Akkor másképp kérdezem.
Ilyen kellene. Árulnak ilyet itthon is?:

http://www.lightobject.com/12Ch-RF-Wire ... t-P45.aspx

Jelenleg két kapcsolásom van.

1.: http://bsselektronika.hu/index.php?id=101&searchtext=f%E9nycs%F5&c1=1
2.: http://skory.gylcomp.hu/kapcs/kapcs.html - Univerzális négyszögjelgenerátor

A trafóm:
TV sorkimenő trafómagra primer=22 menet 0.8 m/m CUZ huzal. Szekunder=450 menet 0.20 m/m CUZ huzal.

Elektromann:

Csak úgy nem lehet a tranyós kimenetre egy trafót bekötni, mert egyenáramúlag
azzal rövidzárba kerülhet a kimenet.
Úgy szokták, hogy egy 4-15Ohm/5-10W-os ellenállással sorosan kötik a trafót
és úgy, valamint az ellenállással párhuzamosan lehet még betenni 1000-2200uF-os kondenzátort,
ha hangfrekvenciás átvitelt ( több kiloHertzen! ) akarunk elérni vele.

Egyáltalán, milyen az a trafó?
Jó lenne az egész kapcsolásról egy rajzot látni, hogy mi a célod vele, mekkora a terhelés,
mert ahhoz kell méretezni fénycsőkapcsolás esetében.

Üdv!

Mégis hol láttál abban a kapcsolásban darlingtonokat?Mert a TIP122-127 az az.Ott egy-egy sima P-s és N-es tranzisztorok vannak a bázisuknál közösítve.

Skori weblapjáról letöltöttem az univerzális négyszöggenerátor rajzát, és felépítettem, de valószínűleg én voltam az ügyetlen, mert nem működik. A diódák 4148-asok, a tranyók pedig TIP122, és TIP127. Rákötöttem a trafót, amit az előző kapcsolásban használtam. Tudtok segíteni?

Ha valaki csinált már ilyet, van tapasztalata:

Milyen RF távirányítót és vevőt szerezhetnék be a legolcsóbban?
Legalább 8 egyirányú csatornára lenne szükségem.
Kb 50-100 méter hatótávolságra.

Tehát kellene egy távirányító mondjuk 8 gombbal. Ha megnyomom a gombot a távirányítón, akkor a vevőegységen egy bit megjelenik a megfelelő kimeneti lábon. Kontrollerrel majd leolvasom és indulhat a folyamat amit vezérelnék...

Nagyon sokat találtam, 2 ezetől 200 ezer ft-ig, mindenféle intelligens ház vezérlőket stb. De nekem csak a fenti egyszerű feladatra kellene, ezért kérdem van -e valakinek tapasztalata ebben? Hol, mit?

A sorkimenő konkrétan TV sorkimenő trafó, ami újra lett tekercselve, de valószínűleg az oszcillátor hibás, mert a voltmérő csak akkor mutat jelet, ha a tápot ki-be kapcsolom...

Nem tudom, hogy milyen sorkimenő tud ilyen kis impedanciára jelentős teljesítményt leadni, de valamennyire világítania kellene, ha az oszcillátor megy. Ellenőrizd, hogy megy-e az oszci! Ha nem, annak több oka lehet a nem megfelelő értékű bázisellenállástól a rossz bekötésig.

Skori weblapján korrekt kapcsolást is találhatsz.

Ez egy inverteres kapcsolás 200-250V/20 Khz-es kimeneti árammal. A nagyfreki miatt elvileg gyújtó és fojtó nélkül is működnie kell. Olvasd el az oldalt, és a hozzászólásokat...

Mitől gyújtana be a cső? A sorkimenő ehhez nem jó, nem 15-25kV előállítása a cél, a csőnek 110V körül van az égési feszültsége, ezen kívül kell neki egy impulzus ami begyújtja.

Sziasztok
Megépítettem egy 12V-os fénycső kapcsolást, az oldalon levőtől annyival tér el, hogy TV sorkimenő trafót használtam, és IRF 840-eset hűtőbordával (egy hozzászóló javaslata alapján) a BUV 12 helyett, de nem működik
Meg tudjátok mondani, hogy mi lehet benne a hiba? Ha nem, tudtok egy olyan kapcsolást, ami jó, és legalább a trafót ugyan így, ahogy van fel tudom használni?

Lenne egy újabb digitális technika házi

Arra gondoltam, hogy ALU-val oldom meg a dolgot, de nem vagyok nagyon otthon ebben. Ha jól értem, mindenképpen soros bemenet kéne, de még az sincs megadva, hány bites legyen. De hogy ez ne okozzon problémát, legyen 4. Viszont soros bemenetű ALU-t még nem találtam. Vagy egy párhuzamosnál be lehet írni egyesével a biteket (úgy gondolom igen)? Mert akkor pl. SN74181-es ALU esetén egy kis léptetővel soros bemenet valósítható meg.

:O Már ahol
Gondolom ugyanúgy, ha nem hasonlóan néz ki, mint a többi automata. Nálunk nem találok semmi nullbontóra utaló jelet, feltételezem, talán nincs is... (80-as évekbeli panelház)

Az óra után, az automata táblán van nullbontó. Ha ez nyitva van, akkor az a vezeték, amelyiken a fázishoz képest továbbra is mérhető a 230V, az a védőföld. Azon nincs (nem szabad) bontást csinálni.

A fázist (elvileg fekete színű) meg fáziskeresővel lehet megtalálni.

Ha azonosak a színek (pl. két kék), a védőföldet egy rátekert sárga/zöld szig. szalag csíkkal kell jelölni.

Elvileg az elmenő kék szálak a nulla és a föld, ha jól vettem ki. Bemenőnél ugyanez lehet. Azt, hogy melyik melyik, úgy lehetne kideríteni, hogy az elmenő kékeket (+feketét) összeméred egy már nem áram alatt lévő konnektorral (ami a szétégettből kapná az áramot) -- így a föld és a nulla meglesz, hogy melyik melyik. A bejövőnél ugyanezt már sajna nem tudod megcsinálni, mert a 0 és a föld közösítve van vagy a villanyóránál, vagy még jobban előtte (de legalább a fázis megvan -- fekete). Ha a színek megegyeznek (kék, sötétebb kék), jó eséllyel megvan a bemenő oldala is a dolognak (bár panellakásban, falkábellel nem lehetetlen semmi sem...)

Sziasztok. Nem tudom, volt-e már hasonló kérdés/téma. Az én problémám a következő:

Van egy konnektor ami megolvadt (belseje). Szétszedtem, kivettem a falból az egészet. Van mögötte 6 vezeték. 3 be (földszint felől jön fel): 2 kék és 1 fekete. 3 ki (jobbra megy a falban, fürdő sz., konyha felé): 2 kék és 1 fekete szintén. Miután szétszedtem és visszanyomtam az áramot, nem volt áram a lakás felében, tehát sikerült rájönnöm, hogy ezen a konnektoron folyt át az áram (:D).

Tehát, a kérdésem az, hogy mit mivel kössek össze. Amiért ez számomra nem egyértelmű:
- hogy nincs jelölve a föld,
- hogy két kék ér van és egy fekete (mikor a kék szokott a fázis lenni, nem-e),
- hogy teljesen szétolvad a konnektor hátsófele, így még azt sem tudom, mi hová volt kötve

További nehezítés, hogy nagyjából 5-6 centire lógnak ki a szálak a doboz belsejében (tehát ennyi a hozzáférhető rész). Jobban megnézve a két kék vezeték nem egyforma. Az egyik sötétebb. Rá mértem feszültség mérővel a 3 érre. A fekete mindkét kékkel 220V-ot hozott, a két kék egymással pedig semmit. Meg se moccant a műszer.

Nem vagyok egy villanyszerelő guru, de egy konnektor csere, bekötés szokott menni. Az én olvasatomban csak két lehetőség van. A fekete a feketéhez, a két kéket meg lehet így vagy úgy kötni. Csak épp ezzel nem akartam játszani. Igaz, hogy minden áramtalanítva van a lakásban. De sajnos azt már nem tudom, hogyan lehet ellenőrizni, hogy jól van-e kötve a két kék. Plusz az is nehezíti a helyzetet, hogy rövidek a vezetékek.

Ha ez megoldható szakember nélkül, akkor valaki írja le a módját, illetve a lehetőségeket, csak mintha egy 4 évesnek mondaná.

Köszönöm előre is!

Ja, igen, ezzel tisztában vagyok, akartam is írni, hogy nyilván némi hangerőcsökkenéssel jár majd a dolog. Ezer köszönet, átforrasztgatom akkor a kábeleimet.

Mono

Igen, szinte tökéletes, csak 6 dB-lel fog csökkenni a hangerő, ami nem tragédia.

Sziasztok!

Segítségeteket kérném a következő dolgoban.
Van két sztereo audio jelforrásom, egy erősítőm, egy sztereo bemenettel.
Az lenne a feladat, hogy az erősítő bemenete szemszögéből nézve közösítsem a két sztereo jelforrást, hogy bármelyik jelforrást bekapcsolva az erősítőn keresztül szóljon. Minden csatlakozás RCA, bár szerintem ez lényegtelen.
Van RCA elosztóm/közösítőm (nézőpont kérdése). Ez két aljzat és egy dugó, műanyag öntvény. Ha ezt bedugom az erősítőbe, majd egy jelforrást, akkor mindaddig jól szól, míg a másik jelforrást nem dugom mellé, ekkor ugyanis elhallgat. Kimértem, sima átkötés van benne, így nyilván nem örül annak egyik jelforrás sem, ha szembe kapcsolódik egy másik.
Találtam neten ilyen RCA audio-video elosztó-közösítő dobozokat, de ebben is csak mezei átkötések vannak, így szerintem ezen jelforrások mellett ugyanez lenne a tünet.
Mindent távirányítóról tudok vezérelni, így a manuális átdugást/átkapcsolást szeretném mindenképpen elkerülni.
Kérdés: szerintetek megoldás lehet-e az, ha a jelforrások felől érkező RCA dugók meleg pontja és a jelvezeték meleg ere közé betennék egy-egy soros ellenállást, olyan 10k körülit és így kötném össze őket?
Illetőleg ha nem, akkor szerintetek milyen megoldás lehetne erre alkalmas? Leszámítva az ilyen tanácsokat, mint vegyek több bemenettel rendeklező erősítőt, vagy keverőpultot

Mono

Meg fogom nézni a működési elvet, és kösz az útbaigazítást.

Igen.

A dinamikus mikrofonnak a két kivezetése között néhányszor 10 ohmot lehet mérni, ha van benne illesztő trafó, többet.
A másiknál gyakorlatilag semmit.

De: már bocsáss meg, de finoman szólva is nagyon nem vagy képben. És Google a mi barátunk. Minden info részletesen megtalálható. A működési elveket nem ártana tisztáznod.

Nehéz lesz így FM adót csinálni.

Mindkettő van. Az a kb 0.5cm-es lenne az elektret? Akkora, mint egy gyógyszer. Egyébként van egy olyanom is, ami kb 2 centi az átmérője, de dupla olyan hosszú, mint az azonos átmérőjű mikrofonok. Az milyen mikofon lenne? Az is dinamikus?

Mekkora, hogy néz ki, mennyibe került? Mert a dinamikus aránylag nagy (2-3 cm vagy több), nehéz, és drága.
A másik kicsi, könnyű, és olcsó.

Hát akkor újat kell vennem. Ugyan ezekkel a kapcsolásokkal kapcsolatosan jutott eszembe a mikrofon. Van itt hon mikrofonom, de meg lehet tudni valahogy, hogy az most elektret, vagy dinamikus?

Megméred a kapacitását, és annak a változását.

De leginkább sehogy.

és akkor hogy tudhatom meg, hogy a nálam levő dióda kapacitív dióda-e, és hogy megfelelő értékű-e, ha nincs rajta típusszám?

A záróirányba kapcsolt dióda kapacitása a rajta levő feszültséggel arányosan változik, így frekvenciamodulációra alkalmas (egyébre is). A tipusok szerint változik az alapkapacitás és annak vezérelhető tartománya.

Hozzáláttam egy URH mikrofon kapcsolás kereséséhez, aztán amit olcsóbban meg tudom oldani, azt megcsinálom Az első, ami "kiszúrja a szemem", az egy kapacitív dióda, amiről eddig nem is hallottam. Több kapcsolásban is ott van, a típusa BB105, BB102, és lehet, hogy további kapcsolásoknál még több ilyet találok. Utánna néztem neten, és ahol kinézetet is találtam, úgy tűnik nekem, hogy van olyanom, de az úgy néz ki, hogy nincs rajta típus, csak egy bizonyos színű csík a katód felől, és az egész négyszög alakú. Honnan tudhatom, hogy ez tényleg az-e, ami nekem kell, és hogy mi a típusa?

Jó lenne ha valaki tudna segíteni, a következő problémám van:
Szeretnék pc-ről egy relét vezérelni valamilyen szoftverrel de sajna elég zöldfülü vagyok ebben a témában…

Sziasztok!

Az alábbi nyomógomb vezérléséhez kérek tanácsot/ötlete Tőletek.
Egy airsoft fegyver egyes lövésének vezérléséről lenne szó. Egyes lövést kiválaszta a ravasz folyamatos meghúzása ellenére, csak egy impulzusra lenne szükség. Mellékeltem a vezérelendő elektronika rajzát.

http://www.angyalokkal.hu/nyomogomb.html

Előre is köszi!

Számomra a számítógépes táp a félegyen, és a diódás lüktető feszültség, csak nem tudtam, hogy te ezeket a dolgokat hogy értelmezed, ezért lett belőle összevisszaság. Konkrétan nekem senki se tanította meg ezeket az elnevezéseket, ezek egy részét interneten láttam (meg a boltos mondta), a hiányzó elnevezésekre meg ki találtam valamit, ami illik rá. Pl ez a fél egyen a diódásra is vonatkozott, csak aztán rájöttem, hogy a számítógéptáp stabilabb egyent ad ki, ezért különválasztottam, és így lett lüktető feszültség, és fél egyen. Gondolom még rengeteg olyan dolog van, amit aminek nem az a megnevezése, mint ahogy nevezem. Egyébként legelőször a diódát is egyirányúnak neveztem, csak aztán a boltos mondta, hogy annak nem az a neve. Szóval az elnevezésekről ennyit, és ha kíváncsi vagy rá, az alkatrészek működésére is ilyen formában jöttem rá, annyi különbséggel, hogy itt a legtöbbet saját kísérleteimmel, és mérésekkel ismertem meg. Nem nagyon volt ott senki, hogy mondja, hogy ez nem így van (még apám se, vele már több mint 10 éve nincs vele kapcsolatom [ezért a nevem is megváltoztattam]), sokáig azt se tudtam, hogy mi az az ellenállás, vak van és kész. Persze később már nagyon érdekelt, hogy miért viselkednek így a dolgok, és lassacskán rá jöttem némelyikre. Még az is lehet, hogy még most se ismerek mindent, még az optocsatolót is csak idén tudtam meg, hogy létezik...




Erről meg csak annyit, hogy nem azért lettem Elektromann, mert "sokat tudok", hanem azért találta ki haverom, mert őt lenyűgözte, hogy néhány dolgot összetudok kötni, és mivel még nem volt furcsa becenevem (úgy értem, hogy nem a nevemből származó becenév), ezért kitalálta, hogy legyek Elektromann. Talán az is befolyásolta becenevem létrejöttét, hogy már 5 évesen (szerintem egy kicsit korábban, de erről konkrét emlékem nincs, ezért anyukám elmondása szerint az 5 éveskor biztos) izzókat kötöttem egy elemhez. Nem nagy számnak tűnik, de ahhoz képest, hogy akkoriba még a szülinapom se tudtam, nem is kicsi dolog (szerintem), de nincs konkrét emlékem a kezdetről.

Visszatérve a kapcsoláshoz:
Ma nem biztos, hogy meg tudom nézni, mert a névváltoztatás miatt intéznem kell az igazolványokat, de valamikor biztos megnézem.

Eléggé átláthatatlan számomra, hogy mikor mit csinálsz, és ebből mit nem értesz. Egy diódamérős ellenőrzés, hogy tényleg npn-e az a BC182B, mindenesetre nem ártana, ahogy már írtam!

Még saját magaddal sem vagy konzekvens a megnevezésekben, mert most a + és 0-t nevezed "fél egyennek", pedig a számítógéptáp is ilyen feszt ad, tehát így semmi értelme nem lett volna a "fél egyen helyett PC táp" szembeállításodnak.
Ha + és 0 van, azt aszimmetrikus, vagy egyszeres tápfeszültségnek hívják. Hogy ezek után mit hívsz egyennek, az számomra teljes rejtély! Már korábban gyanús volt, hogy a feszültség fogalma nem világos számodra, és ez a gyanúm egyre erősebb.

Bocs, nem vettem figyelembe, hogy az fet, és nem tranyó. Így már tényleg érthető, hogy miért ad le folyamatos feszültséget. Azonban azt még mindig nem értem, hogy miért nem működik BC182B-vel, és ha a BC182 helyett optocsatolón keresztül egy alkonykapcsolót használok (led, és előtét ellenállás helyett relével), akkor a relé miért működik folyamatosan. Vagy valamit rossul kötöttem össze, és ezért véggül bele kavarodtam az egész működési elv dologba, vagy rossz a FET. Egyébként mikor először próbáltam, már akkor se működött egyenen. Vagy már az rosz volt, vagy fél egyen (én általában az egydiódásat nevezem lüktetőnek, mert az tényleg lüktető, fél egyennél meg +, és 0 van) kell ahhoz, hogy érzékelje a bőrt. Elvékre tudtommal van olyan kapcsolás, ami csak fél egyenen megy, ezt egy olyan mondta nekem, aki sokat foglalkozik ilyenekkel, de ő is tévedhet... Holnap megnézem a kapcsolást, hátha rájövök, mi a gond.

Ne győzködj arról, ami te magad szerint is érthetetlen, hanem próbáld megérteni, amit írtam! Szerintem teljesen világos, részletes és egyszerű voltam. (Bár láthatóan túl korai neked az inverz aktív üzemről beszélni.)



Hát egyáltalán nem ezt írtad, mert ez előtt egyetlen szóval sem említetted, hogy a BC182 nélkül kötötted be! Hát nem totál egyértelmű, hogy ha mást építesz, akkor másként fog működni?!?



Még az a szerencse, hogy zavar!

Teljesen egyértelmű, hogy így kell működnie. Vezérlés nélkül a FET vezet, de ez az áram nem a BC182 bázisába folyik, hanem a 47k által egyébként biztosított bázisáramot eltereli, söntöli, tehát megakadályozza, hogy bázisáram folyjon! Bázisáram nélkül pedig nincs kollektoráram. (Aki valóban érti a tranyók működését, az elsősorban áramokkal definiálja a tranyó üzemállapotait, de a kedvedért leírom így is: a FET "rövidre zárja" a bázis-emitter lábakat, tehát nem lesz Ube feszültség.) Viszont ha a FET vezérlést kap, akkor olyan, mintha szakadás lenne, tehát a 47k-n keresztül áramot (a kedvedért: feszültséget) kap a BC182, és elkezd vezetni.

Másként is meg lehet közelíteni: közismert, hogy a közös emitteres kapcsolás fázist fordít, tehát ez kapásból megmagyarázza az inverziót (működés megfordulását), de ilyenkor vigyázzunk, mert ez csak rögzített kimeneti és bemeneti referenciapontok mellett érvényes gondolatmenet!

Működés megfordítását az is eredményezheti, ha máshová kötjük be a ki- vagy bemenetet: ugye ha feltesszük, hogy a kimeneti pont potenciálja vagy a tápfesz, vagy a föld, de a terhelés (pl. relé tekercsének) másik pontja köthető vagy a tápra (mint most), vagy a földre, akkor ennek függvényében pont ellentétesre fordulnak a ki- és bekapcsolások.



Ne képzeld! A FET egy csak feszültséggel vezérelt eszköz (ellentétben a bipoláris tranyóval), áramra nincs szüksége a nyitva vagy zárva tartásához. Viszont ahogy azt már írtam, alapból vezet (önvezető), és egy negatív feszültséggel lehet lezárni (érdemes megnézni az adatlapját, fel is van rajta tüntetve, hogy Vgs negatív előjelű). Ezt a negatív feszültséget biztosítja a kéz, persze nem magától, hanem a FET-ben lévő dióda (ami a rajzjelén is látszik) egyenirányítja negatív polaritású lüktető egyenfeszültséggé a kéz által bevitt kapacitív AC áramot (ezt meg a BSS-en is leírták).



Honnét veszed, hogy az kell? Nem az kell! (Együteműen egyenirányított lüktető egyenfeszültségnek hívják a hozzáértők azt, amire szerintem itt gondoltál.) Sima egyenfesz kell ennek a kapcsolásnak is, semmi jele annak sehol, hogy lüktető egyenfesz kellene (habár azzal is működhet szerencsés esetben).

Pont úgy raktam össze, ahogy az oldalon van a kapcsolás. Ha nem hiszed el, próbáld ki. Amikor próbáltam megérteni, hogy miért viselkedik így a kapcsolás, akkor csináltam azt, hogy BC182 nélkül kötöttem össze a tranyót a relével, és akkor a relé rögtön behúzott, de mikor meg érintettem a fémlemezt, akkor a relé ki-be kapcsolt, de ezt már leírtam Amikkel eddig találkoztam, azt mind ismerem (tranyók, ellenállások, kondik, diódák, IC-k egy része, és most ismerkedem az optocsatolóval, mert később kell kapcsolások egyesítésére), csak az egyes típusokhoz tartozó feszültségviszonyokat nem tudom kívülről, az ilyesmit egy idő után elfelejtem Ez a jelenség először nekem is nagyon furcsa volt, mert az én tudtommal is a tranók feszültségmentes állapotban nem vezetik az áramot, de más magyarázatot nem találtam rá. Azt még el tudom képzelni, hogy a BF244 ézért ad le feszültséget, mert a 4,7M-ás ellenálláson kereszül kap áramot, amit aztán az ember bőre vezet le (szerintem ezért is kell fél egyen egyen helyett), de hogy miért viselkedik így a BC182, arra más magyarázatot nem találok, és ez egyre jobban zavar engem (ez a kapcsolás a tranyókkal kapcsolatos elméleteimet teljesen felborította). Ha a tranyók csak feszültség alatt engednek fesz-t, akkor hogy a fenébe fordítja meg ez a kapcsolás a menetet?

Egyébként ha valaki próbálkozna, ne egydiódás fél egyennel próbálkozzon, az nekem tönkre tette a kapcsolást, én számítógéptápot használtam, azzal tökéletesen működött.

Ha ez történik, akkor vagy nem a linken látható kapcsolást építetted meg, vagy egyszerűen valami rossz. Nem szabadna meghúznia, mivel vezérlés nélkül a BF244 legfeljebb párszáz ohmos ellenállásként viselkedik, elszívja a BC182 teljes vezérlő áramát.



Ez azt sejteti, hogy a BC182B-s tranyód valójában PNP, hiszen ugyanúgy viselkedik. Ilyenkor érdemes kimérni egy diódavizsgálóval, hogy mi is van belül. Hogy PNP-vel fordítva működik, az teljesen normális, mert ha egy tranyóra fordítva kapcsoljuk rá a C-E feszültséget, akkor úgynevezett inverz aktív üzemállapotban továbbra is működik, a C és E szerepe felcserélődik, csak éppen sokkal rosszabb paraméterekkel (béta, letörési fesz, stb... ) üzemel, mint normálisan. Tehát így olyan, mintha egy emitterkövetőnek kapcsolt PNP tranyót tettél volna be, ami nem fordít fázist, míg az eredeti földelt emitterű kapcsolás fázist fordított.

Előfordul időnként, hogy mást írnak egy tranyóra, mint ami benne van.



Ez a normális.



Én inkább azt gyanítom, hogy egyrészt az inverz aktív üzemállapot nem tetszett a hamis tranyódnak, másrészt sejtem, hogy egy elkót kellett töltögetnie, ami ugye kvázi rövidzárként viselkedik egy pillanatig.

A tranyókat én is jól ismerem, de ez az egy tranyó teljesen összezavart. Ebben a kapcsolásban a BF244 üzemállapotban bekapcsolja a relét, tehát feszültség alá helyezéskor behúz. Ha megérintem a lemezt, akkor a BF244 fél egyen (vagy váltakozó) feszültséget ad le, és a relé rezeg (ki-be kapcsolgat). Ha a BF244 után BC182 B-t (vagy más hasonló, akár PNP tranyót) rakok, akkor ugyan úgy működik, de ha sima BC182-est (amilyet konkrétan megad) rakok BF244 után, akkor feszültség alá helyezéskor semmit se csinál a relé, csak ha megérintem a lemezt, mert akkor rezeg a relé (ki-be kapcsolgat). Ezért zavart meg ez a tranyó, mert ebből arra tudok következtetni, hogy megfordítja a folyamatot (ha a BF244 feszültséget enged át, ez lezár). Ha nem így van, akkor is ez a tranyó másképp működik, mint az eddigiek, és először inkább azt fejtsük meg, hogy miért van ez így, mert engem marhára izgat ez az érdekes jelenség.

És neki volt igaza. Hogy te honnan szeded ezeket a téveszméket, az nekem rejtély, mert én pl. néhány egyszerű kísérlet alapján már akkor tisztában voltam a tranyók működésével, amikor a rajzjelét még nem is ismertem (általános 7-edikes koromban). És én még csak elektromann sem voltam. Ilyen nicknévvel ilyen kérdéseket feltenni...

Talán a BF244-re gondolhattál, ami egy j-FET, így bázisa, emittere és kollektora egyáltalán nincs, hanem helyette Gate, Source és Drain kivezetései, és ez tényleg önvezetéses, vagyis jel nélkül kicsi az ellenállása, és tényleg sérülékenyebb. Egy Z-diódával meg tudod védeni a bemenetét, és maradhat a bevált kapcsolás.

Bss-en találtam egy érintéskapcsolót. Az alap probléma az volt, hogy a relé rezgett, ezt a problémát kijavítottam plusz egy pnp tranyóval, kondival és egy diódával. Később tönkrement, és úgy gondoltam, veszek egy olyan tranzisztort, ami a BC182-höz hasonlóan úgy működik, hogy alapból az E-C lábak át engedik a feszültséget, ha a B-E láb feszültséget kap, akkor nem enged feszültséget, csak pnp típusba. A boltos nem hitt nekem, azt mondta, nincs ilyen, meg is mutatta BC182 B-n, de az már nem így viselkedik, és itthon ki is derült, hogy nekem volt igazam, mert mikor a BC182 B-t raktam be, akkor rögtön behúzott a relé, a BC182-vel meg csak akkor, ha megérintettem a lemezt (nem tudom konkrétan bizonyítani, mert nincs ilyen típusú működő tranyóm, csak a kapcsolás viselkedéséből következtettem). Az óta rájöttem, hogy a kapcsolásom azért megt tönkre, mert a BC182 nagyon kényes, és könnyen tönkremegy.

A lényeg: most próbálok egy másik fordítót csinálni, de eredmény nélkül. Arra gondoltam, hogy optocsatolóval, de hamar rájöttem, hogy az nem úgy működik, mint egy relé (nem akarok még egy relét). A kérdésem az lenne, hogy milyen megoldást javasoltok, illetve ha mégis optocsatolóval próbálkozok, akkor van-e olyan, ami úgy viselkedik, hogy a kimeneten vagy átenged, vagy sem (mint fotoellenállás esetében)

1. A fóliahurok is egy antenna (ilyen vagy nagyobb frekvencikákon), olyan mint egy nagy tekercsnek egy darabja.
2. Mint írtam az antenna dróttal sorba kell kötni a kondit. Én néhány pF értéket írtam. Az csak kerámiában létezik. Az elkók kapacitása legalább 1-10000 millószor nagyobb. Emiatt a polaritás nem jön szóba. De ha elkó lenne ott akkor sem, mert az antenna drót másik vége sehova sem csatlakozik.
3. Pár centi is számíthat ezen a frekvenciá. De előbb juss el oda, hogy legyen nyereséged, utána centizz.

Értem, az is lehet probléma, hogy a fóliahurok mely részére forrszatom?! Megpróbálom. Köszönöm, hogy foglalkozol a dologgal!
Megpróbálok mégegy, jobb fotót csinálni.

Tehát a kondi egyik lába a fóliahurokra, másik lába az antennára?! (azt hiszem elektrolit meg tantál kondi van csak itthon. Annak meg polaritása is van. Jaj, melyik végét merre forítsam...)

Az antenna hossza befolyásolhatja ilyen drasztikus mértékben az átvitelt? Pár centi ide vagy oda? Ha igen akkor az adó vagy a vevővél számít jobban az antennahossz pontosság?

Szvsz az a baj, hogy a drótod elhangolja a rezgőköröket.

Az adónál próbáld meg a fóliahurkon máshova forrasztani.

A vevőnél a tekercs lesz az antenna. Jobb fotót is csinálhattál volna, pont a lényeg van árnyékban.

Esetleg egy kondit (1-2 pF) kössél sorba a dróttal, és a kondit forraszd a panelre.
Mitán se rajzod, se műszered nincs, marad a próbálkozás (más pontok keresése).

T68m
Laci_L
SPafi

Kérlek nézzétek már meg a fenti linken lévő problémát! Hátha tudna valaki okosat mondani...

Kérlek nézzétek már meg ezt a problémát, nem boldogulok vele. Vezeték nélküli átvitel, antenna méretezés:

http://delfin.unideb.hu/~godoz/kepek/wireless.htm
Ide raktam a képek miatt.

Van egy nagyfesz csövem, közvetlen fűtésű. Van hozzá egy szimmetrikus tápom, ahol a fűtés nem a GND, hanem a negatív táp, ami -50kV. A fűtéshez egy olyan trafót csináltam, aminek a szekundere 20kV-os kábelből van megtekerve. Eddig tulajdonképpen ebből nem volt baj, ám mikor megnéztem, mégis milyen hatása lehet a hálózatra, nem lettem túl boldog. AC módban ráraktam erre a szigetelt szekunderre az egyik pólust, a másikat pedig a primer kivezetéshez közelítettem, kb. 4 centi szikrák ugrottak
róla le. A kérdés az, hogy DC módban okozhat-e a hálózatnak bármi zavart az, hogy megosztást hoz létre a primer oldalon (is)?
Ez lenne a táp:
http://omegalabs.eu/assets/images/fusortaprajz1.jpg
Tehát itt a -50kV lenne a fűtésen, ez okozza a hálózat irányába a megosztást.
Egyelőre földfüggetlen az egész szekunder oldal. Ez azért van, mert a meghajtó mérőtrafónak (FOSz 30 ha jól emlékszem) nem ismerem a belső elrendezését, illetve, ha földelem bármely pontját, még intenzívebb lesz a megosztás a hálózat felé.

Jaja!

Így ?

Bocs a minőségért, paint-al készült...

Erre való az internet.



Nem. Növekményes kell, mondjuk p-csatornás, aminek a source lába megy a 12 V-ra, drain-ről veheted le az áramot, gate-source közé megy a relé érintkezője, az 1 M-s ellenállást pedig a gate és a GND közé kösd! IRF9540.

Gyakorlatilag ugyanolyan, mint egy pnp tranyó, csak épp nem kell áram a vezérléséhez, 4 V körül kezd nyitni, és nagyobb áramot bír.

Utna néztem mi az a MOSFET, mivel nem mond senki semmit róla.
Tehát kell szereznem egy „kiürítéses” vagy „önvezető” típusú MOSFET tranzisztort, ahol a Gate-re kapcsolt feszültség a csatorna áramát csökkenti.

Tehát ha a GATE-en van a 12 V akkor az S-D nem folyik áram, ha a GATE-en nincs fesz, akkor az S-D-n kersztül tudom működtetni a további áramköröket. Egy gyakori, jól bevált típust tudnátok mondani?

Naná. Ha nem jön ki az eredeti, ki kell kötni (fóliavágás), és belebiggyeszteni a másikat. Csak az is kisáramu legyen, mert a fogyasztás számít.