SPafi !

Köszönöm, utánanézek, mit tudnak a diódák !

A biztosító az a gazdasági társulás, amely a káresemény bekövetkezte után a kárenyhítésre szolgáló összeget megtartja, ennek jogi fedezetét szakemberek igénybevéle által koholja. Nem véletlen, hogy legtöbben a biztosítókat és a fentebb említett szakembereket is utáljuk, mint a megemésztett béltartalmat.

Össze kellene gyűjteni ezeket a tipikus kérdéseket és a rájuk adott válaszokat, és nem kellene újra meg újra leírnunk, csak linkelni.

A biztosíték az a pénzösszeg, vagy egyéb érték, amit egy számodra negatív esemény után, annak kompenzálására kapsz/megtarthatsz. A biztosító az a dolog, ami megakadályozza a káreseményt. (A pénzügyi életben más a terminológia, nem véletlen, hogy a BME-sek utálják a közgázosokat.)

A transzformátor bekapcsoláskori áramlökését nem csak a remanens indukció okozza, hanem az is, hogy a bekapcsolás pillanatában épp hol tart a feszültség. Ha a feszültség emelkedésekor, a nullaátmenet közelében kapcsoljuk be, akkor a gerjesztőáram nulláról indul, és olyan mértékre növekszik, hogy a gerjesztett fluxus által indukált feszültség egyensúlyt tartson a feszültséggel. Állandósult üzemben a gerjesztőáram (és vele a fluxus) a feszültség nullaátmenetének pillanatában negatív maximumnál tart. Mivel bekapcsoláskor nem negatív maximumnál van a gerjesztőáram, így a hálózat feszültségével egyensúlyt tartó feszültség indukálásához 2*Bmax indukció szükséges. Namost a transzformátort úgy tervezik, hogy a Bmax indukció közel legyen a vas telítéséhez. A 2*Bmax indukció már jóval túl van azon az értéken, ahol a vas betelít, ezért sokszoros gerjesztőáramra van szükség. Ráadásul ha a remanens indukció is pozitív irányba mutat, akkor 2*Bmax+Br indukcióra van szükség (a Br úgy 0,5*Bmax körül alakul, mert az áram kikapcsoláskor jellemzően a nullaátmenet pillanatában vagy annak közelében szakad meg). Nagy transzformátoroknál a bekapcsolási áramlökés az üresjárási áram 800-900-szorosát is elérheti.

Ha viszont eltalálod a feszültség maximumát bekapcsoláskor, akkor kis bekapcsolási áramlökés lesz. Ezért van az, hogy nem minden esetben rúgja le a bekapcsolás a biztosítékot.

Az lehet, de most a trafó indításáról van szó, ahol nem a terheléshez, hanem a trafó, mint forrás impedanciájához kell viszonyítani! Az pedig 1-2 nagyságrenddel kisebb.

Viszont most pont ez volt a kérdés.

Ha már itt tartunk, nagyon gyors diódákra nincs szükséged? Most rendeltem 100 db 15ETH03-at, de kicsit kifogytam a pénzből, nem lenne rossz megszabadulni egy részétől.

Sajnos, amikor a pufferből akarok áramtranzienseket kivenni, akkor nagyon is messze van a rövidzártól, ráadásul az időbeli viselkedést befolyásoló háttér szövevényes (még ionos vezetés is van az elkóknál). Viszont amikor a töltőáramimpulzusokról beszélek, akkor az elkó által képviselt pillanatnyi fogadóimpedancia (szép, nem szabatos kifejezés, biztos értékeled ) nagyságrendekkel kisebb, mint az átlagos terhelőellenállás.

Az általam példaként említett esetben (erősítő tápja, áramlökések és zavarok) a megértést mindenképpen segíti ez a modell; számításnál természetesen cizelláltabban kell mindezt kialakítani (pl. tantálkondik ohmos karaktere).

Nyilván a hálózati bekapcsolási töltőáramlökésnél a rövidzáras modell már igen korlátozottan érvényes

Szia SPafi !

Éledezek... Kicsit több, mint 45 ns után, ha már tápok és egyenirányítók is szóba kerültek. Köszönöm kérdésedet !

Jobban utána gondolva igazad lehet a toroidokban maradó delej kapcsán, hiszen kis koercitív erő, nagy permeabilitás, légrés nélküli kivitel számottevő remanens indukciót okozhat, ami súlyosbíthatja a lökést (nem Potemixre gondoltam!).

Amúgy az a trafó, amit hallottam, az nem volt egy kifejezetten jól megtekert példány. Szólt is mindenfélét...

Hello, Neodymium!

Újra aktív vagy?

Én úgy tudom, hogy egy toroidban jópár tized Tesla benne tud maradni, és akkor ez is fokozhatja az áramlökés idejét, ha épp hozzáadódik a feszültség*idő területhez.

Hallottam ilyet kondi nélkül is. Nem annyira szögletes az a mágnesezési görbe, (meg van a drótoknak ellenállásuk) ezért a legelső telítés után nem áll be pont középre az indukció, kis mértékben újra telítésbe megy a következő (n) periódusban is. Egy jól megtekert trafó a szekunder áram hatására nem nagyon ad ki hangot, mert a primer áram szinte pontosan kioltja az általa keltett fluxust, a mágnesező áramra viszont minden trafó érzékeny.

Azért a puffereket általában rövidzárnak tekinteni nem igazán jó modell. Persze mindent lehet tekinteni mindennek, ha nagyon akarjuk, de minek, ha sem a megértést, sem a számítást nem segíti. Pl. egy 1 ohmos primerű 230/2*60 V-os trafó a 2*27 mF puffert az első negyed periódus alatt félig feltölti. Én ezt nem nevezném rövidzárnak. 200 ms alatt gyakorlatilag teljesen (99 %) feltöli.

Hallani is egy kondisch-gréczesch toroid indításánál, mi is történik: pöccen a trafó a bekapcsolási induktív (induktivitáshiányos) lökés miat, aztán a kondérok töltődése alatt egy elhalkuló wrrrrummmm hallható...

Sajnos a kondi a teljes működés alatt rövidzárszerűen működik - csak változó feszültségű rövidzárként
Ezért (is) vannak gusztustalan áramlökések a csúcsegyenirányítós hifi erőlködők tápjában, amelyek teleszórják tranziens zavarokkal az egész környezetet

A remanens mágnesességnek ehhez igazán nincs is köze, ezt akartam kifejezni. Szemléletesen, de nem szabatosan úgy lehet magyarázni a jelenséget, hogy egy nullátmenettől nullátmenetig tartó félperiódus feszültségét akkor képes fenntartani a trafó primerje, ha előzőleg már fel lett mágnesezve a magja ellentétes előjellel. A fenti félperiódus alatt az indukció -Bmax és +Bmax értékek közötti értékek között változik. Ebből következően, ha nem a feszültségmaximumnál kapcsolódsz a hálózatra, sérül a gerjesztés időbeli lefutása és telítődhet a mag

Neod!

Ne haragudj de nem értem hogy mit akarsz ezzel mondani. Egy kicsit szájbarágósabban el tudnád mondani mégegyszer a kedvemért? Még arra sem jöttem rá, hogy a "remanens mágnesesség miatt alakulhat ki nagy áram" ellen vagy mellett beszélsz-e.

A trafóvasak remanens mágnesezettsége csekélyke. Szűz állapotban is ugyanúgy fellép a gond. A magokat általában a konstruktőrök a gazdaságosság érdekében szinte telítésik felgerjesztik (50 Hz, névleges fesz esetére). Szinuszos feszültség esetén az áram és a feszültség között (csaknem) 90 fok fáziseltérés van. A hálózati feszültság-nullátmenethez ez alapján gerjesztési árammaximum tartozik és az indukció a magban ekkor a legnagyobb (a csöves erősítőknél is a kimenő telítése a feszültség-nullátmenet körüli törésről ismerhető fel). Ez - szinuszos vezérlés esetében - az alatt a negyed periódus alatt épül fel, amíg a hálózati feszültség az egyik szélsőértéktől a nullátmenetig megy. Bármely ettől eltérő időben történő rákapcsolás az üzemit meghaladó magindukciót eredményez, ami elérhet(né) akár annak a kétszeresét is. A korszerű vasanyagok mágnesezési görbéje szögletes. Emiatt az üzemi és a telítési indukció nagyon közel esik egymáshoz - nincs ilyen esetekre "tartalék": a trafó induktív karakterét hirtelen szinte teljesen elveszti.

Az elkókkal a szekunder is sorban van, és ahogy MotoHacker megjegyezte, csak kezdetben viselkednek rövidzárként, szóval általában nem annyira veszélyesek. Hacsak nincsenek nagyon túlméretezve.



Pl. úgy, hogy 1 ohm a primer ellenállás. 200 A azért már elég gyorsan leveri a túláramvédő biztosítót!

> Utánna kb RC ideig töltõdik,ahol R a trafó belsõ ellenállása,

Ennel azert kisse bonyolultabb a helyzet szerintem....

Jo kis TDK/szakdolgozat tema lenne

A trafó szekunder oldali rövidrezárása a belső ellenállások és a teljes trafó vesztesége miatt nem biztos,hogy önmagában leverné a biztit.
A szekunder oldali elkó csak a t0 időpillanatban,végtelenül kis ideig tekinthető tökéletes rövidzárnak.
Utánna kb RC ideig töltődik,ahol R a trafó belső ellenállása,ami a kondiba befolyó áramot egyedül korlátozza.

Valami olyanra emlékszem, hogy az utolsó használat után a vasmagban a domének bizonyos irányban álltak, és az újboli használatkor ha az erre a rákapcsolt áram fázisából adódó mágnesezési iránya is ugyanolyan, akkor nincs ami az ellen hasson és az áramot korlátozza; ezért folyik nagy áram. Ilyenkor csak a rézvezeték ellenállása van jelen.

Ez elméletileg max egy fél periódusidö elteltével helyreáll, és rendesen követi az áramváltozást.
Nem értem, hogy hogy indulhat meg ilyen rövid idö alatt akkora áram (10ms), hogy a biztosíték leoldjon.

Másik dolog: ez vajon független a szekunderen lévö terheléstöl? Mi van ha a szekunderen van mondjuk pár kondenzátor, mert azok töltetlenül egy rakat rövidzárnak számítanak. Hmmm?

Labortapomban 600-as toroid van, es lagyinditas nelkul kapcsolgatom :)
Szepet villan a lampa :)
10amperes a kapcsolo.

Határ eset... Masszív kapcsolóval és "T"-s bisztivel elmegy (no meg nagy málnával).

És ha két kisebb trafó van a primernél párhuzamosítva, akkor hogyan alakul a lágyindítás ?
Gondolom elvileg mivel csökken az eredő primer-ellenállás összeadódnak
a teljesítmények, csakhogy nekem volt olyan erősítőm, amiben nem volt
lágyindítás, pedig 2 db 300VA-es trafó volt benne, ide pedig már szinte
biztos hogy elkellett volna egy LI, nem ?

Gafly!

Ami azt illeti, pont akkor maximális a trafó áramlökése, ha nullátmenetnél kapcsolod be.

Köszönöm a menetszámokat!Lágyinditást gyári erösitökböl másolom.Mégegyszer köszi!!!

Szegasztok!

Véleményem szerint lágyindításnál a trafónak nagyobb szerepe van a bizti levágásban, mint a puffereknek. Ki lehet hegyezni a gyorsaságra a lágyindítást, de szerintem nem célszerű. Nagyon gyors bekapcsolásnál határesetben előfordulhat, hogy az egyik táp jelentős része rendelkezésre ál, míg a másik tápág még nulla. Elképzelhető olyan kapcsolás, amely tönkremegy ilyen esetben...
Én a lágyindítás idejét úgy határozom meg, hogy minimum 1 másodperc ideig lágyindítás(rövid ideig tartó áramszünt esetére, amikor még pufferek nem merültek le, de elment az AC forrás), ezután figyelem a pufferek feszét és ha megvan a 60 %-a, akkor még fél másodperc késleltetés és vége a lágyindításnak. Persze nem kell ennyire túlbonyolítani, hanem elegendő 2 másodpercig lágyindítani. A hangszórót lehet tovább késleltetni...

Üvd

En kapcsolgattam mar be 2kW -s hiperszil trafot lagyinditas nelkul, nem volt gaz.
De azert, jobb a bekesseg, elkell az oda. En is csak azert kapcsolgattam igy, mert a tekercseket attekertem kicsit (plusz par menet), es nem akartam lagyinditoval vacakolni.

Hi Suba!

Primer: 150menet, 1,5mm átmérőjű CuZ
Szekunder: 2×25menet, 3mm átmérőjű CuZ

Kábé 1KVA-re számíts.

A huzalátmérőknél kis áramsűrűséggel, nagy ráhagyással számítottam, ezért vastagabb az felesleges. De ha csak vastagabb van, persze azzal tekerd, hisz gondolom sok fér a csévetestre.

Ekkora teljesítménynél már EI-magos trafónál is kell szerintem lágyindítás, ha sima családi házban fogod majd használni.
Ha kell rajz, küldöm!

üdv., jó tekerést!
edl

Igen,hálás lennék ha leirnád a menetszámokat meg a huzalvastagságot hogy a létező legnagyobb teljesitményt kitudjam venni a trafóból.230v/2x37v

Hello!

Felütöttem az 1962-es kiadású "Rádióamatőrök Kézikönyvét", és az általad "bediktált" adatok pontosan egyeznek az EI170-es mag méreteivel.
A könyv szerint ez a mag 900VA-t bír el. Sztem ennél többet is simán ki lehet belőle venni!
Van még róla pár adatom, ha kell.

Ha kellenek menetszámok, szívesen kiszámolgatom neked. Gondolom 2×37V-nál max áramot szeretnél kivenni!

Üdv. edl

Lemértem a vas mértani jellemzöit: 14,5cm magas,17cm széles,7,5cm hosszú,magméret 7,5cm x 6 cm x 8,5cm magas.Kétoldalt 2,5 cm szélesek a peremek.Ezt szeretném megtekertetni 2x37voltra.Csak a szaki még soha nemcsinált ekkora trafot.

Naja...
Amúgy ezzel a trafóval volt már olyan, amikor ez a 5-6000uF volt rajta,
hogy próbálgattuk a hirtelen fázisforgatást, és egyszer egy jó nagyot
csattant, gondolom pont jól el lett találva a dolog... Jó hangos volt...

> Toroid trafónál kb meddig nem kell lágyindítás ?
> Nyilván ez több dologtól is függ.
> Alapvetõen gondolom a primerellenállástól és a
> szekunder puffer-elkós terhelésétõl.

Na ez is egy okos kerdes....
Konkret valaszt szerintem nem nagyon fogsz ra kapni.

Ugye az egyik cel az. hogy bekapcsolaskor ne oldjon
le a kismegszakito.....
Ez akkor mar azonnal nem csak a toroidtol fugg,
hanem a halozattol is.

A bekapcsolasi aramlokes valoban fugg tobbek kozott
a trafo tekercsek ellenallasatol (szekunder is) a kondiktol
is, stb. Ezt meg ugy valahogy lehet merni/szamolni
azt feltetelezve hogy nullatmenetnel kapcsolgatod.

Nagyobb gond az hogy altalanos esetben nem nullatmenetnel
kapcsolod ki/be a trafot, es igy a tranziens jelensegeket
is figyelembe kell venni. Azaz ha szerencsetlenul megvalasztott
idopillanatban kapcsoltad ki es utana egy szerencsetlenul
megvalasztott pillanatban be, akkor az elozoekben emlitett
bekapcsolasi aramlokes tobbszorose lephet fel, ami aztan
szepen lecseng.
Azaz n-szer bekapcsolhatod minden gond nelkul, mig
az n+1-ik leveri a biztit. Holott nincs semmi hiba....

Nagyobb trafonal en nullatmenetes es/vagy lagyinditast
hasznalnek.....
Itt kellene mondani egy szamot hogy mekkora az a nagyobb )))

suba

Az RT-ben már többször is jelent meg az EI éa M vasakról elég
részletes leírás, ami alapján egyértelműen be tudod azonosítani,
illetve a tekrencekhez V/menetszám és huzalátmérő is meg van
adva.
Biztosan elérhető máshol is, de ha nem, mérd le a vas jellemző
méreteit, illetve a pakett vastagságot, ezek alapján megnézem
Neked, hogy mire számíthatsz. Feltéve, hogy tekercselni akarsz.

Egy kicsit OFF kérdés:
Toroid trafónál kb meddig nem kell lágyindítás ? Nyilván ez több dologtól is függ.
Alapvetően gondolom a primerellenállástól és a szekunder puffer-elkós terhelésétől.
Most egy 3-400VA-es 6ohm primerellenállású trafóhoz nem kellett.
A pufferkondik szekunderenként kb 4-5000uF-ig mentek.
Pl ha egy 2-3 ohmos primerellenállású trafóm lenne, kb ugyanennyi
pufferrel már lehet kéne lágyindítás ?

"Masreszt meg a vaskeresztmetszetnek
SEMMI KOZE a trafo teljesitmenyehez."

Halleluja!

Mégis van értelmes élet a földön!

A trafó teljesítményét például még az is befolyásolja, hogy hány fokig bírják a szigetelők, milyen a hűtése, és milyen kitöltéssel tekercselik. (A már említetteken kívül.) Ezen kívül lehet peremfeltételként a drop-ot megadni (pl. 10%), vagy a hőmérskletet (pl. 70 fok), és a két teljesítmény gyakran köszönőviszonyban sincs egymással. Kis trafók, és szórótrafók esetén a hőmérséklettel definiált a nagyobb (néha 3-szorosan is), nagy trafóknál pont fordítva. Szóval ha valaki megkérdezi, hogy mennyi, akkor visszakérdezek, hogy melyik teljesítményre kíváncsi!

> Huh, hat az altalam emlitett keplet alapjan ez a trafo
> majd' 1700wattot tud. Jol szamoltam?

Igen szep darab )))
De ha eleg nagy az ablaka akkor akar tobbet is tudhat....

Huh, hat az altalam emlitett keplet alapjan ez a trafo majd' 1700wattot tud. Jol szamoltam? :)

> 7.5cm x 6 cm a mag keresztmetcete

Ekkora vasnal mar erdemes rendesen
szamolni, merd meg az ablakkeresztetszetet
is.

Ha ugy tekered meg hogy a fele-fele legyen
primer-szekunder, akkor a teljesitmeny
kiadodik abbol, hogy milyen vastag huzallal
tudod teletekercselni (3-4 A/mm2).....

Elnézést ha nemvoltam világos én ugy általánosságban érdeklödtem:50Hz-re és a leggyakrabban használatos vasbol készült trafokra,van ugyanis egy kb 15 éves trafóm aminek 7.5cm x 6 cm a mag keresztmetcete

Na ez egy jo es okos kerdes volt....

Az a bizonyos negyzetgyokos osszefugges
a szabvany vasakra vonatkozik. Gondolom
a topic inditojanak ilyesmi van, tehat O mar
kielegult.

Masreszt meg a vaskeresztmetszetnek
SEMMI KOZE a trafo teljesitmenyehez.
Hacsak az nem, hogy a vas es a rez
veszteseget nagyjabol egyformara szokas
venni -> szabvany vasak -> negyzetes
keplet...

Vasmagkeresztmetszet = 1.1* negyzetgyok(trafoteljesitmeny)

A vasmagkeresztmetszet negyzetcentimeterben van.

Hali!

50Hz esetén kb. 300VA-ig megfelelő a vasmagkeresztmetszet
négyzete a max átvihető teljesítmény számításhoz.

Mi sem egyszerűbb: P=U*I
Persze, gondolom a vason átvihető teljesítményre gondolsz, de nem mondtad meg, hogy milyen frekvencián.
Nekem egyszer azt mondták, hogy 50 Hz-en négyzetcentiméterenként 7 Watt, de ez nem négyzetes összefüggés. Tehát valamelyik állítás nem lehet igaz.

Érdeklödöm nálam okosabb emberektöl hogy hogyan tudnám megnézni/mérni egy EI trafó teljesitményét?Az igaz hogy mag-keresztmetszet négyzetcentiméterben a négyzeten?