Nekem van PK2-öm. Ha elhozod az IC-t (2455-öm nekem is van) és a hex-t, akkor felorogramozom neked.

Üdv!

Tudna nekem valaki segíteni?

Szeretnék építeni egy PICKit2 klónt, de nincs programozóm a (DIP) 18f2550-et felprogramozni. Ha valaki tudna segíteni ebben azt megköszönném.

Jo estet mindenkinek
Szeretnek egy kis segitseget kerni. Epitettem egy soros ICD2, PIC egeto
klont 16f877-el a Mikroklub ajanlata szerint. MPLAB.8.36 programmal a
12F...16F...18F procikat tokeletesen kezeli. Viszot a dsPIC 30F-et felismeri
az ICD2 mint celaramkor de nem tudja programozni. A programbetoltes
elindul es aztan ezt irja ki:
""Programming Target...
....Validating Configuration fields..
....Erasing Part
...Programing Programing Executive
...Verifying Programing Ezecutive
ICD0161:Veryfi failed(Mem Type = Test Address = 0x800000,Expected Val = 0x40080. Val Read =0xFF0080)
ICD0275: Programing Failed.[/color]

A leirasokban mem igen talaltam a dsPIC 30f procikkal kapcsolatos magyarazatot. A kerdes az lenne ,hogy a MPLAB 8.36...ICD2 tartalmaz-e
dsPIC 30F aramkorokhoz op.sys. filet, illetve a 16F877 -be beegetett
program tamogatja-e a dsPIC-eket.
Ha valaki tudna ezzel kapcsolatba segiteni , vagy hogy legalabb hol keressek nagyon megkoszonnem. A gond az hogy angol tudasom eleg
kezdo szinten van.
Miki.

Én 1k-s felhúzókat szoktam tenni, ha olyan a zavarkörnyezet, és ICSP programozok mindig és resetet is használok néhol...
Kicsit nem bonyolítod túl ezeket a jelentéktelen dolgokat?
A végén kideríted, hogy egyetlen PIC-es áramköröm sem működhet, mert nem vettem figyelembe, hogy 200uA-el több folyik, vagy nem!

Érdekes szemlélet, de szerintem a valóságban teljesen lényegtelen ebből a szempontból, hogy belső vagy külső felhúzó van. A reset kört és a Vpp tápját úgyis a felhúzó áram többszörösére méretezzük.

Potyo vitatta. Egyébként nem azért kell tudni, hogy van-e belső felhúzás, hogy megspóroljunk-e egy ellenállást, hanem azért, hogy tudjuk mekkora árammal kell resetelni! és/vagy hogy oldjuk meg az in-circut programozást.

Nem azt vitatjuk, hogy az adatlap jó-e, hanem azt, hogy általános érvényű-e a dolog. Nekem egyszerűbb egy ellenállást odatenni, úgy is kell egy kondi is! 2Ft-on nem múlik, meg egy SMD helyen, szerintem, mert akkor valami nagyon szuperszónikus készüléket kéne építenünk!

bizony mondom néktek, az adatlap jó, van belső felhúzás mclr-nél, 12f508-on kipróbáltam. 200uA körüli értéket mértem, azaz pont annyit, amennyi az átlagos értékre írva vagyon. 100k és 10k közötti értékre kell számítani.

Erről a belső felhúzásról régebben néztem a kevés lábszámúaknál az infókat, és aminél én néztem, azoknál nem volt belső felhúzó az MCLR lábon. Meg akartam spórolni egy ellenállást, de nem lehetett. Így végül bemenetnek állítottam, és egy másik láb maradt szabadon ami meg kimenetté lett állítva.

Az is lehet, hogy ez egy hiba az adatlapban. De mint watt írta, a chip tipusára kíváncsiak lennénk. Na meg ha van belső felhúzó, akkor egy 10M ellenállással nem lehet resetelni a chipet.

igen, nekem is az a gyanúm, hogy ez PIC-enként változik.
10f200, 202, 204, 206-ban benne van.
p12c5xx benne van.
12f508, 509 benne van.
12f510 benne van.
16f688 is benne van, de ott a pull-up másképp működik, mint a többinél!
16f690 u.a.

18f2450, stb. NEM húzza fel, már csak azért sem, mert a porte-n van az mclr, és a uC portb-t tudja pull-upolni.
Potyo kedvéért: ez is az usb miatt van!
16f84 nem húzza fel, mert egy régi xar

Próbáld ki, ha nem húzod fel, akkor össze vissza fog reszetálni. Megjegyzem nem tudom melyik PIC-nél olvastad, lehet, hogy nem mindnél van ez így.

egy érdekes dolgot olvastam: "Weak pull-up always on if
configured as MCLR.", "If RB3/GP3/
MCLR is configured as MCLR, weak pull-up is always
on"

"GP3/RB3/MCLRI(5) 50 250 400 μA VDD = 5V"
"5: This specification applies to GP3/RB3/MCLR configured as external MCLR and GP3/RB3/MCLR configured as input with internal pull-up
enabled."

vengerszkij: ha resetként használjuk az MCLR lábat, akkor a belsőleg fel van húzva egy 10k-20k-s ellenállással! Tehát nem szükséges külső felhúzóellenállást használni, azaz ez sem fog zavarni in-circuit programozásnál.

Watt: nem éppen, pontosabban nem kizárólag. Utóbbi hsz-ek kapcsán átgondoltam én is a problémát, átterveztem saját kapcsolást. Összefoglalva:

1. legjobban akkor járunk, ha kimenetként használjuk a programozási lábakat, bár ez probléma lehet ha a vezérelt berendezést zavarja a programozáskor kapott jel

2. ha bemenetként használjuk a lábakat, akkor a PIC nagy bemenő impedanciája miatt lehet használni akkora ellenállást az áramkörben, ami a programozást nem zavarja.

3. mclr láb esetén (ami csak input lehet vagy reset) az a kérdés, hogy akarjuk a reset jelet bevinni? Felhúzó ellenállás mellett low impulzusként, vagy magasan tartott vonal elengedésével. Ez utóbbi esetben ha diódát is használunk, akkor az mclr láb programozási szintre való emelése nem zavar semmit.

tehát, ha lehet kerüljük az mclr láb használatát (bár, kis trükkel még kimenetként is lehet használni), de ha pont annyi láb kell, amennyi adott (pl. 10f széria), akkor a tervezésbe kell bevinni ötletet.

Szerintem ez az egész sok hűhó semmiért.
Egy korrekt megoldás van, megfelelő lábszámú PIC-et kell választani...

Kösz...
Innen indult a kérdés, hogy ezt az állapotot meg lehet-e elektronikusan korrektül kerülni. Mert ugye resetet nem mindig nyomógombbal akar adni az ember. Ha nem, hát nem. Nekem sincs rá ötletem.

Ha van soros ellenállás, akkor nem kell a felhúzó, ennyi. A reference manual rajza arra az esetre vonatkozik, amikor az mclr láb resetként üzemel.

Arra meg nemnagyon van megoldás, hogy az MCLR-t leválasztani, mivel az indítja el a felprogramozást. Mint írtam, úgy kell az áramkört megtervezni, hogy utána a felprogramozás lehetséges legyen, és ne okozzon problémát a az áramkör többi része számára. Az MCLR kiválóan alkalmas nyomógombhoz, ahol a gomb elengedett állapotában csak egy felhúzó (mondjuk 10k) van, tehát az égető simán tudja mozgatni. Tesztelésnél meg nyomógomb nyomkodás helyett az égetőprogramban kell a resetet ki-be kapcsolgatni.

A soros 10k-s ellenállás a felhúzóval épp elintézné, hogy csak féltápfeszig lehessen lehúzni az MCLR-t. Öngól.
A második ötletedet meg nemrég már írtam:
Annyi kiegészítéssel, hogy párszáz ohmnál (2x220R) nagyobbat nem nagyon lehet tenni (mert akkor nem lehet eléggé lehúzni az MCLR-t), de így a Vpp-t vagy 30mA-el beterheli. Lehet így biztonsággal programozni? Vagy a programozó kiakad/hibát jelez.

Azért nem teljesen semmi köze, mert itt is emlegetve volt a dióda...


Amúgy meg tegyél a CMOS kimenet és az MCLR láb közé egy 10k ellenállást és már megis van oldva a probléma. Vagy tegyél oda még egy 5,1V-oz zenert is a kimenet és a gnd közé, ha nagyon akarod...

Elolvastama levelezést, semmi köze az itt felvetett problémához.
A Reference manual a következő megoldást javasolja:


Az RB6, RB7 "Isolatio circuits" négyzetei nálam 220R ellenállások, bevált.
Az MCLR felhúzás így rb, a kondit ki is spórolom, de mi védi meg a csatlakozó áramköröket a 12Vpp-től, úgy, hogy pl egy CMOS kimenet földre tudja húzni üzemszerűen az MCLR lábat (akár INPUT, akár RESET).
A langyosvíznek itt semmi helye...

Én nem értem, mit parázik mindenki ezzel az MCLR lábbal és próbálja feltalálni újra a langyosvizet...

Javaslom elolvasásra azt a levelezést, ami itt kezdődött 16F873(A) szívás címmel. Tanulságos. http://www.centralnet.hu/pipermail/elektro/2008-October/241360.html

Igen, ha amúgy is kimenetként használjuk a lábakat, akkor nem gond, hogy az égető atokat hova állítja. Legfeljebb elindul egy-két motor és atomrakéta - de az égetés sikeres lesz! Az mclr lábat amúgy sem szeretem, mert csak input lehet, tehát ezt inkább használjuk amire való: resetre, dióda ellenállással és akkor még égetni is lehet mellette.

Igen, már PicKit2-vel programozom.
Az eljárás az jelenleg is, hogy programozás alatt a céláramkör nem kap tápfeszt, égetés után pedig a PicKit2 le van húzva az ICSP csatiról. Csak így hamar el fog kopni a csatlakozója.
Az MCLR/Vpp lábnál meg marad a jumper, ha tutira akarok menni. A 10k felhúzóval sorban van egy dióda, hogy táp felé itt se legyen gond.

Ha 10k-val húzod fel az MCLR-t, akkor 10V/10k=1mA folyik azon át, amikor 13V van a lábon. Ekkora áramot szinte minden áramkör húz a tápról, nem fogja a tápot megemelni. Ha meg nem húz annyit, fejlesztés idejére ráakasztunk egy ledet a tápra.

PGD és PGC lábra ne köss olyant, aminek gondot jelent. Kösd oda pl. az LCD kijelzőt! Bemenetként használva a lábat csak annyi probléma lehet, hogy az égető nem tudja esetleg mozgatni a lábakat, mert a külső áramkör kényszeríti valahová. Ha meg elindul a program, akkor meg az égető nem engedi a lábakat mozogni, ha nem tudja nagyimpedanciás állapotba állítani a kimenetét (gyári ICD2 nem tudja, pickit2 igen). Ha ellenállásokat teszünk sorba, akkor azok leosztják a feszültségeket, megintcsak nem lesz jó. Ezért inkább ellenállás az égetővel sorba (ha nem teszi nagyimpedanciásba a kimenetét inaktív állapotban), a lábak meg kimenetként használva és úgy tervezve az áramkör, hogy az égetés alatt ne legyen gond.

Az MCLR csak bemenet lehet, ha nem reset, és ha kimegy ~12V Vpp rajta, hát lehet, hogy valami zokonveszi egy 5(3,3 )V-os rendszerben.
Sorban 100K nem tudom, mennyire növeli a zavarérzékenységet, kisebb pedig mekkora lehet, aminél a Vpp még nem terhelődik be.
Sorba kétoldalt ellenállás, közte zéner a földre pedig nagyon macerás , tranyós (optós) leválasztás meg agyrém.

A programozó adat és clk lábát pedig, ha kimenetként használom, és a táp rajta van a céláramkörön, érdekes dolgokat képes csinálni a "függelék" (pl csak úgy elindul egy motor ) Bemenetként kezelve semmi probléma.

Inkább kimenetként érdemes használni a PIC-en, és a programozóvezetékekkel sorbatenni 1-1 ellenállást, kb. 1k-t. De ne ledet hajtson meg a láb, mert akkor az elér erősen lehúzza a lábat.

Az MCLR-t egy soros 10k-val felhúzni a tápra, a programozó meg csatlakozzon direktben a lábra. Ettől többre még nem volt szükségem soha.

ha a lábakat bemenetként használod, akkor oda (az áramkörbe) betehetsz 10k-100k ellenállatot is, amin olyan kevés áram folyik vissza programozáskor, hogy nem okoz zavart. De akár le is testelheted ezeket a pontokat a programozás idejére.

Van egy DIP14 tokozású 16F636-om, amin az Assembly-t tanulom, > 100X áttettem a PICkit2 IC tokból a céláramkör IC tokába, azon kívül, hogy az alja picit karcos lett a csavarhúzótól, semmi baja sincs.
Most valamiért elszállt a program a PICkit2-ben, 18F2550 van benne.
Lehet, hogy azért, mert a TV képernyőjétől kb. 10 cm-re tároltam?

Tervezésnél az ICSP adat és az órajel lábat bemenetként használom, ha csak tehetem, a Vpp(MCLR-) lábat szintén gyakorta I/O módban (bemenetként). Ilyenkor, hogy a legegzaktabb megvédeni az erre a lábra csatlakozó áramköröket a programozófeszültségtől? Az >1k soros ellenállás és az 5V6-os zéner nem biztos, hogy a legjobb. Jumperrel meg nagyon macerás leválasztani programozáskor.
A Vcc-t a PIC egy soros schottky diódán keresztül kapja, hogy a programozónak ne kelljen az egész áramkört etetnie.

Elég komoly SMD-DIP adaptereket lehet kapni szinte mindegyik SMD tokfajtához. Én ezeket használom és a kész uP-t forrasztom a helyére. Ha felmerül a későbbi programmódosítás akkor nincs más mint az áramkörben égetni.

-szerintem-

gondoltam, hátha te (vagy valaki) tud jobbat!

És ezt a semmitmondó gondolatod muszáj volt megosztanod velünk

mondjuk a dip tokozás néhány átpakolást kibír, de a felületszerelt uC esetén én se tudok jobb megoldást, mint az áramkörben égetni azokat. Persze, ez az áramkör tervezése szempontjából némi megkötést jelent.

.....

A kérdező törölte, mert már kapott választ mástól MSN-en. Csak azt nem értem, miért kellett ezért kitörölnie

nem én voltam....

A 6-os lábat nem kell sehová kötnöd PIC égetéskor. Az azonos tokban levők lábkiosztása égetés szempontjából mindig azonos. Égetéskor nem muszáj bekötni mindkét Vss és Vdd lábat, de az áramkörben mindig kösd be azokat.

Amúgy az ilyen foglalatos égetés helyett égess áramkörön belül. Sokkal praktikusabb, mint oda-vissza rakni a kontrollert minden cseréhez, illetve a cserélgetés garantáltan tönkreteszi a kontroller lábait.


Szerk.: hová lett az előző hozzászólás, amire válaszoltam

Nem gond! Csak azok miatt kértem akik "csak" ezt olvassák.
No de azoknak itt egy link a Hobbielektronika fórumához, ahol belefolytunk....
http://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_5158.html?pg=7&pcount=50&date_order=ASC

Elektroby! Nézd el nekem, hogy csak az egyik fórumon válaszolok, ha már ott belefolytunk! Köszi!

Csak nem hagyott nyugodni és még egy kicsit piszkáltam. Ha a 9-es lábat (OSC1/CLKI) megpiszkálom, akkor a piros led viágít, elalszik majd az "USB eszközt nem lehet felismerni....." hibát jelez az XP. Próbáltam cserélni kondit (a PIC leírása szerint 15pF kell?!) és kvarcot is de semmi változás.
Hogyan tudom megnézni, hogy megy-e a PIC oszcillátora?

Szia watt!

Megépítettem a klónodat (mármint a PICKit2-ét). Leellenőriztem. Felprogramoztam. Leellenőriztem. Csatlakoztattam. USB led világít, de nincs pitty.

Az összeszerelés során (a lapodon az első beültetési képen) az USB csati alatt található 1k-st nem raktam be mivel az a rajzon nincs és amúgy is R12 2k2-val lenne párhuzamosan (szerintem).

A programozást először az Oshon féle vassal és programmal próbáltam, de az eepromot nem jól írta. A te égető progoddal újraírtam (csak) az eepromot ellenőriztem. OK.
Mégegy gyors ell és csatlakoztatás. Zöld van, pitty nincs. Gondoltam mégiscsak kell az az 1k-s oda, de pitty igy sincs. (Ekkor jött a vihar és inkább kikapcsoktam és eltettem magam mára.) Abba reménykedve, hogy csak a porgramozásnál lehet a hiba, ma reggel újraprogramoztam (volna!).
A flasht csak 1000h-tól írta. Próba Oshonnal, de az is csak onnan írja. Miután kivettem azt a bizonyos 1k-t, újra tudtam írni rendesen. Megvolt a 4 zöld.
De pitty az még mindig nincs.

A PIC-be a PK2v023100.hex-t tuszkoltam be, fesz az USB-n (PIC-en) 5.06V.
HEEEEELP! (A problémát a Hobbielektronikán is feltettem, légyszi oda is szúrd be a válaszodat)
Előre is köszi:
elektroby

Legfeljebb a párhuzamossal, mert a WPB_F18 egy LPT-s égető. Nem tudom, de elvileg mennie kéne.

A WPB_RS_v2 működne soros átalakítóról is szerintem, mert szabványos illesztő IC van benne. Viszont a cikkben is írtam, hogy leginkább csak a 18F-ekkel működik jól együtt a soros port kevés szabad kimeneti vonala miatt.

Sziasztok!

Vannak tapasztalatok arról, hogy mennyire szeret a WPBF18 működni USB-s soros vagy párhuzamos konverterrel?

Kedves Fórumtársak!

Terveztem egy PICKit2 klónt itthon kapható alkatrészekkel, melynek elkészítését részletesen dokumentáltam és közzétettem az oldalamon!

Az tervezésben sokat segítettek a hobbielektronika fórum lakói, többek között szilva, trudnai és potyo, akit minden bizonnyal itt is ismertek! Ezúton is köszönöm magam és minden utánépítő nevében!

PICKit2_W_klón

Esetleg pár képet be tudsz linkelni róla? (biztosan sokunkat érdekel hogy sikerült! )

megépítettem, működik

Jujj, tényleg ott van alul, elnézést a lámáskodásért!
És természetesen nagyon köszönöm!

Köszi javítottam!

Ja és véletlenül 4.23b a rarban a belső könyvtár neve, ezt is javítottam a szerveren, de ez nem okozott gondot, ez tényleg csak szépséghiba volt!

Nincs? Az alsó 4 PIC között?
Bocs, nincs "névsorban" ez nézzétek el, ahhoz sokat kéne változtatnom, mert erre nem gondoltam időben a progi írásakor, így most már nagyon macerás. Egyszer megcsinálom ezt is!
Egyébként felismeri magától és kiválasztja, ha ez megtörtént. Ez már eleve mutatja, hogy minden rendben lesz az égetővel!

Köszi!
Bár azóta már kinőttem a 4321-et

Köszönjük szépen!