Stubi!
Pl. a meghajtó nem túl jó, másrészt nem tranzisztorral hanem igbt-vel kéne megcsinálni.
A tranzisztornak egy folyamatos bázisáramot kell biztosítani, ahoz hogy bekapcsolva legyen, saccra több mint 1A-t szerintem.
Ekkor fölösleges a tranya elött a kis fet, mert mit sütne ki?
Meg szerintem a BYW29 se húzná sokáig ott.
Másrészt ha árammódú szabájozás kell, akkor én azt UC3845-el oldanám meg. Kapcsoló elemnek egy jó igbt-t választanék (fav: HGTG20N60A4D)
Diódának meg RHRP30120-at, 2db-ot párhuzamosan.
És átpakolnám az IGBT-t a negatívra, így elég lenne az IC kiemenetét megtoldani egy emitterkövetővel, és nem kéne külön meghajtó trafó. Valamint az áramfigyelést is egyszerűbb és pontosabb lenne az igbt E és a negatív közé iktatott söntel megoldani.

Azt nem értem még hogy a kimenetre miért kell a 470uF?
Valamint még mindig nem írtad le mit kell pontosan tudnia.
Üresjárati feszültség megvan, kimenő áram megvan, de a kimenő feszültség terhelve mennyinek kell lennie? Széles skálán változik?

Termeszetesen nem kozvetlenul a halozatrol, hanem egy haromfazisos levalasztotrafon keresztul. 300 V 30A teljesitmenyu a trafo. A kimeno jel : terheles nelkul 260 V korul, terheleskor aramkorlatozas, 10-30 A.

Hol van elrontva konkretan, hol fustolne?

Stubi!
Közvetlen egyenirányítással a hálózatról akarod működtetni?
Valamint milyen kimenő telj. kéne produkálnia?

ui: füst lenne belőle

Plazmavágóhoz szeretnék tápot készíteni. Elvileg így jó lesz?

http://stubiflex.gallery.ru/watch?a=sBb ... =slideshow

Bocs az offért!

Megnyertem javításra az Enterprájsz űrhajót.
Pár adat róla:
Egy csavarkompresszor 130kW-os motorját hajtja.
Kimeneti fesz.: 3x0-400VAC;
Kimeneti áram.: 3x250A;
Kimeneti frek.: 0-400Hz;

Diódahíd 3x250A
Puffer 8x4700uF, DC busz: 560V
IGBT a nyák panel alatt 1200V/600A, ez adta meg magát.
Meghajtó, vezérlő, segádtáp panel
A cucc ára egy Ford Focus-éval vetekszik, nem piskóta.

Szimulációk is ezt mutatták, hogy már a néveleges telj. 80%-nál jelentősen megnövekedett a kapcsolási veszteség a félvezetőkön.
Határteljesítmény 3200W lenne, 32V-100A

Viszont ha elhagyom a rezonáns kondenzátorról a diódákat, és nem aszerint számítom az értéküket, hogy 160V-os határolással adja le a maximum teljesítményt, akkor elfogadható értékek jönnek ki.
http://www.nxp.com/acrobat_download/applicationnotes/AN99011_1.pdf
Ebben a doksiban jól megoldották, a rezonáns kondenzátorról egy kapacitív ósztón keresztül van egy visszacsatolás, ami a túlterhelést gátolja. Valamint a feszültség szabályozást egy VCO-n keresztül a freki változtatásával valósítja meg.
Ezek az elvek alkalmazhatóak 3.2kW körüli teljesítményen is?
Áramgenerátoros karakterisztikával, vagyis hogy a rezonáns kondenzátorról visszacsatolt jel vezérelné az oszcillátort?

Két dolgot okozhat: nagyon nagy lesz zárlati áram (nem biztos, hogy a félvezetők kibírják, illetve emiatt erősebb félvezetők kellenek). Kisebb terhelésnél pedig kicsi lesz a "soros rezgőkör" jósági tényezője, és ezért az áram hullámformája is kevésbé közelíti meg a szinuszt - ez okozhat némi hatásfokcsökkenést. Tehát a határteljesítményt nem érdemes a sokszorosára választani a tényleges üzemi értéknek

Hi!
Lenne egy rövid kérdésem, amit nemvágok.
Mekkora problémát okoz az pl. hogy a szórási induktivitás eléggé alacsony kb 10-15uH és ehez 400-600nF-os rezonáns kondenzátor jönne?
(félhíd topológia, a kondenzátorokon diódákkal)

Igen, utánanéztem.
90kHz-en, 0.8cm2 keresztmetszettel és 82 menettel 0,07T-ra lenne gerjesztve.
Ami innen kinézve kb 2W/cm3 veszteséget jelent. Ez a mag meg kb 4,5cm3, tehát 9W fűtené. Azazésok!

Van még T106-2 magom, de arra kb 150 menet kéne, igaz lejönne a vasvesztesége 1W alá.

Úgy látom marad a légréses fazék.

Sajna sárga-fehér a mag (-26-os típusú micrometals, vagy azzal kompatibilis mag), ez merülőforralót játszana.

Találtam nagyobb fotót a tme-n: DPU330A3
82menetet számoltam, tehát AL50-es. A méreteiből 0,8cm2 keresztmetszetet saccolok. Sajna mostanában egyik helyről sem készülök rendelni.

Addig is próbálkoztam. Van itthon kisebb méretű 250uH toroidom, azzal sikerült viszonylag szép trapéz félhíd kimenetet csinálni. De sajna csak másodpercekig, mert megfő a tekercs. Ha kettőt sorba raktam, akkor már egész tűrhetően melegedett.

Az FDH-nál olcsóbb, a Talinál pedig már egészen reális az ára, de igazából én is drágállom. Ha véletlenül nem főne meg az a toroid, mindenképpen értesíts minket is!

Megnéztem ezt a magot a tme-nél. Nem olcsó, és még tekercselni is kell. Elfogadom, nyilván ez a korrekt megoldás rá, de kipróbálnám, hogy egy ilyennel mi történik.
Magkeresztmetszet kb ugyanakkora és a fotón nézve a menetszámot elég kicsi AL-je lehet a gyűrűnek. 200kHz-ig javasolják az adatlapon.

Prolude!

Egy jóféle anyagból készült RM10, de ekkora frekin, kis ZVS kondival talán még RM8 is elég segédtekercsnek 600 W-ra, jókora légréssel, litzével.

http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro/choke.jpg

Meg lehet úszni, törd ketté a toroid magot, és tegyél bele légrést.....sacc. 300...500uHNem.

Ok, tehát nem egészséges a kapacitív terhelés.

Bevallom, féltem attól, hogy nem lehet újabb tekercs nélkül megúszni.
Félek a tekercsektől.
Mire méretezzem?
Használható erre az ilyen kis előre gyártott tekercs?
Mondjuk 100n-val csatolva a DC negatívra?

Láttam egy SPafi féle UCD-s subvégfokot /800W?/, ha jól tudom ott a segédtápokat előállító + trafó induktivitása látja el ezt a szerepet. De nekem akkora már nem nagyon fér el a panelemen.

Tehetsz egy külön tekercset is a félfíd kimenetére (persze kondival leválasztva a DC-t)Mert ilyenkor kapaciítív a terhelés, az áramirány hamarabb megfordul, mint ahogy az éppen nyitott fetet kikapcsolod. Emiatt a fet kikapcsolásakor a félhíd kimenő feszültsége nem fordul át, csak amikor a másik kinyit és "áthúzza". ilyenkor a fet nyitási ideje lesz az átkapcsolási idő (ez nem túl szerencsés, mert a másik nyitott diódájára kapcsol rá). A cél az lenne, hogy a mágnesezési ionduktivitás kapcsoljon át, amit kondival addig lassítunk, amíg meg nem közelítjük a Dt-t.

Köszönöm a válaszokat!

Hát légrést nem tudok tenni ebbe a trafóba, így nem tudom csökkenteni a mágnesezési induktivitást, hacsak nincs rá valami más módszer.

Játszottam viszont DT-vel és ZVS kondival.
200-300-400ns-ot állítottam be és 470p-1n-1470p-t variáltam. 100ns-ra nem akartam lemenni.

90khz
200ns
300ns
400ns
Mivel egyik sem akart hasonlítani olyan szép trapézra hangolgattam a frekit az eredeti 300ns dt mellett.

90kHz-en a nullátmeneteknél a trafó árama szinusz sokkal meredekebb volt, mint 85kHz-en. Igazából ezen a frekin megszépült, tehát valahol itt lehet a rezonania.
85.5kHz
És a felfutóélen úgy tünik, mintha valamikor áramirány váltás nélkül futna fel, valamikor meg áramirány váltással. Feltételezem ez a primer DC fesz hullámossága miatt lehet, mert más nem igazán változik.

Ha tovább csökkentettem a frekit 82,3kHz-re, akkor eltünt az áramirány váltás és kb 100ns alatt megtörtént, látható tüske vagy egyéb zavaró dolog nélkül az átkapcsolás. Függetlenül attól, hogy továbbra is 300ns a DT.

Miért 100ns alatt történik meg az átkapcsolás? Hogy kapcsolódhat át rövidebb idő alatt mint a DT?

Vagy azzal, hogy lecsökentettem a frekit, enyhén kapacitivvá vált a terhelés és a fet belső diódája csintalankodik? Mondjuk a fet kikapcsolása után még vezet valameddig? Nem látom át jól...

Ja, mégegy kérdés:
Van-e rá valamilyen mód hogy szép trapéz jelet kapjak /ami mondjuk a 300ns-es dt alatt vált át/ a jelellegi trafó módosítása nélkül?

A megoldás kisebb primer induktivitás (légrés a trafóba), és esetleg zvs kondi. Akkor szép trapéz szerű jelet kapsz.
A másik lehetőség olyan kicsi holtidő beállítása (100ns vagy kisebb), hogy a terhelés ne tudja ezalatt nagyon megváltoztatni a félhíd kimenő feszültségét.

A szkópon lervő ábra pedig végülis azt mutatja, hogy jó helyre van hangolva a táp, mert tényleg a nullaátmenetnél vált irányt a híd árama. De egyébként ez a jelforma sem olyan vészes, ettől még a táp teljesen jól működik.

Ha picit melléhangolod a táp frekijét, hogy enyhén induktív legyen a terhelés akkor is szebb lesz az átmenet - de amúhgy a megoldás nem ez, hanem a korábbiak...

prolude!

Nem spóroltál a nyákon, az már biztos!

Átkapcsolás közben előjelet vált az áramod. Növelheted a frekit, vagy csökkentheted a mágnesezési induktivitást ez ellen.

Üdv Urak!

Megcsináltam "rendes" nyákon a fenti tápot. Működik, mármint van elég kimeneti feszültségem, az elvárt kimeneti áram mellett. +-52V/4A.
Kapcs rajz
Nyák
Rezonáns elv, ZVS kondi még nincs.
Lszórt: kb 20uH;
Lprim: kb 1.16mH;
Frek:90kHz;
DT:300ns;
A trafó árama tűrhetően színuszos, de a félhíd kimeneti négyszöge nem. És ez nem tetszik.
Négyszög
Felfutó él
Lefutó él
Mi okozza ezt, illetve mivel lehet megszűntetni?
Ha növelem a DT-t 500ns-ra akkor is megmarad, és ugyanúgy kitölti a tüske /vagy mi/ a DT időtartamát.

Még egy kicsit a kondiról: lehet hogy ügyesebb lenne a félhidat rendesen megcsinálni 2x 470nF-al, és nem az elkók közös pontját terhelni a trafó primeráramával is. Talán hoszabb lenne az élettartamuk.
Trafó és tekercs méretezéshez táblázatot a weblapomon a letöltéseknél találhatsz.

Ne aggódj, most is írtál hülyeséget

Egyébként meg természetes, hogy hullámzik a topic teljesítménye.



Nem mindig az. Ez egy szép szám. Közepes teljesítményhez pont jó. Lehetne kisebb is, általában nincs sok jelentősége.



Hát normál esetben nem ez a célja.



Ha a primer szórási induktivitásra gondolsz, akkor jól tetted, bár szoros csatolás esetén nem sok jelentősége van. PC tápnál meg végképp nem sok, mert általában fél kitöltéssel megy, és ott úgyis annyira nem szinuszos az áram, hogy semmi értelme az alapharmonikusra koncentrálni.

Trafótervezésben kulcsrakész megoldást nem tudok adni. Skorinak vannak táblázatai.

Ha hálózati egyenirányított feszről megy akkor a primer feszültséget 150V-nak veheted max kitöltésnél. Ha a kitöltés kisebb lesz akkor ennek arányában kisebb fesszel lehet számolni. Légrés nem kell bele (általában). Innetől meg sima trafóméretezés a freki ismeretében, volt ilyen téma abiben eléggé kiveséztük, keress rá!!A kondi feladata az, hogy ne alakulhasson ki DC áramkomponenes, mert attól telítésbe mehet a trafó. Ha közvetlenül az elkókra lenne kötve akkor csak lassan egyenlítődne ki az esetleges DC hiba, és rövid időre telítődhetne a trafó. Túl kicsire meg azért nem érdemes választani, mert akkor az üzemi frekvencián is számottevő impedanciája lenne. Az 1uF még viszonylag alacsony impedanciát jelent a táp üzemi frekvenciáján. A primer induktivitással az utóbbi variáció, a szórási induktivitással talán lenne értelme (attól füg milyen tápról van szó). A szórási induktivitást rövidrezárt szekunderrel lehet megmérni. Nem ismertem, jónak tünik, de nagyon nem mélyedtem bele.

Sziasztok! Szeretném ha valaki válaszolna az én kérdésemre is!!!Mert ha hülyeséget írok akkor már másnap van rá reakció...

Jájj, jól látom, kimaradt a reflow?
Nálunk is tudnak érdekes dolgokat elkövetni, de egy ilyen azért nem megy ki...
Ilyenkor hol az AOI, ICT, funkcionális teszter, beszerelő operátor szeme és a többi?

Na sziasztok.Az elmúlt napokban sok minden összejött influenza,tönkrement a szkópom.... Így hát olvasgatok a témában és papíron számolgatok.Na ebben kellene egy kis segítség tudtok e ,olyan jegyzetet vagy táblázatot ahol half-bridge-et terveznek meg /nem a vezérlésre gondolok/ csak a powertrafó tervezésére ,van egy handbook-om ,de abban csak flyback tápot terveznek meg végig.A másik az hogy halfbridge-nál a fet-ek közös pontjába ugyebár a powertrafó kapcsolódik ,és vele sorosan egy kondenzátor/pc tápokban 1uF az értéke/,de miért ,és miért mindig 1uF???Azt vágom hogy védelmi szerepe van hogy ha az egyik fet folyamatosan kinyit akkor a kondi meggátolja a rövidzárat,de miért mindig 1UF ? én mikor építettem mindig rezonanciára választottam az értékét az Lprim-el,hogy az impedancia ezzel csökkenjen a primerkörben ,ezt igy kell csinálni vagy hülyeség ?


Ja, még valami ,gondolom sokan ismeritek ezt az oldalt:http://schmidt-walter.eit.h-da.de/smps_e/smps_e.html

Ez mennyire használható?Használjátok ,használtátok valaha?

http://www.diyaudio.com/forums/showthre ... did=137522

Nézzétek meg a képeket!

Ezt úgy szoktuk csinálni, hogy a szkóp földjét kikötjük a villásdugóból. Ekkor már nem csinálhatsz zárlatot. Viszont, a szkóp földjére (házára, a GND-re ) rákerül a hálózat fázisa, te meg állsz a földön és ha nem vagy gumikalucsniban, akkor rajtad keresztül megy a föld felé az áram. Tehát megrázhat. Ettől függetlenül, ráteszed a szkóp GND-jét a táp negatívjára és a szkóp meleg pontját pedig a kimenetre. És csak azután kapcsolod be. Akkor már csak nézni szabad, érinteni nem.
Persze, jobb ha beszerzel egy szigetelőtrafót, hosszú távon megéri.

Üresben, kb 15 perc elteltével langyos-kézmeleg. 90kHz mellett 0,15T-nál van. Bár most hogy nézem a szkópábrát csak 82kHz.

Hosszú időn át még nem járattam. De 1 perc alatt 510W tehelés mellett azért már meleg volt a fetek lemezkéje is. Na majd ezt is számszerűsítem.

A tekercsek még a hard-swithed mód kimeneti fojtói voltak. Most rezonánsban nincsenek bekötve.

Jéééé, tényleg földeletlen, kimértem. Valamiért úgy emlékeztem, hogy a hidegpontja földelve van.

Prolude!

Nem rossz! Mennyire melegszik a mag üresben? Mit csinálnak azok a tekercsek a kimenetnél?

Ránézhetsz leválasztó nélkül is, a szkópod földeletlen! Mondjuk a 10 MHz-ével nem igazán alkalmas ilyen gyors jelváltások korrekt mérésére.

No, úgy tűnik működik valami.
Fotó1
Fotó2
Fotó3
Talibt féle 42x21x22 gyűrűmag, szórt induktivitás 20uH lett, Crez: 200n sorosan a 2x470n félhíd kondival, tehát 164nF. Kapcsolási frekvencia 90kHz körül, 250ns DT.
Primer menetszám 13, szekunder 10 menet közép csapolással. A kék magon lévő tekercs, csak áramváltó, hogy tudjam nézni a félhíd áramát.

Kimenő fesz: 114V, 3.8A mellett, ami 4,48A hatására 1,2V-ot esett vissza. Ebből számítva a kimeneti ellenállás 0,88ohm/tápoldal.

Trafó induktivitása 1mH körül van, azt hiszem sok lesz ZVS induktivitásnak. Bár Skori táblázata 330pF-ot dob ki rá. A fetjeim Coss-eq értéke 130pF, tehát 260pf + valamennyi szórt kapacitás ki is adhatná, csak megnézni nem tudom a félhíd kimenetét, leválasztó trafó hijján.

Óhh nagyon zsír, már írkálom is be az adatokat.

Csak közelítő számítás, de saccolásra talán használható lesz
Hoppá most nézem, hogy ékezetes fájlnév van a linken, lehet, hogy ie-vel nem fog menni, csak tűzrókával.... Ha nagyon nem mükszik akkor holnap kijavítom.

Az jól fog jönni. Addig ezt olvasgatom.

ZVS kísérletekhez van is egy ETD54-es magom, ha eljutok oda valahogy varázsolok bele légrést.

Jó felé kapisgálsz, továbbá nincs szekunder oldali fojtótekercs sem.
Igy csak az áram alakja szinusz, a fesz közel négyszög alakú marad!Ez lenne a ZCS mód (zero current switching).
Azonban a ZVS mód (zero voltage switching) esetén már a négyszögfeszültség átkapcsolási meredekségét is csökkentjuk (és ezzel a felharmonikus tartalmát is). Vagyis a feszultség sem négyszög hanem inkább trapéz hullámformájú, és az átkapcsolás (a trapéz szára) a DT ideje alatt történik meg. Ha nagyon rövid a DT akkor az átkkapcsolás is rövid ideig tart -> meredekebb lesz a trapéz szára, ami több felharmonikust jelent. Mivel a félvezetőknek is van saját kapacitása, és ezt nyilván nem tudjuk kihagyni az áramkörből, bizonyos esetekben a ZVS hatásfoka jobb lehet, mint a ZCS megoldásnál. Nagy teljesítményekre a félvezetők kapacitása is nagyobb -> több energiát tárol -> ez ZCS esetén nagyrészt hővé alakul. Kis tápok esetén ez nem túl jelentős, a nagyobbaknál viszont számíthat. Akkor lehetőleg kis Rdson-al rendelkező fetet kell választanod.Egyelőre szerintem működjön egy prototipus jó hatásfokkal, utána jöhet némi szkópos mérés (leválasztó trafó erősen ajánlott!), hogy azt csinálja-e amit kell.
A ZVS-hez célszerű egy kis légrést tenni a trafó vasmagjába, hogy a primer induktivitása kisebb legyen, ezután
oszcilloszkóppal meg kell nézni a félhíd kimeneti jelét. A ZVS kondit addig érdemes növelni (kísérletezéssel) amíg az átkapcsolás ideje megközelíti a holtidőt. Ha túl nagy a kondi az egyértelműen látszik a szkópon.

Egy rezonáns tápokhoz használható, közelítő számításokat tartalmazó XLS fájlt nemsokára felteszek a weblapomra.

Igen Skori valóban említetted. Csak hirtelen az a része rémlett, hogy a lezárási idő áramfüggő.

Vannak sötét foltjaim a témában, de úgy gondolom /javítsatok ki/ hogy a félhídas és a rezonáns táp közötti különbség főként az, hogy a fetek kimenetén lévő négyszög jelet félhidas tápnál egyazegyben, míg rezonáns táp esetében egy soros rezgőkörön /Crez, Lrez/, mint sáváteresztő szűrőn keresztül vezetjük a trafóra. Tehát a trafón folyó áramból kiszűrjük a kapcsolási frekvencia, mint alapharmónikus felharmónikusait. Ezért kapunk közel szinusz alakú áram hullámformát.

És e szinusz nullátmenetei közelében kapcsolgatjuk a feteket. Én azt feltételeztem, hogy minél jobban kapjuk el a nullátmenetet a kapcsolással annál kisebb áramnál, annál kisebb tranzienssel történik meg, ezért gondolkodom minél kisebb DT-ban.
Nagyon sántít ez az elmélet? Hangsúlyozom, még egyetlen rezonáns tápot sem építettem, és zavarkibocsájtást mérni nem tudok.

Na mindegy. Az elsődleges okom a rezonáns tápra, hogy kevésbé melegedjenek a fetek.

ZVS kondim nincs, fogalmam sincs, hogy méretezzem. Majd azt is, ha már működik valami.

Ezt már mintha említettem volna neked: a fet-dióda lezárási ideje csak kapacitív terhelés esetén jelenthet problémát egy ilyen tápban - márpedig itt inklább (enyhén) induktíbv jellegű lesz a terhelés. A holtidőt más okokból nem érdemes nagyon lerövidíteni. PL. egymásra nyitás elkertülése, illetve időt kell hagyni a fetkapacitások áttöltődésére (és esetleg a zvs kondi áttöltésére ha van), a terhelés induktivitása által.

Az átkapcsolás tulajdonképpen a holtidőben történik meg, ha a holtidőt rövidíted akkor gyorsabb lesz átkapcsolás. Tehát ha a zavarkibocsátás miatt váltanál rezonánsra akkor nem érdemes nagyon lecsökkenteni a holtidőt.....

Hát, hogy mekkora lesz? Jó lenne elérni 1000W-ot, dehát még hosszú folyamat lesz úgy érzem.

Igen, IR2110-zel hajtom ezzel az áramkörrel kicsit módosítva.

Tegnap még félhidas üzemmódban kipróbáltam 200ns alatti DT-mal is.
Kis terhelés melletti +-60,5V 5,6A hatására leesett +-56,2V-ra.
De csak nagyon rövid időre mertem így kiterhelni, nincs még rendben a félvezetők hűtése. Abba meg bele se merek gondolni mekkora zavarkibocsátása lehetett, a gyors átkapcsolás miatt.
Ez lenne a másik ok amiért át akarok térni rezonánsra.

A MUR460 megfelelő lesz, egyébként mekkora terhelhetőségű táp lesz?

Ha IR2110 el hajtod a feteket a kinyitási lezárási gyorsasággal nem lesz baj, csupán arra figyelj hogy ne legyen túl kicsi a DT, mert a fetek diódájának is kell idő míg lezárnak, ez típustól függ.
Úgy számolom most akkor kb 330ns a DT, szerintem ennél lejjebb nagyon nem szabad menni.

Cimopata,

Deadtime-ot nagyon picire levettem a jelenlegi félhidas tápomban. 90kHz mellett is 48% a kitöltési tényező. Ha más oka nincs a 60kHz-nek, akkor feljebb mennék vele.
Első lépésben, az 56n rezonáns kondikat csökkenteném 47n-ra, abból úgyis van itthon egy marékkal. A szórt induktivitást meg majd meglátom. A jó csatolás is kéne a viszonlag stabil feszültséghez, én azt vallom, hogy meghallatszik az erősítő hangján ha fullad a tápja. De ezzel majd kísérletezgetek.

A lágyindítón nem NTC-t értek, hanem ahelyett egy töltőellenállást, amit rövidre zár egy relé, ha felállt a táp. Így szinte bármekkora primer oldali puffert tudok alkalmazni, nem veri le kismegszakítót.

Skori oldalán úgy olvastam, a diódák azért kellenek, hogy a túláramot korlátozzák bekapcsoláskor, amíg a szek puffer nincs feltöltve.
Késöbb meg azt is ,hogy ezeket a diódákat akkor kell hűteni, ha gyakori a túlterhelt állapot. Tehát ekkor is "dolgoznak" ezek a diódák, inkább ne hagyjam el őket. Megfelel erre a MUR460?

Egyébként 3 féle AB osztályú végfokom számára akarom használni.
300W/4ohm, 460W/2ohm, 600W/2ohm. Amikor élesztek egy ilyen végfokot, addig járatom a teljes terhelésen szinusszal, míg a hővédelme le nem kapcsolja. Ez kb 15 perc, ennyi ideig a tápnak is bírnia kell a maxot.

Gondolom Skori rezonáns tápjára gondolsz.
60kHz egy optimális frekvencia ami már eléggé magas, viszont még nem túl magas, hogy kevés legyen a kitöltés a DT miatt.


Ha a szórtat csökkented, akkor kisebb lesz a zárlati áramot korlátozó induktivítás, viszont jobb lesz a csatolás, így kevesebbet esek a feszültség terhelésre. El kell dönteni mire van szükséged.


Ennek a kettőnek szerintem nem sok köze van egymáshoz.
A diódák a nagy terhelésnél fellépő túlfeszültséget vezetik a tápba, a lágyindítón meg a relén talán az NTC-t érted, nem tudom.

A menetszámot négyzetre kell emelni!
L[nH]=Al*N*N;
Tekerj 10 menetet a magodra, mérj induktivitást és számolj vissza AL-t!

Gondolkodom a fenti tápom átalakítását rezonánsra, nézem Skori oldalát.
Miért kb 60kHz a frekvencia?
Ha szeretnék feljebb menni vele 90-re, akkor inkább a szórt induktivitást csökkentsem vagy a rezonáns kondenzátorok értékét. Vagy ez a 60kHz egy jól bevált érték és nem érdemes változtatni rajta?
A rezonáns kondikon lévő diódákat elhagyhatom, ha ellenállás+relé-s lágyindítót használok? Ha igen, akkor jól érzem, hogy kimeneti rövidzárat rosszabbul fogja tűrni?

Egyelőre ennyi, köszönöm, ha válaszoltok!

Megy a FET-es half-bridge-em ,igazad lehet hogy az a toroid pormag lehet,javítsatok ki ,de úgy tudom ,hogy ilyenkor az Al<1000 ,mint airgap-os ferriteknél,szóval ha így van fel lehet használni mondjuk flyback építésére?Ismeretlen magoknál az Al-et lehet valahogy számolni vagy származtatni?Ja,és az AL érték az nH/N ? nanohenry/menet?

Nem sajnos nincs rajta semmi,ez már nem az önrezgősbe van ,építettem egy fél-hidasat,a tegnapi két hozzászólásom között,persze csak deszka modellben.Mi a különbség ferrit és pormag között,a pormagot csak fojtónak lehet felhasználni?

silverxen!



Szerinted? Vagy porvas a toroidod, nem ferrit. Nincs típusszám rányomtatva?

Hogy jön önrezgő táphoz a feszosztó? Vagy már nem azt építed?

Na,megtekertem a gyűrűmagomat ,és melegszik,a fetek is.Gondolom hogy sz*r a menet szám ,de ha melegszik akkor kicsi vagy nagy a gerjesztés???Meg a FET-ek gate-jén nem négyszögjel van hanem inkább szinuszosra hasonlít ,próbáltam zenerrel levágni , a 9V zenner 5Vnál vágta le??? /hangsúlyozom sose csináltam FET smps-t hálózati feszre/Érdekelne hogy a fet meghajtást mivel oldanátok meg?én egy feszosztóval csináltam.

Hali!Én csak HB-t és FB-t építettem 200w felett,ezért van bajom most a rezonáns táppal.Érdekelne hogy milyen ic-t használsz a Half-Bridgedben?Én a tl494-re esküszöm:) ,de már építettem SG3525-el is tápot.És fet vagy tranzisztor a kapcsoló elem?Én tranzisztor használtam eddig de át kéne térni a fet-re mert nekem 250w felett úgy disszipáltak mint állat.És a kapcsoló elem meghajtását mivel oldottad meg,én általában pc-tápból bontott és áttekert EI-16 trafóval.És persze még valami nekem is van egy nagyobb gyűrűmagom/50*20*20/ Sötétkék a színe ,de semmi nincs ráírva hogy utána tudjak nézni ,vagy legalább azt tudnám hogy mennyivel lehet gerjeszteni mert gondolom itt is úgy van mint a hagyományos lemezelt trafóknál.