Terminál Fórum https://www.technokrata.hu/forum/ |
|
Nagyteljesítményű kapcs üzemű autótáp! https://www.technokrata.hu/forum/viewtopic.php?f=5&t=4547 |
Oldal: 1 / 4 |
Szerző: | lacza16 [ kedd szept. 13, 2005 14:26 ] |
Hozzászólás témája: | nagy teljesítményű kapcs üzemű autótáp |
Hello Watt! És e-mail-ben sem küldenéd el? Nem baj ha bonyolult, meg nem ic-kel műxik, de legalább műxik és ez a lényeg . nekem is van egy rajzom, én is kb 2 éve fejlesztgetem, és megálltam vele, mert semmi komolyabb előrrelépésre sem jutottam vele... kijött belőle 600W 70A mellett és nem értem, hogy miért 70% a hatásfok. Olvastam hogy a feteket nagyobb feszültségről(legalább 14v-ról) kell hajtani, meg más meghajtás kell a fetnek, nem elég a 3525, csak konkrétan nem tudom hogy milyen ic-ket, tranyókat használjak hozzá. |
Szerző: | lacza16 [ kedd szept. 13, 2005 14:15 ] |
Hozzászólás témája: | nagy teljesítményű kapcs üzemű autótáp |
Hello! Lenne egy új ötletem: tulajdonképpen tudnánk olyan tápot csinálni, ami lead 1Kw-ot, és az vele a gond (az olvasottak alapján), hogy nem elég stabil, mivel az akksi 100A-ra akár leeshet 11v-ra, vagy az alá is. Ezért arra gondoltam, hogy mi lenne, ha eleve 2 akksival próbálnánk meg , mert akkor 24v a kapocsfesz, és egy akksinak csak 50A-t kell tudnia =>nem fog annyira ingadozni az akksik feszültsége. És mivel kisebb lenne a trafó(k) áttétele is, szerintem sokkal jobb lenne a hatásfok is (90-95%). a primert 2*6 menetnek gondolom. hátrányok: olyan fetek kellenenének, amik nem ütnek át 100v-nál, és persze + egy akksi a csomagtérben előnyök: a fetek nem melegednének csak fele annyira, mivel fele áramot kapcsolnak, 2x akkora feszültségen, szerintem javuló hatásfok, stabilabb lenne a táp, lenne miből meghajtani a feteket (min. 14v-ról) Lehet hogy most hülyeséget írtam le, mivel ennek csak 2Kw felett lenne értelme. Mit gondoltok erről? (Ja és még egy gond: arról még foggalmam sincs, hogy hogyan lehetne tölteni a pótakksit) |
Szerző: | .watt [ kedd szept. 13, 2005 5:55 ] |
Hozzászólás témája: | |
lacza16 A 2Kw-os csak néhány próba erejéig működött az asztalomon, nem adnám közre, mert nem próbáltam ki rendesen, és amúgy sem a kapcsirajz itt a lényeg. A régi 800w-os nem publikus, mert nagyon bonyolult és most már az IC-s korszakban nem venné hasznát senki. Én lemaradtam erről a témáról, mivel nekem bőven elég az ami van. Funk fórumtárs közben sokkal jobb eredményeket ért el egy trafóval, esetleg kérdezd meg Őt. |
Szerző: | lacza16 [ hétf. szept. 12, 2005 16:56 ] |
Hozzászólás témája: | nagyteljesítményű kapcs üzemű autótáp |
Hello Watt! El tudnád nekem küldeni annak a 2Kw-os tápnak a kapcsolási rajzát? Én is foglalkozok autóerősítőkkel, és eddig SG3524-es ic-t használtam buz11 fetekkel... csak egy gondom volt mindig vele, hogy a hatásfok kb 60-65% körül mozgott. A te tápodnak mennyi a hatásfoka? Nagyon megköszönném, ha elküldenéd a rajzot a címem: kalmar16@freestart.hu |
Szerző: | I_M_I [ pén. jan. 30, 2004 11:44 ] |
Hozzászólás témája: | |
tartarus, ezennel megkövetlek. Különböző fórumokon nagyon sok "újonccal" találkozom, akik hasonló szövegkörnyezetet írnak, de lusták akár 4-5 hozzászólást is visszaolvasni. Te hozzászólásoddal kapcsolatban is ez jutott eszembe. Üdv: I_M_I |
Szerző: | yozsee [ pén. jan. 30, 2004 10:51 ] |
Hozzászólás témája: | |
Üdv! Megcsináltam az ESP táp vezérlését, és olyan bajom van vele, hogy szabályzáskor a négyszögjel szélességet (frekit) változtatja, a négyszögjel amúgy akkora mint az ic tápfesze. Ez mitől lehet? |
Szerző: | hugi_0 [ csüt. jan. 29, 2004 10:21 ] |
Hozzászólás témája: | |
talan azert mert felvettek a listajukba a viros meg a listara masolja tovabb magat tegnap en is sokat kaptam de freemail rulz ) |
Szerző: | Tartarus [ szer. jan. 28, 2004 18:45 ] |
Hozzászólás témája: | |
Ember! Te tényleg ilyen hülyének nézel?? Szamy már megtervezte a tápot smd-ben és ez az amihez én lusta vagyok, csak gondolom már nem jár errefelé. De azért nagyon köszönöm a segítséget, de tegnap már elolvastam az egész topicot elejétől a végéig. Sokkal nem lettem okosabb. Bár a Watt féle 800W-os is érdekelne, de nekem elég lenne 400W is. ui.: Nem ajánlom, hogy bárki is kiírja ide az e-mail címét, mert én amióta ideírtam kaptam már vagy 20 vírúsos levelet, elötte meg egyet sem. |
Szerző: | I_M_I [ szer. jan. 28, 2004 13:56 ] |
Hozzászólás témája: | |
A kapcsirajz itt van, de a te is megtaláltad volna a fórum elején csak néhány percet kelett volna rászánnod!). http://sound.westhost.com/project89.htm lentebb van a lite verzió I_M_I |
Szerző: | I_M_I [ szer. jan. 28, 2004 13:54 ] |
Hozzászólás témája: | |
Help please, Kezemhez került egy DAEWOO23-as autós erősítő. Csak a táp részét el kezdtem vizsgálni, mert nagyon melegedett (minden más lekötésre került). 10V körül egyáltalán nem melegedett 12V-nál kb. 1.7A áramot vett fel, mig 14V-nál 2.5A-t A kapcsolás TL494-el van felépítve. Az IC kimeneti tranyói kollektorához egy-egy tranzisztorból felépített stabilizátor van kiépítve (mindkettőnek külön van), ha jól emlékszm 10V körül. A két tranzisztor emittere 1-1db 47ohmmal testre van kötve és a kimenetek pedig 15ohmat csatlakoznak a FETekre. 2-2 db FET van benne és mindegyik FETnek külön van a 15ohmos gate ellenállás. Elkezdtem hangolni a frekijét, mert ez 30us-os periódus idővel működött (33 Khz-azért nem sok!). Gondoltam, hogy a tekercsnek ezen a frekin túl kicsi az induktivitása. Az 1n-ós kondit kicseréltem 560p-ra. A freki szépen felment, de az áram felugrott 2.5A-re. Majd kipróbáltam a másik irányt is. Ekkor 1n+560p volt benne (freki lement 22kHz környékére) és az áramfelvétel 0.6ohmra. Ebből gondolom, hogy a FETek vagy vezérlésük körül lehet a baj. De mi? Talán összenyitnak? Légyszi segítsetek. I_M_I |
Szerző: | Tartarus [ kedd jan. 27, 2004 22:07 ] |
Hozzászólás témája: | |
Senkinek nincs meg?? Valaki szánjon már meg. Előre is kösz. |
Szerző: | Tartarus [ kedd jan. 27, 2004 1:48 ] |
Hozzászólás témája: | |
Szamy! Kicsit későn kapcsolódok be, de eltudnád nekem küldeni a táp rajzait? ill. Más is elküldhetné akinek megvan. Előre is köszönöm. Címem: tartarus2@freemail.hu |
Szerző: | celestra [ vas. jan. 25, 2004 18:49 ] |
Hozzászólás témája: | |
segítség kellene! a következő alkatrészeket "körözöm": 2N4856 2N4339 2N4340 minden megoldás érdekel. köszi előre is. |
Szerző: | celestra [ szomb. jan. 24, 2004 19:58 ] |
Hozzászólás témája: | |
SonicMaster! mekkora tápról jár a végfok? |
Szerző: | SPafi [ hétf. jan. 19, 2004 16:24 ] |
Hozzászólás témája: | |
Mindenkitől bocsi, kicsit összekavartam a forwardot, és a push-pullt. Ez utóbbira gondoltam, bár amit írtam, az igaz mindkettőre. Azért is kevertem össze, mert nagyon sokban megegyeznek. Természetesen a legnagyobb teljesítményen a push-pull elrendezést használják. "Én konkrétan a : "nem megy keresztül a vasmagon, hanem egyszerűen a tekercsek között adódik át"-ra gondoltam, nem tudom elképzelni pár száz kHz-ig, hogy ne keljen a teljesítmény "átviteléhez" a vas..." Kell vas, de nem rajta megy át a teljesítmény. Trafóban ahhoz kell a vas, hogy kis energia (kis áram) felhasználásával lehessen létrehozni nagy indukciót. Tehát ellentétben a buck, boost, és flyback üzemmel, itt pont a KIS energiatároló képességű (nagy permeabilitású) vasmag a kedvező. Ha tanultad, nézd át újra a pointing-vektor témakörét! Ez a mennyiség egyértelműen meghatározza, hogy hol mennyi energia áramlik. |
Szerző: | arnd [ hétf. jan. 19, 2004 16:10 ] |
Hozzászólás témája: | |
Hi SPafi! Én konkrétan a : "nem megy keresztül a vasmagon, hanem egyszerűen a tekercsek között adódik át"-ra gondoltam, nem tudom elképzelni pár száz kHz-ig, hogy ne keljen a teljesítmény "átviteléhez" a vas... Amúgy azt hittem csak PUSH-PULL tápokat használnak nagyobb teljesítményeknél, néha szembesülök azzal, hogy nem is értek ahoz amihez értek, vagy mégse ...)) arnd |
Szerző: | SonicMaster [ hétf. jan. 19, 2004 14:49 ] |
Hozzászólás témája: | |
Na ezt a két típust nem használják autós tápokban (nyitó ill. záróüzemű a magyar nevük) Amint mi szeretünk, az az ellenütemű (hogy én is idegenül káromkodjak PUSH-PULL) elrendezés. Ennek a további előnye a nyitóüzeműhöz képest az, hogy nem mágnesezi egyenáramúan a magot, plusz a teljes periódus kihasználható energiaátvitelre. Az összes nagyobb teljesítményű kapcsolóüzemű táp ellenütemű elrendezésben működik. |
Szerző: | SPafi [ hétf. jan. 19, 2004 14:29 ] |
Hozzászólás témája: | |
arnd! A Fly-back üzemmódban fél periódusig a tekercsbe energiát töltünk, majd a másik fél periódusban a másik oldalon kivesszük. A tárolandó energia a teljesítmény/frekvencia értékkel egyezik meg. (Egyébként meg 0,5*L*I*I a tekercsre nézve.) A forward üzem egyszerű transzformátort jelent. Ami teljesítmény beáramlik, rögtön kiáramlik a másik oldalon. A primer, és szekunder oldalon folyó áramok által keltett gerjesztések a vasmagban majdnem pontosan kioltják egymást, csak a tekercsek közti térben nem (itt áramlik az energia). A trafók működését sajnos nincs időm részletesen leírni. |
Szerző: | SonicMaster [ hétf. jan. 19, 2004 13:39 ] |
Hozzászólás témája: | |
A képek a http://wrunsee.xw.hu címen elvileg megtekinthetők, ha az X3 nem problémázik, amit sajnos gyakran szokott. Az autós tápokban csak ellenütemű konvertereket szabad használni. A ferrit anyaga nagyon fontos. pl. N27 Siemens anyag nem is hajtható 100k-n. Én az N67-et javaslom mindenkinek. Mellesleg ker. forgalomban kapható az ETD59-es méret is. Brutális táp építhető belőle. A primer rézkeresztmetszetét ügyesen méretezzétek. Senki ne feledje, hogy pl. a 100kHz-re számított áram behatolási mélység (skin-eff.) csak a pulzus közepén igaz. A pulzus elején gyakorlatilag 0. Javaslom a rézlemez használatát. Kicsit nehézkes dolgozni vele, de legalább a napi edzést kiváltja Most nem tudok okosat mondani nektek. A kapcsolótáp tervezése nem egy ördögi dolog, csak be kell tartani a játékszabályokat (mint minden másban |
Szerző: | arnd [ hétf. jan. 19, 2004 9:58 ] |
Hozzászólás témája: | |
Hi SPafi! "Forward üzemmódban viszont sokkkal nagyobb a terhelhetőség, ugyanis a teljesítmény ilyenkor nem megy keresztül a vasmagon, hanem egyszerűen a tekercsek között adódik át. " Kicsit kifejtenéd? arnd |
Szerző: | SPafi [ szomb. jan. 17, 2004 15:30 ] |
Hozzászólás témája: | |
Sonic! A képek sajna nem elérhetők! Ezek saját készítésű cuccok? Lehet ilyennel indulni?!? |
Szerző: | SPafi [ szomb. jan. 17, 2004 15:28 ] |
Hozzászólás témája: | |
Ja igen, azt kifelejtettem, hogy ha valaki fly-back üzemben használja, akkor tényleg nem jön ki 640-nél több. Forward üzemmódban viszont sokkkal nagyobb a terhelhetőség, ugyanis a teljesítmény ilyenkor nem megy keresztül a vasmagon, hanem egyszerűen a tekercsek között adódik át. Nem árt megnézni az adatlapon, hogy hogyan is mérték azt a 640W-ot! |
Szerző: | SPafi [ szomb. jan. 17, 2004 15:23 ] |
Hozzászólás témája: | |
" az ETD49 gyári adata 100KHz-re 640W!" Ami persze közelről sem jelenti azt, hogy ne lehetne többet kivenni belőle! Pl. pár napja teszteltem egy IGBT-s 230/2*50V-os kapcsolást, 60 kHz-en, szintén ETD49-cel. Sajnos 2 kW-nál a műterhelés még ventillátorral sem bírta 5 percnél tovább, a trafó viszont kézhőmérsékletű volt, természetes légáramlás mellett. Tudom, ekkora feszültségen könnyű, de ebből azért látszik, hogy nem a vasmag a korlátozó tényező! |
Szerző: | .watt [ szomb. jan. 17, 2004 13:39 ] |
Hozzászólás témája: | |
Nem tudom ,hogy hogyan mértek teljesítményt, de az ETD49 gyári adata 100KHz-re 640W! Nekem 2db ETD-ből jön ki 10V betáp eseté is 800W stabil 2x45,5V mellett. Az Pioneer hasnzóró sem tud 500W sinust, esetleg 3-5 másodpercig. Nekem 560W sinussal szól a ZENE a kocsimban. Nem dB bajnok de nagyon hangos és nagyon tiszta. Meggyőzhetnél, hogy nincs igazam! Üdv! watt |
Szerző: | SonicMaster [ pén. jan. 16, 2004 13:16 ] |
Hozzászólás témája: | |
<a href=http://wrunsee.xw.hu>Szóval a képek</a> |
Szerző: | SPafi [ csüt. jan. 08, 2004 20:30 ] |
Hozzászólás témája: | |
Lehet toroid trafós. Én a legtöbbet azzal csináltam. Megfelelő csatolási tényezőjűre kell tekercselni, de hogy milyen a "megfelelő", az a kapcsolástól függ. Amit én szoktam csinálni, oda extra szoros csatolás kell. |
Szerző: | mgen [ csüt. jan. 08, 2004 19:43 ] |
Hozzászólás témája: | |
Kösz mindenkinek! Már kapizsgálom a dolgot, hamarosan lesz kísérleti lapom, egyelõre kisfeszültségû. Azon tapasztalatokat gyûjtok (lehetõleg durrantás nélkül), aztán lehetne hálózati fesz.-bõl is csinálni. Itt az a gond, hogy túl nagy a primer menetszám. Mit lehet tenni, hogy toroid trafós lehessen? Van valami "trükk" ehhez? (hagyományos trafóm csak egy van egy tápból, ez 30:1 arányú, nem rossz, de ha nem kell 150W nekem...) Ezt elõre is kösz, utólag ezzel nem terhelem a fórumot! |
Szerző: | pakaforgato [ kedd jan. 06, 2004 17:32 ] |
Hozzászólás témája: | |
Watt! Köszi a segitséget! |
Szerző: | .watt [ kedd jan. 06, 2004 7:04 ] |
Hozzászólás témája: | |
pakaforgató! Egy ETD49-nél 12V(autó) primer esetén a menetszám kb. 2x3menet. A huzal 3mm körüli átmérővel sok vékony huzalból összesodorva az ideális, de két 2mm-es drót párhuzamosan fogva is megteszi. A szekunder menetszáma feszültségfüggő. 2x10-30menet között valahol jó 2x20-80V-ig kb(ki kell próbálni), átmérő ~1-2mm, ezt is lehet több szálból. A menetszám attól is függ, hogy mennyire akarja az ember stabilra épteni a tápot. Szabadonfutó tápok esetén bele kell kalkulálni az erősítők alap áramfelvételét, és sokkal pontosabban kell méretezni. Terhelés nélkül futva az ilyen tápok elszállnak feszültségben. Fesszabályzó tápok terhelése esetén meg a felvett áram fog az egekbe nőni, ha túlméretezzük a szekundert, igaz a teljesítmény és a stabilitás is növekszik(na meg az alkatrészek ára és darabszáma is). Az IRFZ44 FET-ek jók("sok" kell. 2x3db elég egy ETD-re). A jó diódák a sebességük miatt szükségesek. pl. BYW29/200 jó választás kezdésnek(7A). A kondik 6000uF fölött feleslegesen nagyok. 3-400W-ig a 3000 is elég(sima elkók is jók). Jobb több kisebb darabból összerakni. (Egy kapcsoló üzemű tápnál, teljes kitöltésnél elvileg nem is kéne kondi!! A gyakorlat persze más.) mgen! A tranyók azért nem jók kapcsoló üzemre egy bizonyos kakaó(~100W) felett, mert nagy a maradék feszük. Ezt szorozzuk a nagy árammal akkor túlságosan melegednek. A sebességük is kicsi, ez is melegít. A folytótekercsekkel vigyázni kell, mert negváltoztatják a szabályzási kört(ha van ilyen). Meg ha szerencsétlen az értékük, akkor elmelegíthetik ez egész hasznos kakaót. 2cm-es ferritgyűrűre 6 menet 2mm-es huzalból elég szokott lenni. A feszmérést a gyűrűk elöl kell mérni, és ide ~22uF/400V-os 105°C-os gyors kondit illik még betenni a szűrésnek + 1uF/63V-os lapkondit. Ha nincs fesz szabályzás akkor ez nem kell(A lapkondi a nagy kondik mellé sem árt). A nem fesszabályzós tápok a gagyi osztályba sorolandók, de kisebb a zajuk, kevésbé érzékenyek, egyszerűbbek, és kicsi teljesítményre képesek. Kezdőknek ajánlott. Később jó lesz magas szekciónak! A Mélynek meg lehet építeni egy nagyot(töfi féle már jól mozgat egy monoblokkról egy DLD-vel ). Üdv! watt |
Szerző: | bazsidzsee [ hétf. jan. 05, 2004 15:55 ] |
Hozzászólás témája: | |
Sziasztok! Tudom, hogy nem annyira vág témába, de segítsetek légyszi! Én 230/2X50V (2X60V)-os kapcsolóüzemű táprajzot keresnék, a legjobb Pki=600W lenne, persze tudom, hogy már Karácsony elmúlt, elég lenne pár száz wattos is, majd feltunningolnám! Egyszerűen elegem van, a hagyományos trafókból!!! |
Szerző: | SPafi [ vas. jan. 04, 2004 23:14 ] |
Hozzászólás témája: | |
"Csak pár okos választ szeretnék kapni " Akkor csak félve válaszolok, mert még megint az önteltség bűnébe esek. "A trafó-tekercset rángató MOSFET(ek)nél gond, ha túl gyorsan változik a GS-feszültsége? Van ez a 75-100W-os táprajz, ahol CD4013 kapcsolgatja 100 Ohm-on keresztül a G-t. Máshol ~10 Ohm-on keresztül, de nagyáramú kimenetekkel." Csak abból a szempontból gond a gyors meghajtás, hogy kicsit több RF zajt termel, de alapvetően a gyors kapcsolás lenne a cél. A CD4013 után csak azért van 100 ohm, hogy ne terhelje túl az IC-t. "(Úgy vélem ha lassan kapcsol, az csak több disszipációt fog eredményezni,..." Pontosan! "bár még így is más nagyságrendbe esik a stabil és átmeneti állapot hossza, csak ezért kérdem)" Azért számít. Kb. a teljes teljesítmény 5-8%-a megy veszendőbe 100 ohmnál emiatt. "Lehet-e bipoláris tranyóval ugyanezt csinálni, vagy nyomós ok van, hogy MOSFET legyen? (Láttam tranyós kapcsolást is, de sokkal több a MOSFET, igaz nagyobb áramokat is bírnak tán)" Az első tápjaimat tranyókkal csináltam (az egyikből vizsgamunka is lett), de jóval nagyobb frekit bírnak a MOSFET-ek, és kisebb teljesítmény kell a meghajtásukhoz. Nagyobb a terhelhetőségük is. "A szekundernél a gyors diódák jellemzője-e, hogy bőven 0.6V alatt van a nyitófeszültségük, vagy csak véletlenül van ilyen a régi PC-tápban (0.11V-os is van!)?" A schottky-dióda a leggyorsabb, és ennek van 0,3V körüli nyitófesze, ezért van ez PC-tápban. Ahova lehet, ilyet érdemes használni, de nagy feszültségre nem gyártják. 200V a max, de ennek már jóval nagyobb a belső ellenállása. "Ha a diódák után egy fojtótekercsen keresztül töltöm a szűrőkondi(ka)t, akkor ezeknek nem kell feltétlen, hogy LOW ESR-űek legyenek, vagy ez számít a terhelésnél?" Valamennyire számít, de nem kötelező. |
Szerző: | mgen [ vas. jan. 04, 2004 20:38 ] |
Hozzászólás témája: | |
Egy ideje nézegetem erõsen a kapcsolásokat, hogy okos legyek, sõt egy régi PCtápot is kirajzoltam papírra. Csak pár okos választ szeretnék kapni A trafó-tekercset rángató MOSFET(ek)nél gond, ha túl gyorsan változik a GS-feszültsége? Van ez a 75-100W-os táprajz, ahol CD4013 kapcsolgatja 100 Ohm-on keresztül a G-t. Máshol ~10 Ohm-on keresztül, de nagyáramú kimenetekkel. (Úgy vélem ha lassan kapcsol, az csak több disszipációt fog eredményezni, bár még így is más nagyságrendbe esik a stabil és átmeneti állapot hossza, csak ezért kérdem) Lehet-e bipoláris tranyóval ugyanezt csinálni, vagy nyomós ok van, hogy MOSFET legyen? (Láttam tranyós kapcsolást is, de sokkal több a MOSFET, igaz nagyobb áramokat is bírnak tán) A szekundernél a gyors diódák jellemzõje-e, hogy bõven 0.6V alatt van a nyitófeszültségük, vagy csak véletlenül van ilyen a régi PC-tápban (0.11V-os is van!)? Ha a diódák után egy fojtótekercsen keresztül töltöm a szûrõkondi(ka)t, akkor ezeknek nem kell feltétlen, hogy LOW ESR-ûek legyenek, vagy ez számít a terhelésnél? köszi |
Szerző: | Funk [ vas. dec. 28, 2003 9:27 ] |
Hozzászólás témája: | |
1 db engem is érdekelne ebből a 4*40 V óriásból! |
Szerző: | vbv [ vas. dec. 28, 2003 8:46 ] |
Hozzászólás témája: | |
Üdv Mindenkinek! Megvételre érdekelne egy vagy több db kapcs.táp ami 12V/4x40V feszültségű, és min 1KW teljesítmény leadására képes. Válaszokat a vibavoice@freemail.hu címre kérek. (VBV) |
Szerző: | pakaforgato [ vas. dec. 28, 2003 1:42 ] |
Hozzászólás témája: | |
Bocs,ha még nem mondtam:az ESP féle tápot szeretném megépiteni |
Szerző: | pakaforgato [ szomb. dec. 27, 2003 17:12 ] |
Hozzászólás témája: | |
FET-ek már meg vannak:IRFZ44.Vasmag is:N27.Csak abban segitsen valaki,hogy hány menetet,és mekkora huzalból tekerjek a vasra. Please!! |
Szerző: | pakaforgato [ pén. dec. 26, 2003 7:37 ] |
Hozzászólás témája: | |
Tudnál nekem segiteni abban,hogy hány menetet,hány és mekkora huzalból készitsek a vasmagra?Magnak etd 49-re gondoltam.Feteket milyeneket használjak? |
Szerző: | pinyo [ csüt. dec. 25, 2003 19:31 ] |
Hozzászólás témája: | |
mindkettő elindul, ha összerakod (a rajznak megfelelően)a korábbi viták miatt összetákoltam őket kiprobálásképpen |
Szerző: | pakaforgato [ csüt. dec. 25, 2003 10:47 ] |
Hozzászólás témája: | |
És persze mindenkinek Boldog Karácsonyt! |
Szerző: | pakaforgato [ csüt. dec. 25, 2003 10:46 ] |
Hozzászólás témája: | |
Üdv! Bocs mindenkitől,hogy felhozom ezt a topicot,de nálunk csak most kötötték be a netet. Szóval a kérdésem az lenne,hogy meg tudná-e nekem valaki mondani,hogy az ESP honlapján szereplő kapcsolásnál mekkora menetszámokat,és milyen huzalt használjak a trafó megtekerésénél? Sajnos az angol nyelvtudásom nagyon szegényes.igy nem tudom leforditani amit leirtak. A másik,hogy ajánljátok-e kezdőnek ezt a kapcsolást?(én az vagyok ebben a témában) Töfi tápját nem mertem elkezdeni,mert ahogy olvastam eléggé megoszlanak a vélemények róla. Előre is köszönöm a segitségeteket! |
Szerző: | MaRTiNuS_115 [ hétf. aug. 04, 2003 16:49 ] |
Hozzászólás témája: | |
Úgy néz ki építek mégegy töfis tápot, de +/-35V-ost szerintetek, aki ért hozzá csak a trafót kell máskép tekercselni és jó lesz? |
Szerző: | MaRTiNuS_115 [ hétf. aug. 04, 2003 6:31 ] |
Hozzászólás témája: | |
Akkor viszont jó +/-48V viszont akkor is a negatív visszacsatolásnál nem 68-75kohm kell, hanem 47 vagy még kisebb, mert még mindig nagy a feszültség terhelés mellett is. |
Szerző: | SPafi [ vas. aug. 03, 2003 23:12 ] |
Hozzászólás témája: | |
"ottvan egyenirányításkor a gyök2" A gyök2 a szinuszjel csúcsértékének, és effektív értékének a hányadosa, itt viszont hiába keresel szinuszjelet, négyszöggel műxik a cucc, úgyhogy nem jön be gyök2. Legfeljebb a túllövések miatt több, de azt terhelni nem lehet! |
Szerző: | MaRTiNuS_115 [ vas. aug. 03, 2003 21:01 ] |
Hozzászólás témája: | |
Anno Watt mondta ezeket a menetszámoakt, de éppen ma utánaszámoltam és rájöttem ottvan egyenirányításkor a gyök2 és tényleg nagyobb lett a fesz, de ha a negatív visszacsatolásnál kisebb ellenállást rakok be akkor tudom csökkenteni a feszt csak a kérdés akkor milyen hatásfokkal fog dolgozni és mekkora teljesítményen. Szóval le fogom küzdeni 14,4V mellett +/-55V-ra és spafis végfokot fog meghajtani. A watt féle össze van rakva csak nincs kipróbálva egyenlőre pbebenél pihen, de annak +/-45V kell. |
Szerző: | pinyo [ vas. aug. 03, 2003 15:27 ] |
Hozzászólás témája: | |
milyen végről megy? +-75voltról már komoly kakaót kiböffent ha minden klappol 500watt felett kell lennie kimenő kakaónak az erősítőről. (főleg ha stabilizált a táp. igaz az én gépeim cak +-65-re van beállítva, hogy bírják a 2 ohmot 1 trafóval |
Szerző: | SPafi [ vas. aug. 03, 2003 15:04 ] |
Hozzászólás témája: | |
Szóval még azt sem tudod, hogy van-e probléma, de már megoldást keresel rá? Nekem ez magas! "az a vas 6-700wattig jó." Csak kerülne egy a kezem közé...! |
Szerző: | MaRTiNuS_115 [ vas. aug. 03, 2003 14:59 ] |
Hozzászólás témája: | |
nincs semmi baja a cuccnak max annyi hogy több teljesítményt szeretnék kicsikarni ennyi Különben meg ezt lehetett kapi diódában. Eddig max 100W-os 230-as izzóval lett meghajtva 150V-on mert még nem lett belőve a feszültsége. Nemsokára be lesz minden fixen lesz rajta hűtőborda és akkro autóaksiról majd meg lesz hajtva hogy hogy bírja. |
Szerző: | pinyo [ vas. aug. 03, 2003 14:47 ] |
Hozzászólás témája: | |
az n27 , n67 a vas anyagára utal, az utóbbi nagyobb frekit bír. a fent vázolt megoldásal mekkora fesz és áram jön le?, az a vas 6-700wattig jó. |
Szerző: | SPafi [ vas. aug. 03, 2003 10:50 ] |
Hozzászólás témája: | |
Egyébként az sem árt ilyenkor, ha leírod a hibajelenséget! Mi történik, ha megpróbálod jobban terhelni? Lecsökken a fesz, elszállnak a tranyók, vagy melegszik a trafó...? A diódáknak egyébként fölösleges 1200 V-osnak lenni, sőt azokon általában nagyobb fesz esik. A BYW29-3-nál nem nagyon van jobb e célra. |
Szerző: | SPafi [ vas. aug. 03, 2003 10:36 ] |
Hozzászólás témája: | |
"A trafó az nagyobb, mert ő N27-es maggal írta." És mitől lenne nagyobb??? Ha watt mondta, akkor miért nem őt kérded? |
Oldal: 1 / 4 | Időzóna: UTC + 1 óra |
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group http://www.phpbb.com/ |