Igen, a hosszú vékony fémtárgyak végein ívkisülések jelenhetnek meg, ahogy azt tapasztaltam.

A legutóbbi kísérletben a kékes olvadóbiztosító kerámia testét 6 percig melegítettem a mikróban, és jó forró lett. Viszont a mikró belső oldala csak a magnetronnal szemben levő oldalon lett forró, vagyis a fémlemez is elnyel valamennyit a mikrohullámból. A kerámia-darab nem sugárzott annyi infravörös hullámot, hogy felmelegedjen a mikró többi oldala.

A netről azt sikerütl kiderítenem, hogy a legkevésbé az Al2O3 kerámia nyeli el a mikrohullámokat.
Jól elnyeli a mikrohullámokat viszont a SiC, ebből készített tégelyekben lehet anyagokat melegíteni a mikróban, persze az oldalak vízhűtését meg kell oldani.

Jól elnyelik a mikrohullámokat még a fémporok, így a porkohászatban már egyre terjed a mikrohullám használata.

Kiváncsi vagyok a grafitpor mennyire nyeli el a mikrohullámokat.
Ez izgalmas lenne.

Még nem olvastam végig az egész topicot, bocsi ha már írták.
Nekünk egy ezer éver whirlpool mikrónk van, még az analóg korszakból.
Ennek a használati utasításában szerepel, hogy úgy melegítsünk pl. kávét, hogy benne van a kanál.
A másik egyszer krumplistésztát melegítettem, villával szedtem ki az uborkát az üvegből, már nemtom miért, de a villával együtt tettem a mikróba úgy, hogy rá volt szúrva az uborka.
Nagyonszépen elkezdett világítani az uborka! Gondolom valami ív lehetett benne.

Mára legyőztem a félelmemet azzal kapcsolatban, hogy a magnetront nem illik üresen járatni, minta azt hallottam volna erről, hogy ilyenkor a magnetron túlmelegedhet.

Betettem a nagy hőálló téglámat 2,5 percre. Szépen melegedett!

Aztán betettem 3.5 percre a kékes olvadóbiztosító kerámia testét, csak a kerámiát, leszedve az érintkezőket, és kibelezve a kerámiatestet. Jó forró lett, még éppen meg lehetett fogni, de 10 sec után inkább elengedtem.

Ez vszleg a kerámia dielektromos vesztesége miatt lehet.

Egyenlőre a Pyrex kémcső megmenekült, mivel a kedvenc szórakozásom, hogy lecsapom a villanykörték menetes végét - így egy olcsó lombikhoz jutok, és pont volt egy ilyen üvegbura a fiókban.
Egymással szemben beraktam két 4cm hosszú szöget, 1mm rést hagyva a hegyeik között. Alájuk két réteg falicsempét raktam, azok alatt meg egy vszleg MgO téglát tettem, így biztos nem lukad ki a mikró alja. A falicsempék meg megvédik a MgO téglát az elkoszolódástól, mivel MgO téglám csak 1 van, falicsempém viszont 10 kg, bár a hőt nem igazán bírják: nem olvadnak meg, de elrepednek.
Aztán a két szög fölé állítottam a villanykörte-lombikot, hogy a keletkező plazma a villanykörte tetejében csapdába essen.
Pontosan a várt jelenség játszódott le, és szépen izzott a plazma a villanykörte felső, kb. 2 cm-es végében. Durranás nem lett belőle, hanem a villanykörte tetején egy kb. 5 cm2 terület elkezdett pirosodni, meglágyult, majd kb. 1 min múlva ki is lukadt, és a luk szélei elkezdtek fehéren izzani, ahogy a mikrohullám közvetlenül melegítette az üveget, amiből 1 csepp le is cseppent. Még nem mertem nagyon megerőltetni a magnetront, ezért ekkor lekapcsoltam. Lehet, hogy az egész üvegbura megolvadt volna egy idő után. Hűlés közben persze szétrepedt.

Azután a stabil plazmaelőállítás feladatának láttam neki, amivel órákig vacakoltam, ezeket most nem fejteném ki. Végül az vált be, hogy a falicsempére tettem 3 db kb. 15 mm átmérőjű kerámiakorongot, abból a fajtából, amiket a fűtőhuzalokra húznak rá. Egyébként ilyen kerámia-gyöngyből van több méretben is több marékkal. Ez a kerámia a legdurvább dolgokat is kibírja: egyszer egy ilyen kerámia-csőbe tettem egy vashuzalt, és egy másik vashuzalt vezettem a kerámia-cső külső oldalához. A két vashuzalt nagyfeszre kapcsoltam, és ha jól emlékszem 25kV-nál begyulladt az ívkisülés a két vashuzal között, és az ív megkerülte a cső falát. Ez egészen addig így ment, amíg a kerámia-cső vörösre nem izzott, akkor ugyanis az ív a vashuzalról a kerámia-cső oldalára ment, és a cső belső oldalán elment a belső vashuzalig, vagyis a kerámia-cső anyaga ezen a hőmérsékleten jól vezette az áramot. Ezt a kisérletet többször megismételtem egymás után, minden esetben a fehér izzásig növeltem a hőmérsékletet, de a kerámia-cső anyaga semmilyen olvadáson vagy átkristályosodáson nem ment keresztül, tehát jól bírta az ilyesmit.
Tehát ott tartottam, hogy a mikróba betettem 3 db ilyen kerámia-korongot egymáshoz közel, és két szeget rájuk tettem úgy, hogy az egyik szeget két korong támasztotta alá, a másik szöget meg egy korong tartotta, és a másik vége meg rálógott az első szegre. Na ez az elrendezés minden indításnál 1-2 sec-en belül szép plazmákat produkált, a legkülönfélébb variációkban, lehet hogy ez valami antennaféle, mint a régi tv antennák a háztetőkön. Kb. 1 percig a plazmakisüléseké a főszerep, aztán a kerámia-korongok annyira felizzanak, hogy már el tudják nyelni a mikrohullám energiáját, vagyis némiképp vezetni kezdenek. Ahogy egyre melegedtek, átforrósították az alattuk levő falicsempét is, és az is elkezdett izzani, aztán el is repedt. A kerámia-korong meg, ahol rajta van a vasszög, beszennyeződik vasoxiddal, a magas hőmérséklet miatt jelentős diffúzió miatt a vasoxid egészen beleeszi magát a kerámia anyagába, és egy idő után ha nem is szobahőmérsékleten, de már néhány száz fokon vezetni kezd, elnyomva a plazmakisüléseket. Még nem mertem 3-4 percnél tovább szórakozni ezzel, mivel eléggé forró levegő keletkezik, és nem tudom, mit csinál a mikrósütő többi részével. Ajánlatos a sütőtér belső lukacskáit leragasztani, hogy a forró levegő ne távozzon, de most egyenlőre nem foglalkoztam ezzel.
A következőkben az olvadóbiztosítók kerámiatestét tervezem kipróbálni, a palack alakút, meg a késes biztosítót, annyi van belőlük, mint a szemét, reményeim szerint ezek is prímán bírják a hőt.

A hőfokok eddig nem voltak valami magasak, persze ahol a plazmakisülés kilép a szegből, az a pont 4000 - 5000 fokos, de ez csak egy kicsi pont, maga a szög max 1000 fokra melegedhetett. A kerámiák meg a csempe egy kis térfogata meg sacc kb. 800 fokig melegedhetett.

Most egyenlőre nem akarok külön fémketreceket csinálni, meg fémdobozokat, hanem azt nézném meg, mit lehet kihozni egy sima mikrosütőből.

proli007: végül is nem fontos a sajtot megreszelni, a szeletelt sajt is megteszi, ha a sajtréteg 3-4 mm vastag. Ahol gyorsabban olvad a sajtréteg, ott lehet az állóhullám elektomos térkomponensének maximális amplitúdója. A 12,25 cm-es hullámhossz miatt ezek a pontok 6,125 cm-re lesznek egymástól.
Tényleg, térben ezek a pontok hogy helyezkednek el: mint a gyémántrácsban a szénatomok? Mégiscsak ki kéne ezt a dolgot próbálni, de jobb lenne nem sajttal, hanem valami mással. Elvileg csokival is működik, az sokkal étvágygerjesztőbb. Teleraknám a mikrót csokitáblákkal, és 10 sec múlva meg is lenne az állóhullámkép térbeli képe.
Azért mégis jobban hangzik ez, mintha sajttal tenném tele a mikrót.

Amúgy a mikróba berakott rácsok szerintem ugyanolyanok, mint a lemezek. Mégha a rácsluk 3 cm is, szerintem ez még mindig kicsi a 12,25 cm-es hullámhosszhoz.

Az ilyen rácsokkal meg lemezekkel a mikrósütő terét is le lehet szűkíteni amúgy.
Erről jut eszembe, az Astória közelében egy barkácsboltban lehet venni fém szúnyoghálót, elvileg rozsdamentes acélból van, mármint ebből az anyagból érdemes az ilyet csinálni.

Tégelyeket eddig csak Budapesten a VIII. ker. Hős u. 1/A alatt található MARS-HUNGÁRIÁ-nál találtam, akik a német Aug. Gundlach cég MARS márkajelű, korszerű grafit és szilícium-karbid tégelyeit árulják, bronz- és alu-öntés céljára. Jobb lenne valami aluoxid tégely.

Hát ez nagyon jó!
Úgy látszik a technika vívmányai között csak a reszelő állandó.
Eddig a vasreszelékkel szórakoztunk, most már a sajtreszelékkel.
Mentő vizsgakérdés: Mennyi a sajt hullámhossza?

Egy kis érdekesség:
http://www.haditechnika.hu/ARCHIVUM/198401/840107.htm

üdv! proli

Akkor elnéztem Mert ha nagyobb teljesítmény kéne valamihez, pl olvasztás, akkor 2 magnetront nemnagyon lehetne beizzítani hozzá, nem lennének soha fázisban.

> Csinálni kéne egy reflex klisztront

Minek?
Az kifejezetten kis teljesitmenyu eszkoz...

Sajna a pyrex üveg úgy fog szétrobbanni, mint ha csak leejtenéd. 25 fokról mondjuk 2000 fokra hevítést azért az sem bírja, sőt a kerámia sem, az olvasztótégely attól függ hogy miből van. A legjobb valami samott cucc, az tuti hőálló, mert hegesztővel sem bírtam megolvasztani, csak 1 perc után egy kicsi zafírdarabka lett belőle. Szerintem ne a rendes, konyhában használatos mikrosütővel kísérletezz Valami kis dobozt kéne építeni hozzá. Az vajon milyen lenne, ha xenonnal megtöltenénk a dobozt, és úgy rá a magnetron?
Az olvasztás elég érdekes, de lehet kisebb térben kéne próbálkozni. Csinálni kéne egy reflex klisztront

Tényleg lassú az észjárásom: most jut eszembe, hogy van a fiókomban szuper hőálló szuper drága szuper Pyrex kémcső, az talán jobban állja a plazma hőjét.
De ezt már csak holnap tudom kipróbálni.

Láttam egy fémolvasztós embert a neten, így én is arra jutottam, hogy bele kéne tenni valami fémet a mikróba.

Tulajdonképpen a fémfelületek visszaverik a mikrohullámokat, így készítenek pl. parabola-tányér antennát fémből, meg persze a mikrosütő belső oldala (is) fémlemez, és szépen visszaveri a mikrohullámokat.

Amikről eddig megtudtam, hogy szépen nyelik a mikrohullám energiáját: először is a víz, meg a zsír, csokoládé stb., aztán az olvadt üveg, és aztán gondolom a nemfémes anyagok olvadékai.

Kezdetnek egy kicsit izgultam, és a biztonság kedvéért tettem egy pohár vizet a mikróba a vasszög mellé. És nagyon vártam a szikrákat, amikről olvastam. De szikrák nem jöttek, csak néha szép plazmakilövellések jelentek meg a szög körül.
A vékony (d=0.3 mm) átmérőjű rézdrót felizzik, és ha a végein plazmakilövellések jelennek meg, akkor kis gömböcskékké olvad, és csak kis része oxidálódik, vagyis nem ég el.
Tehát azt tapasztaltam, hogy a plazmajelenségek is szépen nyelik a mikrohullámú energiát.
Ez azért fontos a számomra, mert az eddig hallottak-olvasottak alapján jobban félek a magnetron üresjárásától, mint a túlterhelésétől.
Mert ugye ha beteszek egy fémpoharat a mikróba, akkor a pohár oldalai inkább visszaverik a mikrohullámokat, mintsem elnyelnék, vagyis megváltozna a mikrosütőben az állóhullám-kép, de ez még mindig üresjáratnak számítana a magnetronnak.

A következőkben elhagytam a pohár vizet, és két szöget raktam nagyon közel egymáshoz. Bekapcsolás után megint nemláttam semmilyen szikrákat, ívkisülés az viszont volt, csak úgy izzott a szögek egymáshoz közeli vége. Néha viszont az egyik szög jobbnak látta, ha a másik végén bocsájtja ki a plazmát. Erre mondom azt, hogy tulajdonképpen semmit nem tudok a mikrohullámokról. Tehát a hullámhossz mondjuk 12,25 cm, akkor pl. az állóhullámképben a maximális elektromos tér 6,125 cm-re van egymástól, és itt melegszik a víz, sajt, stb. legjobban. Pl. egy üveglemezre, ami éppen befér a mikróba, sajtreszeléket szórunk 1 cm vastagon, és a mikróba betéve 1-2 perc múlva láthatóvá válik az állóhullámkép.

A továbbiakban az egymás mellé tett két szög módszerével plazmát hoztam létre, és így nem ment a megnetron üresjáratban.
Aztán betettem egy harmadik szöget, és az vörösen izzott fél perc után, persze a két vége nem.

Amikor már meguntam a szoláriumozást, és hogy pár perc múlva már semmit sem látok, elővettem végre a hegesztőpajzsot. Ez arra az esetre is jó, ha netán kirobbanna valami a mikró üvegén.

A szokásos mókákat is kipróbáltam: A DVD-t 3 sec alatt lerendezte, a fém súrolószivacs szépen eregette a plazmát, ugyanígy az alufólia, a 60W-os égő pedig szépen világított.
Aztán csináltam egy gyűrűt egy kb. 20 cm hosszú, 2 mm vastag vörösréz drótból úgy, hogy a drót két vége között egy kis távolságot hagytam. Az eredmény: plazma, majd a drót két vége elég jól osszeforrott, minimális oxidációval. Persze erős rángatásra a drót ott szakadt el leghamarabb, de azért kellett rángatni.

Eddig 40 sec-nél többel még nem kisérletezgettem.

Na most az a fémolvasztós ember azt írja, 18 perc alatt olvasztotta meg a bronzot:
Microwave melting

Ez engem nagyon felcsigázott. Én megelégednék először az aluolvasztással is.
Van valakinek ebben valami gyakorlati tapasztalata?
Meg honnan lehetne ilyen hőálló téglákat szerezni?

Végül egy utolsó ötlet: ha plazmát készítünk a mikróban, azt valamilyen hőálló búrával kellene felfogni: pl. egy lefelé fordított 3 dl-es olvasztó-tégelyben. Az elvileg nem reped meg, igaz nem is átlátszó. Esetleg az alján egy tükörrel lehetne ellenőrizni vizuálisan, hogy tényleg benne van a plazma, vagy sem. Aztán amikor a tégely alja már vörösen izzik, na az már valami!

Idáig ugy néz ki továbbra is műxik hála istennek. Azért kíváncsi vagyok milyen hosszú élete lesz még..

> Nos, akkor egy kép az enyhén pörkölt magnetronról,
> ami úgy néz ki még működik:

Szep....

Nos, akkor egy kép az enyhén pörkölt magnetronról, ami úgy néz ki még működik:
http://ksanyo.dox.hu/IMG_3950.JPG

És egy kép a kapcsolási rajzról:
http://ksanyo.dox.hu/IMG_3952.JPG

Megköszönném ha belinkelnéd/felraknád/elküldenéd, ez alapján el tudnék "indulni" és még hasznomra is válhat a későbbiekben

> de ki is cserélheted, vagy veszel vmi háztartásigép
> alkatrészesnl csillámlapot

http://www.orczy.com/hun/orczy.php

de ki is cserélheted, vagy veszel vmi háztartásigép alkatrészesnl csillámlapot vagy vágsz vmi müanyagbol és az sokkal hosszabbb életü lesz mitn a csillám

na, bátorságot gyűjtöttem, megpucoltam a lapocskát és leporoltam itt-ott belül. Összeraktam és be mertem kapcsolni 20mp-re. Addig működött, de én félek tőle..

A miénk meg hangot ad leállás után, az micsoda ?
Sistergés szerű, biztos máshol is így van.

Jó kérdés. Mondjuk a miénk elég régi darab, úgy 14 éves, de van belül a tetején egy kapcs.rajz. Kell?
Megnéztem közelebbről azt a műanyag lapocskát ahol a magnetron megy a sütőtérbe, és van rajta 1-2mm átmérőjű lyuk, ami régen mintha nem lett volna :S....

Egy alap kérdés: a mikrók teljesítményszabályzásnál a fűtő és anódfesz egyszerre van kapcsolva?

Hát én nem láttam hogy hol, és nem is mertem bekapcsolni nehogy kigyulladjon nekem vagy mittomén.
Csillám? Az hol van? Azon a fehér műanyag lapon, hol a magnetron bemegy a sütőtérbe? Amúgy belül nem szokott nagyon retek lenni, csak 1 pici. lehet ma levakarom és megnézem újra..

Én kiszedtem a csillámot, azóta jó. De vigyázni kell, mert a magnetron nyaka ha bekoszolódik, ugyanúgy átüt. És azt már nehezebb helyrehozni.

> de annál is szikrázott és jó büdüs is leett. Kipurcant?
> Mi lehet a baja? Javítható vagy kuka?

Hol szikrazik?

Lehet hogy csak a csillam koszos (rafroccsent
nemi trutyi)...

Sziasztok!

Nemtom valaki jár-e még ide. A napokban vizet melegítettünk a mikróban és egyszer csak elkezdett szikrázni :S pedig semmi fémes cucc nem volt benne, csak a szokásos kancsó amiben már évek óta melegítünk. Aztán próbáltunk egy fagyasztott pogácsát is, de annál is szikrázott és jó büdüs is leett. Kipurcant? Mi lehet a baja? Javítható vagy kuka?

http://index.hu/tech/ihirek/?main:2006.02.08.&253532


Mesterséges gömbvillám
február 8. szerda 14:33
[MTI]
Izraeli fizikusoknak sikerült laboratóriumi körülmények között gömbvillámot előállítaniuk, s a mikrohullámú fúráshoz hasonló módszerrel gerjesztett tűzgömb nem gázfelhőként, hanem rugalmas anyagként viselkedett. A gömbvillámokról nagyon keveset lehet tudni, mivel ritkán előforduló természeti jelenségről van szó, és laboratóriumi körülmények között eddig még hasonlót sem sikerült előállítani. A gömbvillámra távolról emlékeztető egyetlen jelenséget ionizált gázoknál figyelték meg. Két izraeli fizikus, V. Dikhtyar és E. Jerby az amerikai fizikai társaság tudományos folyóiratában számolt be róla, hogy hogyan sikerült tűzgömböt előállítani egy mikrohullámú sütőhöz hasonló rezonátor kamrában. Az újság honlapján videofelvételek is találhatók.
Eljárásuk a következő volt: egy mikrohullámú rezonátorba szilárd anyagot (üveget, szilíciumot, germániumot, alumínium oxidot) helyeztek, és ehhez hegyes végű rudat közelíttek. A rúd csúcsánál fókuszálódott mikrohullámú sugárzás olyan erős olyan erős volt, hogy a csúccsal szemben felmelegítette a munkadarabot, s abból fényesen világító, olvadt és félig elpárolgott felhő csapott ki - ez idáig a mikrohullámú fúrás néven ismert eljárás. A rudat ezután lassan eltávolítva "kihúzták" a plazmafelhőt. A felhő először követte a csúcsot, majd oszloppá alakult, végül a mennyezet közelében kis világító gömbbé állt össze. A megfigyelések szerint a kis plazma gömb (bekapcsolt mikrohullámú rezonátor esetén) stabil volt, a kamrában szabadon mozgott, megperzselte a tárgyakat, és energiát kizárólag a mikrohullámú sugárzásból vett fel. A tárgyakról visszapattant, és inkább hasonlított folyadékra vagy zselére, mint gázfelhőre. A cikk végén a szerzők egyszerű elméleti modellel magyarázták, hogyan táplálkozik mikrohullámmal a gömbvillám. Arra is emlékeztettek, hogy a gömbvillám keletkezése hasonlít a fém nano klaszterek fizikájánál ismert plazma-rezonancia jelenségre. Véleményük szerint nem lehetetlen, hogy természetes körülmények között is így születik a gömbvillám - olvasható az elementy.ru orosz tudományos hírportálon.

Még mindig nem tanultátok meg a szlogent? "Gugli a haverod!"
Ezeket a gugli képkeresőjével találtam:
http://uk.geocities.com/microwaveservices/capacitor.jpg
http://www.smcelectronics.com/CAPHV.JPG
http://www.electronix.com/catalog/image ... avecap.jpg
http://www.halida.com/ch681_l.jpg
http://img.alibaba.com/photo/50038837/M ... acitor.jpg
És ha kíváncsi vagy a röntgenképére:
http://www.rhunt.f9.co.uk/X-Ray_Gallery ... _Page1.htm

1-2 mikro inkább..

Ha jól emléxek akkor 0.5 uF körüli az enyém.
Jut eszembe, a feszkétszerező csak AC-ról megy?

Most nincs előttem, csak úgy felmerült bennem. És értékre mekkorák szoktak lenni kb ?

Biztosat csakakkor lehetne mondani ha belekukkantana az ember. Kinézet alapján akár olaj vagy MP kondi is lehetne. Egyébként nincs ráírva? Nekem nincs ilyen kondim úgyhogy nem tudom megnézni.

Héj, no, valaki csak tudja, ennyi nagyfeszes ember közül.

Érdeklődtem magnetron teljesítmény szabályzás ügyben. Lényegében csak pwm-el oldható meg. Ugyanis ha az adód fesz/áram-ot megváltoztatjuk akkor megváltozik a kimenő impedanciája (rossz lesz az illesztés - benne marad az energia - túlmelegedhet), a freki is elmászik egy kicsit, vagy akár le is állhat a rezgés (ilyenkor a teljes teljesítményt elfűti.
Tehát a névleges feszültséget kellene szaggatni - ennek a kitöltési tényezőjével lehetne szabályozni.
Mondjuk szerintem az 50% megoldható lenne fázishasítással is, ha pontosan félbevágja az anódfesz impulzust. Szóval a fázishasítás talán megér egy kisérletet, bár azzal valószinüleg nem lehetne teljesen 0-ig lemenni.

A mikrókban milyen típusú is a nagyfesz kondi ?

Úgy néz ki ez volt a gond. Belül is tiszta zsíros, összeégett volt. Lepucoltam, most jó. Remélem így is marad

Ok, köszi az info-kat, holnap, vagy holnapután meglesem hogy mi van vele...

Cseréld ki a csillámlapot. Lehet müanyag lap is valamiből kivágva.

Sajnos nemtok még semmit, csak szóltak hogy meg tudnám-e nézni...



Nem adom, nekem is kell!!! )))

> ha egy mikro, oldalt a magnetronnál
> szikrázik? Javítható valahogy?

Gyarto/tipus?

Kivul vagy belul (sutoter)?

Nem trutyis a csillam?

Egyebkent en szemely szerint
hasonlo esetben fel szoktam
hivni a Laci baratomat.
A sort szereti ))))

Trafora/diodara/kondira sokan
palyaznak itt, kulonosen a
nagyfesz maniasok...

Mit lehet csinálni akkor, ha egy mikro, oldalt a magnetronnál szikrázik? Javítható valahogy?

Keress vissza a topicban a HSZ-eimre 5-10 napra visszamenőleg, raktam be egy linket a panáról, igaz, csak marketing link, de nem csak az 50%-ot oldották meg a szabályzásban
2002 óta vannak a piacon az ilyen mikrói.

Üdv!

A mikrosütőkben nincs diódahíd, csak egy szimpla nagyfesz dióda, (amiből egy fesz kétszerező fele van megcsinálva - vagyis a diódáról párhuzamosan veszi le a feszt.) ezért az 50Hz....

Írtátok, hogy a panasonic megoldotta az 50%-ot valahogy kapcsolgatás nélkül. Azt is írta Skori, hogy alapból az egyenirányítás szűretlensége miatt eleve 50Hz-el lüktet a nagyfesz(szerintem 100Hz-el lüktet ha dióda híddal van egyenirányítva! ).
Nem lehet, hogy a pana mikor fél kakaóra kapcsol, akkor egyutas egyenirányításra vált és ezért 50Hz-es lüktető pozitív félhullámokat kap a magnetron? (félperiódus-szünet-félperiódus-szünet stb.)

Nem erőltetem én a fázishasítást, csak ki akarom próbálni mert nagyon olcsó megoldás lenne. Egy triaknak 1...2kW szabályzása általában meg se kottyan. Kéne szerezni egy (részletes) adatlapot ilyesmi magnetronról.....
Egyébként lehetne a 4kV-ot is kapcsolni sorbakötött fetekkel, ugyanis nem kell túl nagy frekin mennie a pwm-nek, akár párszáz Hz elég lehet, nem gond ha kicsit lassúbb a kapcsolási sebesség.

pont arra gondoltam én is, ha lenne egy rácsa, akkor szépen lehetne szabályozni azon keresztül.

és abban is egyetértek korival, hogy fűtést neki, aztán nagyfeszt ráéünk ki-be kapcsolatni.
bár a fázishasítást nem tudom minek erőltetni...

A magnetron lényegében egy elektroncsö. Azért szabályozzák ki/be kapcsolgatással mert úgy a legolcsóbb megcsinálni....
A fütését nem kellene kapcsolgatni (úgy hosszabb lenne az élettertama is) csakhogy akor annak külön trafó kellene.
Lehet gyors ütemben is kapcsolgatni 1s alatt jó sokszor ki/be és ezzel szabályozni (=PWM szabályzás), de ilyenkor külön fütés kell, mert ha alulfütve használod akkor tönkremegy a katódja. Lényegében alaphelyzetben is szaggatott módban megy mert a 4kV-os DC tápja nincs megszürve, és az egyenirányítási mód miatt (lényegében egyutas féleség) 50Hz-el lüktet a tápja.
Ha a magnetronnak lenne rácsa is mint egy triódának, akkor azon gyönyörüen lehetne pwm szabályzani. (vajon van ilyen magnetron?) A másik lehetöség, hogy a nagyfeszt másképp kell elöállítani és a nyagyfesztrafó primer oldalán szaggatni.
Eleve ha nem egyenirányított de szüretlen 50Hz-es feszröl járna hanem az üzeni feszültsége lenne szaggatva akkor még a hatásfoka is jobb lehetne. De elsö körben egy sima fázishasitást is kipróbálnék (persze sokadszor hangsúlyozom külön, fix értékü fütöfeszt használva)

Ugye mondtam, hogy nem értem! Bevallom soha nem néztem meg, hogyan működik a magnetron. Azt hittem, hogy ez egy egyszerű antenna, de ezek szerint nem.

csak röviden...
Gafly: Azért, mert a Pana nem.
Ki kéne találni hogy mit találtak ki amit a többiek nem.

> Lehet, hogy valamit nem értek, de szinte mindegyik
> mikro teljesítményét lehet változtatni. Az enyémet 5
> lépésben. Ez hogyan oldják meg?

Szoval ahogy en latom a magnetron az attol
mukodik hogy a magneses tertol es
anodfeszultsegtol csigavonalba eroltetett
elektronok pont megfelelo utemben haladnak
el a specialisan kikepzett lyukak (rezonatorok)
elott.

Tehat a mukodokepesseghez harom tenyezo
EGYUTTESEN megfelo erteke kell:
- Magnester;
- Anodfesz;
- Megfelelo frekis uregrezonator(ok);

Mivel a lyukak geometriailag adottak valamint
a mukodesi freki is szigoruan meg van hatarozva;
Ezen tulmenoen a anodfesz is gazdasagilag/mukodesileg
behatarolt;
Futofeszultseget katodnal sem okos dolog
tetszolegesen megvalasztani;

Eredmeny:
Szoval magnetront legenyszerubb ki/be kapcsolgatva
szabalyozni. Vajon miert mindeki ezt csinalja????

Sztem valahogy külön kellene fűteni a magnetront, mert a szaggatás miatt ugya a közös tradó miatt csökkenni fog a fűtés átlagteljesítménye is.

Pedig egy gyors, mondjuk 10Hz-es szaggatás (v. gyorsabb) lenne jó hogy a kaja egyenletesebben melegedjen.


A szekunder oldali 4KV-os fesz. szabályzását én nem erőltetném, lévén drágább lesz ide egy tirisztor vagy igbt mint maga a sütő...

Jól tudod, de többet hagy ki. Az a jó kis kattogás ennek az eredménye. Ha pl. 70%-ra állítod, akkor adott időintervallumban (talán 30, vagy 40mp) csak 70%-ban be lesz kapcsolva, a maradék 30%-ban meg ki.
Ennek kiváltása a téma jelenleg. Valami olyasmi, mint a Pana mikróiban, hogy az 50% valóban félgőz, és nem 20mp bekapcsolt, 20mp kikapcsolt állapot.

Üdv!