Egyenlőre a Pyrex kémcső megmenekült, mivel a kedvenc szórakozásom, hogy lecsapom a villanykörték menetes végét - így egy olcsó lombikhoz jutok, és pont volt egy ilyen üvegbura a fiókban.
Egymással szemben beraktam két 4cm hosszú szöget, 1mm rést hagyva a hegyeik között. Alájuk két réteg falicsempét raktam, azok alatt meg egy vszleg MgO téglát tettem, így biztos nem lukad ki a mikró alja.  A falicsempék meg megvédik a MgO téglát az elkoszolódástól, mivel MgO téglám csak 1 van, falicsempém viszont 10 kg, bár a hőt nem igazán bírják: nem olvadnak meg, de elrepednek. 
Aztán a két szög fölé állítottam a villanykörte-lombikot, hogy a keletkező plazma a villanykörte tetejében csapdába essen.
Pontosan a várt jelenség játszódott le, és szépen izzott a plazma a villanykörte felső, kb. 2 cm-es végében. Durranás nem lett belőle, hanem a villanykörte tetején egy kb. 5 cm2 terület elkezdett pirosodni, meglágyult, majd kb. 1 min múlva ki is lukadt, és a luk szélei elkezdtek fehéren izzani, ahogy a mikrohullám közvetlenül melegítette az üveget, amiből 1 csepp le is cseppent. Még nem mertem nagyon megerőltetni a magnetront, ezért ekkor lekapcsoltam. Lehet, hogy az egész üvegbura megolvadt volna egy idő után. Hűlés közben persze szétrepedt.
Azután a stabil plazmaelőállítás feladatának láttam neki, amivel órákig vacakoltam, ezeket most nem fejteném ki.  Végül az vált be, hogy a falicsempére tettem 3 db kb. 15 mm átmérőjű kerámiakorongot, abból a fajtából, amiket a fűtőhuzalokra húznak rá. Egyébként ilyen kerámia-gyöngyből van több méretben is több marékkal. Ez a kerámia a legdurvább dolgokat is kibírja: egyszer egy ilyen kerámia-csőbe tettem egy vashuzalt, és egy másik vashuzalt vezettem a kerámia-cső külső oldalához. A két vashuzalt nagyfeszre kapcsoltam, és ha jól emlékszem 25kV-nál begyulladt az ívkisülés a két vashuzal között, és az ív megkerülte a cső falát. Ez egészen addig így ment, amíg a kerámia-cső vörösre nem izzott, akkor ugyanis az ív a vashuzalról a kerámia-cső oldalára ment, és a cső belső oldalán elment a belső vashuzalig, vagyis a kerámia-cső anyaga ezen a hőmérsékleten jól vezette az áramot. Ezt a kisérletet többször megismételtem egymás után, minden esetben a fehér izzásig növeltem a hőmérsékletet, de a kerámia-cső anyaga semmilyen olvadáson vagy átkristályosodáson nem ment keresztül, tehát jól bírta az ilyesmit.
Tehát ott tartottam, hogy a mikróba betettem 3 db ilyen kerámia-korongot egymáshoz közel, és két szeget rájuk tettem úgy, hogy az egyik szeget két korong támasztotta alá, a másik szöget meg egy korong tartotta, és a másik vége meg rálógott az első szegre. Na ez az elrendezés minden indításnál 1-2 sec-en belül szép plazmákat produkált, a legkülönfélébb variációkban, lehet hogy ez valami antennaféle, mint a régi tv antennák a háztetőkön. Kb. 1 percig a plazmakisüléseké a főszerep, aztán a kerámia-korongok annyira felizzanak, hogy már el tudják nyelni a mikrohullám energiáját, vagyis némiképp vezetni kezdenek. Ahogy egyre melegedtek, átforrósították az alattuk levő falicsempét is, és az is elkezdett izzani, aztán el is repedt. A kerámia-korong meg, ahol rajta van a vasszög, beszennyeződik vasoxiddal, a magas hőmérséklet miatt jelentős diffúzió miatt a vasoxid egészen beleeszi magát a kerámia anyagába, és egy idő után ha nem is szobahőmérsékleten, de már néhány száz fokon vezetni kezd, elnyomva a plazmakisüléseket. Még nem mertem 3-4 percnél tovább szórakozni ezzel, mivel eléggé forró levegő keletkezik, és nem tudom, mit csinál a mikrósütő többi részével. Ajánlatos a sütőtér belső lukacskáit leragasztani, hogy a forró levegő ne távozzon, de most egyenlőre nem foglalkoztam ezzel.
A következőkben az olvadóbiztosítók kerámiatestét tervezem kipróbálni, a palack alakút, meg a késes biztosítót, annyi van belőlük, mint a szemét, reményeim szerint ezek is prímán bírják a hőt.
A hőfokok eddig nem voltak valami magasak, persze ahol a plazmakisülés kilép a szegből, az a pont 4000 - 5000 fokos, de ez csak egy kicsi pont, maga a szög max 1000 fokra melegedhetett. A kerámiák meg a csempe egy kis térfogata meg sacc kb. 800 fokig melegedhetett.
Most egyenlőre nem akarok külön fémketreceket csinálni, meg fémdobozokat, hanem azt nézném meg, mit lehet kihozni egy sima mikrosütőből.
proli007: végül is nem fontos a sajtot megreszelni, a szeletelt sajt is megteszi, ha a sajtréteg 3-4 mm vastag. Ahol gyorsabban olvad a sajtréteg, ott lehet az állóhullám elektomos térkomponensének maximális amplitúdója. A 12,25 cm-es hullámhossz miatt ezek a pontok 6,125 cm-re lesznek egymástól.
Tényleg, térben ezek a pontok hogy helyezkednek el: mint a gyémántrácsban a szénatomok? Mégiscsak ki kéne ezt a dolgot próbálni, de jobb lenne nem sajttal, hanem valami mással. Elvileg csokival is működik, az sokkal étvágygerjesztőbb. Teleraknám a mikrót csokitáblákkal, és 10 sec múlva meg is lenne az állóhullámkép térbeli képe. 
Azért mégis jobban hangzik ez, mintha sajttal tenném tele a mikrót.
Amúgy a mikróba berakott rácsok szerintem ugyanolyanok, mint a lemezek. Mégha a rácsluk 3 cm is, szerintem ez még mindig kicsi a 12,25 cm-es hullámhosszhoz.
Az ilyen rácsokkal meg lemezekkel a mikrósütő terét is le lehet szűkíteni amúgy.
Erről jut eszembe, az Astória közelében egy barkácsboltban lehet venni fém szúnyoghálót, elvileg rozsdamentes acélból van, mármint ebből az anyagból érdemes az ilyet csinálni.
Tégelyeket eddig csak Budapesten a VIII. ker. Hős u. 1/A alatt található MARS-HUNGÁRIÁ-nál találtam, akik a német Aug. Gundlach cég MARS márkajelű, korszerű grafit és szilícium-karbid tégelyeit árulják, bronz- és alu-öntés céljára. Jobb lenne valami aluoxid tégely. 
|
Mert ha nagyobb teljesítmény kéne valamihez, pl olvasztás, akkor 2 magnetront nemnagyon lehetne beizzítani hozzá, nem lennének soha fázisban.
