Szerző |
Üzenet |
DDL
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 790 Tartózkodási hely: Föld nevű sárteke egy sáros szigete
|
Felhívom figyelmed a fázisátvitelre és a torzításra (az SP8-nak kétszer akkora kimeneti feszültsége).
A TL0xx-nél nem nehéz jobb IC-t mondani. Az én egyik kedvencem az OPA134, vagy az OPA132.
Üdv: DDL
|
hétf. jan. 22, 2007 19:31 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
De! a szűrő elé is tehetsz csatolókondit.
(de másik spec kis offsetű ic is jó ötlet lenne)
Egyébként nem vettem észre, hogy ××× zajos lenne!
Ajánlhatnál helyette valami high-end opa-t.
(bár a párhuzamos visszacsatolás a TL074 hangjával is csodákat tesz)
|
hétf. jan. 22, 2007 19:04 |
|
|
DDL
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 790 Tartózkodási hely: Föld nevű sárteke egy sáros szigete
|
KD mester írta: OFSET mekkora is vóna a kimeneten???????????????????????????
TL074 bemeneti ofsetje egy 1000×es DC erősítéssel? Szép is volna, ha nem lenne csatkondi a bemeneten.
És azt nem lehet megoldani máshogy? Ha van infó azon a nyüves lemezen akkor nehogy bemenjen az erősítóbe, mert akkor jajistenem mi lesz? Egyébként meg nem f... zajos IC-t kell használni.
Üdv: DDL
|
hétf. jan. 22, 2007 18:55 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
OFSET mekkora is vóna a kimeneten???????????????????????????
TL074 bemeneti ofsetje egy 1000×es DC erősítéssel? Szép is volna, ha nem lenne csatkondi a bemeneten.
Ajánlhatnál valami high-end fet bemenetű opa-t is helyette!
(Bár a párhuzamos visszacsatolás csodákat tesz a hanggal egy TL074 esetében is.)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára KD mester hétf. jan. 22, 2007 19:08-kor.
|
hétf. jan. 22, 2007 18:48 |
|
|
DDL
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 790 Tartózkodási hely: Föld nevű sárteke egy sáros szigete
|
(Egyáltalán, minek a bemenetre kondi???)
Üdv: DDL
|
hétf. jan. 22, 2007 18:44 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
SMA írta: Kedves KD mester és Többiek!
Az az RC- tag számolása alapvetően hibás, tessék utánamérni, négyszögjellel megvizsgálni! - Valós kimeneti impedanciáról meghajtva! Nem jó szimulálni "0-Ohm ideális" impedanciáról meghajtva, ez alapvetően hibás és ezért elvetendő mérés, szimuláció. Rossz mérnöki gyakorlat erre alapozni. Üdv! SMA
Az arcom leszakad!:evil: Te ugye most ezt kizárólag poénnak szántad! ugye?
Z=?
Z=?
Z=?
Z=?
Z=?
Már ne haragudj, de nekem kezd az lejönni, hogy a villanytan leges-leg alapvetőbb dolgairól sincs halvány lila... (remélem tévedek, egyébként nem rosszindulatból mondom)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára KD mester kedd jan. 23, 2007 8:52-kor.
|
hétf. jan. 22, 2007 18:17 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Na jómadarak! Csípőből megy az észosztás, de egy sima soros RC-tag az nem???
|
hétf. jan. 22, 2007 18:12 |
|
|
sixtek
arany tag
Csatlakozott: vas. jan. 07, 2007 17:25 Hozzászólások: 301
|
Egyetertek SMA.
Aki pl. ismeri a csoves technikat, es olvasta a regi szakkonyveket, annak meg a fejeben is ott van a szkopabra, hogy hogyan nez ki egy 20Hz-es negyszogjel mikor "atmegy" egy pl. 10Hz-es RC-tagon. Mit ne mondjak, nem igazan hasonlit negyszogjelre.
Meg egy "1Hz-es" RC-tag is boven lathatoan torzitja a 20Hz-es negyszogjelet.
Jo hir, hogy ezt meg szimulatorral is meg tudod nezni - ha mar ennyire szimulator-parti vagy.
http://sixtek.uw.hu/20hz.gif
Es itt meg idealis a generator!
UI.: Tudom, hogy senki nem hallgat negyszogjelet. Azonban a negyszogjeles vizsgalat tapasztalatom szerint sok dolgot elarul.
UI.2: erdemes a "nagy tervezok" rajzait nezegetni.
|
hétf. jan. 22, 2007 18:07 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Akkor mondd már meg, hogy mekkora a korrektor bemeneti impedanciája 20Hz en? 330nF-47K? (10-15 gombnyomás a számológépen).
Hú ha! Ha magas kimeneti (tehát valós) impedanciáról hajtom akkor csökken a törésponti frekim, az meg szerinted csak jó lenne, NEM DE???
Vagy te nem így gondolod???
SMA! Várom az eredményt! Menyi az a bemeneti impedancia?????
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára KD mester hétf. jan. 22, 2007 18:08-kor.
|
hétf. jan. 22, 2007 18:02 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Elsőfokú felüláteresztő csillapítása decibelben: au=lg(R/Z)×20
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára KD mester hétf. jan. 22, 2007 22:25-kor.
|
hétf. jan. 22, 2007 17:58 |
|
|
SMA
gyémánt tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 1830
|
Kedves KD mester és Többiek!
Ha ennyire zavaró a rumpli és dübörgés, az nem a korrektor hibája, hanem a rendszer többi elemének a hibája, hiányossága okozza.
Az az RC- tag számolása alapvetően hibás, tessék utánamérni, négyszögjellel megvizsgálni! - Valós kimeneti impedanciáról meghajtva!
Nem jó szimulálni "0-Ohm ideális" impedanciáról meghajtva, ez alapvetően hibás és ezért elvetendő mérés, szimuláció. Rossz mérnöki gyakorlat erre alapozni.
Üdv! SMA
|
hétf. jan. 22, 2007 17:35 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Egyfokozatú R-C időtag számolása valami eszméletlen szellemi teljesítményeket igényelne mi???
Rajtad kívül itt mindenki olyan hülye, hogy képtelen elvégezni ezt és nincs tudatában annak, hogy 0.001Hz- től egyenesen kell vinnie egy erősítőnek a bemenetén 1F-os kondival, hogy jól szóljon. Bakeliten zenét hallgatni is csak úgy az igazi, ha átjön a 0.1 Hz-es rumpli is és az egész egy nagy ****, ha 20Hz-en 1dB!-t esik a frekvenciamenet!!!!!!!!!!!!!!!!!! Mi???
|
hétf. jan. 22, 2007 17:19 |
|
|
SMA
gyémánt tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 1830
|
Kedves KD mester és Többiek!
Az smd.hu weboldalon is lehet találni IC-t és a Mikronika is behozza, ha legalább egy "rúddal" veszel.
SPafi!
Rosszul számolsz, vagy a képlet nem jó.
Igenis a 330nF és 47kOhm bemeneti ellenállás együtt, mélyvágó!
Nézzétek meg a Tom Holmann-féle korrektort, ott 4,7uF a bemeneti csatolókondi és az jó áramkör!
Nem csak itt lényeges ez, hanem hasonló ez végfok bemenet esetében is!
30-50kOhm végfok bemeneti impedancia esetére kell legalább 4,7uF-10uF-os csatolókondenzátor. Még jobb ha itt 22uF van betéve.
Egyébként a 20Hz-et nem viszi át lineárisan, és akkor ez nem "minőségi erősítő".
Üdv! SMA
|
hétf. jan. 22, 2007 17:08 |
|
|
fdsamano
gyémánt tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 2990 Tartózkodási hely: Rákospalota-Kertváros
|
Talán annyiban különbözött, hogy 11 db tok egymásra volt forrasztva
|
hétf. jan. 22, 2007 17:08 |
|
|
SPafi
a fórum lelke
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 6360 Tartózkodási hely: Budapest
|
Hát végülis 2*3 alkatrésszel többől akár kapcsoló üzemű is lehetne, csak épp a jó hatásfok nélkül.
|
hétf. jan. 22, 2007 16:46 |
|
|
fdsamano
gyémánt tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 2990 Tartózkodási hely: Rákospalota-Kertváros
|
Pont így nézett ki a legelső D-osztályú végfok is, amit (képen) láttam
|
hétf. jan. 22, 2007 15:44 |
|
|
SPafi
a fórum lelke
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 6360 Tartózkodási hely: Budapest
|
Csak hogy meglegyen a másik véglet is alkatrésszám tekintetében!
Sztereo végfok 7 alkatrészből (az aksikat és elemtartót is beleszámítva! ):
http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro/74HCU04amp.jpg
Ebből két ellenállás igazából nem is kellene, csak nem akartam 10 Gohmos bemeneti ellenállást.
|
hétf. jan. 22, 2007 13:43 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
Mondjuk azért kíváncsi lennék egy komplett, végfokkal ellátottnak a hangjára. Jó tapasztalatok esetén lehet, hogy megépíteném én is.
|
vas. jan. 21, 2007 18:39 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
pagrus írta: Fulig_Jimi írta: Kifejezetten tetszik, hogy sok másodlagos hatást milyen ötletesen csökkent. Mondjuk az eredeti állításod, hogy teljesen kiköszöböl mindenféle torzítást azért nem igaz, de hatásosan csökkenti azokat egy-kát nagyságrenddel. És nem is kellenek hozzá speciális alkatrészek. Szép munka! Szerintem is. Lassan készíthetnénk néhány próbanyákot kiróbálni hogy szól, esetleg megfejelve végfokkal, pl. az Akki-SPafi bufferrel. Kérdés, hogyan alakul a damping faktor?
Az a "baj", hogy már egy ideje digit (nem D osztályú) erősítő megvalósításán töröm a fejem. Csak mint ahogy KD mester példája is mutatja, vannak még komoly érvek az analóg technika mellett is. És ez igen komolyan hátráltatja a fejlesztést.
|
vas. jan. 21, 2007 18:34 |
|
|
pagrus
platina tag
Csatlakozott: szer. júl. 06, 2005 9:35 Hozzászólások: 591 Tartózkodási hely: Tatabánya, Budapest
|
Fulig_Jimi írta: Kifejezetten tetszik, hogy sok másodlagos hatást milyen ötletesen csökkent. Mondjuk az eredeti állításod, hogy teljesen kiköszöböl mindenféle torzítást azért nem igaz, de hatásosan csökkenti azokat egy-kát nagyságrenddel. És nem is kellenek hozzá speciális alkatrészek. Szép munka!
Szerintem is. Lassan készíthetnénk néhány próbanyákot kiróbálni hogy szól, esetleg megfejelve végfokkal, pl. az Akki-SPafi bufferrel.
Kérdés, hogyan alakul a damping faktor?
|
vas. jan. 21, 2007 17:51 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Az már nem elég közel van a teljesenhez?
Ilyen paraméterekhez tudod hogy mekkora visszacsatolás kellene?
Egyébként indokoltam, hogy miért is túloztam.
|
vas. jan. 21, 2007 17:27 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
Kifejezetten tetszik, hogy sok másodlagos hatást milyen ötletesen csökkent. Mondjuk az eredeti állításod, hogy teljesen kiköszöböl mindenféle torzítást azért nem igaz, de hatásosan csökkenti azokat egy-kát nagyságrenddel. És nem is kellenek hozzá speciális alkatrészek. Szép munka!
|
vas. jan. 21, 2007 17:24 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
Ahaa! Hát gratulálok hozzá, jó kis cucc ez.
|
vas. jan. 21, 2007 17:13 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
KD mester írta: Q7 Q8 valóban áramgenyóként működik, de Q1 Q5 nem!!! Azok földelt bázisú fokozatok! A Q2 Q4 torz (de nagyon) bázisáramát vezetik vissza az emitterbe, így a kimenő áram szinte megegyezik a befolyó (nagyon kis torzítású) árammal.
Ki van fejtve!
|
vas. jan. 21, 2007 17:00 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
KD mester írta: Igen ezt is! Miért nem egyértelmű? Jópofa vagy! Egyáltalán nem olyan egyértelmű. Kifejthetnéd egy kicsit bővebben. KD mester írta: Nem számolod jól! (R20XR21)/(R7XR8) (durván ha h11/B-t és a kapacitásokat nem vesszük bele)
Na igen, ez már leesett.
|
vas. jan. 21, 2007 16:45 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Igen ezt is! Miért nem egyértelmű?
Nem számolod jól! (R20XR21)/(R7XR8) (durván ha h11/B-t és a kapacitásokat nem vesszük bele)
|
vas. jan. 21, 2007 16:26 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
Jól számolom, hogy a feszültségerősítés kb. R18 / ( R7 x R8 ) ?
|
vas. jan. 21, 2007 16:26 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
Ez igaz.
A Q2, Q4 kapacitív C-B visszahatását hogyan küszöbölöd ki? Ezt is kompenzálja Q1, Q5?
|
vas. jan. 21, 2007 16:22 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Na persze!!!!
De ott van egy második rácsod is, ami egy kis anódként viselkedik, és azon bizony áram folyik!
|
vas. jan. 21, 2007 16:11 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
KD mester írta: Hát igen! A cső viszont az más tészta, de ott magas mu-érték lenne a célszerű mert a katódfesz változása mu-ed részével megjelenik az anódon, ehhez jön az 1/S-en eső fesz is, igy végül egy alacsony mu-értékű csővel nem sokat nyerünk.
A pentódáknál azért ez már nem olyan nagy gond, cserébe valamivel bonyolultabb lesz a kapcsolás.
|
vas. jan. 21, 2007 16:08 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Érdekes dolog, hogy ha tízszeresére növeljük a bemeneti fokozat emitterellenállásait azonos emitteráram mellett, akkor a bemeneti fokozat torzítása a tized részére csökken, de az erősítő torzítása a többszörösére növekszik mégis, mert már tízszer akkora bemeneti jel kell a kivezérléshez (10Vpp) ami a bemeneti fokozat feszültségfüggő kapacitásait "aktiválja". Ezért a fokozat 100 szoros erősítés esetén kisebbet torzít mint tízszeres erősítés esetén.
|
vas. jan. 21, 2007 16:06 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Hát igen! A cső viszont az más tészta, de ott magas mu-érték lenne a célszerű mert a katódfesz változása mu-ed részével megjelenik az anódon, ehhez jön az 1/S-en eső fesz is, igy végül egy alacsony mu-értékű csővel nem sokat nyerünk.
|
vas. jan. 21, 2007 15:59 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Harmónikus torzítás csökken, ugyanis az "alsó" tranyónak már nem kell hajtani az utánhúzó kollektorellenállásokat csak a terhelést, valamint a disszipációváltozása nagyon kicsi a nagyon kis értékű-állandó feszültség miatt (termikus torzítás).
A legelső tranyót a 3-ból gondolom érted?
|
vas. jan. 21, 2007 15:54 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
Csővel, esetleg?
|
vas. jan. 21, 2007 15:49 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
K××vára nem! Ezt már néhány oldallal ezelőtt kirészleteztük miért! Nem egyezik meg a befolyó és a kifolyó áram. A feszfüggő kapacitásai általában sokkal rosszabbak mint egy tranyónak, kegyetlenül nő a torzítás a freki emelkedésével és találj J-fetet ami elvisel 120V-ot és van komplementer párban!
|
vas. jan. 21, 2007 15:43 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
A kimeneten a sorbakapcsolt 2-2 tranzisztor miért jó?
|
vas. jan. 21, 2007 15:37 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
KD mester írta: Q7 Q8 valóban áramgenyóként működik, de Q1 Q5 nem!!! Azok földelt bázisú fokozatok! A Q2 Q4 torz (de nagyon) bázisáramát vezetik vissza az emitterbe, így a kimenő áram szinte megegyezik a befolyó (nagyon kis torzítású) árammal.
Erre időközben rájöttem. Nem lenne jobb ide egy FET? Ott eleve megegyezik a befolyó és kifolyó áram. Bár ez valamivel magasabb ellenállással terhelné a bemeneti összetett emitterkövetőt.
|
vas. jan. 21, 2007 15:35 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Ja 40dB torzításjavulást távolról sem érsz el egy 40dB-es negatív visszacsatolással!
|
vas. jan. 21, 2007 15:27 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Q7 Q8 valóban áramgenyóként működik, de Q1 Q5 nem!!! Azok földelt bázisú fokozatok! A Q2 Q4 torz (de nagyon) bázisáramát vezetik vissza az emitterbe, így a kimenő áram szinte megegyezik a befolyó (nagyon kis torzítású) árammal.
Q2 Q4 emittere nagyon magas dinamikus impedanciát lát, ezért a bázis emitter nyitófesz változása sem tud jelentősen hatni az átfolyó áramra.
A megoldás simán 40dB torzításjavulást eredményez.
|
vas. jan. 21, 2007 15:18 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
KD mester írta: Egyébként a kiürített réteg szélessége is függ a fesztől (varicap) amitől a pn átmenet önkapacitása függ, magas frekvencián, ezért függ a B a kollektorfesztől. A fesz-kapacitás görbe egyébként nem líneális és már nem emlékszem hogy milyen függvényre emlékeztet, ha érdekel valakit nézze meg a varicap (esaki) dióda karakterisztikáját.
(Az egész olyan, mintha egy kondenzátor fegyverzeteinek a távolságát változtatnánk.)
Igen, ez a jelenség a kollektor-bázis káros kapacitív csatolását (Miller hatás) teszi nemlineárissá. Vannak problémák a tranzisztorral.
|
vas. jan. 21, 2007 15:09 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
Fulig_Jimi írta: KD mester írta: Kielégítő válasz volt? Igen, alakul. Menjünk tovább: Ha jól gondolom Q7, Q8 ill. Q1, Q5 áramgenerátorként működnek. Ráadásul állandó feszültségen mert a Q2,Q4 "megfogja" a közös kollektorpontjukat. Ennek a kialakításnak az az előnye, hogy a földelt bázisú beállításban működő Q2 ill. Q4 emitterén annyival több áramot hajt be, mint ami a bázisukon kifolyik?
Ezt jól gondolom? Esetleg a kimeneti fokozatról írhatnál még pár gondolatot.
|
vas. jan. 21, 2007 15:06 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Egyébként a kiürített réteg szélessége is függ a fesztől (varicap) amitől a pn átmenet önkapacitása függ, magas frekvencián, ezért függ a B a kollektorfesztől. A fesz-kapacitás görbe egyébként nem líneális és már nem emlékszem hogy milyen függvényre emlékeztet, ha érdekel valakit nézze meg a varicap (esaki) dióda karakterisztikáját.
(Az egész olyan, mintha egy kondenzátor fegyverzeteinek a távolságát változtatnánk.)
|
vas. jan. 21, 2007 14:55 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
pagrus írta: KD mester írta: Na jó! Gyereknapra:.... Te KD gyerek! Miért van összekötve a Q10 kollektora a Q11 emitterével? Miért nem a Q11 kollektorához van kötve?
Mondjuk azért mert így a kollektor-emmitter visszahatásból adódóan alacsonyabb lenne a dinamikus impedancia (tápzaj és egyéb zavarelnyomás), egyébként is jó ha ez a tranyó is állandó értékeken van tartva és az sem elhanyagolható előny, hogy nem disszipál mint az állat, elhúzva a bemeneti ofsetet.
|
vas. jan. 21, 2007 14:24 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
Az Early hatásnak nagyjából az a lényege, hogy ha változik a kollektor-emitter (és így a kollektor-bázis) feszültség, akkor a záróirányba előfeszített C-B átmenetben változik a kiürített réteg vastagsága (ezzel együtt a bázis vastagsága) és emiatt változik a tranzisztor áramerősítése. Úgy nagyvonalakban.
|
vas. jan. 21, 2007 14:19 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
KD mester írta: Kielégítő válasz volt?
Igen, alakul.
Menjünk tovább: Ha jól gondolom Q7, Q8 ill. Q1, Q5 áramgenerátorként működnek. Ráadásul állandó feszültségen mert a Q2,Q4 "megfogja" a közös kollektorpontjukat. Ennek a kialakításnak az az előnye, hogy a földelt bázisú beállításban működő Q2 ill. Q4 emitterén annyival több áramot hajt be, mint ami a bázisukon kifolyik?
|
vas. jan. 21, 2007 14:14 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
SPafi írta: Az early-hatást mindenki ismeri? Mert ha nem, akkor először azt kellene tisztázni! (Illetve úgy általában a tranzisztor-karakterisztikákat.)
Hát lehet hogy tisztázni kellene, de engem nem erről kérdeztek, másrészről nem doktoráltam matematikából és valószínű, hogy az elkövetkezendő négy-öt évben még nem is fogok, másfelől a tranyóknak csak néhány jellemző karakterisztikályát ismerem, de ez egyenlőre elég, majd úgyis a fejembe verik az elkövetkezendő 5 (remélem annál nem több) évben a másik 100 at ha mikroelektronikára szakosodom és kvantummechanikai szinten szándékozom foglalkozni a dologgal.
Egy szó mint száz, én ebben nem merültem el annyira, hogy előadhatnám, lehet hülyeségeket mondanék és nem akarom lejáratni magam.
Ez a dolog rád marad. Figyelmesen várjuk az ismeretterjesztést.
Már mint úgy, hogy te terjeszted az ismereteidet nekünk.
|
vas. jan. 21, 2007 14:09 |
|
|
pagrus
platina tag
Csatlakozott: szer. júl. 06, 2005 9:35 Hozzászólások: 591 Tartózkodási hely: Tatabánya, Budapest
|
KD mester írta: Na jó! Gyereknapra:....
Te KD gyerek! Miért van összekötve a Q10 kollektora a Q11 emitterével? Miért nem a Q11 kollektorához van kötve?
|
vas. jan. 21, 2007 13:54 |
|
|
KD mester
platina tag
Csatlakozott: csüt. dec. 21, 2006 1:32 Hozzászólások: 719 Tartózkodási hely: a kocsmában ill. a mellette levő árokban
|
Kielégítő válasz volt?
|
vas. jan. 21, 2007 13:51 |
|
|
Fulig_Jimi
platina tag
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 850 Tartózkodási hely: Budapest
|
SPafi írta: Az early-hatást mindenki ismeri? Mert ha nem, akkor először azt kellene tisztázni! (Illetve úgy általában a tranzisztor-karakterisztikákat.)
Ja.
|
vas. jan. 21, 2007 13:24 |
|
|
SPafi
a fórum lelke
Csatlakozott: szer. márc. 24, 2004 13:43 Hozzászólások: 6360 Tartózkodási hely: Budapest
|
Az early-hatást mindenki ismeri? Mert ha nem, akkor először azt kellene tisztázni! (Illetve úgy általában a tranzisztor-karakterisztikákat.)
|
vas. jan. 21, 2007 13:13 |
|
|