi legnagyobb felvett teljesitményem több mint 1 kw - volt. csináljuk ... mérjük ...
üdv Csefi

Ez meggyőző, de van egy probléma. Be kéne bizonyítani, hogy a plazma-elektrolízis mérések valóban helyesek. Ez kényes kérdés, mert mondhatja valaki, hogy az óra nem jól mérte. Én elfogadom, hogy jól mér és nem lehet becsapni, de véleményem szerint kéne még valamilyen módszer, amivel meg lehet ismételni a kísérletet hitelesen. Mert nekem még mindig bűzlik valami ezekben a mérésekben! Régebben sok időt fecséreltem ilyesmi készülékek, jelenségek vizsgálatába, és amikor engem megnyugtató módon mértem a mérlegeket, soha nem sikerült többletet mérnem, miközben a többi "feltaláló" ismerősöm mind többletről számolt be. Jó lenne már valami, ami tényleg működik. Ezért fúrja az oldalam ez a plazma-elektrolízis is. Elég szkeptikus vagyok egyébként...

Sziasztok

a robbanó motoros agregét tényleg nem a legjobb, mivel az ilyen motorok hatásfoka elégb gyenge, kb. 20-38% és ez elég gáz, a villanyórát megáliltani pedig nem nehéz, én akár mikor megtúdom csinálni, csak sajna sok energiába kerül, a berendezésemet szembe kötöm a hálózattal és akkor egyből meg áll az óra, csak ennyi az egész, de jó sokat zabál is az aksiról,
üdv Csefi

Sziasztok

Bocsi, ha azt gondolod, hogy ezzel váltom meg a világot , hát nem igy van, mert intézetekben lévő profi műszer parkal mérik a kütyüimet, és nem ilyen gagyi műszerekkel mint ami nekem van, de viszonyitásnak ez is jó, szerintem nincsen othon senkinek olyan műszer parkja mint az olyan intézetben aki a mérésekre szakosodott , de szolj ha nincsen igazam, én csak azt mondtam, hogy ha tudok segitek a mérésekben ha kell, de ez a gagyi mérés parkom ami van ithon ez is közel 3 milla volt, nem a kis müszerek voltak a drágák, és ha ismerted volna jól a műszert akkor tudnád hogy úgy is lehet rendelni hogy külön be vannak mérve, és az enyém ilyen, neked biztos sokkal jobb műszereid vannak mint nekem, nekem csak erre tellett, ha ezek a **** műszerek mutatnak már valami pluszt akkor érdemes vele foglalkozni, üdv Csefi

Szvsz túlbonyolítjátok.

230V AC-ról nagyobb energiamennyiséggel két villanyóra megoldja a problémátokat.(ugyanaz használva kétszer)
Sem drága kondi sem aggregát,stb nem kell.

RosCo,Binyu,én,stb kerestük a morgó topicban az "átejthetőségét" a kéttekercses teljesítménymérőnek,majd egy évig.
Nem találtunk.
Még külső óriási mágneses teret,és egyebet sem sikerült "illelgális" bekötés nélkül erre nyereségesen használni.

Ősrégi órára állítólag igen,de személy szerint sosem(!)sikerült az,amit ott leírtak,hegezstőtrafóval visszafelé(!) meg hasonlók.

A mostani fogyasztásmérők óránként néhány 10-50ms-os 35A-es (lecsapna a kismegszakító ha elég gyors volna) tüskét is remekül megmérnek a számított energia szinte joulera(!) annyi,amit számláznának a tárcsa elmozdulása alapján.

Itt adtam fel,de mások is,mert a topic valahol "1000-es mélységbe" sűllyedve lehet.


A robbanómotort felejtsétek el,30féle "csalást" tudok azonnal amivel ugyanannyi "lötty" észrevehetően több energiát ad.
Oké nem csalunk,de ahol csalhatnánk (fúvóka,légnedvesség,légnyomás,alkohol a benzinbe,0w olaj bekeverve,stb) azok akaratlan,csúnyán megtévesztő mérési "hibák" is lehetnek!!

Főleg ezekben a motorokban,amik nemhogy "kihegyezettek" volnának,de a mai autónál is _sokszorosan_ rosszabb fajlagos teljesítményre "beállítottak",a stabil "kőbaltás" működés,szervizelés,felépítés,és az olcsó konstukció miatt.(!)

Itt talán érdemes megint kicsit megállni, mert ebben van a lényeg szerintem, pedig nagyon egyértelműek a dolgok, még is hajlamosak vagyunk mindenféle műszerekkel mérni azt ami kézenfekvő.

Az általam elképzelt pontos egyenleget előállító mérési kör a fentieket figyelembe véve a következő:

Kísérlettel a korábban említett plazma-elektrolízis feltételezett többletét lehetne lemérni. (szerintem ha van többlet, akkor gyanús, hogy fúzió, vagy egyéb ismeretlen jelenség van a háttérben)

Korrekt Tápforrás:
Kell egy kondi, aminek ismert a kapacitása, és belső ellenállása(esetleg induktivitása). Ha ezt a kondit pontosan feltöltjük (mindegy milyen sebességgel) egy ismert feszültségre, akkor biztosak lehetünk benne, hogy amikor kisütjük, egy ismert mennyiségű energiát pumpáltunk a rendszerünkbe.

Kijövő energia mérése:
Egyértelműen a hőmennyiséget lehet mérni pontos hőmérőkkel, hőszigetelt tartályban, ismert mennyiségű vízzel.

A táplálás egyik megoldásban szakaszos impulzusokkal történhet. Így is jelentkeznie kéne a többletnek elvileg.

De ha két kondi pakk is rendelkezésre áll, és kimérhető egy ohmikus terhelésen a kondik felváltott töltögetésével, kisütögetésével átvitt energia mennyisége, akkor folyamatos táplálást is fenn lehetne tartani. Fontos, hogy amikor töltjük a kondit, akkor nem szabad terhelni a töltő kört. Az ív pedig csak az egyik kondiról fogyaszthat, amelyiket korábban feltöltöttük.
Ha a kondikat stabil egyenfeszről töltjük és előtte kimértük az transzformáció hatékonyságát ohmos terheléssel (fűtőszál a vízbe), akkor még arra sincs szükség, hogy teljesen kisüssük, vagy feltöltsük őket.
Így még közelebb lehet menni az állandó tápforráshoz. Sőt, ha elég gyorsan váltogatjuk a kondikat a töltésre, ill. a fogyasztóra, akkor nem is kell akkora kondi!


A gond az, hogy csak feltételezzük.
Mert mi van, ha a terhelés visszapofázik, és a műszert megbolondítja. Úgy gondolnám, hogy a kondis "vödrözés" ezt a visszapofázást kiküszöbölheti.

Persze felmerül a kérdés, hogy ez túlzás-e? Persze, normál esetben az, de ahol azt állítom, hogy a bevitt energia kevesebb, mint ami kijön, akkor az nem normál eset!

Érdekelne, hogy szerintetek van e a kondis "vödrözésben" valami, amit nem vettem figyelembe, és esetleg bele lehet kötni, ha azt állítom, hogy így tökéletesen ismert a betáplált energia mennyisége?
Esetleg ezzel ekvivalens megoldás is érdekes lehet, ha van! ?


Pl. ez a benzines is egy jó megoldás, főleg a versenyeztetés!

Voltcraft vc 609 adatok :

Tápfeszültség: 1 db 9 V-os elem (vele szállítjuk).
teljesítmény mérés 750 kW/kVA-ig, 1,5% +2 digit
frekvencia 45-450 Hz;
fázistolás 0,3-1,
felbontás 0,001,
pontosság 2% + 20 digit;
crest faktor 1-5,
alap-pontosság 0,5%;
ACV 750 V-ig, pontosság 1% +3digit;
AC A 700 A-ig, pontosság 1,5% +2 digit;
Méret: 92x246x45 mm. Súly: 500 g.


Voltcraft vc-607:

Alappontosság: ± 1 %
Méréshatárok:
Ellenállás: 0 - 400Ω / 40 MΩ (± 1.5% + 5 digit)
Frekvencia: 0 - 100kHz / 400kHz (± 0.1% + 4 digit)
Frekvenciatartomány: 50 - 400 Hz
A/AC: 0 - 400A / 1500 A (±1.5% +5 digits)
A/DC: 0 - 400A / 2000 A (±1.5% + 5 digits)
Kapacitás: 0 - 4nF / 40µF (± 2% + 4 digt)
V/AC: 0 - 400mV / 750 V (±1.5% + 4 digit)
V/DC: 0 - 400mV / 1000 V (± 0.5% + 3 digit)
Fogónyílás: 57 mm
Kijelző: 4000 Digit
Biztonsági kategória: CAT III / 1000V
Méret: 245 x 97 x 44 mm. Súly: 545 g.


Voltcraft VC-840:

Tápfeszültség: 1 db 9 V-os elem (vele szállítjuk). Tűréshatár: 0.9 %.
Ellenállás méréshatár: 400Ω - 40MΩ (± 0.5% + 10 digit),
frekvenciatartomány: 5Hz - 10MHz(± 0.1% + 3 digit).
Kijelző: 4000 Digit.
Méréstartományok: A/AC: 400µA - 20A (± 2.0% + 5 digit),
A/DC: 400µA - 20A (± 1% + 5 digit),
kapacitás: 40nF - 100µF (± 3% + 5 digit),
hőmérséklettartomány: -40- +400°C (± 1% + 15 digit).
V/AC: 4V - 750V (± 1.0% + 5 digit),
V/DC: 400mV - 1000V (± 0.9% + 5 digit),
RS 232 optikai interfész csatlakozás. Biztonsági kategória: CAT IV/600V.


HERTZ SOLUTIONS ME 3951A

http://www.enviratest.com/enviratest-ma ... -Meter.PDF


TDS 340

http://www.tek.com/Measurement/cgi-bin/ ... illoscopes


s hogy miért kérdeztem ? csak kíváncsi voltam milyen pontossági osztályba tartozó műszerekkel váltod meg a világot. De, fenti műszerek alapján egy amatőr műhelynek titulálnáma cuccaid, és nem épp a világot megrengető fizikai kutatóhelynek. Ezekkel mérsz te 30%-okat? bizonyos helyzetekben a mérési hibád nagyobb! Főleg, ha mérést sem végzed megfelelően... a kólásdoboz és a ponthegesztő példájából kiindulva adnék ennek némi esélyt.

üdv.

Unnamed: igaz hogy matematikailag, és fizikailag a tudomány állása szerint ugyanaz. De néha a mérések (amik ettől még lehetnek rosszak!) azt mutatják hogy valami nem stimmel a nagyon nagy impulzusok körül. Ismétlem, lehet hogy nem tudjuk jól mérni.

De egy termikus eszköz, egy izzó, egy fazék melegedő víz (és Watt szerint a kondi is) nem hazudik. Ezekkel kell mérni.

Azt tételezzük fel, hogy a bemenő DC teljesítményt jól tudjuk mérni.

Ha sikerül, a kimenetet is lehet DC-re egyenirányítani, és akkor már egy fokkal korrektebb a dolog.


********
Mivel a szuperkapacitás még odébb van, kitaláltam egy mérési metódust a bemeneti telj. mérésére. Van egy kis aggregátorom. Egy mérőhengerből adjunk neki, pontosan kimért mennyiségű benzint. Járassuk, és nézzük meg adott idő alatt mennyi fogyott.
Ezután névleges értékű ohmikus terheléssel terhelve, persze regisztrálva az áramot és feszejt mérjük meg így mennyi fogy adott idő alatt.

A kettő különbségéből megkapható hogy mekkora üzemanyagmennyiség kell adott energianmennyiség előállításához.

Sajnos már itt több hiba bejöhet, pl. a motorhőmérséket, a benzinnek azonosnak kell lennie, és a hatásfok nem biztos hogy konstans azonos terheléseknél. Ezért a terhelésnek nagyságrendileg meg kell egyeznie az elektrolizáló által felvett teljesítménnyel.

Így már el lehet végezni a kísérletet, hogy mekkora üzemanyagmennyiség kell egy adott vízmennyiség adott hőfokra emeléséhez. Versenyeztetni kell egy 99% hatásfokú merülőforralót, és a plazmás cuccot. Aztán örülni. (vagy nem)

Sziasztok

Van egy pár műszerem pl. HERTZ SOLUTIONS ME 3951A
sugárzás mérő, Német memoriás alfa béta gamma külön álithat
VOLTCRAFT VC 609 TRUE RMS
VOLTCRAFT VC 607 TRUE RMS
VOLTCRAFT VC 840 TRUE RMS
PEAK TECH 8040 TRUE RMS
Különböző gnerátorok LEADER LSG 17 450 MHZ
PULSE GENERATOR TR 0308
TEKTRONIX TDS 340 SZKÓP
EMG 1568 SZKÓP
C1-65 SZKÓP
és még sorolhatnám
és preciziós analog műszereim is vannak tükör skálások
Nagy fesz mérő fej digit műszerhez
DE MIÉRT KÉRDEZED
de ha valmilyen műszerem nincsen ami kellene vannak kapcsolataim is
HA TUDOK SEGITENI MÉRÉSBEN NAGYON SZIVESEN SEGITEK MINDENKINEK,

ÜDV Csefi

Wattnál pontosabban szerintem én sem fogom leírni neked. ha mégis kell, olvass el egy középiskolás (vagy főiskolás?) könyvet.

jááj.. mégegy fájdalom. A ponthegesztés nem a pillanatszerű áramokon alapszik!!! feltaláló létedre ezt sem tudod????


üdv.

ui: kíváncsian várom, milyen típusú műszerekkel dolgozol. Legalább néhányat sorolj fel a típusszámokból, amikkel lényeges méréseket eszközölsz !

Szerintem az átlagenergiára értette, pl ha van 50%-os kitöltéssel négyszögjel, akkor az átlag DC értéke annak a fele lesz, és hőtanilag tökmindegy, hogy melyiket rakjuk rá egy ellenállásra.

Annál világosabban elmagyarázni,mint ahogy WATT-tette..........

Sziasztok

Azért meg hallgatnám a MAGYARÁZATODAT, ha volnál olyan kedves és el magyaráznád nekem, előre is köszönöm, ....SOHA NEM KÉSŐ TANULNOM...... bocsi, de az én tapasztalataim azt mutatják, hogy nem mindegy, hogy mennyi idő alatt adjuk le ugyan azt az energia mennyiséget,..........és úgy tudom, hogy a pont hegesztés is igy mükszik. üdv Csefi

Tényleg, végülis impulzusban is mehetne a fúzió, és akkor elég hozzá kisebb teljesítményű generátor is. Mondjuk az nekem lenne fontos, mert a 35kV-os trafó az 150kiló, és már kezd elegem lenni a cipelgetéséből.

Einsteinnek volt egy jópofa mondása. Nem emlékszem pontosan, de valami ilyesmi volt:
Vannak dolgok, amikről jól tudjuk, hogy lehetelen megoldani, aztán jön valaki, aki erről mit sem tud, és feltalálja!

Igen, de itt a tekercs+kondinál kicsit más a helyzet.
A tekercsnek megvan a képessége, hogy kialakuljon rajta a nagy áram, ha megvan a megfelelő feszültség és energiamennyiség, mindegy, hogy az kondiból, vagy tápból, vagy akkuból származzon.
Az más kérdés, hogy egy megfelelő kondi képes a belső ellenállásáig kialakítani egy hatalmas áram lökést, amit egy gyenge tápegység, vagy egy kisebb akku nem tud megtenni.
Egy nagy akku, vagy extrém tápegység(ami már egyenlő egy nagy kondival ) viszont megtenné, ha összemérhető a belső ellenállása a példában említett képességű kondiéval.

Tehát itt nem a kondi a lényeg, hanem a kialakuló áram nagysága, és az hozzá tartozó idő, származzon az bármely forrásból.

feltaláló létedre elég pongyolán fogalmazol. Sőt, a jelek szerint a jelenség természetét sem érted igazán. Igaz, nem is az én feladatom ezt elmagyarázni.

a másik : milyen műszerekkel rendelkezel ? típusokat tudsz mondani ?


üdv.

úgy is mondhatnád, ha felmegyünk/lejövünk (gyalog) a tizedikre/ről, akkor nem történik semmi, egy hétköznapi dolog. Ha kiugron az ablakon, akkor össze-vissza törjük magunkat, pedig az energia ugyanaz.

Sziastok

Igazad van, tényleg nem kellenek óriási nagyfeszek a fúzióhoz, lényeg , hogy a tranziensek nagyok legyenek és legyen bennük energia, ezt úgy tudnám jellemezni mint pl, vegyünk egy pár menetes tekercset, helyezzünk bele egy dobozos sör dobozát, és egy adott energia mennyiséget vezessünk a tekercsbe, keletkezik egy bizonyos nagyságú mágneses térerőség a tekercs körül, de nem történik semmi, viszont, hogyha ugyan ezt az energia mennyiséget egy kondira vezetjük és rá sütjük a tekercsre, akkor a keletkezett mágneses tér össze roppantja a dobozt, jó próbát hozzá
üdv Csefi

ezt nem egészen értem...

Gamma sugárzás keletkezik egy csomó rádióaktív bomlásnál is.

ui.: a fénycsővet begyújtja a megpatkolt fojtó. Most egy nagyobb fojtót patkolok ahhoz a csőhöz, amit adtál.

Gammát csak szupernova? Azért az enyhe túlzás, gammát a nap is csinál. Meg ezek szerint a villám is, de ezek gyenge gamma sugarak. Amit csak a szupernova tud csinálni az ultra erős kozmikus sugárzás, több százmillió MeV energia/részecskével. Egy ilyen részecskének 50J is lehet az energiája (wikipédia).

Ez a fura, hogy nem kellenek 100KV-ok és KW-ok (persze a plazmában előálla dolog, egy még nem ismert módon) De a küső betáp nem sok.

Viharok idején a vilámok lecsapásakor is mértek gamma (!) impulzusokat. Gamma sugárzás előállításához szupernóva szintű energiák kellenek. Hogy a pék f*szába áll elő egy egyszerű kisülésből?

Úgy jöttek rá, hogy a röntgen/gamma detektoros műholdat a föld felé fordították. Meglepődtek picit A Földön azért nem mérték, mert a légkör azért erősen csillapítja, illetve a jelenség a ritkább légkörbe történő kisülések során jön elő.

Szerintem nincsen maximuma, de 200kV-on már nagyon erős lenne a röntgen és gamma sugárzás. Ráadásul a központi elektróda fesz bevezető szigetelését is elég nehéz lenne megoldani.

Csefi: Milyen spec. trafókat csináltál?

Aha, akkor jobb ha a 35kV-os trafót kétszerezem majd hozzá. Az épp 100kV lenne. Tényleg vajon van feszültségmaximuma a fusornak? Vajon bírna 200kV-ot is?

Sziasztok mindenkinek

A mérésben tudok segiteni, elég sok műszerem van, és főként TRU RMS mérők, én már csak azt használok, van sugárzás méröm is 3 tartományban mér alfa, béta, és gamma, szerintem ez megfelelő hozzá, én már mértem vele sugárzást amikor a plazmával foglalkozom, ennél a 1,5 KW os nál id tudok mérni, vigyázni kell vele, igaz már kimérték nekem a Műszaki Egyetemen is, a sorkimenős dologra vissza térve, ez sajn a nem mükszik mert nagyon kicsi a teljesitménye, ezért csináltam én hozzá spec trafókat. üdv Csefi

Ezek jók, de ha jól látom az utóbbi nagyker.

Találtam egy céget, akiknek van rozsdamentes acéluk, de persze árakat nem írnak. http://www.offers.hu/pages/neumo/nyito.html
Na majd írok nekik a héten. Régen találtam egy másik nemesacél kereskedést is, ahol gyártottak félgömb alakú "tartály fenekeket". Megpróbálom megkeresni azt a céget is.

Sikerült megtalálni a másikat is: http://www.italinox.hu/termek.htm

Ez a cég gyárt egyedi igények szerint akár félgömb alakú acél "tartály fenekeket" Szerintem ezek kivállóak fúzorhoz.

A maxwellnek van 3000F-os kondija, amit árul, 2,7 V-os (http://www.maxwell.com/ultracapacitors/products/large-cell/bcap3000.asp). Az árát nem akarom tudni. Ez a vizes 'hideg' fúzió nem tudom hogy milyen lenne, nagyon kevés helyen láttam neten kísérletet. Viszont Farnsworth féle fusort annál többet. Először is majd geiger számlálót kéne csinálni, vagy ebayon olcsó pénzért venni, meg neutronszámlálót, amit nemigazán ismerek. Meg persze halom feszültség, árammérőket, légnyomásmérőket, deutériumhoz palackot, meg egyéb rengeteg apróságot. Tulajdonképp a feszültséget sorkimenővel már elő lehet állítani, azzal nem lehet gond (persze egy határig). De szerintem terveket lehet készíteni, nagyjából hogy állna össze egészben egy neutronkibocsájtásra képes reaktor. Esetleg lehetne tanácsot kérni, vagy meglátogatni a BME-be a tanreaktort, oda végülis bármikor be lehet menni, egy csoportot kell alkotni, azt hiszem 12 fő a minimum, és előre be kell jelentkezni. A röntgent már előtte le lehetne tesztelni, ahhoz van cső, és ki kéne mérni, mi az a biztonságos falvastagság, ami elnyeli mondjuk 80kV-on a röntgent. Na ahhoz viszont már kéne geiger számláló. Nekem van még 3 siemens röntgencsövem, nem kis darabok, aki esetleg szeretne kísérletezni velük, azok privizzenek rám, mert kettőt eladnék belőlük. A cső 99% valószínűséggel működik, de valami hozzértőt kéne megkérdezzek, hogy a motort pl hogy kell bekötni, mert van rajta vagy 20 csatlakozás, addig meg nagyobb feszültségen nem akarom indítgatni, mert elég a wolfram tárcsa.

"Mi sem."
Átfogalmazom: térjünk vissza az eredeti témához.

Köszönöm a szerkesztéssel kapcsolatos értékes információkat.



Ahogy gondolod.

Erre el is felejtettem válaszolni, igen arra gondoltam. Ennek a hátterében is kell álljon valami, vagy a fúzió, vagy más eddig ismeretlen jelenség, ha valóban kijött a többlet!
Nos ezt érdemesnek tartanám ismert töltésről kimérni, mert ott nem lehet tévedés. Ez hasonló egy gázmennyiségmérő kalibrálásához, ahol ismert térfogatú, nyomású és hőmérsékletű térből(tartály) gázt hajtanak át a mérőn(folyadékkal kiszorítva). Így a műszer hitelesítése tökéletes lesz. Egy kondi ezt modellezné elektronikusan. Tévedés lehetősége minimális, meggyőző erő maximális, és reprodukálható a kísérlet bárhol.

Ezt neked kéne megszívlelni, mi nem vagyunk zaklatottak.


Mi szerintem nem akarunk semmiféle "munkát végezni", ez kiderülhetett eddig is, inkább ezt rátok hagyjuk, mi csak azt szeretnénk, ha az eredményekről való beszámolásotok, amiket érdeklődve várunk, olyan mérési módszerekkel történjen, ami bizonyító erejű, elsősorban magatoknak, másodsorban nekünk, ill. azoknak akik a Nobelt osztogatják!

más: létezik egy szerkesztés gomb(és egy törlés is) amivel tudod szerkeszteni a hsz-edet, ha elfelejtettél valamit, vagy helyesírási hibád van, vagy egyéb okból módosítani akarsz.

Addig nem lehet érdemi munkát végezni, és átgondolt, eredeti tervet készíteni.

Higgadjatok le egy pillanatra,
és gondolkodjatok el azon, hogy ez előtt a topik előtt is voltak fúzoros kísérletek. Nem egy, nem kettő.
Meg kell néznetek, hogy mik voltak ezek a kísérletek, és hogy milyen eredményre vezettek.

hagyjuk azt a témát, kanyarodjunk vissza a fusor-hoz!

Csalók, sarlatánok?

Látod vannak lehetőségek, csak ki kell aknázni. Nem másokat kell győzköndi mindenféle mérésekkel, először magunkat kell megnyugtatni szerintem.
Abban igazad van, hogy ez megint nem fusor téma, de itt mérésekről, mérési elvekről, mérési módszerekről beszélünk, amit egy születendő fusor kimérésénél is illene figyelembe venni! Minden más módon vélt többlet önbecsapás lehet!

Kondival a plazma-elektrolízis lemérését gondoltad nem? Én nem szeretem a hidegfúzió elnevezést, mivel senki nem mért még sugárzást. (jaj akkor nem is ide kellett volna írnom)

Talán mérés erejéig igénybe lehetne venni egy 100F-os szuperkapacitást, de az marha drága, nem illene kinyírni. És szerintem nekem kellene bevinni a kütyüt, nem elhozni a kondit... Az a telep 250V-os. Egy autó 20 percig tekerne róla.
Az ára nagyon durva, több milka.

Kondiról nem fusort kéne hajtani és nem is akkor került szóba. Vannak kisebb és rövidebb időtartam alatt is létrehozható jelenségek, amik mérhetőek hőmennyiségben. Ilyen egy ív a folyadékban is!(A belinkelt méréseknél ezt láthattuk) Az hogy drága? Lehet, de bizonyító erejű, ami igen nagy hasznot hozna, akár Nobel díjat is! A visszacsatolás is megoldható lenne, azoknál a készülékeknél, amik állítólag többletet termelnek. A Fusor is ilyen lenne elvileg. Ezt a többletet is lehetne mérni az idő mérésével(az elvi töltésből számolt idő és a mért idő különbsége kivonva az áramátalakítás veszteségeit.) A cél minimum az önfenntartás. Szép álom.

Igen, az a Watt féle kondis ötlet nem a legjobb. Ellenben egy motor-dinamó párosal garantáltan ki lehet szűrni a kiugró nagyfogasztásokat, ami a mérőt becsapná.

Persze, erre még megfelelő LC tag is elég, szerintem...

Sziasztok

Csak reagálni szeretnék arra a kijelentésre, hogy kondival végezzük el a kisérletet, sajna még jó árban nem árulnak nagy kapacitású kondikat, de amit WATT mondott hogy néhány farád elég azzal sajna nem értek egyet. mivel aki foglalkozott ezekkel a nagykapacitású kondival az tudja hogy még 100 Farádos kondival is csak 1-2 percet ha lehetne használni egy kis fogyasztót, az meg, hogy plazmát inditsunk be róla az ki zárt dolognak tartom, de hozzá teszem, hogy sajnos. én személy szerint amit láttam nagy kap.. kondit az 180 Farádos volt, de csak 10 V- os, az ára meg csak 300000 ft át számolva, úgy szólván kicsit drága játék, Az Autó hifi kondi meg Farádonként is min 15000 ft, üdv Csefi

Jó, hogy eddig pár kérdésre nem kaptunk választ ami tényleg ide tartozna, viszont a politikai maszlagot azt hallgatom lassan egy oldalon keresztül. A topic nem az ITER-ről szól és nem is a ki lopott mennyit, meg hova megy a nemtom hány milliárd euró. Jó lenne ha mostantól csak ON lenne ebben a topicban.

szvsz bőven kitárgyaltuk pro és kontra. Fejezzük be egymás győzködését, és maradjunk szigorúan ON.

köszi!

Az EU lakossága kb. 460 milló, usa kb. 290 millió, kanada 32 milló, japán 130 millió, oroszország 140 milló, összesen több, mint 1 miliárd lakos. Fejenként 10Eurót megér a dolog.Szerintem mindkettőnek van létjogosultsága. Az iternek azért, mert ilyen rendszerben már sikerült létrehozni fúziót, igaz (még) nem tudott önfenntartó lenni érdemes kutatni ezirányban is, mert lehet, hogy a megoldás erre van. A másik egy olcsóbb, kisebb méretekkel rendelkező, stb. rendszer, de egyelőre (még) nincsenek olyan eredmények, amelyek alapján biztosra vehető a siker ebben az irányban. A kettő közül egyik csak bejön...

Lehet hogy félreérthető a topik címe, de itt elsősorban házilag elkészíthető, alacsony költségvetésű, Farnshworth- féle fusorrol lenne eredetileg szó. De mondom, benne vagyok, hogy építsünk egy tokamak-ot, de akkor azt nem én fizetem

szerintem is. Aki úgy gondolja, hogy az iter a nyerő, 10.000.000.000eurós költségvetés alatt nem érdemes fűszálat keresztbe rakni, annak nem ez a topic a nyerő. Továbbá a fúzióhoz nem kell se adolf, se sugárhajtómű, tehát az is off-topic.

Köszi!

Most megint nem értem mi köze Adolfnak, a sugárhajtóműnek a fusorhoz, meg még egy két dolognak, itt nem ipari fúziós reaktort akarunk építeni, de ha ennyi pénzetek van, akkor felőlem mehet a dolog. Legyetek szivesek ezt az offtopikba megvitatni, vagy ahová ez tartozna...

Itt nem hitről van szó, hanem 10.000.000.000euróról. Plusz amit már elköltöttek ilyen célra. Mind1, hogy ezt minek hívjuk, iter, 4-es metró (hihi) vagy bármi más. Az érdek az, hogy ezt a pénzt, amit adófizetők adtak össze elkölthessék. Hogy lehetne olcsóbban, jobban, gyorsabban, eredményt elérni? Az nem szempont, sőt ellenérdekelt. Ha van eredmény, akkor nincs több pénz "kutatásra".

Ha egy picit is racionálisan gondolkodnák, akkor azt kellene elfogadni, hogy vagy az iter-nek vagy ennek a topic-nak nincs létjogosultsága. Ha tényleg 10.000.000.000euróból lehet csak kísérletezni, akkor mit akarunk itt mi? VAGY Ha reálisak (akármennyire is) az itt felvetett ötletek, akkor mire költi az iter a 10.000.000.000eurót?
Szvsz ez elég nagy ellentmondás, mondhatni kizárólagos dolog.

gyakorlatilag azt írtad, amit én. Amikor eljutott a gyakorlat oda, hogy már égetően szükség volt a sugárhajtásra, akkor kifejlesztették. Mindkét feltétel megáll amit fentebb mondtam: 1. előbb kár lett volna, mert lehetséges, hogy sosem lett volna szükség sugárhajtásra, pl. ha csak polgári repülés lenne, akkor a mai napig megfelelne a kisebb fogyasztása propelleres megoldás. 2. később, mikor már hitlerék is beletettek egy csomó tapasztalatot, fejlődött a technika, az anyagtudomány sokkal olcsóbb volt kifejleszteni a sugárhajtőművet, mint mondjuk a '20-as években nulláról.

Adolfot az se mentette volna meg, ha van sugárhajtású gépe + atombombája. A háború nem ezen múlt, hanem a gazdasági potenciálon, ami a szövetségeseknek sokszorosa volt. Tulajdonképp van aki azt is vitatja, hogy kurszkot az oroszok nyerték volna meg. Hitlernek addigra egyszerűen elfogyott az embere, a felszerelése, az oroszoknak pedig több (bevonultatott) katonája lett, mint a háború elején.

Ezzel a hozzáállással akkor a hasadási energiatermelés kutatásába se kellett volna befektetni, mert akkor még nem tudta senki, hogy tényleg megvalósítható-e. Az sem volt egyszerű menet, csak mivel az usának (és nem csak az usának, hanem az egész világnak) érdeke volt, hogy még azelőtt tudjon bombát építeni, mielőtt a németek tudnának, nem számított a pénz, energia, stb. Voltak akik abban sem hittek, hogy a hidrogénbombában be tud indulni a fúzió, mondván, hogy az anyag előbb szétrepül. Ha már eleve úgy állnak hozzá, hogy nem működhet, akkor sosem építik meg, és sosem derül ki, hogy mégis beindul. Na kb. így vagyok az iterrel is. Lehet, hogy nem fog működni a koncepció, de egyelőre úgy néz ki, hogy működhet, és akkor ki kell próbálni a dolgot. Drágának drága, de kockázat nélkül nincs haszon.Egy ilyen hatalmas projektnél szerintem nemigazán beszélhetünk prioritásról, várható eredményről/költségről. Inkább annak kellene örülnünk, hogy végre az emberiség összefogott valaminek az érdekében, és ez a valami felfogható a Föld és sajátmagunk megmentéseként is. Ez pedig pénzben nem kifejezhető.