Bagy teljesítményü toroidoknál igen gyakran használt bekapcsolási áramkorlátozó az NTC, ilyeneket használt pl a mechlabor is a toroidjaidhoz, de lehet is kapni ilyen célra, bár nem tul olcsó. Ezeknél meg szokták adni azt is mekkora maximális áramra jók, amugy cask saccolni tudsz mit bir ki. Amiket ilyen 5-10 A re szokak használni az kb 2-3 cm átmérőjü és olyan 4-5mm vastag. Lehet persze olyat is csinálni, hogy kettőt párhuzamosan kötsz, csak ez nem tökéletes megoldás, mert az egyik általában sokkal előbb felmelegszik és ugye akkor minek a másik.
Fontos, hogy hogy rakod be a készülékbe, egyrészt szellőző helyen kell lenni mert természetesen melegszik, másrész ugy szokták beforrasztani, hogy még kap egy körbetekert vékoby huzalt és azzal is megforrsztják, ilyen kis csavarrugó szerüt szktak rátenni, ha nagyon melegedne akkor se váljon el könnyen.
Amugy nem kell 100 ohm mert mi a fenének, elég kb 10-20 Ohm hidegellenállásu, mert akkor is elég rendesen korlátoz már számold csak ki.

Ja meg még azt akartam kérdezni, hogy James mondta trafó ügyben,
hogy árnyékolásra tőle trafólemezt szoktak kérni. Jó anyag ez erre ?
Amúgy egy ilyen trafó-árnyékolást hova kell bekötni ?

Relé mindenképpen lesz, bár csak 3 morzés.
Mondom igazából az igazi folyamatosság tetszett az NTC-ben,
mert az 1-lépcsős nem tudom elég e. Bár lehet csak én túlzom el
a tápdiódák féltését, és 1-2 impulzusig kibírják a 100A-t is...
De azért köszi !!

Hello Cortez!

A termisztor méretezés témában sajnos konkrétumokat én sem tudok mondani. Kilowattos teljesítményeknél lehet, hogy nem ez a legcélszerűbb megoldás.Találtam egy doksit, de ez hűtőkompresszorok indító áramköreihez használják.

http://www.vishay.com/docs/23081/msgeninf.pdf

Esetleg keresgélhetsz a termisztor részlegben, de én csak nagy ellenállású tipusokat találtam részletes karakterisztikákkal.


http://www.vishay.com/

Jó lenne tudni hogy ki gyárt nagyteljesítményű termisztort. (gugli + sok-sok idő)

Lehet hogy nyerőbb volna a jól bevált és régebben már kitárgyalt ellenállás + relé megoldást alkalmazni (30-50W kerámia csőre tekercselt huzal ellenállás és 4 morse érintkezős nagyáramú relé, párhuzamosított érintkezőkkel.


Na ettől sem lettél sokkal okosabb!


Üdv: Vajk959

Jajj, csak most láttam, hogy valaki végre írt erre nekem, köszönöm szépen !
Igazából mivel nem lesz tökéletes rövidzár, mindenképpen relével tervezem a dolgot,
viszont azért érdekelne továbbra is (akkor ezek az) NTC-s megoldás, mert az lépcsős
megoldás helyett mindenképpen szebb átmenetet adna.
Viszont nem tudom hogyan kéne nekiállni a méretezésnek. Mik egy NTC paraméterei,
amiket ehhez használni kell ? Az ellenállása gondolom egy névleges érték szobahőmérsékleten,
de az egyebeket honnan lehet tudni, pl lomex-ben ilyen sok-kohmos értékek vannak.
Ide nem ilyen 100ohm körüli kéne, ami aztán gondolom lemenne 1ohm környékére szépen lassan ?
Aztán azt zárnám rövidre még egy relével is.

Na itt egy kép ilyen megoldásról:
http://home.comcast.net/~thomasw_2/Transformer.jpg
Én is ilyesmit láttam, de sokkal nagyobb volt, dupla átmérő legalább, de alapvetően
akkor már tudom hogy mi volt az legalább, bár tippem azért votl persze...

Cortez!

NTC vagy ha úgy jobban tetszik thermisztor, mert negatív hőfokfüggésű alkatrész kell. A PTC a neve is mutatja pozitív höfokfüggésű alkatrész, ugyan úgy mint egy izzólámpa, csak amíg egy izzó ellenállás változása kb. 1:5 - 1:10 közötti a PTC nagyságrendekkel meredekebb karakterisztikájú alkatrész (egy 5ohm hideg ellenállású alkatrész simán felmegy 25Mohm fölé, ha elég forró)

A PTC szinte tönkretehetetlen túláram korlátozó eszköz, de csak trafót célszerű vele védeni a leégéstől, mert a reakció ideje túl lassú.

Az NTC a lágyindításhoz való legprimitívebb eszköz, de a helyes méretezésére nagyon kell figyelni (veszteségi teljesítmény) mert működéséből következően egy öngyilkos alkatrész. (soha nem lesz 0 az ellenállása)

Egyébként a működési elvvel kapcsolatban a meglátásod helyes.


Üdv: Vajk959

Értem, köszönöm, nekem is így tűnt, csak sehol nem tudtam 100%-osan megbizonyosodni róla.

A másik kérdésem: láttam valahol (csak sajna már nem tom hol) a neten egy lágyindítást, egy egészen nagy
trafónál, talán kVA-es is megvolt, és a lágyindítás csak valami lapos kerek alakú "dolog" volt sorban a primerrel.
Mi lehetett az, PTC ? Eleinte mondjuk 100ohm, aztán ahogy melegszik a saját árama miatt, úgy csökken akár 0-ra is,
vagy mi lehetett ?

Mert a schottky-nak annyira kicsi, hogy gyakorlatilag nincs is. Viszont csak 100V-ig találsz sch. dijódát, és azt is ritkán. Van állítólag sic (szilíciumkarbid) alapú dijóda is aranyárban, az gyors, és nagy feszültségű is. Spafitól kaptam az infót.

Melyik a gyorsabb (vagy legalábbis kisebb recovery idejű) egy ultrafast diófa vagy egy schottky ?
Sehol nem találom a schottky-nál ezt az adatot, általában nem nagyon adják meg valamiért.

A kapcsolás vmi. ilyesmi:
http://www.kepfeltoltes.hu/060129/75472 ... es.hu_.jpg

Köszönöm a választ Funk!

Ok, már értem, hogy melyik ábrát nézted. Valóban becsapós, de nincs ilyen gond. A karakterisztika tetején ott is van a szöveg: "open loop".

Ezt a kapcsolást így nem látom át, de az ME-vel nem lesz gond.

Üdv, Funkee

erősítőkről, lejátszókról és minden hifizéssel kapcsolatos dolgoról, hol lehet szakcikkeket, könyveket olvasni?
köszi

A 15 fokot ebből az ábrából vettem:
http://www.kepfeltoltes.hu/060128/83713 ... es.hu_.jpg

Az adatlap linkje:
http://www.national.com/ds.cgi/LM/LM747.pdf

Az én kis problémám pedig, ami miatt ezt felvetettem:
Egy opamp 1kHz-es szinusszal 3 sorbakötött ellenállást hajt meg. A középsőről levett fesz. egy kivonó opampra kerül, ami úgy vezérli a meghajtó opamp visszacsatolását, hogy a középső ellenálláson mindig ugyanakkora fesz. essen, mégha az ellenállások változnak is.
De ha a visszacsatoló ág (2 opampon is keresztülmegy) nem lesz fázisban az eredeti szinusszal, akkor nem hiszem hogy működne a dolog.

Be tudnád szúrni azt a képet, ami alapján ezt látod?
Esetleg az adatlap egyeztetése miatt az adatlapod linkjét is?

Sziasztok!

Egy opamp csak a Bode diagram külső tartományába eső erősítés/frekvencia tartományban kezd el fázist forgatni?
Az LM747 adatlapjából azt vettem ki, hogy a fázisforgatás görbéje kb. 15 foknál kezdődik. Ha egy ebből készült egyszerű feszkövetőre AC feszt adok, akkor a visszacsatolásra a meghajtó jelhet kepest 15 fokkal eltolt fázisú jel kerül?

Zoli

Akkor vegulis jo a modszer.Ha valamiert pontos ertek kell akkor gyokkettovel megszorzom.Legtobbszor persze nincs szukseg pontos ertekre, boven eleg a ripple nagysagrendjenek meghatarozasa,hogy mondjuk tized vagy milivolt nagysagrendu.Ennyi elegendo puffer kondi meretezesehez.

Ezt én is így tudom. Ha egy sima MM-el megméred a "riple"-t, akkor az a csúcsértékét méri, majd elosztja gyök2-vel (a szinusz formatényezője), és azt írja ki neked. Ha te a kapott értéket visszaszorzod gyök2-vel, akkor elvileg megkapod a riple-d csúcsértékét. Ha téged a jeled eff. értéke érdekel, akkor el kell osztanod a saját formatényezőjével, amit gondolom senki nem tud, vagy integrálsz egy kicsit De szerintem a csúcsérték is jobb mint a semmi

En ugy tudom, hogy az ilyen "kommersz" multimeterek (tescos 1000forintos, meg tarsai) nem valodi effektiv erteket mernek, hanem valami mast (ha jol emlekszem, csucserteket), es ebbol szamoljak ki az effektiv erteket. Ami szinuszos jelnel egyszeru, osztani kell 1.4142-vel, de nemszinuszos jelnel mar baj van.

Valodi effektiv erteket mernek az ugynevezett TRMS (True R.M.S) muszerek. Az viszont mar nem 1000forintos kategoria. Inkabb 30ezer :)
Cserebe ezek akarmilyen jelnek az effektiv erteket "kiirjak".

Ja, valodi effektiv erteket mer a lagyvasas muszer is. Csakhat, az nem digitalis :)

A MM effektív feszt mér ilyenkor, ha jól tudom, de azt sem biztos, hogy pontosan.
A hullámosság meg ha jól emlékszem, a legkisebb, és a legnagyobb szint
közötti különbség, amit pontosan szerintem csak szkóppal lehet megmérni.

Na ez tenyleg amator kerdes lesz
Sima egyeniranyitasnal (negy dioda,meg puffer kondi) meglehet merni a ripple feszultseget a multimeter valtokozo feszultseg uzemmodjaban.Mert valamit mutat,de azt mutatja ? Vagy csak mutat valamit de annak nincs koze ripple feszultseghez ?

Kedves Mindenki!

A "semiconductors.philips.com" címen megtaláljátok a deifiníciókat és a jelölések magyarázatát is.
HCT = TTL kompatibilis.
Üdv! SMA

A HCT az HC, de LS jelszintekkel, az 'F' pedig elvileg Fast, E-t meg nem is lattam:)

lásátok kivel van dolgotok :

C: CMOS felépítésű
H: nagy sebességű
L: kis áramfelvételű
S: shottky diódás
A: advanced (fejlett)

A betűk keverékéből pedig össze lehet rakosgatni, pld. HC: nagysebességű CMOS, vagy pld. ALS: fejlett kis fogyasztású shottky diódás, stb..
Sajna az E és F betűről nincs infóm.

a kapukénti késleltetési idő és a veszteségi teljesítmény kapunként:

standard: 10ns 10mW
H 6 20
L 35-50 1
S 3 20
AS 1.5 20
LS 10 2
ALS 4 1

többiről nincs adatom.

Ez engem is érdekelne, mert még én sem találtam jó és érthető összefoglaló infókat. Általában a sebességben, és abban térnek el, hogy hány másik kapu bemenetét tudják meghajtani

Sziasztok!

Felélesztettem egy jó régi topikot, remélem nem baj...csak jobb, mintha újat indítottam volna

Szóval a kérdés: ki tudja, hogy milyen célt szolgálnak a 74-es logikai IC-sorozatban a különböző jelölések? Pl. HC, AHC, HCF, HEF? Sejtéseim vannak, de én tutibiztos információkat szeretnék

Link is tökéletesen megtenné, de én valahogy nem találtam róla

Előre is köszönöm szépen!

További szép napokat mindenkinek!

Kérdésem a következő? Hogyan tudnám egy 12V /1.1A -os töltő áramerősségét lecsökkenteni 0.4A -osra? Milyen teljesítményű, és hány ohmos ellenállást kell használnom?

Ezt értem, de akkor miért működik az izzó, ha a 24V a test és a (+), vagy a test és a (-) kivezetés között van?
Ezekben az esetekben is akkora áram folyik, mint amikor a 24V a (-12V) és a (+12V) között van.

Jobb, de valószínűleg Ros-Co.-nak lesz igaza. Az izzó meleg állapotában vesz fel kb. 1 A-t, de hidegen sokkal többet. Mérd meg hidegen az izzó ellenállását, abból kiszámíthatod, hogy 24 V-ról mekkora áramot venne fel bekapcsoláskor. A túlterhelés hatására a stabilizátorok leszabályoznak, a lecsökkent kimenőfeszültség nem tudja felizzítani az izzót, marad egy egyensúlyi állapot. Legalább 3-4 A terhelhetőségű tápot kellene építened ahhoz, hogy ez úgy működjön, ahogy szeretnéd.

bocs, elsőre nem ment, javítgatom, most jobb?

csak piros ikszeket látok

Erről a tápról van szó, 12 helyett 24V-al, 7xxx helyett 3xx ic-kel:
http://www.uoguelph.ca/~antoon/gadgets/741/741-ps.gif
(+24)V és (-24)V feszről megy a 24V 26W izzó, ha az egyik csatlakozási pontja a föld.
De ha az izzó 2 pontját (-12)V és (+12)V -ra kötöm, akkor semmi.

A két tápot nem illik szembekötni. Ha szembekötsz egy +12V-os, és egy -6V-os tápot, akkor a kimeneten nem +6V-ot kapsz! Ez nem zsebtelep, hogy az áram visszafelé is folyik...

De bocsi nem nagyon értem vszleg a kérdést...

Ezt értem, de ha a 20V a (neg.-0) között van, akkor felgyullad az izzó, ha a (poz.-neg.) között van, akkor nem.

Isti_:
Ha a 30W (másik munka) a veszteség, elképzelehető, hogy egy kapcs. üzemű szabályozó jobb választás lenne. A 26W-os égőt nem igazán szeretem fogdosni, annyira felforrósodik pár mp. után.
Én a hűtöborda méretének megválastásakor roppant tudományos alapokra támaszkodtam. Ha meg tudom fogni, biztos nem melegedett túl.

Nem kell attól tartanom, a 40 °C még nem lobbantja be az emberi szövetet. A láz is csak 42 °C felett halálos (állítólag).

Gilszkilabor

Nem rossz, csak arra vigyázz, el ne égesse a kezed

Isti_

Akkor még valami: Én ha csak tehetem, nem használok hűtőbordát. Megfelelő anyagú és kialakítású fémdoboz általában megoldja a problémát. Jelenleg egy olyan erősítőt építek, aminek 3 mm-es alumíniumból készül az alja-hátulja ("L" alakban hajlított). Az bőven elvezeti a kelezkezett hőt "ingyen".

Gilszkilabor

Bocs, most látom h hülyeséget irtam.. 30W - os a másik munkám, de annak megvan a hűtése mert van helyem. Ez csak 10 W körül van, esetleg kicsivel több. A 60°C az IC 3 °C/W hőellenállásbol jött ki nekem. De tényleg beszerzek 1 mérőt, az a leg egyszerűbb..

Isti_

Gilszkilabor

Raktam rá 2 különböző bordát, egy nagyot & egy kisebbet, a nagynál jó a hőmérséklet, legalábbis tapintásra.. A kisebbnél melegebb, csak nem tudom hány ° C - os lehet..Rajt hagynám a nagyobbat, de sajna az nem fér be a dobozba, asszem be kell szereznem vmi hőfok mérőt.
Kszi a választ!

Isti_

Isti_!

Hát, ha tényleg 30 W körüli a teljesítméní igény (még ha ez nem is az eldisszipálandó), hűtés nélkül biztos nem csak 60 °C lesz a csupasz LM317 hőmérséklete. A számítások helyett célravezetőbb, ha tapasztalati úton határozod meg a szüksékes hőelvezetést. Többféle méretű hűtő-alkalmatosságra kell fogatni sz IC-t és próba-szerencse.

Gilszkilabor

Üdv mindenkinek!

Bocs h bezavarok. + tudná nekem vki mondani h hogy kell kiszámolni h mekkora C/W - os borda kell az LM317 hűtéséhez? Teljesitmény kb 30W..
Én úgy számolgattam h borda nélkül is kb 60° - osnak kellene lennie, mérőm sajna nincs, de melegebbnek tűnik mint 60°, ugyh a számolgatásom rossz
Válaszotokat előre is ksz!

Isti_

Az izzónak hidegen kisebb az ellenállása. Így az áramkorlát leold. Valamennyire azért mégiscsak melexik az izzószál, és szépen lassan nő az ellenállása. És ha már kellően megnőtt, az ic kimegy áramkorlátból, és elindul.

Szóval nem is olyan egyszerű.
Van itt mégegy dolog:
Építettem egy tápot (2*24V 317+337). Egy kettős izzóval (24V 21/5W) próbáltam ki. A (poz.-0) és a (neg.-0) is jól müködött, de a neg. kb. fél mp-el késöbb gyulladt ki (26W). Ezutan mindkét feszt 10V-ra állítottam, az izzót (poz.-neg.) kapcsokra kötöttem. A teljes fényét (21W ) kb. 3mp. alatt érte el, 26W-al pedig fel sem gyulladt, ekkor a (neg.-0) kapcsok között +8V(!)-ot mértem. A (poz.-0) megmaradt 10V-nak.

Mi lehet az oka?

Cortez!
Köszi, hiába ez az internet semmihez nem hasonlítható.


Ray

209-2542

Hello Mindenki!

Nem tudja valaki a Bercsényi utcában lévő, bolt telefon számát?

Arra gondolok, ahová pincelécsőn lehet lejutni. Az előtt elévő számát, ahová lépcsőn lehet feljutni - azt ismerem. Kérdeztem tőle, persze nem árulta el a konkurencia telefonszámát. (NANÁ)

Forrasztó páka után nyomozok, úgy tudom ott lehet elfogadható áron kapni, nekem valót (30 W)

Ray

Hali.
Az aszinkron motor úgy működik, hogy a 3 tekercsére kapcsolt, 120fok eltérésű szinuszos feszültségek forgó mágneses teret hoznak létre és ez "viszi" magával a forgórészt. (A keletkezett mágneses tér pozitív és negatív sarka forog 50Hz-cel)
Ha te pl a harmadára akarod csökkenteni a fordulatot, akkor 3 fázisú, 50Hz/3=16,6Hz-es feszt kell kötni a 3 tekercsekre, miközben a feszültséget is a harmadára kell csökkenteni, mert kisebb frekin jóval nagyobb áram alakulna ki.

Az, ha a mágneses pólus ugrál a forgórészen (kapcsolgatod), nem viszi a motort, csak ha halad körbe-körbe.

Ha 3db 120fokban eltolt négyszögjelet kötsz rá, mivel annak alapharmonikusa szinusz, már viszi a motort, de melegedni fog és zúgni a felharmonikusok miatt. És persze a négyszög miatt a feszt még kisebbre kell venni, mert még meredekebben nő a tekercsáram.

De végülis megoldható hídkapcsolásokkal. Csak kicsit bonyolult, mert ki kell védeni az indításiáramot, a feszültséglökéseket, megoldani a fordulattal arányos feszültség változtatást, stb. A gyakban PWM jellel hajtják meg a hidat (IGBT), 10kHz körül.

Nos, ez nem jó hír. Újabb veszteség, amit a tudomány oltárán kellett feláldoznom. Pedig hogy örültem neki, amikor rábukkantam a méh telepen.
Köszönöm az eddigieket fxdx.
Amatőr kérdésem akad még, ha vki bírja még.
Ha egy 3 fázisú motor fázisaira egymás után az egyfázisú áram 1 periódusa kerül, akkor a motor az eredeti fordulatszám harmadával fog forogni? (Tehát egyszerre csak egy tekercs kap áramot, csillagpont leföldelve.)

Én nem használnám, mert valósz már most menetzárlatos, vagy hamarosan az lesz.
És az újabb nagy füstöléssel végződik.

Szerinted a trafó használható még ezután? Működik, de gondolom megnőtt a váratlan elhalálozás lehetősége.

Az a KTY biztos jó, ha a paraméterei neked jó.
Úgy emlékszem kb 1mA follyon át rajta. / Uref/(Rkty+R1)=1mA /
Kb ezt értettem az 1mp-en:



Ha 110-es trafóra 220-at kötsz, a vas telítődik, olyan, mintha ott se lenne, zárlati áram indul meg, amit csak a tekercs ohmikus ellenállása korlátoz, ami sokkal kisebb mint az induktív "ellenállás", vagyis az áram jó nagy lesz, a tekercs leég.