Ezt találtam:

VAF:12.6857V, BF:116,37, IKR 6,60037 A bd243 esetében.
10.0856V 110.868 7.36211A bd 244 nél

Egyébként először 0.3%-ot torzított mind 1, mind 20Khz-en. Aztán beraktam a differősítő emittereibe egy-egy 2Ohm-os ellenállást és 0.018% lett a torzítása. Ha 20Khz-es jellel kivezérelném, összeomlik a kimeneti jel, minden erősítőnél. Olyan jelalakokat produkálnak a cuccok, ami lehetetlen. A multisim 7 el semmi bajom nem volt, egészen valósághű eredményeket tudott mutatni, de ezzel most valami kehe van. Abszolút ésszerűtlenül és összevissza történnek benne különböző bajok. Szinte minden szimulációnál teljesen másképp viselkedik valami, olyan dolgoktól, aminek semmi változást nem szabadna okozni. Szóval egyenlőre visszatelepítem a 7-est.

A 7-ben a valóságos mérésnek megfelelően elkezdene a jel a nullaátmenettől kezdve háromszögjellé alakulni.

Ezen meg ez van:

http://img501.imageshack.us/my.php?imag ... odsfd3.gif

A multisim 7-en semmi probléma vele. És a bázis emitter közé betett ellenállás hatása is egyértelműen megmutatkozik.

http://img155.imageshack.us/my.php?imag ... ds2zj3.gif

KD mester!

Megnéznéd, hogy a Multisim milyen paraméterekkel szimulálja a tranyókat? (early voltage, high current knee, beta)

1135. Budapest Mór u. 1-3.Tel: 350-2835-38

Vigyázz, nagyon hülye nyitvatartásuk van!

sixtek! Egészen pontosan hol van ez a Metalloglobus?

sixtek! Mindjárt küldöm a rajzot. BD243/44-el és MJl21193/94-el szimuláltam, mert pont BD249/250 nincs a szimulátoron.

A kis CB kapacitást nem tudod kihasználni mert miller kapacitással kompenzálsz. Most egy 2SA 1360 2,5 pFes miller kapacitásával pl nem sokat változik a 47pF. De a BD nek sem valószínű, hogy 10-20pF-nél több.
Próbáld ki majd a szimulátoron, hogy mennyi javulásod lesz. Adhatok viszont tippeket, hogyan gyorsítsd az erősítőt. Sok megoldás van rá.

A legegyszerűbb, ha bevágsz a differősítő emitterébe két 56-Ohm-os ellenállást és megnöveled a differősítő áramgenerátorának áramát 10mA-re, mindjárt tizszeresére nő a teljesítmény sávszélesség. (Ja és a nagyjelű feszültségerősítő áramát sem ártana ilyenkor 2-3 szorosára növelned.)

Egyébként jó az erősítő szimulált torzítása. 0.018% lett 1KHz-en.

Az erősítőd nagyjelű sávszélessége, mondjuk 36V os kimeneti jelnél:

Xc=Ukip/I=36V/0.45mA=80Kohm, C=47pF

F=1/(2×TT×C×Xc)=42.33Khz. Ez az elméleti maximális érték 72Vp-p kimeneti amplitudó mellett (a miller kapacitás viszont egy kicsit nagyobb, a differősítő, meg kicsit kisebb áramot tud rátolni a kondira, mert az ellenállat nem a B-E között van). Efölött már elkezd "beháromszögesedni" a kimeneti színuszjel. Ha növelni akarod akkor vagy a miller kapacitást csökkentheted(de ezt nem teheted, mert instabillá válik az erősítő, a feltolódott törésponti frekinél már túl nagy lesz a nyílthurkú fázistolás és gerjed), vagy megnöveled a differenciálerősítő áramát. Ha ezt teszed, be kell építened az emitterbe két ellenállást, mert a differősítő tranyóinak emitterköri impedanciája (ami 4-500uA- nél 50-60Ohm), arányosan csökken, ezért már megint az előbbi dolog történne, ezért a hiányzó ellenállást ki kell egészítened. Mondjuk 2-3 szoros áramnövelés még érdemes lehet. A nagyjelű erősítő áramát is jó volna duplájára venni.
Az emitterekbe meg raksz két 33Ohm-ot.

KD mester!

Valós vég- és meghajtó tranyókkal szimuláltad? (Most olvasom, hogy igen, de nagyon lineáris, és nagy erősítésű végtranyókkal. Az eredeti tranyókkal sokkal jelentősebb lenne a különbség!)

sixtek!

Konkrétan ebben az erősítben nem számít a kis Ccb, mert más hatások sokkal erősebbek, de más konstrukciókban számíthatna.

Szevasz,

Ezekszerint nem veletlen, hogy azt talaltam hogy szamos esetben a legjobb elhagyni a feszerosito tranyo emmiterellenallasat. (Lsd. Pl. JLH 75W tranyos vegfok, Naim vegfokok). Mert akkor ugye az a bizonyos ellenallas a feszerosito tranyo B es E-je kozott lesz.

Koszi, hogy raszantad az idot, es berajzoltad.
Gyorsan hozza is teszem, en meg nem jutottam el odaig hogy szimulatorban jatsszak az altalad tervezett bemeneti fokozattal, de biztos ki fogom probalni mert mint irtam kimondottan okos es elegans megoldasnak talalom.
Tenyleg, meg tudod tenni hogy mail-ben atdobod a Multisim-es ST151-fajlt? Koszi!
sixtek@gmail.com

A magas Ft-ju, alacsony Cob-ju feszerosito tranyokrol meg erdekelnek meg velemenyek (SPafi?), mert ha igazad van KD akkor rosszul gondolok egy-ket dolgot.

Leszimuláltam multisim 9 be az st151-et. Beraktam a bázis-emitter közé1,5K-t a 2,2K helyett. 1Khz-en 15%-ot javult a torzítás, 20Khz-en 50%-ot. Szóval nem sok értelme van átalakítani ezért a csakély javulásért. Jól van úgy, ahhogy van.

Kössz szépen. Márcsak a címük kellene.

És említetted, hogy ki akarod próbálni a szimmetrikus erősítő bemeneti fokozatát. Olvastam, hogy te nem szívleled a hármas darlington végfokot. Ha ezzel az apró módosítással készíted, nem kell hármas darlington végfok, ugyanolyan jó lesz kettes darlingtonnal is.

http://img521.imageshack.us/my.php?imag ... rstjt3.gif

Ja, többek szerint is itt a legolcsóbb minden ilyen cucc.

Hehe... Egy oraja jottem meg a Metalloglobusbol...
Nagy valasztekuk van (L-idombol kb. 20 fele), be tudom irni a mereteket ha kell mert van arlistam/katalogusom.

Annyit viszel amennyit akarsz. Sokmeteres szalakbol vagjak le a kert mennyiseget. Nekem ezert a vagasert nem szamoltak fel penzt.

Egy 4×40×40-es, 1m hosszu L-idom 1080Ft.
Van hutorodajuk is, stb...

Ja és ilyen L-idomot hol lehet venni méretrevágva? Esetleg 1m-nél rövidebb darabot?

Azért majd ha tudod próbáld ki a bázis emitter közé tett ellenállatot. Csak egy- két forrasztás. Kiszeded a 2.2K-t, aztán berakod a másik ellenállást a panel aljára. Kíváncsi lennék okozna e értékelhető javulást. Főleg hallhatót.

Hát hogy gyorsabb videótranyótol ott vársz e valamit? Szerintem semmi nem lesz jobb tőle ebben a kapcsolásban. A negyvenhét pF úgyis meghatározza dominánsan a tulajdonságait. Ilyen szempontból tök mindegy, hogy tíz, vagy háromszáz MHz-es tranyót raksz oda. Nem fog változni semmi. A hangja esetleg rosszabb lesz. Vagy jobb. De annak valószínűleg más oka lesz (ilyen termikus torzításokra is gondolhatsz akár).

Nemtom, nem kiserleteztem ezzel az ST151-nel.



R3 2,2kOhm-ra gondolsz?
Ha igen, akkor bevalt nekem igy.

Majd meg gondolkozok hogy egy ujabb vegfokban valami mas megoldast valasszak, nemigen kiserleteztem ezzel a fokozattal. Vagyis igen, de alapvetoen mas iranyban (pl. alacsony kimeneti kapacitasu, szupergyors video-tranyo alkalmazasa a feszerositoben).



Nem para nekem az L-idom. Megveszem a MetalloG-nal. Levagdosom meretre, majd allvanyon gyorsan kifurom. Ennyi.

Azert nem profi tranyok lesznek benne, mert szerettem volna hogy a neten publikalt verzio azonos legyen a KIT-tel.
Ha meg lekozolnek egy MJL-es rajzot, a kutyat sem erdekelne. Videken nem kaphato, fiokok melyen nem lapul, ismeretlen sokak szamara, stb...

Ja, meg van sok elonye a kompozit vegfoknak, de vannak hatranyai is, es nalam az ST151 megtervezesekor a hatranyok nyertek, igy elvetettem a "CFP" kimeneti fokozatot.

Udv.!

sixtek!

Na visszatérve erre az st151-re.

Te vettél e észre rajta ilyesmiket, hogy kicserélsz egy két tranyót aztán megváltozik a hangja, meg ilyesmik?

És miért a táp és a bázis közé rakod az ellenállatot, miért nem, valami dióda féleséggel, vagy áramgenerátorként működő határolóval oldod meg a BD140 kimenőáramának határolását?

Ja és az L idomokról!: Látod, látod, csak van valami jó a kompozit végfokban! Most nem kellene L idomokkal szórakoznod! Az illetőnek csak a két (4) végtranyót kellene a hűtőbordájára csavarozni és semmi mást. L idom használata nem lenne indokolt ennyire, nem kéne beleraknod az egységcsomagba. Sőt. BDk helyett raknál bele egy pár MJL21193/94-et, akkor végképp nem lenne indokolt. A költsége 400Ft-al emelkedne, de adnád 4400-ért és fele annyit kellene melóznod vele.

Ja mindenesetre kössz Spafinak, meg neked a 470Ohm-os dologért. Ezt pl nem is jutott az eszembe. Hasznos infó az tény. Eléggé ledöbbentett mikor felfogtam, hogy "felakadhat" a végfok Resetgomb is megfelelne az ellenállat helyett.

Hát igen, azt meg már nem is akarom mondani, hogy sajna az ilyen matematikailag tökéletesebb megoldásoknak qrva sok más hátránya is lehet. Na mindegy, sajna ez az audio technika nem mindig az elméletileg legt tökéletesebb megoldásokkal lesz a leg tökéletesebb. Sőt, legtöbbször full ésszerűtlennek tünő megoldások hoznak javulást. Az egszerű dolgok meg sokkal jobban be szoktak válni a gyakorlatban. Ilyen az élet. Rohadt visszacsatolás nélküli erősítővel sokkal könnyebb pl jó hangminőséget elérni. Egy visszacsatolttal rengeteget kell szenvedni mire jó lesz a hangja is. Hogy mi a búbánatért van ez, még mindig nem értem igazán. De ez a szép ebbe a dologba. mindig vannak benne rejtélyes dolgok. Ezért izgalmas. Máskülönben azért nagy mókusvakítás ez a high end dolog is.

Pl: még talán emlékszel arra a "hibajel kioltásosnak nevezett" dologra. Ha kicserélek benne egy tranyót megváltozik a hangja annak is. Ettől végképp agyvérzést kapok. Ésszerű magyarázatot már nem is tudok találni az ilyenekre.

Hé! Én nem is hig-endről beszéltem. Az összes f..sz aki felhívott, pl a riaa korrektorral kapcsolatban, mind elvárta a 30e Ft-os olajpapír kondikat rakjak bele, meg tantalum ellenállatokat. Az univerzális cuccok voltak nálam a legkevésbé kelendőek. Full nem kellettek senkinek. Ha meg highendet csinálok egy panel ára 10-100 szoros előállítási költségű lesz, pl a legjobb kommersz alkatrészekhez képest. a 0,5% tűrésű fémréteg ellenállás, meg az mkp kondi már nem is kell senkinek. Ilyen remixeket, meg hasonlókat már bele sem mertem rakni(pedig ugyanolyan jók), mert elküldtek volna melegebb éghajlatra és az a párszáz forint megtakarítás már nem érte volna ezt meg. De nem vagyok hajlandó audiophil alkatrészeket használni, mert 1 kondi árából legyártok 5 végfokot. Ez hülyeség. De minden ba.rom elvárja hogy ezt tegyem, persze oldjam meg potom pénzért. Hát ezért lett ki a f..szom az egésszel. A sok vakult ökörnek ez kell(ene).

Amit belinkeltem, az már a kijavított verzió, de az eredetiben (amit rengetegen megépítettek) még a tápra ment a bázisellenállás.

Tudom, hogy sokkal jobbat is lehet csinálni, de ami bonyolultabb egy vasgolyónál, az sok embernek kihívást jelent a megépítéskor, ezért egy tranyót sem akartam pluszba beletenni, aminek a funkciója ne lenne nyilvánvaló, és azt sem akartam, hogy nyákfüggő legyen a működés.

En most legyartom ezt a 10-et, ezeket tuti el tudom passzolni, a tobbit majd meglatjuk.

Beugrom Pestre, megveszem a cuccokat (alk.bolt, Metalloglobus, vasarubolt stb...). Ez nehany ora alatt megvan - ha nem kerulok nagy dugoba... Aztan legyartom az L-idomokat es a nyakokat. Nyakkeszites egyes folyamatai kozben meg szetvalogatom az alkatreszeket. Jon egy "kis" nyakfuuras, aztan bevagom az egesz cuccot zacsiba, es kesz is. Ha hajnalban kezdem es estig csinalom, megvagyok egy nap alatt, es akkor meg kenyelmesen csinaltam: tudok kozben fozni egy kis ededet, satobbi.
A haszonrol meg annyit, hogy oszinten megmondom, igy neznek ki a koltsegek (mindent jo helyrol es kedvezo aron veszek): alkatreszek 1500Ft (eredeti tranyokkal!); L-idom 130Ft; nyak 200Ft; elhasznalt furohegyek, vegyszerek ara leosztva egy panelra: 100Ft. Ez igy 2000Ft.
Es 4000Ft-ert adom a panelt, ami meg igy is eleg korrekt - adhatnam 5000Ft-ert is, es meg akkor is megvennek...
Szoval ezen a 10-es szerian keresek 20E Ft-ot... Es megvan egy nap alatt. A lenyeg, hogy nem kell sz*rakodni, neki kell allni. Igy szeriaban amugyis minden konnyen es gyorsan megy. Foleg, ha van jo muhelyed.
Ez a 20E Ft ma tudom semmi penz... De egy kis mellekesnek nem rossz egy hetvege alatt.
Aztan ha mondjuk legyartanek egy 100-as szeriat - egy het meloval, es mondjuk 4500-ert adnam darabjat, akkor kaszaltam 250E Ft-ot...
Es ha megy a biznisz, akkor bizony megcsinalok egy 100-as gyartast. Bukni nem tudok rajta, mert ha rajtam maradnak a panelok akkor elhasznalom oket az evek alatt...

Ja meg ilyen univerzalis cumot kell arulni, tapasztalataim szerint a HiEnd-re nem bukik senki kit szintjen. Ezt a te peldad is bizonyitja.

Meg egy dolog eszembe jutott:
Az hogy mi mennyi a konzum-elektronikai piacon az esetunkben irrelevans, mert a KIT-eket lelkes amatorok veszik.

A te erősítőd ebből a szempontból olyan mint az enyém, hacsak nem halucinálok. (430Ohm?) Ja és most nem akarok izé lenni, de, ha kettes darligtont haszál az ember, a B-E közé berakott ellenállás a te általad leírt okok miatt sokkal jobb.

Bár én a kaszkódot preferálom áramtükörrel, (TIM-mentes visszacsatolással) és a probléma gyakorlatilag meg van szűnve. Még a nyílthurkú torzítás is század százalékokban mérhető! Visszacsatolva könnyedén le lehet menni 0.001% százalék THD alá. Márha csak feszültségerősítőről beszélünk és nem vesszük bele a végtranyókat. Ilyenkor egy líneális kapacitást kell líneális árammal vezérelni. Ez tiszta munka. És még jön rá a neg vcs.

Biztos vagyok benne hogy tudod, csak valamiért nem vetted figyelembe.

Ha csak az erősítést nézed, akkor így tűnik, de ha elkülöníted a torzítatlan és a torz áramkomponenseket, akkor a torz áramokban továbbra is ott a különbség! A te végfokodban szinte csak a feszerősítő bázisáramának torzítását kell szolgáltatnia a differősítőnek, sixtekében (és persze az én régi végfokomban is) viszont az emitterellenálláson eső torz fesz (mert a meghajtó tranyók bázisárama iszonyú torz) igen jelentős torz áramot igényel a bázisellenálláson, nagyobbat mint a feszerősítő bázisa.

Ja kipróbáltam ezt a dolgot én is, ezért mondom. 5 féle végfokot hirdettem meg az audio diy-en
(meg itt ott), még annál is több előfokot. Olyanokat többségében, amiből jelenleg még kész példányom sincs. De még érdeklődés sem volt rájuk. Napokig tartó meló elkészíteni egyet, röhelyes haszonnal. Nagyon keveset kerestem velük, ezért abba is hagytam. Csak ilyen egyetem melletti zsebpénznek gondoltam a dolgot, de még annak is kevés lett ami idáig jött belőle, ezért abbahagytam. Lehet hogy ha majd ráérek lenyomok 20 nyákot valamelyikből aztán bepróbálom ezt az egységcsomagos dolgot, de már kiábrándúltam az egészből. Az a tapasztalatom, hogy 3-4eFt-ot sem adnak ki egy készreszerelt-diszkrét végfokra, hanem vesznek inkább helyette valami TDA-t. Aztán boldogok vele.

Hi! Giantékat ismerem. Nem lett milliomos a pali a dologból. Urbántól sem hiszem, hogy ebből jönne a bevétele. De ha te neked van időd ezzel is foglalkozni, akkor sok sikert hozzá. (lehet hogy én ott ba.ztam el, hogy készre szerelt cuccokkal próbálkoztam, na mindegy már nincs időm ilyesmivel foglalkozni).

Szevasz KD,

Ebben tevedsz.
1., paran jelentkeztek, hogy kene nekik egysegcsomag. 10 fix vasarlo mar van, ennyiert mar erdemes fel napot melozni vele. 10db-al kezdem, ha lesz igeny 10-evel folytatom a "gyartast".
2., persze, a nagy reszuk megepiti, de lesznek paran akik meg igy is megveszik. Hisz' a videki arak mellett, csak par darabnal es nem szeriaban, meg tapasztalat nelkul kb. 3000 lesz egy panel koltsege. Akkor mar inkabb megveszi a komplett csomagot, amit csak ossze kell rakni. Az elvezet meg ugyanugy megvan benne, mert nincs megepitve es elesztve...
3., Senki nem vesz egysegcsomagot? Ezt ketlem. Lsd. Giant, urban (igen, dierkt kisbetuvel ), Vatera-s hirdetesek, stb... Meg mindig jobb, mint egy hamis tranyokkal arult 5-6000Ft-os Quad, vagy egy 2500Ft-os TDA7294-es vegfok...


Ja, es termeszetesen nem ezen akarok meggazdagodni, nem azert csinalom. Akkor nem ilyen kedvezo aron arulnam...
Hetvegente van par oram szabadon, nem nagy melo osszedobni par panelt.

Remelem meggyoztelek!

Udv.

UI.: Ha mar alteregokat keresunk, en a SPafi altal belinkelt rajzra szavazok:
http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro/amp2.gif
Remlik is, hogy lattam egyszer ugyanezt a rajzot (marmint maga a rajz ugyanigy Electronics WB-ben keszult, es csak egy-ket ertek meg tipus tert el...) az Interneten, csak pont az altalam hasznalt tranyokeszlet volt benne, nem MJL-ek. Az is a te muved volt, SPafi? Vagy csak halal veletlen egybeeses, netan mar kepzelodok?!

"Ez hiába csak két vonal, az erősítő működését radikálisan megváltoztatja!"

Azt hiszed ezt én nem tudom?

Persze, alacsonyabb frekinél többszöröse a nyílthurkú erősítés az emitterre menő ellenállat esetében, valamint a bemeneti diferősítőnek jóval kisebb jellel (kollektoráramváltozással) kell dolgoznia. De azért ne ess túlzásba. Picit följebb menve a frekiben már dominánsan a miller kapacitás árammal történő vezérlése viszi el a lényeget és megszűnik a különbség a két kapcsolás között. Az igazi különbséget az a két 100Ohm-os ellenállás és a 100pF teszi a két erősítő működése között, ami így már tényleg teljesen más, (de ránézésre hasonlítanak!).

Hogy a legfontosabb különbséget kiemeljem: nálad a feszerősítő bázisellenállása az emitterre megy, sixteknél meg a tápra. Ez hiába csak két vonal, az erősítő működését radikálisan megváltoztatja!



Akkor én és még vagy tucatnyian itt a fórumon már megépítettük sixtek végfokát. Igaz, pnp differősítővel és npn feszerősítővel, de ez az, ami szerintem tényleg semmi különbséget nem jelent.

A francba elrajzoltam a rövidzárvédelmet egy picit. A diódák a BD 139-140 bázisára mennek.

Miért? Szerinted nem elég hasonló? Ha ennél hasonlóbb lenne az már sixtek végfoka lenne. Az más mint a hasonló, az ugyanaz lenne.

Olvasom sixtek cikkét. Szimpatikus, de az egységcsomagban történő árusítás szerintem ilyen kidolgozott komplett leírás miatt felejtős, mindenki inkább megépíti magának. Ráadásul már senki nem vesz egységcsomagot egyébként sem. Elmegy a tescoba oszt leemeli a polcról a kínai sza.rját 5000Ft-ért. Aztán azt hiszi, hogy a csúcstechnológiát birtokolja azzal ××××-al, és hogy a világ legjobb hangminőségét a 3mm-vsatag műanyagdobozos×××× adja, me az philips és ezér az az istenkirály, meg a csúcs, meg a térhatású konzervdoboz kongásnál nincs is jobb.

Aki meg építgetne, az meg már csak IC-vel akar mindent csinálni. Ha már három más alkatrész is kell hozzá, az már nem is jó neki. Nézegettem egy másik fórumot is. Mindenki minden **** IC-s hülyeségen éli ki magát. Diszkrét alkatrészekből álló kapcsolásokat csak elvétve láttam. Amit láttam az is egy IC volt két mosfettel, meg négy tranyóval.
Szóval az amatőr is megveszi már inkább a TDA 7294-et, vagy valami hasonlót, csak ne kelljen tökölnie vele, és elmondhassa: csináltam egy erősítőt.

Hát én ennél sokkal hasonlóbbra gondoltam!

Ja hát az elsőről van szó és annak a végét lusta voltam lerajzolni, mert az megegyezik szinte a tiéddel, 1N4007 van benne, nincs 10nF, meg 6,8K helyett 5,6K van, ennyi.

http://kepfeltoltes.hu/view/070515/olcs ... es.hu_.gif

Na ez volt az.

Szevasztok,

Akkor itt van minden:
http://sixtek.uw.hu/st151.html

Üdv.!

KD!

Nálam mindkét kép a végfok "elejét" ábrázolja

Hót ugyanilyen volt a vége. És nagyon hasonló volt az eleje. Megrajzoljam a kapcsrajzát? Az a kb harminc hasonló, meg annyiban hasonlított erre, hogy asszimmetrikus felépítésű és differenciálerősítős bemenetű volt. Tehát a hagyományos sablon kapcsolástechnika. A naim nap 250-et, JLH 75W-ost, hasonlókat is beleszámoltam.

Ja már értem a 470 ohm-ot. Hát ez a probléma énvelem még soha nem fordult elő, mert mindig külön, egymástól független előfeszítést adok az áramgenerátoroknak. És azt is csontig, szűrve, hidegítve. Nem hagyott nyugodmi az a dolog, hogy max SR-nál a nagyjelű áramgenyó teljes kollektorárama megjelenik a bázison, és neagyisten pillanatokra lezárja a differenciálerősítő áramgenerátorát a negatív impulzus, ami ilyenkor keletkezik. (és persze sokkal kisebb lenne az SR is negatív irányba, mert elkezdené magát lezárni az áramgenerátor). Ja és ha stabilizálni kell az áramkorlátot, akkor az is bevált gyakorlat, hogy miller tagot használnak.De én a legjobban a változtatható feszültségű "diódát" kedvelem a rövidzárvédelembe. Gyors és nem kell stabilizálni, mert nem visszacsatolás alapú áramgenerátort valósít meg.

Na ez volt az. A vége olyan volt mint sixteké. Gondolom el tudod képzelni.
Ja ne kezdd el fikázni, hogy hol vannak a gyengéi. Én is tudom, arra amire kellett bevált. Sok volt a 20K-s trimmerem, stb. A tervezésénél az elsődleges szempont az volt, hogy abból épüljön fel, amit éppen kimarkoltam a "fiókból".

http://kepfeltoltes.hu/view/070515/olcs ... es.hu_.gif

Ez meg a sok megmaradt BD250-hez készült kvázikomplementer végfoknak. Érdekes módon mindig a 249-ek haltak meg (pl:szkópcsatlakozó ráesett a csupasz nyákra, meg ilyenek.) egy véletlen rövidzártól, így az évek során felhalmozódtak a bd250-eim.
http://kepfeltoltes.hu/view/070515/1112 ... es.hu_.gif

Szevasztok,

Az elso ket kerdest megvalaszolta a SPafi (koszi SPafi ), a harmadikat meg felig
Szoval az a ket diofa valoban "hulyesegvedelmi" funkciot tolt be: mivel a vegfokot KIT formajaban kezdem arulni, ezert ugy kellett megterveznem a cuccot, hogy bolondbiztos legyen.
Az gondolom egyertelmu, hogy a 47Ohm a teljesitmenyfoldtol valsztja el a jelfoldet. Igenam, de ha egy tapasztalatlan kollega rosszul kabelezi az erositot (vagy alapvetoen jol van kabelezve, de uzem kozben pl. kabelszakadas lep fel), akkor elofordulhat hogy a 47Ohm foldhurok-mentesito ellenallat sorbakapcsolodik a terhelessel. Ha viszont ott a dioda, akkor max. 0,6V eshet a 47Ohmon, igy nem lesz gond.
Igazabol nem lattam meg ilyen megoldast eddig, de vegulis ugy dontottem hogy beteszem, megeri ezt a 10Ft-ot

http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro/amp2.gif
Tetszik!

Udv.

UI.: Szerintem KD ugy ertette, hogy 30 hasonlo topologiaju vegfokot epitett mar, de ebbol egy asz szinte teljesen megegyezett az ST151-el. Vagy nem?

KD mester!

Most akkor egy, vagy 30 hasonlót építettél?

Tudom, nem engem kérdeztél, de mivel az én egyik erősítőmben is ugyanezek a megoldások vannak, talán nem baj, ha válaszolok:

A 10 nF azért kell, hogy az áramkorlát stabilabb legyen. R12=470 ohm azért kell, mert induláskor T6 előbb kezd nyitni, mint T3, ezért T6 terhelő áram híján azonnal telítésbe megy, amivel lesöntölné a két diódát, és soha nem indulna meg az áram T3-on, reteszelődne a kapcsolás. Így, hogy bent van R12, T6 nem tudja az egész áramot elszívni. Az antiparallel diófák csak hülyeségvédelmi funkciót töltenek be (bár nem biztos, ilyet én nem tettem be).

Egy ilyen átalakítás a feszerősítőben a torzítást jelentősen csökkenti, csak sajna érzékennyé teszi a nyák vonalvezetésére:
http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro/amp2.gif

Hali sixtek! Én már leszedtem a másik fórumról. Jó a cucc.

Egyébként régebben csináltam egy ehhez nagyon hasonló végfokot, a vége teljesen ugyanilyen volt. Még a rövidzárvédelembe is ugyanekkora ellenállásokat használtam, csak a 6.8K-s ellenállás 5,6K volt, a tápfesz +-36V, meg nem volt a 220Ohm-mal párhuzamba kötve a 10nF-os kondi, az eleje tért el egy kicsit. Valami régi texas BD140-et raktam a feszerősítőjébe. Eléggé meghatározta a hangzását, hogy milyen tranyót raktam oda. Ez az st151 jó végfok lett. Lehet, ha legközelebb imerősnek erősítőt kell csinálni én is ezt választom. A nyákja is fas.za lett. A két dióda miért van párhuzamba a 47 ohm-mal? A BD139 bázisába miért van 470Ohm? Más erősítőkben is láttam 1K-t itt, meg ilyesmit, de nem jöttem rá, hogy miért kell oda. Csak tippelni tudok, hogy fázisjavító tag lehet, az áramgenerátor megnövelt kapacitása által?

Szerintem ezt le kéne közölni a Rádiótechnikába, hogy legyen már a Platkovics féle és hasonló gyenge konstrukciókon kívül végre valami épkézláb végfok is. Az utóbbi 30 évnyi újságot átnézve nem is találtam ilyet. Mindegyikbe volt egy-két hiba, alulméretezés, rossz nyák, ilyesmi.
Ha minden rendben volt, akkor meg nem volt rövidzárvédett.

...

Ezt a f o s t én is láttam. Igazi röhely. Urbán költséghatékony műve ez is, mint a többi. Igazi szörnyűségeket gyári erősítőkben láttam még. Pl. a SAL subwoofer végfoka egy tda7294. Először 2200uF-es, most már 1000uF-es pufferekkel készítik, meg egy olyan 50W-os torroiddal. De még mesélhetnék egy-ét durva dolgot, ami kereskedelmi forgalomban van.

Hat igen... 100W 4Ohmon az 56Vpp. Akkor minek 100V-nyi (vesztesegeket leszamolva mondjuk 80V-nyi) tap?!
2*50V az eleg lenne 200W-hoz 4Ohmon...
+/-50V-hoz, 4Ohmos teheleshez 4 par (nem pedig 1 par) BD249C/250C kellene, hogy a SOA-n belul maradjunk...
Rohej. 4-szeres alulmeretezes...

Az Urbanban meg az a rohej, amikor elkezdett gizdulni a 200W-os Quadra. Hogy az milyen franko, mert 1-1db MJ15003 van benne, es hogy az hudejo tranyo lesz ide, mert 250W-os es 50V-nal 5A a DC-SOA...
Igenam, de +/-50V-rol 4Ohmra 2-2db MJ15003 kellene... Szinten SOA-para miatt...

De hogy meg lejebb menjunk minosegben...
Ezt figyeld!
Mit gondolsz, ki tervezte?!
http://sixtek.uw.hu/szornyuseg.gif
Ebben a kedvencem R20 es R23 erteke, valamint R16... Legalabb betett volna oda egy utanhuzast, nem?
De azert a vedelem sem rossz!
Meg a kimeneti Boucherot-cella, vagyis Zobel-tag, ami nincs is...
Meg persze a kivalo tapszuresrol sem feledkezzunk meg. Panelra nem artana mondjuk egy 100uF... + egy 100n folia...

Szoval ez tipikus peldaja annak, hogy amikor 1-2Ft-os alkatreszeken sporolunk, akkor azt hisszuk az nem gaz... Pedig az!

UI.: 2.2nF-os Millerhez mit szolsz?! Jovan, tudom, szuberositonek keszult... De akkor is... Ez nagyn durva.

"alapfoku matematikai ismeretei sincsenek, az szegyen... "

Gondolom, hogy itt a számítható teljesítményre célzol. Hát igen, valóban nincs neki, még alapfokú sem. Csak én hány embert ismerek, akit megszívatott a vackával!

Urbán féle quad 405: Te úristen ezt ne említsd! Ez még a Horváthon is túltesz! Hamis BD245 ötökkel +-50V és 4ohmra.

Hat igen. Az a Horvath Peter fele erosito az egyik legnagyobb vicc.
Kb. 10 dolgot csuklobol fel tudnank hozni, ahol sz*rul van meretezve...
Az egy dolog hogy a szerzo nem tud vegfokot tervezni, de hogy alapfoku matematikai ismeretei sincsenek, az szegyen...
Egyebkent az RF jellegű írásai nagyon jók! Kár, hogy ott is próbálkozott (hangfreki), ahol nincsen szakértelme.
Nagyrészt a hasonló vicc-jellegű kapcsolások miatt utáltam mindig a Rádiótechnikát (meg a HE-t). Urbán féle Quad405, Sipos-féle X Wattos erősítők, stb... Nevetségesek.
Még anno a 60-as években a csövi korszakban jók voltak. Pl. Rózsa Sándor cikkei. Ő tervezte a Beagokat is, pl. a legendas 057-est, az APX100-at, stb...

Ha nem akarod, hogy spontán elszáljon a végfokod, akkor ne rakd bele azokat. 20W-os erősítőbe sem jók és 50W disszipációt sem tudnak. Határ **** ok. Ellenségeidet ajándékozd meg velük.

T Sitex!
Lehet,hogy félre érthetö volt a dolog de arra gondoltam megépitem az álltalad feldobott erösitöt és mivel van a fiokban 2SA...-2SC..,tranyo bátorkodtam érdeklödni a végtranyok után,és lám rögtön jött a válasz.
Mivel sokat szoktam kisérletezni gondoltam kiprobálom egybként ránézésre nem lehet megállapitani hogyan szol!Csak az látszik ,hogy a kapcsolás nem rossz ötlet.

Ezeket a dolgokat minek offolni

sixtek! SPafinak igaza van viszont az early hatással kapcsolatban , az ilyen erősítők torzításait szinte teljes mértékben a nemlíneálisan változó bázisáramok okozzák a végfokozatnál és a feszültségerősítőnél.

Egyébként tényleg egy jól méretezett, megbízható végfokot tettél most közzé, amit tényleg nem is drága elkészíteni.

Itt egy negatív ellenpélda. Ez egy ××××-ul méretezett erősítő:

http://kepfeltoltes.hu/view/070430/100w ... es.hu_.gif

A szerző ráadásul 4! Ohm-ra ajánlja!

Vegulis ha erdemtelen a dolog, akkor max. elsullyed a topic...
Egy masik forumon ugyis raharaptak, majd ott lesz mirol beszelni.

Hello,

Nem tudom, regen ez jott magatol. Ma mar sajna nem az igazi ez a forum, vegulis magam sem tudom mi a jo...
De az biztos, hogy 350W-os fetes vegfokrol meg ismeretlen vegfokba beepitendo vegtranyokrol nem itt illene beszelni.

Vegulis majd ha veleki megepiti a vegfokomat, akkor beszelunk arrol.
Ha beleolvasol a tobbi topicba lathatod, hogy pl. a hegesztos topicban nem kezdenek el TV-tapegyseg javitasarol beszelgetni... Pedig mindketto tapegyseg ugye...

Egyebkent vannak kulon gyujtotopicok, ahol lehet szinte barmirol beszelni: pl. Minosegi erositos topic.

De ismetlem, nekem mindegy. Esestleg ha egy modi majd erre jar, o megmodja a frankot.

UI.: Egy erzekletes pelda: te orulnel neki, ha mondjuk nyitnal egy kulon topicot egy komplett erositodnek, es akkor en beraknam az en rajzomat es arrol kezdenek ertekezni?

Ez a kapcsolás a világ legelterjedtebb topológiájának egy változata, valószínűleg a fórumról 10-20 ember már épített ehhez kísértetiesen hasonlót.

Én már 30 kicsit eltérő kísértetiesen hasonlót is csináltam, de azért egy picit mindegyik más volt: teljesítmény, határfreki, rövidzárvédelem természetesen, stb.

Hát egy kaszkód egycsapásra megoldaná a problémát, a darlington még megfejelné ezt azzal, hogy ugyanolyan jó lenne a kivezérelhetőség és az a plusz egy bc212, vagy hasonló már nem emelné a költségeit. Ha mégegy BD 139 is lenne benne emitterkövetőnek a darlington után ami alacsony meghajtó impedanciát biztosít a véfoknak és tehermentesíti a feszültségerősítőt, azzal még tovább lehetne szépíteni a harmónikus torzítást.

KD mester!

Ez a kapcsolás a világ legelterjedtebb topológiájának egy változata, valószínűleg a fórumról 10-20 ember már épített ehhez kísértetiesen hasonlót, és gyáriban is rengeteg erősítő épül fel így, így sok embernek van vele tapasztalata. Az egy más kérdés, hogy túl sokat nem lehet róla beszélni. Megbízható, relatíve egyszerű kapcsolás.

Lehetne jobb is, ha egy tranyóval többet tennénk a feszültségerősítőbe (akár kaszkód, akár darlington kapcsolás sokat javít rajta), vagy ha áramtükröt tennénk bele, de így sem zavaró a torzítása, mert leginkább kis rendszámú harmonikusokat termel, és csak nagy kivezérlésnél. Azonban ezt a torzítást pont az early hatás okozza, arról meg nem szabad beszélni.

Mi nem számit itt offnak?

Tehát semmi másról nem lehet itt beszélni, csak sixtek erősítőjéről. Arról meg egyenlőre csak ő tud, mivel gondolom ilyen gyorsan még senki sem építette után. Egyáltalán miről kellene/szabad itt nekünk írni? Vagy max kérdéseket feltenni a dologgal kapcsolatban és semmi több?

(2SA1302-bol nem kapsz csak hamisat, hasznalj mast, pl. 2sc5200/2sa1943. 2sc3271-et hova gondoltad? fezserosito? Meghajto?)

Egyebkent kerem mashol offoljatok. Koszonom.

KD mester!
A 2SA 1302,2SC3271 sterinted milyen választás lenne
ha ilen tranyokat használnák a következö erösitö épitésnél

Na ez már csak bejön:

http://kepfeltoltes.hu/view/070429/mind ... es.hu_.gif

Második harmadik próbálkozásra bejön a kép. Ilyenkor este mindig ****.

Szerintem is a TIP az egy jó választás lenne ebbe, de a hamis BD-kkel csak rossz tapasztalataim vannak.