Üdv!
Hozzászólásom nem kilowatt által leírtak miatt született.
Az jó, témába vágó és sokakat érdekelhet, mint ahogy Téged is.
Inkább az utolsó mondat miatt: "...jelzed, akkor segítek beüzemelni..."

„Azért jelezném, hogy nagyferkó napra pontosan 14 hónapja szólt hozzá ehhez a topichoz.”

Végül is, mindegy.
Nekem is hasonló a problémám. Ma átolvastam a témát és szerintem más is lehet hasonló cipőben.
Akarata ellenére „rajtam” is segített. Pontosabban azok, akik itt hozzászóltak a témához. Így hozzájárultak a probléma megoldásához.
Egészen annyira passzol nekem, hogy a fenti fagáz kérdés is érinthet.

Üdv kilowatt!
Amit leírtál nemrossz.
Azért jelezném, hogy nagyferkó napra pontosan 14 hónapja szólt hozzá ehhez a topichoz.

Nyáron sokat segít a Nap (napelem, stb...). Télen a tapasztalat szerint nem elég. Ha 40 háznak kellene megoldani a téli energiaellátását (fûtését + részben elektromos), akkor www.eleg.hu/tiki/tiki-index.php?page=GradiensHotarolo

Mivel itt 1 háznak kell: fagázzal üzemeltetett motoros áramfejlesztõ ad hõt is, és áramot is olcsón. Kb. 1kg kukoricaszár, szalma, gally, stb... 0.9 kWh-t tud, +7MJ hõt.

Nincs értelme benzint bespájzolni ! Egy ilyen redukciós csõ a hozzávalókkal (elsõsorban kátrányszûrõ + aggregát + kályha vagy indítóventillátor), kipróbálva, megismerve viszont jó dolog ha van. Pár tonna száraz bio-tüzelõanyagot érdemes inkább raktározni.

A gázfejlesztõ olyasmi, mint egy kályha, csak van benne egy kb. 160 mm-es átmérõjû redukciós csõ. Kinti falhoz érdemes építeni, és vízzel behozni a motor hulladékhõjét (a kipufogóból is). A FEMA terv kályha nélküli design: hátránya, hogy ez csak aprított üzemanyagot eszik, és indítóventillátor feltétlenül kell hozzá. Tanyára a kályhába épített jobb, mert nagy üzemanyagot is eszik, és szükség esetén indítóventillátor nélkül is begyújtható normál huzatú üzemben.

nagyferkó: ha kész a gázfejlesztõ és kátrányszûrõ, ezt a
www.eleg.hu/tiki/tiki-index.php?page=Fa ... %ADt%C3%B3
oldalon jelzed, akkor segítek beüzemelni és adok egy keverék ("lambda") szabályzót ingyen.

Amorf napelemeim vannak(4x12W Pnévleges). Már borús időben is szinte 0 az áramtermelése.
A mono- és polikristályos állítólag jobb, de mindegyik drága(Én 12500+postáért vettem az ASI12-eseket.). Tanyán megérheti beruházni 100000Ft-ért kb. 100W-ra. Ügyelni, hogy el ne lopják az enyves kezek.De ha süt a nap, lesz valamennyi áramod.

Az akku szintén drága, de kis árammal töltve 13,2-14,4V-ig, és kis árammal kisütve, rendszeresen ellenőrizve az elektrolitszintet, feszültséget, áramot, és szulfátlanítót használva sok évet túlélhet.

Kis, akku egyenáramáról közvetlenül működő fogyasztók kívánatosak, inverter eleve elpocsékolna 20-30%-ot.

Szélkerékkel érdemes lehet vizet szivattyúzni, majd azzal generátort hajtani, nincs akkutúlterhelés, kisebb az amortizáció. Szabályozhatod a termelt áram mennyiségét teljesítményigényednek megfelelően. Értelemszerűen egy 1W-os ledes lámpát nem érdemes 500W-os generátorral üzemeltetni, mivel a súrlódás miatt rossz lesz a fajlagos hatásfok.
Hátránya a víz kis energiatárolóképessége. Jó hatásfokú generátor beszerzésére, építésére kell törekedni.

Áramfejlesztő: dízelüzemű áramfejlesztő növényi olajjal(érdemes időszakosan belenézni, nehogy több kárt okozzan az olajból kiváló gyanta), vagy négyütemű benzines E85-tel, esetleg emberi fogyasztásra alkalmatlan alkohollal. Indításkor szükségszerű benzinnel indítani, alkohollal nem biztos, hogy beindul hidegben.

sziasztok,
kicsit régen szóltatok hozzá, de hátha jártok erre.
Szóval ezzel a földeléses dologgal lenne kérdésem, mert láttam eléggé belebonyolódtatok.
Nos, ennyire fontos a földelés kiépítése?
Melóhelyen mikor elektromos gépeket javítottunk feszültség alatt,
kötelezõ volt leválasztó trafót használni, hogy földfüggetlen legyen az áramforrás.
Szeretném a ház egy részét inverterrõl is ellátni szükség esetén,
de ellentmondó leírásokat találtam hogy kell-e földelni, pl.:

Biztonságtechnika
A rendszer kettos szigetelésu, ezért a készüléket és a megtápláló akkumulátort földelni TILOS. A süllyesztett kivitelu kimeneti csatlakozó nincs földeléssel ellátva. A készülékkel üzemeltett fogyasztók esetleges külön földelését feltétlenül meg kell szüntetni.

Ellenõrizze az akkumulátor negatív pólusának földelését, és ha ez nem megoldott, akkor a készülék
föld pontját csatlakoztassa a ház / rendszer földjéhez.
SOHA NE HASZNÁLJA A KÉSZÜLÉKET FÖLDELÉS NÉLKÜL !

Találok valahol egy hiteles leírást hogyan is kellene megoldani?
Köszönöm,
Tamás

Tudom, hogy írtad, de próbáld ki amiket írtam, ha végére akarsz járni ennek a rétestésztának!

Azt már írtam a múltkor, hogy a földelés és a csatlakozó egyik pontja között sincs feszültség és ellenállás sem mérhető.
A rövidzárat nem próbáltam még.

Először az egyik, majd a másik eret érintsd hozzá az aggregát fémházához(csupasz fémet keress, pl. a földelő csavart, ha van olyan). A legjobb lenne ha egy izzóval terhelnéd közben, hogy lásd a hatást.
Ha egyik vezeték érintésére sem kapcsol le, illetve nem szikrázik, akkor nincs benne testzárlat védelem, és egyik vezeték sincs összekötve gyárilag a testtel. Legjobb, ha túlzottan óvatos leszel, azaz ne fogdosd a vezetékek végeit egyenként sem, még akkor sem, ha elvileg nem rázna meg, csak ha mindkettőt megfogod.
A végső próba az lenne, ha az első teszt eredménytelen, hogy a két kivezetést összeérinted. Ha ekkor szikrázik egyet és nem kapcsol le(izzó tovább ég), akkor semmilyen védelem nincs, még áramvédelem sem. Ezen egyébként csodálkoznék, de semmit nem lehet kizárni. Itt is lehetsz óvatos, egy szemüveg nem árthat. Ne félj, maximum egy nagyot csattan(szikrázik), és tovább ég az izzó! Természetesen ne úgy érintsd össze, hogy úgy is maradjon, inkább úgy, mintha szikrát akarnál kelteni két kovakővel(na ezt hogy lehetne másképpen leírni ) Ha engem kérdezel, ennyitől nem mehet tönkre akkor sem, ha nincs benne védelem egy szál se.

Nem vitatom a dolgot, csak érdeklődöm, miközben aggódom.
Holnap rászánom magam.

Ha nem lenne, gondolod, hogy ezen lovagolnék?

Ha nincs védelem a generátoron, akkor NEFH-t kell kialakítani ÉV relével.
Ha van, akkor erre nincs szükség, többek szerint, én meg nem vitázom velük, bár nem tudják ők sem, hogy milyen védelem van, ha egyáltalán van. Lehet, hogy csak egy egyszerű áramvédelem (kismegszakító), lehet, hogy mindkét vezetéket figyelik, hogy testzárlat van-e.

Én nem aggódnék kipróbálni, mert valamilyen zárlatvédelemnek kell lennie. Ha másért nem is, ennek kiderítésére valakit meg kellene kérjél.

Watt

Segíts nekem légyszi abban, hogy miért fontos tényező az, hogy tudjuk milyen védelem van – ha van egyáltalán – ami zárlat esetén a generátort védi.
Nem akarok egy zárlatot megkockáztatni, ha egyébként nincs jelentősége a hálózat kiépítésénél.
Abból indulok ki, hogy nincsen semmilyen védelem. Sem a generátor, sem a felhasználó részére és ezután kerül kialakításra.

Pedig ezt ki kell derítened, mert ettől függ minden. Addig csak találgat itt mindenki...

Most én is így használom.
Az elképzelésem az, hogy amikor nincsen fűtési szezon, akkor ott kint akarunk lakni. Ezért is akarok egy többé-kevésbé átlátható rendszert kialakítani.
Nomeg, időm van. Pénzem, azért az szerényebben.

Én egyszerűen kihúznék az áramfejlesztőtől kábelhosszabbítókat a felhasználási helyekre.

Tron

Valami ilyesmi lehet.
Gondolom azért hagy a gyártók a dolgot a levegőben, hogy az igényekhez lehessen igazítani.
Annyi nekem tetsző javaslat volt már, hogy választani sem tudok közülük.

Laci_L

Köszi a linkeket!

Watt

Nem tudom, hogy milyen védelem van a kínai csodában. Nem mertem összehozni egy rövidzárt.

„Ha már B osztály, akkor a középmegcsapolásos ellenütemű kapcsolást választanám, ezzel lehet a legjobb hatásfokot elérni egyszerűen, de ki tudja? ha csak 10 W kell, akkor lehet pl. egy autós erősítő IC-t is használni.”

A Sokol rádióban IS előforduló erősítőre gondoltam.
Két trafó is van benne, de tavaszig csak összejön. Legalább gyűjtök némi tapasztalatot.

Éppen ezért egy színuszos 1-200 Wattossal próbálkoznék.

Itt van a trafó méretezés (néhány táblázattal):
http://data.hu/get/979131/Meretezes_-_halozati_trafo.rar.html

És tekercs méretezés is, hátha másnak is kell:
http://data.hu/get/979130/Meretezes_-_tekercsek.rar.html

Mintha már szó lett volna arról, hogy ezen az aggregáton nincs ilyen védelem. Pár percbe kerülne kipróbálni, de eddig nem kaptunk infór arról, hogy ez megtörtént volna, és mi az eredmény....

Amennyire tudom (de ezt pontosan a gépkönyvben kell megnézni), a home kategóriás aggregátok kimenete földfüggetlen és a védelmük úgy van megoldva, ahogy MotoHacker írta korábban. Innentől kezdve a FI relé bekötése nemcsak értelmetlen, hanem kifejezetten káros is!
Egyéb szempontból az épület elektromos hálózatát úgy kell megcsinálni, mintha elműtől jönne a villany (tehát földelés minden konnektorba, mert pont ettől fog működni az aggregát védelme).

Én nem gondoltam semmi konkrét kapcsolásra, hiszen te tervezed!

Ha már B osztály, akkor a középmegcsapolásos ellenütemű kapcsolást választanám, ezzel lehet a legjobb hatásfokot elérni egyszerűen, de ki tudja? ha csak 10 W kell, akkor lehet pl. egy autós erősítő IC-t is használni.

Nagyfrekis PWM + nagyfrekis szűrő + tratfó. Nem kezdőnek való feladat.

Nem igazán tudom még milyet akarok. Most nézegetek rajzokat.
Eddig egy trafóm van, ami köré építkezni akarok. A régebbi kacatjaimat akarom összeszedni és azokkal építgetni. Van pár 2N3055 és BDX18.

Ha jól értem, komplementer tranzisztorosra gondolsz?

Megfordult a fejemben a régimódi kimenőtrafós, fázisfordító trafós gondolat is.
Tippem nincsen, hogy hogyan lehetne szinuszosban jó hatásfokot elérni.

Ja, hogy sima AB osztályút építesz? Hát, ez végülis nem annyira nehéz, de meddő terhelésnél iszonyú sokat disszipál.

Nem kell túl nagy teljesítmény és a szinuszról bármi elmegy. Nomeg, gyakorlónak is megteszi.
Tudom, hogy nem a leg gazdaságosabb fajta.

Skory kolléga csinálta:
http://www.skory.gylcomp.hu/egyeb/trafo.xls

Nade szinuszost? Félő, hogy nagyon meg fogsz izzadni!

Kicsit nyafizott, de azért elmentettem az eddigieket.
Gondoltam, legyen meg nekem is Wordben.

Arra gondoltam, hogy tavaszig még rengeteg az idő, ezért nekifogok egy kisebb szinuszos inverter megépítésének. Szó volt róla, hogy a későbbiekben jól jöhet.
Kérném ha valaki tudna feltenni szalagmagos trafó méretezéséhez táblázatot szíveskedjen feltenni.
Azért azt, mert ilyen magot és csévetestet találtam itthon.
Köszönöm.

Én nem erről írtam. A testet és a földelést mindenképp össze kell kötni, hiszen ezek mind megérinthető, vezetőképes részek. Viszont a nullát nem kell mereven földelni, hiszen ez egyébként sem megérinthető, pont ugyanolyan jól el van szigetelve, mint a fázis. Ha mégis átvezetés jön létre, akkor jobb ha mindkét pólus szigetelt, mert akkor két hiba szükséges az áramütéshez, miközben már az első is detektálható!

Önmagában fi-relére bízni védelmet nem szabad, ez csak kiegészítő védelem, önálló aktív vagy passzív védelem nélkül nem elégséges!

Hacsak nem...

Egyetértek, vannak esetek amikor a földelés több bajt csinál mint hasznot! Egy korábbi post-omban leírtam, hogy ki lehet alakítani földfüggetlenül is, de ekkor a nulláról a védővezető FI előtti leágaztatása megoldja, hogy testzárlatra működjön a védelem de marad földfüggetlen a rendszer. ( Hacsak mosógép, bojler...stb. a vízvezetéken keresztül le nem földeli!!! )

Nyilván, mert akkor egyszeres hiba (pl. testzárlat) esetén még nem tud (jelentős) hibaáram folyni! De mivel nem folyik (nagy) hibaáram, ezért áramütés sem történik. Viszont eltolódik a nullapont, amit fel lehet használni az egyszeres hiba jelzésére pl. egy glimmlámpára rákötve, vagy egy minimális elektronikával a lekapcsolásra. Így sokkal biztonságosabb rendszer alakítható ki, mint nullával egyesített földelés esetén, hiszen ott egy rövid ideig ki tud alakulni tetszőlegesen nagy hibaáram, míg itt csak egy második testzárlat után.

Ha a földelőcsavart használod fel a földelés kialakítására, azt földeled egy nyárssal, de nem kötöd össze a generátor nullájával ( azt írtad, hogy nincs galvanikus kapcsolata egyik generátor kivezetéssel sem) a FI-relé hatástalan lesz!

Ma már nem, sok régi terminológia keveredik és él még a köztudatban pár már nem szabványos megnevezés.

A logika a következő:

Az áramszolgáltató a trafó szekunder oldalát csillagba köti és földeli. A csillagpont lesz a nullavezető és a védővezető egyben. ( AZ angolszász terminológia szerint , Nulla->N , Védővezető ->PE Tehát itt a vezető neve PEN) Ezt a PEN vezetőt légkábeles hálózat esetén 250m - enként földeli, hogy biztosítsa a potenciálját. Ezt a vezetőt Te az első kötési pontban, leggyakrabban a villanyóra előtti késes megszakítók dobozában szétválasztod nullára és védővezetőre. ( Figyeld a logikát nem összekötöd a földelést a nullával, hanem a nullavezetőt ami egyben a védővezető is szétválasztod...) A szétválasztási pontot illik földelni és egyben ez lesz az EPH csillagpontja is. Azért váltott a szabvány mert jelentősen megnőtt a fogyasztók áramfelvétele a villamosítás hőskora óta és a földelési ellenállást nem lehet olyan picire készíteni, hogy a szükséges kioldási áram létrejöjjön, így , mivel a FI nem kötelező, már nem volt biztonságos. Ekkor a kezdet kezdetén a meglévő földelést megengedték, hogy a nullával összekösd. Innen jön a Nullával Egyesített Földelőhálózat elnevezés, ami ma már nem használatos. Ma a TN-C-S a szabványos megnevezése, ami megint angolszász elnevezésből készült. Jelentése: A védővezető és a nullavezető közös a rendszer egy részén ( áramszolgáltatói oldal) másik részén szétválasztott ( fogyasztói hálózat )

- elnézést a hosszúra nyúlt post-ért -

PS.: A védővezetőt szokás mostanában nullázóvezetőnek is hívni, de a "földelés" név ma már nem állja meg a helyét.

Használd egészséggel a rajzomat, azért raktam fel. Ha majd belevágsz alternatív energia termelőkbe tudunk/tudok segíteni. Tavasszal rakok fel negyed kW napelemet, lesz tapasztalatom róla. Karácsonyra solar akkutöltőt kértem ajándékba(méri és tárolja a napi termelést)

Ma tudtam kimenni és megnézni.
A fotón látható földelés csavar valóban össze van kötve az aljzatban lévő földeléssel és az áramfejlesztő fémrészével.
Ha jól értettem akkor Hankp ábrája változtatás nélkül alkalmazható nálam.
Mindenkinek nagyon köszönöm a javaslatokat és a konkrét információkat is.
Az itt olvasottak alapján most már neki merek majd vágni a megvalósításnak.
A FÍ-relé után kismegszakítókkal elosztva.
Azt, hogy ide hogyan fog majd csatlakozni egy esetleges szélerőmű, vagy napelem, még sajna lényegtelen.
Amikor eljutok idáig, meg foglak keresni Benneteket a fórumon keresztül. Ez a topik gondolom alkalmas is lehet majd a továbbgondolásra.

Hankp rajza szerinti bekötés. FEF is jól értelmezi.

Nullavezetővel egyesített földelőhálózat.
A nullavezető és a védőföld egyetlen ponton (fogyasztásmérő előtt) történő összekötése, ha jól értelmeztem.

Na jó! De mi az a "NEFH" ?

Azért egy ÉV relét én csak betennék, ha NEFH-zunk, ha nem...

Ha nincs kitüntetett nulavezető, és nem verné le a biztit akkor, amikor a testhez lenne érintve az egyik szál, akkor én mindenképpen NEFH-s rendszert építenék ki, a korábban belinkelt(nem általam!) rajz szerint...

Ha leverné, akkor pedig megvan a három pont, és nem kell a NEFH. Az ÉV relé bekötése sem változik ettől, ha jól sejtem...

A kepeket nezve van rajta ket konnektor (leffentyut felhajtva
tutira az latszana hogy vedofoldes...).
Es ott van az az bizonyos foldelo csavar is

Tobb sorbe mernek fogadni arra hogy:
- A foldelo csavar es a ket konnektor vedofoldje ossze van kotve;
- A konnektor nullaja es a fold nincs osszekotve (azert meg kell merni!);
- Nincs benne csak tularam vedelem...

Tehat a tanya halozatat rendesen kiepiteni.
Betap egy vedofoldes villasdugo
+ Aggregator foldje biztos ami biztos bekotendo...

Szerintem csinalj egy betonozott placcot a tanyatol par meterre, fole
labakon allo tetot (nem kell nagy). Foldkabel a hazba. Teto alatt lengo
villasdugo, plusz egy foldelo vezetek, ami arra a csavarra megy (kenyelmi
szempontbol a sima anyat lecserelnem az aggregatoron s z a r n y a s
anyara).

De a lengo villasdugo is eleg...

Igy eleg mobil a dolog, amikor nem vagy kint akkor megfogod, beviszed
es elzarod. (Ha nem akkor megfogjak, elviszik es karomkodsz...)

Béna vagyok. Ezt nem mértem.
Holnap okvetlen kimegyek és megnézem.
Köszi!

és a készülék teste, illetve az aljzat földkivezetése - ugye - össze van kötve?

Kívülről nem látszik, hogy van-e kijelölve nullának.
A voltmérő és az aljzatok között van egy kapcsoló, arra az van írva hogy 15A.
Az a kapcsoló lehetne hő kioldó is.
Azt nem tudom, hogy mi történne, ha zárlatba kerülne a kimenet. Még nem próbáltam.

Akkor az a mérvadó, hogy a generátor melyik pólusa van az aljzatban nullának kijelölve. Ezt a vezetőt szétbontod védővezetőre és nullára és ezt a pontot földeled ha földelt hálózatot akarsz kiépíteni.

Ellenőrizd, hogy a generátoron lévő aljzathoz nem tartozik-e áramvédő kapcsoló, mert ha igen akkor a generátorban a szétválasztás megtörtént és rendelkezésedre áll a 3 vezető : fázis, nulla, védővezető. Ekkor ezt a szétválasztási pontot kell leföldelned.

A földelés és a konnektorból kijövő egyik pólus között sem mérhető sem ellenállás, sem feszültség.
A burkolatokat még nem ertem lebontani. Elvileg garanciás a szerkezet.

Mindenekelőtt mindenkinek köszönöm a segítségét.
Feltettem egy pár képest az áramfejlesztőről.
http://kistanya.atw.hu/generator/01.jpg
http://kistanya.atw.hu/generator/ac_kimenet.jpg
http://kistanya.atw.hu/generator/benzinmotor.jpg
http://kistanya.atw.hu/generator/DC_foldeles.jpg
http://kistanya.atw.hu/generator/teljes.jpg

Szerintem a topikindítónak segítene egy egyszerűsített villamos rajz a bekötéshez. Elviekben megfelel a számára:


Védőföld kialakítására van egy egyszerű módszer. Nagyobb villanyszerelő boltokban lehet kapni védőföld nyársakat(összecsavarozható). Általában rozsdamentes acél/horganyzott csövek. Le kell ütni jó megiszapolt földben és bekötni a közös EPH csomópontba. Rajzon ez töltené be a védőföldet. Ha egy rendes hálózatot kell kialakítani, akkor pl szobánként 1 kismegszakító lehet berakni, világítási rendszerre külön kismegszakítót érdemes beépíteni,stb. Kismegszakítókat a AVK után kell beépíteni, fő fázisvezeték lesz a gerinc vezeték.