Kedves SMA !

Ez a xenonlámpa, mivel a nevében nincs H-betűvel jelölve a horizontális működési lehetőség, kimondottan vertikális használatra lett kifejlesztve. Persze működik horizontális módban is, de az élettartama a felére csökken: http://kepfeltoltes.hu/081117/xenon_adatok_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Ez látszik az Unnamed által belinkelt adatlapon is, hogy horizontális üzemre semmi adat nincs megadva.

"A gyújtáshoz komoly energia kell, ezt is írtam, nem fog begyújtani egy "sorkimenő-szerű" gyújtóval"
Sajnos ezt is meg kell cáfolnom, mert nekem ilyenformán működik. Persze lehet vitatkozni a megbízhatóságról, és a gyújtás stabilitásáról, de itt most arról van szó, hogyan pöccintsünk be egy lámpát, nem mindennapos használatról.
Megfelelő tapasztalatok nélkül én sem ajánlanám senkinek, hogy otthon szórakozzon egy ilyen lámpával, de úgy érzem, Unnamed kellő körültekintéssel, biztonságosan be tudja üzemelni.

A sorkimenőt nem kell ám alábecsülni, én többszáz wattot is kiszedek belőle a zvs meghajtóval. A tesla kör biztosítja a megfelelő energiát, a kondiból érkező impulzusok 200A és 25kV körül mozognak. De ezzel nincs is baj, csak az, hogy -ahogy feljebb rajzoltam- nem köthetem be úgy, mivel a hegesztőt a becsatolótekercs rövidre zárja, sorosan kellene bekötni a szikraközzel, viszont úgy nem gyújt. Ez lehet az AC miatt is, mivel nincs egyenirányítva a hegesztő, de szerintem attól még mennie kéne. Még azért jócskán kísérletezni kéne, de most egy perc szabadidőm nincs, ezért nem tudok haladni.
Már említettem, hogy ezek a lámpák ózonmentesek. A veszélyek fennállnak, de nagyfesszel már egy jó 6 éve foglalkozom, meg a gyújtón kívül is van némi tapasztalatom, ami ad némi védelmet.

Kedves mozis és Többiek!

Az az 500W-os Xenonlámpa alapállapotban vízszintesen üzemeltethető, függőleges üzemben is használható, de nem ez a jellemző helyzete.
Tessék az adatlapját megnézni, ezt már írtam, tudom.
A gyújtáshoz komoly energia kell, ezt is írtam, nem fog begyújtani egy "sorkimenő-szerű" gyújtóval.
A gyújtónak szabadon kb. 2-4cm-ről át kell tudni húznia és erőteljes sercenő hangot kell közben hallani, ebből következtethető, hogy lesz/van kellő energia a gyújtáshoz.
Ja, a hűtés, ez is le van írva az adatlapon, a 3m/s sebességű légáramnak egy kb. 100mm-es átmérőjű csövön keresztül kell az elszívást és egyben a hűtést is biztosítania. Az elszívás az esetleges ózon-képződés miatt szükséges, ami káros az egészségre, nagy mennyiségben.
Továbbra is veszélyesnek tartom a kísérletezést, a robbanásveszély és nagyfeszültség miatt.

Üdv! SMA

Egyelőre nincs most lámpa, csak hegesztő van, azzal akarom először próbálni. Szóval felfelé kéne transzformálnia a becsatoló tekercsnek?

A becsatolást csináld úgy, hogy készítesz egy 12-14 menetes tekercset, és kb a 2. menetnél adod be a szikraközről az impulzust. A vezeték legyen jól szigetelt és a menetek is legyenek kellő távol egymástól, illetve a tekercs közepébe helyezett ferritrúdtól. Nekem szigetelésre viszonylag bevált a gitárkábeleken lévő szilikon szigetelés, amit elég nehéz lenyúzni sajna. Plusszban még kiöntöttem ragasztópisztollyal, de műgyanta lenne az igazi. Azt ugye tudod, hogy a lámpát csak függőlegesen szabad égetni?
Ilyen tárcsakondit nem tudnál nekem szerezni? 2 db kellene.

Igazából egy olyan "fojtótrafó" kellene, aminek az üresjárati feszültsége 60-70V, 30 Amperes terhelésre leesne 15V-ra. Egy szimpa egyenírányító híd elég lehet. A lámpa üzemi árama csökken idővel, az üzemi feszültsége pedig nő, mert az ív fogyasztja az elekródákat. A táblázat szerint 3 m/s-os léghűtés is kellene. A 20kV-os gyújtás szerintem is.

0,5cm-t visz át, de nem az a baj, hanem hogy mikor a hegesztőt rákötöm, akkor nem gyújt.

A becsatolótekercsen 5-5 menet van. Kerámia kondi, 2,5nF körül van, nem 1uF, ahogy véletlen ottmaradt a rajzon.

Ha üresben áthúz kb. 1cm-t a levegőben, akkor a xenont is be fogja gyújtani. Egy rajzot raknál fel a gyújtódról? Miért van 2 kondi az áramkörben? A gyójtót a xenon negatív ágába rakd be, úgy könnyebben gyújt majd. Az áramkorlátot majd teszteld le először 2 szénrúd közötti ívhúzással, ha így jól szabályozható, a végső próba előtt ajánlok egy teljes rövidrezárást a kimeneti kapcsokon, így beállítva max. 30A-re. Így nem érhet meglepetés az első gyújtásnál (túláram).

Megvan a toroidom, el is kezdtem próbálni a gyújtást. Egyelőre sima AC hegesztővel próbáltam a levegőben, de valami probléma van. Üresbe a gyújtó nagyon jól megy, de a hegesztőnél nem megy. Egy halovány plazma van a két elektróda között, de nem gyújt be. Összeérintve őket lehet hegeszteni, tehát az sem probléma, de gyújtani nem gyújt, semmit sem csinál, csak ott van a kettő közt. Valószínű el kéne tolni a szekunder oldali frekvenciát, vagy esetleg ez csak DC-vel működik?
Üresben : http://kalazif3.googlepages.com/gyujt.jpg/gyujt-full;init:.jpg

El is fogom adni őket, de ha már vannak, csak beüzemelek egyet. A gyújtást meg a xenontól függetlenül is meg kell, hogy építsem a hegesztőhöz.

Kedves Unnamed és Többiek!

Én eladnám azokat a lámpákat, vagy elcserélném jobban hasznosítható cuccra.
Végiggondoltam, Én mit is kezdenék velük és tulajdonképpen semmire nem tudnám használni, ráadásul nagyon sokba kerül hozzá a "körítést" megépíteni. ( Célszerű ugyanis minél hamarabb beüzemelni a gyártástól számítva és használni, mert öregszik és bizony a nyomás idővel csökkenhet a lámpában, ami gyújtási és működési problémát okoz. )

Üdv! SMA

Aha. No, hát én is belekezdenék, de a toroidom... ha valahogy visszakerülne végre hozzám.

Az én megoldásom így néz ki: http://kepfeltoltes.hu/081103/t_pegys_g_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Kedves Unnamed és Többiek!

Minden feszültség DC, a gyújtás pedig nagyfrekveciás gerjedés, a csatolt L-C tagokkal, trafóval, szikraközzel, a Xenon-lámpával együtt!
A gyújtó szabadon, levegőben kb. 3-5cm-ről áthúz a két pólusa között és erőteljes, sercenő hangja van, akkor jó.

Az üresjárati feszültségnek ott kell lenni mindig, mint ezt írtam, általában egy soros ellenálláson keresztül érkezik a főtáp-kimenetére és kis teljesítmény elég, mert ha a lámpa begyújtott, akkor ez a feszültség leeseik és a gyújtót működtető relé elenged. Ha nem gyújtott be a lámpa, a gyújtó tovább "adja" rá a nagyfeszültséget. Az ellenállásos megoldás előnye, hogy ha sokáig nem gyújt be a lámpa, a feszültség leesik kb 3-5 sec. után és a relé elenged, tehát nem megy folyamatosan a gyújtás. Ezt a folyamatot a nagy gépekben ismétlő-automatika végzi.
Tehát nem szükséges a segédtápba olyan nagy szűrőkondi, elég pár-tíz, esetleg 100uF.
Ki kell próbálni egy relével, hogy melyikkel, hogyan és meddig működik.

Üdv! SMA

Tehát eddig kb. így néz ki (automatizálás nélkül, a lényeg maga):

Az enyémben 3db 10.000uF volt a nagyáramú ágban, a segédtápnál 4700uF. Szerintem túl nagy kapacitást sem érdemes a lámpára sütni, mert lerombolhatja az elektródákat (szikraforgácsolás).

Aha kezdem átlátni a dolgokat. A segédtáp is DC? Mert AC esetében elég, ha valami trafót rákötök, ami után pl. relével rálököm a DC főtápot. Így akkor a gyújtás sem okoz túl sok problémát. Szóval a főtáp az inkább áramgenerátoros jellegű.. furcsa, hogy nem változik az ív feszültsége. De ilyenkor a hűtést is le kell venni? Mert az adatlapon az nincs írva, hogy ha 30A van, akkor kell 3m/s sebesség, ha 20A van, akkor meg csak 2 pl.?

A táphoz használsz pufferkondit? Nekem lenne hozzá 80V 0,3F kondibankom, ha kell, azt rákötöm, annak elégnek kell lennie. Majd megnézem mit tud a két hegesztőtrafó, ami van itt, igaázóbl 11V AC-n kéne leadniuk 30A-t, nem tudom van-e ilyen munkapontjuk. Bár ezt induktív ballasztolással valószínű lehet finomítani.

Kedves Unnamed és Többiek!

Én is leírtam a segéd-tápot, ami csak a gyújtó működtetéséhez kell, utána az akár ki is köthető, lekapcsolható.
A "szabványos" Xenongyújtóhoz kell az a minimum 60V-os üresjárati feszültség, mert ezzel egy 24( 48 )V-os relét működtetve már megfelelően működik a gyújtó és a lámpa ív-fogásához is kell ez a feszültség, tehát, hogy létrejöjjön az ív. Utána már az égési feszültsége fenntartja az ívet, ha egyébként más minden rendben van.
A Xenon-lámpánál az üzemi áramot szabályozzuk a feszültség keveset változik, legfeljebb 1-2V-ot, tehát a toroidos szabályozás nem biztos, hogy megfelelő.

Üdv! SMA

A fő tápegység 2db color star hiperszil párhuzamban, de lehet 1 is elvinné, az üresjárati feszültséget egy külön kis táppal állítom elő és egy telj. ellenálláson keresztül adom be egy a főáramkör pozitív ágában lévő dióda katódjára. Szabályzásnak nekem próbára megfelet egy color star hiperszil, gyári primerje megmaradt, amire egy szabályozható toroidot kötve tudom söntölni, így a vastag rézzel tekert szekunderen átfolyó áramot szabályzom. Ez a szabályzó a nagyáramú körben a graetz előtt található. A gyújtó is saját készítésű, szikraközös.

Aha, értem. Akkor egy olyan karakterisztikájú generátort kéne alkotni. Te miről hajtottad a lámpát? Gyári cuccokkal használod?

Azért minimum, mert ez alatt az ív nem hajlandó kialakulni. Amire Te gondolsz, az a max. égési fesz. lehet, ami 17V. A lámpában az ív lépcsőzetesen alakul ki: először a 20kV-os szikra, ami ionizálja a gázt, utána létrejön egy kisáramú ív a 60-70V -os üresjárati fesz.-ről, majd a nagyáramú 17V - os ív veszi át a főszerepet. Nekem is van egy xhp500-asom, amit működésre bírtam otthon fellelhető cuccokkal, már kb. 10 órát ment próbák céljából, most szerelem véglegesre.

Az adatlapját linkeltem, de itt van mégegyszer : http://kalazif3.googlepages.com/adat.jpg/adat-full;init:.jpg
Ez ózonmentes kivitel, tehát azzal nem kell foglalkozni.
Amit nem tudok értelmezni az az, hogy "Minimum no load voltage cold/hot 60/60V" Valami üresjárási feszültség, de miért minimum?

Kedves Unnamed és Többiek!

Az adatlapjából látható, hogy mire van szüksége.
Pontosan melyik típus ez?
Ha nincs OFR jelzése, akkor még elszívást is biztosítani kell hozzá, ugyanis üzem közben ózont termel, ami nagy mennyiségben káros, fejfájást, impotenciát is okozhat. Erre pedig, nincs szükségünk, gondolom.
Az elszívást a szabadba kell kivezetni, e-mellé még kell a hűtés, ami szintén nagyon fontos.
A tápja egyszerű és szabályozható DC-táp, a megadott áramértékre és feszültségre.
Erre kell "ráültetni" a gyújtáshoz szükséges és a gyújtó működtetéséhez szükséges kb. 85-110V-os DC feszültséget, amit egy soros ellenálláson keresztül lehet a főtápra rákötni párhuzamosan, a soros dióda után. A szükséges soros dóda a főtáp kimenetével van sorosan ez után van bekötve a 85-110V-os táp, ami egy kb 100-200 Ohm/20W-os ellenálláson keresztül adja be a gyújtás-tápot és egy relét ezzel meghúzat, ami a gyújtóra adja a 230V-os hálózati tápot. Ha begyújtott a lámpa, akkor ez a kb. 100V lecsökken az égési feszültség értékére, a felesleges feszültséget a soros ellenállás eszi meg. Így a relé elenged és nem ad a gyújtóra további feszültséget. A főtáp kimenetével sorosan, a lámpacsatlakozás előtt még van egy fojtótekercs, ami a nagyfesz-visszarúgást részben megeszi és további simítást végez, ugyanis, az áramhullámosság legfeljebb 3-5%-nyi lehet a névleges égési áramhoz képest. A fojtótekercs kb 10-50mH/30A-re méretezett. Szinte mindenhol vannak 1-10uF-os, 630V-os MKT, vagy hasonló kondik, amik a gyújtáskor keletkező impulzusokat kiszűrik és nem engedik a főtápra. Ezen kívül kell még megfelelő hálózati zavarszűrés, természetesen a zárt fémház is fontos, ami be van kötve az érintésvédelmi védőföldre.
A szűrőkondenzátorok ipari minőségűek, sima ELKO ide nem felel meg.
Jobb kondik a RIFA, Epcos, 4700uF/100V, nagyáramú, LL-típusai ( Long-Life ) lehetnek, csavaros kivezetéssel, amiknek az élettartama kb. 10-12.000 üzemóra. Ezekkel is kell párhuzamosan az MKT 10uF, hidegíteni.

Továbbra is veszélyesnek tartom otthoni használatra, tudom, tudom, ezt már többször leírtam, de tényleg fontos!

Üdv! SMA

Igen, tudom hogy nem egyszerű az üzemeltetése (ezért is jött létre a topik), de nem lehetetlen. Itthon nem akarok én ezzel hangulatvilágítást, csak néhány óra üzemidőt menne maximum, elsősorban kipróbálni. Aztán én megválok tőlük, 1 darabot hagyok magamnak, hátha kell még valamire.
Amint visszakapom a szabályozható toroidom, megpróbálom a gyújtást megcsinálni hozzá. Hetek óta nincs nálam, és arról megy majdnem minden eszközöm.

Kedves Unnamed és Többiek!

Segíti a gyújtást az a rövid fémhuzal-hurok, mert az egész áramkör úgy működik, mint egy rezonáns kör és a begerjedéséhez, a gyújtáshoz ez a huzal-hurok kellő segítséget ad, még úgy is, hogy nincs galvanikus kapcsolatban semelyik csatlakozással sem.
Van néhány gyári rajzom gyújtókról, de az otthon nem kivitelezhető, ráadásul a trafó adatai ismeretlenek és ezért nem reprodukálható.
Mint ezt írtam, rendkívül veszélyes házilag ezt a Xenonlámpát üzemeltetni, nem házi használatra való, vagy speciális lámpaház szükséges, amiben a gyújtó-áramköre és a hűtés is bele van építve. A tápegység lehet önálló, külön dobozolt szerkezet. Ez a tápegység szabályozható áramot képes előállítani, mágneses gerjesztéssel, vagy elektronikus szabályozással, mert a Xenonlámpát megadott üzemi áramon kell működtetni és ehhez van az égési feszültség értéke is, ami a gyártó által megszabott érték. Ebben a tápban van egy plusz áramkör, ami a gyújtáshoz lényegesen nagyobb DC-feszültséget állít elő, ami a begyújtás után lecsökken az égési feszültségre. Nem bonyolult áramkörökről van itt szó, hanem igen pontosan a teljesítményhez méretezett készülékről.
Javasolnám, ha tudsz, menj be egy moziba és kérd meg, hogy megnézhesd a gépet üzem, indulás közben, ebből látni fogod, hogy nem egyszerű szerkezetről van szó, nem csak drága, hanem igen komoly mechanikai és elektromos felépítése van a Xenonlámpa működtető részének.
Mellesleg ezt a lámpát célszerű folyamatos üzemben működtetni, vagy 20 perc üzem, 20 perc pihenő. A gyakori ki-be kapcsolásokat nem szereti és hamar tönkremegy, felrobban, befeketedik idő előtt. Persze, megfelelő hűtés mellet kell működtetni.

T68m!

Nem ez a lényeg, hanem az, hogy itt komoly teljesítmény van.
A nagy nyomás alatt lévő lámpát csak kellő energiával rendelkező gyújtó képes begyújtani.

Üdv! SMA

ez mégis minek a mértékegysége? Persze, tudom, Én tudom. A teljesítményváltozásnak (és még véletlenül sem az energiának). De te is erre gondoltál? Kötve hiszem.

Készítettem már gyújtást házilag, azzal nincs probléma. A probléma az, hogy a meghajtással együtt kéne használni.
De az a fémhuzal hogy segíti a gyújtást? Merthogy csak rá van tekerve kívülről.

Kedves Unnamed és Többiek!

Az a Xenonlámpa igen veszélyes jószág!!!

Hideg állapotában 4-8 atmoszféra nyomás van benne, ami üzem közben elérheti a 20-30 at.-értéket!!!

Robbanásveszélyes!!!

Csak zárt fém házban üzemeltethető és kellő hűtés szükséges neki!

Mozi-vetítőgépekben alkalmazzák, vagy filmes cégek, speciális célokra, műteremben, vagy más cégeknél pedig, anyag-öregítésre, illetve anyag vizsgálatokhoz.

A gyújtója speciális, nagyteljesítményű és igen nagy feszültséget előállító szerkezet. Ehhez a "kis "Xenonlámpához kb. 15-20kV-os nagyfrekvenciás feszültség impulzus és kb. 1kW/sec. energiájú(!) kell a biztos gyújtásához.
A nagyobb teljesítményű lámpákhoz pedig, kb. 50-60kV-os impulzus kell, komoly teljesítmény mellett.
A mozi-vetítőgépekben ez a gyújtás automatikusan működik, mert közben persze, az egyenáramot is rá kell kapcsolni a lámpára és a gyújtófeszültség is ugyanoda jön. Nem egyszerű beüzemelni, mert speciális táp és gyújtó kell hozzá. Házilag nem érdemes gyújtót barkácsolni, mert életveszélyes dolog és nem lehet megfelelően elkészíteni.
Az a kis dróthurok a gyújtás biztonságos létrejöttében segít, más szerepe nincs.

Azon a videón szerencsések voltak, kisebb sérülésekkel megúszták.
Én láttam és hallottam (!) ilyen lámpát többet is felrobbanni, kegyetlenül nagyot durran! A szanaszét repülő üvegszilánkok mindenben kárt tehetnek. A mozi-filmvetítőkben sajnos ilyen robbanás az üveg-tükröt is széttöri és ilyenkor bizony, drága a javítás, pótlás.

Hasonló Xenonlámpákat a Pelyhe Kft. forgalmaz, talán gyújtót is tudnak rendelni, de mélyen a zsebbe kell nyúlni hozzá.

Üdv! SMA

120 AUD$ volt Szállítással együtt. Lecsaptam rá gyorsan.

Majd intezkedem a fonoksegnel, hogy a legkozelebbi tapot ozon-mentes lampaval teszteljek! :D uv-filteres uveg elvileg kell, hogy legyen valahol, ozon meg nem lesz, tehat lehet, hogy nem fogunk meghalni a muhelyben :D

Elvileg egy tuske is eleg, hogy begyujtson. Van nalunk egy olyan "specialis" kezi gyujto, amiben egy (kinezete alapjan) gazkonvektor szikraztato van. Ha csak ugy az asztalon csattogtatom, lehet is latni ahogy a 40centis csovet atuti. :-)

Mennyibe kerultek ezek a lampak?

Ez a huzaldarab, ami rajta van, sehova sincs kötve, tehát csak rá van tekerve.. lehet kicsit elosztja a hőt rajta, vagy nem tudom.
A gyújtást én is úgy gondoltam, minél nagyobb frekin, minél nagyobb feszültség. UV sugárzása az van, de ez a lámpa OFR (ozone free) azaz nem termel ózont.

Mi a cegnel hosszu ivo xenonokkal /is/ (LAX = Long Arc Xenon) dolgozunk, es azokon is van egy vekony szal, ami a gyujtoszal. Oda lehetne racsattintani a nagyfeszultseget, de mi azt nem hasznaljuk. Legalabbis, mi olyan tapokat szerkesztunk, amiben az nincs hasznalva. Amiket en lattam, ott ez a gyujtoszal ki volt vezetve, egy harmadik vezetek liffegett.
NAGYON ovatosan banj a lampaval! Nalunk az egyik emberke aki szerelte, vastag munkasruhat vett fel, hegesztosisak, kesztyu. Mintha himestojas lenne! :-)
Egy kinabol jott lampaban (le is fustolt a tap :D) soros gyujtot hasznaltak. A lampa egyik kivezetesevel sorba van kotve egy 30menetes tekercs, a tekercs egy ferritrudon volt, a ferriten volt egy 2menetes tekercs, amire egy X voltos kondi csattant ra. Vagy nem tudom mi, mert ki volt ontve mugyantaval. A szikrakozt, amin keresztul racsattant, ket darab csavar alkotta. Egyszeru, mint egy faek, es olcso. Es allithato! :-)
Ja, uzem kozben UV-sugarzasa van, ami miatt ozon keletkezik. Bar, ezt gondolom tudod.

Nem, nincsenek bekötve sehova, csak az üvegcsúcson van két hurok belőle.

Közelről nem láttam még ilyet, de tipp: Ha a mellékelt videó szerint robban, akkor a fémszál legalább a két végét nem engedi szétszállni.
A képen nem látszik, hogy a fémszál be van-e kötve valahova csatlakozóra.

Üdv! Gondoltam nyitok egy ilyen topikot, mivel tágabb témának tűnik, minthogy máshol egyenként kérdezősködjek. Mai nap megérkezett hozzám 2 darab osram xbo 500W-os xenon ívlámpa, ami elvileg új (látszólag már ki volt próbálva). Kérdésem az lenne, hogy tud-e valaki komplett rajzot hozzá (gyújtás + meghajtás), amivel ezeket üzemre lehet bírni? Autós xenonoknál tesla kört használnak úgy tudom (HV trafó, kondi, szikraköz, légmagos becsatolás a meghajtóáramba + szűrőkoni). A gyújtást és a meghajtás külön nem is okozna különösebb problémát, de ha félzeteős meghajtást készítenék, nem biztos, hogy egyszerűen megoldható lenne a gyújtása.Amit még tudok róluk, hogy nem érdemes túlhűteni, vagy alulhűteni, sőt, azt sem szeretik ha kisebb, vagy nagyobb teljesítményt adunk nekik. Ebből a szempontból szerintem feszültséggenerátorról is üzemeltethető. Illetve sokat olvastam róluk, igencsak veszélyesek tudnak lenni, már-már meg se merem fogni őket (a kvarcüveget meg persze hogy nem, az egyenlő lenne a halálával, ha rajta marad az ujjlenyomat). No meg ilyen videók után nem is csoda : http://www.youtube.com/watch?v=SVpD8SWzKFM&feature=related
Mondjuk a videón valószínű már jócskán használt volt, remélem az új lámpák ilyet azért nem csinálnak (főleg mikor 1000 fokosra hevültek fel).
Adatlapja : http://kalazif3.googlepages.com/adat.jpg/adat-full;init:.jpg
Néhány kép:
http://kalazif3.googlepages.com/xenon3.jpg/xenon3-full;init:.jpg
http://kalazif3.googlepages.com/xenon4.jpg/xenon4-full;init:.jpg
http://kalazif3.googlepages.com/xenon6.jpg/xenon6-full;init:.jpg
http://kalazif3.googlepages.com/xenon1.jpg/xenon1-full;init:.jpg
Illetve még egy kérdés, az a kis fémhuzal miért van az üvegen? Hőmérésre való?