Feltekercselve, szigetelve, felosztva:

Nem kérdeztem. Ma jött meg a szalagmag, meglátom hogy sikerül szabdalni, aztán meglátom. Köszi az infót!

OK, ez így működőképes, bár a jelentős keresztirányú fluxus-komponens miatt lehet hogy értelmét veszti az anizotróp (hidegen hengerelt, 1 irányban nagyon jó, rá merőlegesen nagyon rossz mágneses tulajdonságú) trafóvas. ***** Jánost kérdezted? Ők készítettek kifejezetten lapos toroid trafókat is.

De igen, a vasmag tekercselt. Eszembe jutott a táblavágó ötlet nekem is, 2m-es csíkokra vágva a lemezt, de a lemez keménysége miatt nem vállalják. Azt hiszem marad a karos ollóm.

Kicsit kétértelmű volt a meghatározás. Toroid vasmagot szeretnék feltekercselni szalagmagból.
Van itt egy leírás, talán egyértelműbb mint egy mórickaábra:
http://www.docstoc.com/docs/38243126/SLOTLESS-TOROIDAL-WOUND-AXIALLY--MAGNETIZED-PERMANENT-MAGNET

Forgórész a két állandó mágneses tárcsa, és a tekercs rész is. Ellentétes irányban fognak forogni. A mágnestárcsára 16 mágnespárt ragasztottam fel neodymium mágnesből, a vasmagon pedig 3 fázisú tekercselés lesz 24 elemi tekercsből. 0,8-as huzalból terveztem 4 sort.

Az elv működik, az tény.
http://www.kephost.com/view3.php?filename=fpb8oh2txhtqbsh2cu82.jpg
Ez egy gyári 5kW-os generátor tekercse.
A kérdés hogy sikerül feltekercselnem a vasmagot
Ha valakit érdekel, teszek majd fel képeket.

Ne szabadkozz, eléggé ide illik a kérdésed!

A méretekből úgy tűnik, hogy te nem trafót akarsz csinálni, hanem armatúrát, állórészt, de hogy ezt konkrétan hogy is gondolod, az nem világos. Ha lerajzolod, hogy mit is szeretnél, akkor elmondjuk, hogy miért nem jó úgy.

Lehet, hogy állati nagy hülyeséget mondok, de:
a toroid vasmag nem TEKERCSELT?
Egyszer régen az anyagismeret tanaram mintha ezt állította volna.
Bár szét még nem szedtem egyetse.
Amúgy tábla vágóval símán lenet darabolni

Nem épp amatőr, de nem akartam új topicot nyitni.

Toroid trafó vasmagot szeretnék készíteni szélgenerátorhoz. A vasmag külső átmérője 40cm, a belső 28cm, a magassága 1cm. 45mm széles trafólemezt sikerült szereznem. Mivel érdemes csíkokra vágni? Egyszerűen flex, vagy lemezolló? Elég szívós anyag a szilicium miatt. Ha valakinek van tapasztalata a vágással kapcsolatban, megoszthatná.

Vettem 170 forintért pillanatragasztót és megragasztottam a törött 3. féklámpát
Sajna, világosban nem nagyon látszik a fénye, na nem a ragasztás miatt, hanem a kialakítása miatt. Egyelőre marad ez.

Mindenképpen érdemes előre érdeklődni vizsgahelyen, autóklubnál, hasonlók.
Nekem anno vizsgakor leszedették az utólag felszerelt tolató és ködlámpámat, mert a vizsgabiztos szerint: ezek a lámpák eredetileg nem tartozékai a járműnek, vagyis utólagos felszerelésük engedélyköteles.

Dehogynem. Csak a feltételeket be kell tartani, amiről írtunk.
Ha máskor nem, a vizsgán beleköthetnek.

Eszerint nem lehet csak egy középső féklámpát pluszban beszerelni.

"65. § (1) Járműre csak jóváhagyási jellel ellátott féklámpát szabad felszerelni."
1143 Ft
1290 Ft
1290 Ft
1384 Ft ( ez villog, szerintem nem is szabályos! )
1490 Ft

Én is nekiálltam a kedvedért. Keresés > féklámpa, le van írva amit be kell tartani.

Na mindjárt meg is nézem. Köszi!


szerk. ez a rendelet bazi hosszú! Akkro lehet, hogy mégse most állok neki.

Google a mi barátunk.

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
pl. itt: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000006.koh

Eddig min. 2500 Ft-ért láttam. Te hol láttál 1200-ért?
Vagy esetleg nézzek körül bontóban? De akkor már utiköltségestül ugyanott vagyok árban. Amúgy 350-500 Ft-ért lehet venni ilyen bringás lámpát.

Igazándiból 2 lámpát tennék be, a fönti sarkokba jobbra és balra 1-1-et. Ezt nem tudom, hogy büntetik-e. Vagy csak középen lehet 1? Hol lelhetem fel az erre vonatkozó szabály? A két szélen jobban nézne ki és csak a sarokban tudnám rögzíteni a bringáslámpákat, középen nem.

Arra figyelj, hogy vannak szabályok az elhelyezésre, méretre, fényerőre, stb. Esetleg megizélhetnek a rend őrei, vagy a vizsgán fogsz szívni.

1200-1500 forintokért már lehet venni.

Számold inkább a magasabb feszre, attól nem lesz baja.
Egyébként én folyamatosra hagynám.

Igen van benne, de kapcsolóval változtatható a funkció, azaz KI, BE FOLYAMATOS, BE VILLOG.

Mondjuk lehet, hogy az lenne az überfrankó megjelenésű, ha villogón hagynám és fékezéskor villogna. Van már olyan autó ha nem tévedek, amiben gyárilag villog a féklámpa bizonyos lassulási érték esetén, tehát talán nem is szabályellenes ha villogna. De ha mégis, akkor csak át kell kapcsolni.

Akkor még meg kéne mérnem az átfolyó áramot, vagy valami adatot leolvasni a lámpáról, hogy meglegyen minden adat az ellenállás kiszámításához.

Van jelentősége ebben az esetben, hogy 12-6=6V-ra vagy 14,4-6=8,4V-tal számolom az ellenállást? (Ugyebár a generátor 14,4V-tal tölti az akksit) Melyikre számoljam?

Egy megfelelő értékű ellenállást sorbakötve semmi baja sem lesz. Na persze előtte ki kellene iktatni a villogtató elektronikát a bicólámpából, ha van benne.

Sziasztok!

Biciklire szerelhető hátsó LED-es lámpából csinálnék autóba 3. féklámpát.
Hogy miért? mert olcsóbb

A bringalámpa 2db AAA-s elemmel üzemel, ami kb 3V fesz. Az akksi ugyebár névértéken 12V, de a gyakorlatban inkább 12,6-14,4V.
Ha két bringalámpát kötök sorba, így 2x3db LED-et kéne meghajtani, ehhez már 6V kéne.
A kérdésem, hogy rá lehet ezt kötni az autó rendszerére? Nem fogja kinyírni a ~13V a LED-eket?

Egyelőre odáig jutottam, hogy a 10 ohmos ellenállást 0 ohmossá redukáltam, a 18-asat a 10-essel kicseréltem.
120 helyett 180 mA, ez is haladás. Majd nézem, nem melegszik-e túlságosan.
Gondoltam én is rá, hogy graetz, de ahogy írod, szerintem is nagy lenne a fesz esés. Még nem méregettem oly nagyon, majd holnap... (Schottky-kból graetzet?)

Szerk. Sok neki a 180 mA, melegszik nagyon. Marad az eredeti felállás, vagy nézek bele nagyobb trafócskát.

Talán. De a trafónak is bírnia kell. Nem csak terhelésre, hanem belső ellenállása is számít. Pici trafóknál nagy tud lenni.
Ha Graetz lenne az egyenirányítás, az áram is dupla lenne. De lehet, hogy kicsi lenne a feszültség, mert egy helyett két diódán esik. Mérni kellene. Lehet, hogy az ellenállást sem kellene csökkenteni.

Összefutottam egy végtelenül egyszerű NiCd töltővel.
Gyorstöltésnél 120, lassúnál 50 mA-rel tölt. 2000 mAh-s akksikat regenerálnék vele, így meg kicsit lassúcska
Ahhoz, hogy megnöveljem a töltőáramot a duplájára, gondolom a 10+18 ohmos ellenállásokat kéne fele ekkorákra cserélni. Jó irányban tapogatózok?
(Jelen esetben ezek 1/4 wattosak, a 18 ohmosakkal párhuzamosan van egy-egy töltést jelző led.)

Csak én nem értem ezt marhára vagy el van írva?
LM317 adatlapon a pin configuration-nél az van, hogy a lábak sorban: adjust, output, input. A kapcsrajzokon viszont rendre a 2-es lábra teszik a Vi-t, a 3-as lábra a Vo-t.

Szerk. Áramgenerátort gyártottam az egyikből, adj-out-in kiosztás szerint -- működik.
Akkor az összes rajz rossz lenne? Kisebb nyomdahiba... (Az összes rajznál fel van cserélve.)

Köszönöm!

Valóban, önindukció. Nem lehet lecsökkenteni, mert akkor a szekunder oldal feszültsége is lecsökken. Hiszen transzformátor a szerencsétlen, U1/U2=N1/N2.



Szívesen!

Ennyire egyszerű analóg áramköröktől ilyen pontosságot egy időben nem lehet elvárni! A 0,1 % már nem tartható, az 1 % igen, de ahogy csökkented a frekit, a kitöltési tényező valamennyire el fog mászni, és ilyen elemértékekkel 33 Hz-en talán már nem is fog működni (IOP1 precizitásától függ). Egy potit pedig eleve lehetetlen 0,001 %-ra beállítani! Maximum 2 dekád átfogás a reális, vagyis 1 kHz-100 kHz, alatta nagyobbra kell cserélni a kondit. Általában 1 dekádonként van 1 kapcsoló állás a műszereken, még ha az átfogás 2 dekád is (átlapolt beállítási tartományok).


Ez is egy kimenet, de itt még nem állítható az amplitúdó.


Szabadon hagyható.


Háromszög és négyszög jel közül választhatsz vele. Azért ez eléggé egyértelmű!


Bipoláris impulzus: + és - kimeneti feszültség felváltva. unipolar: + és 0 feszültség. (A "bipoláris PWM" viszont egy harmadik fajta jel lenne, +, 0, és - jel is van benne!)


Kicsivel, hiszen ott van egy poti. (Ohm törvény.) Ha több kell, akkor még egy extra gyors OPA kell utána.


Hát ez még kb. 2 óra munka lenne, ennyi időm már nincs. Majd valaki javasol neked IC-ket! Minél jobb IC-t veszel, annál precízebb lesz a jel. 70 Ft-nyi IC-ből is lehet valamit összehozni (pl. TL074, pici átméretezéssel), de ha szép és precíz jel kell, akkor 2-3 ezerig érdemes elmenni. Lehet, hogy +/-5 V-os táppal jobban járnál (olcsóbb IC), aztán a végén erősítheted a jelet. Hogy mi a komparátor? Majdnem olyan, mint az OPA, de sokkal gyorsabb, viszont nem tűri a negatív visszacsatolást, begerjed.

Még valami: stabil tápfesz kell, mert közvetlenül befolyásolja a jelet!

A kondi és a gyújtótrafó egy hangolt rezgőkör, ezért nem működik más értékű kondival. Kialakul egy impulzus, amit a trafó jelentősen feltranszformál a gyújtógyertyának. Érdemes rámérni oszcilloszkóppal (nagyfesz mérőfejjel).
A primer oldalon az első pillanatokban az impulzus több száz volt lehet:

http://www.globalfocus.hu/articles_gyujtas-primsec.php

Köszi Spafi!

Pár fontos kérdésemre még válaszolnál?

-ezzel tudok kis frekit és és kis alacsony tényezővel? pl. 33Hz 1%? vagy akát 1Hz 0.1%-ot?
-a kimenet négyszögjel a pulse -/+15V?
-a triangle szabadon hagyható, vagy kell vele csinálni valamit?
-Az SW1 mit kapcsol?
.A bi/unipolar mit csinál? mikor melyiket válasszam?
-mekkora árammal terhelhető max a kimenet?
-MIk azok a komparátorok, milyen IC-t vegyek, Melyik lábát kössem be, kb milyen nagyságrendű árai vannak?

OKés, én nem csodáélkozom, hogy elfüstöl, sőt inkább azon ,hogy működik, olyan kiskondval is:-) Ha 4uF-et raktam (fénycső kompenzáló)) rá tehát nagyobbat, alig volt szikra, ha kisebbet pl semmit . akkor nem volt egyáltaláb szikra. Ha meg a kerámiakondit, akkor ugyanolyan volt ,mint a metalpapírnál, igaz a kicsi elég hamar elfüstölt pár megszakítás után. Amikor rövidre van zárva megszakító, akkor a kondin nincs fesz, eddig még oké. Aztán ha nyitom a megszakítót, akkor nem tápfeszültségig, azaz kb 13.2Vig töltik a kondi? Biztos nem ha még párszáz voltos kondi is el-ég. A primer oldalon nem tudom mit keres ilyen nagy fesz,a sec oldalon ahol viszont kéne, hogy legyen, oda meg úgy kell odakönyörögni:-) biztos valami önidukciós feszlökés lehet az, valami diódával nem lehetne ezt eltüntetni és akkor elvileg a kiskondi is elég, majd megpróbálom. nem érdekes egyébként, csak úgy játszadozom vele és az elméleti oldala is érdekelne.

Na hát akkor itt van:
http://www.snyaudio.hu/spafi/elektro/es ... ulator.GIF

Hány voltos a nagy kondi? (legalább ezer) És a kicsi? (jó esetben néhány száz) Hát ezért.
A kondin komoly áram is folyik, ezt is kell bírni.

Mellesleg a gyújtó kondik metálpapír kivitelűek (önjavító). Azaz ha véletlenül átütne, akkor az átütés helyén elpárolog a fémgőz, és máris jó. Így 99%-ban túléli.

A régi hagyományos gyújtáshoz tartozik egy kondi is, ami kb 0.5uF és kicseréltem az eredeti nagy hengeres kondit egyegész pici kerámiakondira, akkor az ugyanúgy viselkedik, a szikra hasonló, de fél perc se kell és elfüstöl. Miért?

Ez nem segített sokat:-) Jobban örülnék egy kész kapcsoláshoz, az emlíitet 3 potméterrel.

Még pár infó: a potméterekhez

amplitúdó: 0-15V
frekvencia: 0-1000Hz (de még jobb lenne 100kHz)
kitöltési tényező 0-100%

NE555 sajnos nem tudja FÜGGETLENÜL szabályozni a paramétereket. Pl. ha a frekvenciát változtatom, akkor elmegy a kitöltési tényező. Ez így használhatlan számomra:-)

A legegyszerűbb: NE555

http://www.fairchildsemi.com/ds/LM/LM555.pdf

A kimeneten egy potméterrel az amplitúdót lehet szabályozni.

Persze minden paraméter korlátok között szabályozható. A komolyabb megoldások sokkal bonyolultabbak, persze többet is tudnak. De ez szvsz. meghaladja a te erőidet.

Egy egyszerű négyszögjel-generátort szeretnék építeni 3 potméterrel.

A potméterek a következőket szabályozzák terméstesen egymástól tökéletesen függetlenül:

1. amplítúdó
2. frekvencia
3. kitöltési tényező

Létezik ilyen kapcsolás? (mert nagy nagyon találtam a neten, pedig olyan egyszerűnek tünik, túl sokat szeretnék?)

Fénycső foglalatból ki lehet szedni úgy a vezetékeket, hogy utána még használható legyen?

Így már értem, köszönöm!
Mindig tanulok valami újat...

Nagyon megbízható, terhelhető, hőfoktényezője kicsi, csúszás zaja kicsi, élettartama nagy, nagy hőmérséklet tartományban működik, egészen kis értékek is készíthetők, érték tűrése kisebb is lehet. Hirtelen ennyi.

Gyártani sokkal nehezebb, a kisebb darabszámok miatt drága.

Amikor nálam voltál, tudtam volna mutatni, adni, van bőven belőle. Annak idején csak ilyet terveztem be a gyártmányokba. Nem is volt baj velük. A német gyártók már 30-40 éve is profik voltak benne.

Új dolog jött velem szembe a neten.
Aszongya, hogy cermet potenciométer.
Addig oké, hogy cermet = kerámia + fém (a kettő jó tulajdonságait ötvözi kb.)
De mitől annyira speciális egy ilyen poti, hogy 3-4000 Ft-ot lehessen kérni érte?! Extra hosszú élettartam/stb?
Még csak nem is nagy teljesítményű, mert 1-3 wattos. Igaz méretre elég pici.
(Itt meg itt pl. van ilyen.)

Köszi, egyelőre maradok a FET-nél. Lényegesen egyszerűbb vezérelni (számomra legalábbis).

Teljesen új ontopic:
Az alábbi áramkörbe esetleg kb. konkrét értékeket tudnátok saccolni?
Ez elvileg túláramvédelem, inrush current protection lenne.
védelem

A TVS, D2 illetve D1 konkrétan mik is?

Szerk. Kis kutakodás közben hasonló alkalmazási körre találtam anyagot, hátha valakinek kell még:
MOSFET inrush protection as SC protection, kommentek is figyelememéltóak! PDF amiben a kapcszajz is bentvan, első oldal
Kb. ez az, amire ki akartam eredetileg lyukadni. Izzóhoz ~áramgenerátor
Érdekes olvasnivaló: Active inrush limiting using MOSFETs (Motorola)

Ha tudnám, nem kérdeztem volna meg.

De akkor azt kellene kérdezni, hogy mit is csinál! vagy akár rá is kereshettél volna gugliban. "tranzisztor működése"

Az első találat a Wikipedia, ez kb. korrekt, bár nem túl szájbarágós.
A második találat (hobbielektronika) viszont röhögőgörcsöt vált ki minden hozzáértőből! (Hogy csak a legszebb képzavart említsem: "lyukhiány".)
A harmadik majdnem a te kérdésedre ad választ, de aztán mégsem (nem különbözteti meg a C és E-t), de azért sok dolgot elmond egyszerűen.
A negyedik (ELTE) korrekt, viszonylag egyszerű, bár nem túl rendszerezett.
...
A hetedik tömör és velős, bár nem 100 %-osan korrekt.

Egyébként lényegében ugyanazt csinálja a bipoláris is, mint a MOSFET, csak közben áram is folyik a bázisán. Ha megfordítod a CE-t, akkor is így működik, csak még több bázisáramot kér ugyanakkora kollektoráramhoz.

Ha tudnám, nem kérdeztem volna meg. A sima bipoláris tranyók számomra idegen világot jelentenek. Előbb tanulok meg (MOS)FETekkel játszadozni (és ebben nagy szereped van! =)) mint bipoláris tranzisztorral kezdeni bármit is.
(Majd kimérem akkor, végülis csak érdekességként gondoltam rákérdezni.)

Feteket erős permanens mágnessel lehet viszgálni, közel viszed ha az a fajta hogy odaragad, akkor fet, he nem ragad akkor bipoláris!
Fet=FErritTranzisztor..

gg630504
http://hg9ieg.tk

Én is szétvágtam egyet, mert fényelemet akartam csinálni. De én a "tömör" házas FETekre gondoltam. A bipolárisakat megtudom határozni diódamérővel is. NEm vezet egyik irányba se az EC, a harmadik a B. A B hez képes kisebb elenállás a Cnek van,és hogy melyik irányba vezet a BE már meg is van a tipusa (NPN vagy PNP)

Feteket is mértem, azok minden irányba vezetet vagy szakadtak voltak: ezek szerint hibásak vagy nem lehet így mérni őket?

Tudod, hogy mit csinál egy tranzisztor? Ha igen, akkor magadtól is kell tudnod a választ. Igen, meg lehet határozni. Pont ugyanúgy, ahogy szétszedés nélkül.

Tranyó lábkiosztását meg lehet határozni úgy, ha leveszem a "kalapját"? (Nem csak ezért lett levéve. )
Test-másikláb és test-harmadikláb között megvilágítva +150 mV-ot mérek. A két másikláb között gyak. nincs feszültség. Típus: MP42B
Képek: Kép 1, Kép 2, Kép 3, Kép4 (300kB/db)

Szerk: kisebb képek+típus

A flex lágyinditásához ha csinálok egy 3A-res áramgenerátort, pl egy állandó bázis áramú teljtranyóval az működhetne? 1 kWos inverter akarok megóvni a nagy inditóáramtól.

Kiment a hőlégfúvóm fűtőszála, mivel elég régen megvan sokat dolgoztam vele és 1600Ft volt, nem javitom meg, rá kéne roppantani a csatlakozóját, inkább nem foglalkozom vele, forrasztani a nagy hő miatt nem érdemes. Kiszedtem a fűtszálát és hideg levegő fúvatására még jól jöhet. A ventimotor 17Vos DC motor és a fűtőszálból volt leosztva és egyenirányitva a táp neki. Ha meghagyom a graetz hidat és elé az AC oldalra beteszek egy soros kondit áramkorlátnak az jó lsz a motornak tápnak?

Hogyan lehet meghatározni egyszerűen egy FET lábkiosztását méréssel, és eldönteni, hogy milyen csatornás stb?